Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)

1937-08-07 / 178. (4324.) szám

a: Nagy rádió melléklet

18 oldal. Apa Ke 1.20

XVI. évf. 178. (4324) szám • Ss&m&at ■ 1937 augusztus 7

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre, évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Es/es szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki.

A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja

Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, 11. emelet • Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12, 111. emelet. • 9 TELEFON: 303-11. © «

SÜRGÖNYC1M HÍRLAP. P R fl H fl.

AZ „ISKOLASZÖVETSÉG" KÉRDÉSÉHEZ

irta: Silklasr Feranc

A PMH hasábjain újra fölmerült az a régen vajúdó kérdés, hogy a kisebbségi magyar társadalmat hogyan lehetne a kisebbségi magyar iskolaügy kollektiv pártoló testületévé, hátvédjévé megszervezni.

Mint ,,uj gondolat“ vetődött föl egy országos „iskolaegyesület“ terve, amilyen a legnagyobb testvér-kisebbségi nemzet, a szu- détanémetség körében megvan s néminemű szemrehányások is elhangzottak, hogy any- nyi éve nem történt ezen a téren semmi elhatározó lépés.

Gyökeréig szeretném a helyzetet megvilágítani, mert úgy érzem, hiszem és vallom, hogy ilyen nagy horderejű akciót csak úgy lehet sikeresen végrehajtani, ha mindenekelőtt elhárítunk az utjából minden elvi és formai akadályt s ha azután józanul és alapos helyzetismeret alapján nem arról írunk hangzatos elméleti cikkeket, hogy mit kellene csinálni, de arról beszélünk a gyakorlati élet szemüvegével nézve a tényeket, hogy mit lehet csinálni. Nagyon sok kulturális megmozdulásunk azon akadt fönn s kellett azután megkeresni a helyes utat, hogy a szükségesség céltáblájára szegezve szemünket, lábunka alá nem is nézve, indultunk neki az egyenes útnak, szinte légvonalban szerettünk volna repülpi feléje s fönnakadtunk azokon a göröngyökön és szakadékokon, melyeket a rendelkezésünkre álló, elavult és hézagos egyesülési jog állít a megvalósulás lehetősége elé.

Az „iskolaegyesület“-nek, helyesebben az iskolaügy társadalmi utón való pártfogásának megoldását is ez akadályozta eddig s úgy érzem, az újra fölvetődő eszme megint a régi, téves útra térül. Mert, azt hiszem, a kérdés mérlegelésénél nem az a fontos, hogy legyen a tizenkét országos egyesület és egyesületi szövetségünk mellett egy tizenharmadik, mely a kisebbségi magyar társadalmat papiroson beszervezi, tagdijat szed,

— ha tud még, — egy-két embert foglalkoztat az adminisztrációval és évi közgyűlésen számol be azokról a „nehézségekről“, melyek miatt nem tudta „föladatát maradéktalanul megoldani“, de az, hogy meginduljon >— abban a bizonyos tizenkettedik órában

— a szervezett társadalmi munka, tett, cselekvés a csehszlovákiai magyar iskolaügy megmentésére.

Az iskolaügy pártfogásának megszervezését már 1920-ban, vagy 1921-ben megkísérelte a mai SzMKE „jogelődje“, a Komáromban megalakult „Magyarok Szövetsége“. Irattára hozzám került, minden állításomat igazolni tudom. A gyönyörű elgondolás és a lelkes nekilendülés útjába állt a paragrafus és a hatalom egészen különös fölfogása az iskolakérdésről. A paragrafus, mely kimondja, hogy „szövetségbe“ csak azonos célkitűzésű, jóváhagyott alapszabályokkal bíró „egyesületek“ tömörülhetnek s a kormányhatalom azon elvi álláspontja, hogy az iskolakérdés politikum, tehát a politika- mentességre kötelezett társadalmi vagy kul- íuregyesületek nem foglalkozhatnak vele. A kérdés a legfelső közigazgatási bíróságot is megjárta s ez a kezdeményezők panaszát elutasította. A döntés elvi jelentőségű s igy ezen az alapon újra kezdeni az iskolpártfo- gás megszervezését nem lehet, A természetes joghoz való ragaszkodás az írott joggal szemben nemcsak az iskolakérdés megoldását vetette vissza évekre, de az iskolán kívüli népművelés kérdését is, melyet — logikus elgondolással —■ junktimba hoztunk az előbbivel.

