Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)

1937-08-05 / 176. (4322.) szám

Előfizetési ár» évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. Eg^es szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet J • TELEFON: 30311. 9 • SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHfl. A nemzeti Spanyolország térhódítása A Vatikán elismeri France kormányát A követek kinevezése - Antonlutti missziójának eredménye - Valencia ul védelmi juntája A személyes szabadság hathatós védelme Irta: Dr. Törköly József n. A demokrácia jelentőségét mindig rendkívüli Világosságba helyezték a világ haladásában nagy súlyt jelentő szellemi óriások. A volt an­gol miniszterelnök a minap jelölte meg a leg­nagyobb feladatot akként, hogy a vezetők mu­tassák meg az egész emberiségnek, hogy a de­mokrácia még tudja a béke művészetét gyako­rolni ebben a viszályoktól tépett világban is. Roosevelt, az Amerikai Egyesült Államok el­nöke is a demokráciát állítja a világ elé irá­nyitó, világitó fáklyaként. A franciák múltja még mindig örökké égő követelése az igazi de­mokrácia megépítésének. A csehek nagy huma­nistája, Masaryk G. Tamás az egész világ előtt hirdeti, hogy a szabadság és a legszélesebb körű autonómia a demokrácia két főtényezője. Sőt, ha a nagy diktátorokat, Hitlert és Mussolinit életükben és nézetükben jól megnézzük, akkor reájutunk arra az eredményre, hogy a demo­krácia még a diktátorok előtt is olyan lényeges valami, amit helyes értelemben véve a világon nélkülözni nem lehet. A magyarok fényes csil­laga, Kossuth Lajos is izig-vérig demokrata volt! Hiszen aki szabadság nélkül nem tartja az éle­tet szépnek, nem tartja jónak, s az életét képes érte feláldozni, annak lehetetlen nem demokra­tának lenni. És hogy van az mégis, hogy — amikor a vi­lág nagy szellemi óriásai egyformán érezték és érzik a demokrácia nagy szükségességét, mégis a népek és nemzetek, az államok nem fogtak össze az igazi demokráciának olyan megvalósí­tásában, amely annak egzisztenciális elemét, a szabadságot a világ általános közkincsévé teszi? Pedig enélkül nincsen demokrácia. Egyes álla­mok Írott alkotmányai büszkén hirdetik a val­lás-, a gondolat-, a sajtó- és a személyes sza­badságot, azonban a legtöbb államban csak névleges ez a szabadság s majdnem minden államnak joggal odamondhatják az angol jogá­szok és államférfiak, hogy: „Nem nehéz dolog, de többnyire nincs is nagy köszönet benne, ha a személyes szabadsághoz való jogot kihirdetik. A valódi nehézség a jog gyakorlásának biztosí­tásában van. Ezt kell megcsinálni!" Miért nem teremtenek olyan népszövetséget, amely az egész világra egyformán biztosítja a vallásszabadság gyakorlását? És miért ne le­hetne a gondolat- és sajtószabadságnak az egész világot egyformán kötelező egyforma törvénye? És ha a nagy világégés után a győztes nagy- ántánt az úgynevezett kisebbségi szerződések­ben mindenütt szükségesnek tartotta kijelen­tetni, hogy az élet és szabadság teljes védelme mindenkinek biztosittatik nyelvre, vallásra és állampolgárságra való tekintet nélkül, miért nem fogtak össze és miért nem fognak össze a győ­zők és legyőzőitek, a világ összes népei és nemzetei abban a törekvésben és megvalósítás­ban, együttműködésben, hogy a feltétlenül elis­mert személyes szabadság élvezetének gyakor­lása a valóságban tényleg mindenkinek bizto­sítva legyen? Ha lehet az egész világon egy­forma és lényegileg azonos váltójog, miért ne lehetne a személyes szabadság gyakorlásában az egész világon minden ember egyformán bizto­sítva? Hát ott van a követendő angol példa. Angliában a személyes szabadság biztosítékai olyan erősek, amilyenekké törvény csak teheti. A személyes szabadság élvezetének joga föltét­lenül el van ismerve. Minden megsértése sza­badságvesztéssel, vagy birsággal büntettetik; ha­csak gyanú is van arra, hogy valaki, akár bün- üád alatt, akár anélkül jogtalan fogságot