De tegyük föl azt a nem várható esetet, hogy egy speciálisan iskolapártfogó szervezet létesítése elől a kormányhatalom ma nem zárkóznék el, mi lehetne ennek az „iskolaegyesületnek“ alapszabályszerü célkitűzése? Tisztára karitativ, anyagi támogatásra kellene szorítkoznia, ami kétségtelenül fontos föladat, de nem minden, mert az ön- és céltudatos iskolapártolásnak nemcsak szociális, de pedagógiai, sőt didaktikai föladatai is vannak. Egy, az iskolával, mint intézménnyel szorosan össze nem függő társadalmi szervezetnek soha befolyása nem lehet az iskola szellemi irányítására, csak anyagi, kívülről való pártolásra nyerne jogosultságot, melyet az iskolafönntartó a saját belátása szerint vagy elfogad, vagy sem.

Más szempont: Ha ma megalakítunk egy ilyen társadalmi, országos szervezetet, lehetőleg nagy dobbal és ujságpropagandával összeharangozva az alakulás helyén pár száz helybelit s legjobb esetben 10 — 20 „kiküldöttet“ Szlovenszkó más vidékéről, gyönyörű beszédek hangzanak el a demonstraÚjabb incidens Almeriánál

A valenciai kormány elcsapta

Maja tábornokot

A guadiSalaral gyfiző nem bízik többé a győzelemben ■ A bruneftei kormányvereség következményei Ortega alezredes lett a madridi főparancsnok utóda

LONDON. —• Az admiralitás jelentése szerint a British Corporal nevű angol tankgőzös vészjeleket adott és közölte, hogy Almeriától 50 kilométerre északnyugati irányban egy hadihajó támadásának áldozata lett. A vészjeíek sürgős segítséget követelnek és azt is elmondják, hogy a tankgőzös rádióállomása megsérült és a hajó semmiféle távirati értesítéseket nem kaphat. A British Corporal helyzetét az északi szélesség 36.53 és a keleti hosszúság 2.25 fokában adja meg. A hajó tehát Délspanyolor- szág körül tartózkodik, közel ahoz a helyhez, ahol május 13-án a Hunter angol torpedóüldöző aknára futott és megsérült, A támadó kilétéről semmiféle jelentés nem érkezett. A British Corporal 7000 tonnás hajó, amely a perzsa öbölben fekvő Abadamból útban volt a hazai kikötő felé és az Anglo- Persian Oil Company áruját szállította Angliába.Miaja bukása

MADRID. — Az elmúlt éjjel 12 órakor Miaja tábornok, a valenciai kormány csapatainak főparancsnoka lemondott állásáról. A madridi rádió hivatalosan közölte, hogy Miajá tábornok csak átmenetileg válik meg a hadsereg vezetésétől s nem lehetetlen, hogy hamarosan ismét visszatér helyére. A valenciai kormány elfogadta Miaja lemondását és madridi főparancsnoknak Ortega alezredest nevezte ki,

Miaja lemondása nem történt váratlanul. Az utóbbi hetekben egyre több jelentés érkezett azokról az ellentétekről, amelyek Madrid hathatós védelmének kérdésében Miaja és a valenciai kormány között fölmerültek. A kormánycsapatok hires főparancsnokának lemondása azt jelenti, hogy Miaja nézetével nem ért el eredményt és nem bízik többé az általa kezdett hadműveletek sikeres befejezésében. A brunetei ütközet adta az utolsó lökést Miaja régóta tervezett lépésének megtételéhez. Mint ismeretes, Miaja kihasznált egy kedvező alkalmat és Franco állásait egy veszedelmes betöréssel meg