szen­SALAMANCA. — Világszerte nagy szenzá­ciót keltett az a hír, hogy a Vatikán elismeri Franco kormányát és a közeli napokban felve­szi az érintkezést Salamancával, A spanyol nemzeti kormány jegyzéket adott ki, amelyben közli, hogy Msgr. Antoniutti prelátus spanyol- országi és salamancai látogatása rendkívül ked­vező eredménnyel járt és Franco tábornok el­határozta, hogy a Vatikánba hivatalos diplo­máciai képviselőt nevez ki, aki ügyvivői rang­ban fog működni a Szentszéknél. Franco kor­mányának első vatikáni ügyvivője Pablo Chur- ruc lett Ugyanakkor Rómában is hírek terjedtek el, hogy a Szentszék a közeli napokban kinevezi megbízottat a Franco-kormányhoz. Valószínű­leg Hildefcrande Antioniutti lesz a Vatikán első salamancai követe. A prelátus tíz nappal ezelőtt érkezett a nemzeti Spanyolországból és tárgya­lásokat folytatott Franco kormányával. Miután megállapította, hogy Francoék a legnagyobb tisztelettel viseltetnek Róma iránt és minden te­kintetben hajlandók az együttműködésre a Va­tikánnal s a helyszínén azt is megállapította, hogy Franco kormánya életképes és mély népi gyökerei vannak, jelentést tett tapasztalatairól Rómában s a diplomáciai viszony fölvételének útjában nem áll többé akadály. Antoniutti ed­dig a Szentszék albániai apostoli delegátusa volt. Köztudomású, hogy a Vatikán nem hiva­talosan már régóta kapcsolatot tart fönn Fran­co kormányával. Tulajdonképen Gemay Ta­más bíboros, a toledoi érsek, képviseli félhiva­talosan a Szentszéket Franco kormányánál, mig Rómában Aycinena márki és Magazoni tengernagy képviselték Salamancát. E félhiva­talos viszony ellenére a Szentszék mindaddig tartózkodott Franco Spanyolországának elis­ved és egyetlenegy ember akad, aki kész érte tenni valamit: teljesen biztos lehet aziránt, hogy ügyét kellően megvizsgálják és hogy jogtalanul elvont szabadságát visszanyeri.“ Az angol habeas corpus-törvények a személyes szabadság jogát effektiv, reális joggá teszik. A fogvatartott, vagyis személyes szabadságától bármiként meg­fosztott egyén, vagy nevében más, vagy bárki, aki a fogvalévő fogságát törvénytelennek tartja, kérheti a bíróságtól, hogy rendelettel adja meg a fogvatartónak, hogy a megjelölt napon a fogvalévőt állítsa a rendeletet kibocsátó bíróság elé (eredetileg úgy szólt a rendelet, hogy a fogvalévő testét állítsák a bíróság elé s innen eredt a habeas corpus elnevezés) s tudassa a bírósággal elfogatásának és fogvatartásának napját és okát, hogy igy az előállított ember és a bíróság is tudomást szerezhessen a letartóz­tatás okáról, s a bíróság, ha jogtalanul van az előállított egyén a személyes szabadság élveze­tétől megfosztva, rögtön szabadlábra helyez­hesse, vagy gondoskodjék arról, hogy törvény- szerinti elbánásban részesüljön a fogvatartott. Például megkapja kisebb jelentőségű cselek­mény, vétség esetén a biztosíték melletti szabad­ságjogot, sagyis a kaució melletti szabadlábra­mérésétől, amig meg nem győződött arról, hogy Franco kormánya életképes és becsületes esz­közökkel küzd a nemzeti Spanyolország hely­reállításáért. Antoniutti missziója most meg­győzte az egyházat Franco céljainak helyessé­géről s igy került sor a hivatalos kibékülésre. Az „északi junta11 VALENCIA. — A köztársasági kormány el­határozta, hogy Északspanyolország számára külön védelmi juntát szervez, amely Santander- ben, Aszturiában és Leómban teljhatalommal fog intézkedni a hadviselésről. Ez a junta lesz felelős a további eseményekért. Ugyanilyen vé­RÓMA. — Don Pablo Churruca, akit a Franco-kormány a Vatikánnal való diplomáciai viszony fölvétele után római ügyvivőnek neve­zett ki egy hónap óta Rómában tartózkodik és több ízben tárgyalt a bíboros államtitkárral, amikor most az újságírók meginterjúvolták, ki­jelentette, hogy a Vatikán elismerése óriási je­lentőségű a spanyol nemzeti ügy számára. — A spanyol nép — mondotta — állandóan tanú jelét adta vallásos érzelmeinek és hűségé­nek a katolikus egyházhoz. Bizonyára mély há­lával és a fellélegzés érzésével fogja tudomásul venni a hirt, hogy a Vatikán és Salamanca kö­zött rendes diplomáciai viszony keletkezett. Az események nemzetközi viszonylatban is nagy­arányú következményei lesznek. helyezést, súlyosabb esetekben biztosittassék ré­szére az a jog, hogy gyorsan kapjon ítéletet. Hát miért ne egyesülhetnének a népszövet­ségbe felvett összes államok mind abban a gon­dolatban és annak megvalósításában, hogy az összes államok külön-külön az angol Habeas Corpus törvénnyel lényegileg azonos törvényt alkotnak és foganatosítanak? Az összes szóba jöhető államok mind külön-külön törvényben kimondanák, hogy a legfelső bíróságnak kebe­lében alakítanak egy háromtagú bírói tanácsot, amelyhez intézendők a személyes szabadságuk­tól bármiképpen megfosztottak érdekében a kér­vények az iránt, hogy a bírói tanács a törvény által megadott hatáskörében rendelje el, hogy a fogvatartottakat a fogvatartók a megjelölt ha­tárnapra azonnal állítsák bírói tanács elé és fedjék fel a fogvatartott elfogásának napját és okát. Hát miért ne lehetne ebben a törvényben kimondani, hogy ez a bírói tanács ha az elfo­gatási, illetve fogvatartást törvénytelennek, il­letve jogtalannak találná, nyomban elrendelheti a fogvatartott azonnali szabadlábra helyezését, bűnvádi eljárás folyamán való letartóztatását, illetve őrizetbe való tartás esetén pedig kisebb jelentőségű bűnügyekben esetleg a kaució, mel­deimi bizottságot létesítettek Madridban is ak­kor, amikor a kormány elhagyta a fővárost és Valenciába menekült, A Bilbaói Bank sorsa BILBAO. — Az európai jelentőségű Bilbaói Bank intézőbizottsága tegnap tartotta első ülé­sét azóta, amióta Francoék elfoglalták a baszk fővárost. A bizottság megállapította, hogy a baszkok önkormányzata alatt számos rendelle­nesség történt a bankban és nagyobb pénzössze­gek hiányoznak. Az is bebizonyosodott, hogy a bank értékeinek nagy részét a menekülő baszk kormány külföldre szállította. Az ügyvivő ezután kifejtette, hogy a katolikus egyház ezentúl az egész világon teljes erővel tá­mogatni fogja Franco kormányát. Churruca lel­kes hive a nemzeti ügynek. Bátyját a spanyol polgárháború elején, az United Press jelentése szerint, bolsevista ágensek meggyilkolták. 19 éves fia a nemzeti hadseregben küzd és több üt­közetben kitüntette magát. Tevékenysége eddig a Vatikánnál csak félhivatalos volt annak elle­nére, hogy a madridi kormány követét, Zulcetát a követség személyzete már az elmúlt év augusz­tusában kidobta a követség épületéből és Zul- ceta el is hagyta Rómát. A Vatikán eddig min­dig Zulcetát tekintette a rendes spanyol követ­nek s magatartása csak most változott meg. lett való szabadlábra helyezést rendelheti el, végső esetben pedig súlyosabb ügyekben elren­delhetné, hogy a fogvatartott büntető ügye a lehető leggyorsabban, de négy hónap alatt min­denképp törvényszerűen tárgyaltassék le. ami ha a maximális határidő alatt meg nem történik, a fogvatartott azonnal szabadlábra lenne helye­zendő. Természetesen gondoskodni kellene arról is, hogy a kibocsátandó bírói parancsnak meg legyen a szigorú szankciója is, úgy, hogy ez a bírósági tanács elé való állítás mindenképpen való kikényszerítését biztosítaná. Ezen törvény mellett ki kellene mondani tör­vényül mindenütt a személyes felelősség elvét, úgy, ahogy Angliában van. És minden államban be kellene hozni az auto­nóm igazságszolgáltatás rendszerét a vád- és itélő-esküdtszékekkel és lehetőleg egyformán, a személyes szabadság védelme érdekében kellene szabályozni a bűnvádi perrendtartást. Ha mindezekben szolidárisak lennének az összes államok, akkor a személyes szabadság nem lenne fikció, nem lenne csak névleges sza­badság, de élő valóság lenne, amely az összes népek és nemzetek boldog jövőjét tenné lehe- tővé. Az elismerés nemzetközi Jelentősége

Next

/
Thumbnails
Contents