akarta ingatni, de az ütközet nem úgy a!a-! kult, mint ahogy szerette volna, mert Miaja nem kapta meg azt a támogatást, amire számított és a nagynehezen visszafoglalt állásokat kénytelen volt újból föladni. Franco visszahódította Brunetét s ha nem is ért el döntő győzelmet, megállította a kormánycsapatok végérvényesnek tervezett döntő offenziváját. A madridi tábornok állandóan azt kívánta, hogy a kormányhaderő vezetését egyetlen kézbe összpontosítsák s tény is, hogy a kormány egyre nagyobb hatalmat ruházott Miajára, de a tábornok teljesen nem tudott győzni s azok az intézkedések,

amelyek megtételét kiharcolta, rendszerint csak papiroson szereplő rendelkezések maradtak és nem valósultak meg.

Miaja tábornok, mint Madrid védője és a guadalajarai győző Spanyolország kor- mányhü lakossága között rendkívül nagy népszerűségnek és tekintélynek örvendett. Ortega alezredes aligha fog hasonló tekintéllyel rendelkezni, ámbár szintén kitűnő katona és nagy része volt a guadalajarai győzelemben. A valenciai kormány bízik Ortegában s nem lehetetlen, hogy megadja neki azt a teljhatalmat, amit Miajának nem akart megadni.

Az ui spanyol állampárt

SALAMANCA. — Franco tábornok aláírta azt a rendeletet, amely az uj spanyol állampárt, a „Falango Espagnola tradicio- nalista y delas Jons“ fölépítéséről intézkedik. A rendelet megállapítja, hogy a párt az uj spanyol állam alapja. A párt aktív tagokból és „hívekből“ áll. Aktiv párttagok a tábornokok, a törzstisztek, a tisztek és az altisztek, valamint azok a személyek, akiket Franco tábornok kinevez. A párt első nemzeti tanácsát Franco nevezi ki. A tanács ötven tagból fog állni és minden évben automatikusan julius 17-én összeül, azonkívül akkor, ha Franco összehívja. Franco tábornok személyében összpontosítja a teljes tekintélyt.

Hitler fogadta Franco nagykövetét

BERCHTESGADEN. - Hitler kancellár Obersalzbergen pénteken fogadta Antonio Marquez de Magazt, Franco uj nagykövetét. A két üdvözlő beszédben Hitler is, a nagykövet is kifejezte azt a szoros barát ságot és szellemi kapcsolatot, amely Franco Spanyolországa és Németország között van. A harmadik birodalom alapelveit az uj Spanyolország sok tekintetben átvette. Hitler kifejezte azt az óhaját, hogy Franco hadserege minél előbb vívja ki a spanyol nép számára a szabadságot, törje meg a rabszolgaságot és fékezze meg azt a veszedelmet, amely Spanyolország határain túl az egész európai civilizációt a végromlással fenyegeti.

Az ui katalán hadsereg

PARIS. — A Katalániából érkezett jelentések szerint az utóbbi időben átszervezték a katalán hadsereget és három hadtestet küldtek a harctérre. A három hadtest 200.000 katonából áll. Az első Terűéitől keletre áll, hogy megakadályozza Franco előtörését a Földközi Tengerhez. A második az Ebrotól északra és délre helyezkedik el és Saragossáig nyúl. A harmadik a huescai fronton van összpontosítva.

Katalánia eddigi belpolitikai ellentétei miatt nem avatkozott bele a polgárháborúba, de amióta májusban a madridi kormány erélyesen rendet teremtett Barcelonában, a hadsereg szervezése megkezdődött és most befejeződött. Beavatott körök szerint az uj katalán hadsereg döntő szerepet fog játszani az eljövendő hónapok harcaiban és Franco kénytelen nagy előkészületeket tenni a Katalániából jövő roham föltartóztatására. Ugyanakkor más forrásból származó jelentések szerint a katalán hadsereg nem 200 ezer, hanem csak 70 ezer emberből áll.