Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)

1937-08-04 / 175. (4321.) szám

XVI. évf. 175. (4321) szám • Szerda ■ 1937 augusztus 4 Előfizetési árj évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Kő., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • H képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. Egres szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Lázas előkészületek Peking alatt Megkezdődött m nankingi hadsereg felvonulása Húsz kénél hadosztály hömpölyög észak felé - A japánok megerősítik állásaikat — Csankalsek haditanácsa — Szovietorosz tiltakozás Tokióban A négyhatalmi paktum (sp) PRÁGA* ~~ Akik figyelmesen és tárgyilagosan szemlélték az európai esemé­nyek fejlődését, már koratavasszal észre­vették és bejósolták, hogy a nyugati demok­ratikus államok taktikát változtattak Né­metországgal és Olaszországgal szemben és az évekig tartó feszültséget közeledéssel cserélik föl. Ami nem ment erővel, megpró­bálják ésszel: minek állandóan szervezkedni a fasizmus ellen, állandóan fölülni az uszi- tóknak és örökös készülődésekkel folyton falra festeni a háború ördögét, ha esetleg máskép is megy: barátsággal, közeledéssel, kimagyarázkodással, jóakarattal. E helyen is jeleztük e fejlődés lehetőségét akkor, ami­kor még nem volt plauzibilis, s ma elégtéte­lünkül szolgál, hogy az események igazol­tak. Az orosz példára hivatkoztunk annak­idején: amint a nyugati demokráciák meg­találták az utat legnagyobb ellenségükhöz, a szovjetdiktaturához, s elveik fönntartása mellett szövetkezni tudtak vele, sőt Dimit­rov zseniális kolumbusztojásával, a népfron­tokkal egyesülni tudott tűz és viz, s eggyé- forrt a tizenöt év óta ádáz harcot vivő má­sodik és harmadik internacionálé, — úgy elképzelhető lett, hogy a fejlődés kényszerítő hatása alatt a nyugati demokráciák a jobb­oldali parancsuralmas államokkal is .kibékül­hetnek, s mint ahogy megérthette egymást a demokrácia a baloldali diktatúrával, össze­foghat a nemzeti diktatúrával is, — ha egy­szer érdekei igy kívánják. Mert, ugyebár, azzal tisztában vagyunk, hogy Nyugateuró- pa pályafutását nem az Elv, hanem az Érdek csillagzata vezérli. Az első —■ mint mindig — Mussolini volt, aki a demokrácia és a fasizmus népfront-mintájú összefogásának aktualitását észrevette és egyik milánói be­szédében kifejezte. Miért ne? Ha Moszkva kibékülhet a nyu­gati kapitalista államokkal, miért ne békül- hetne ki a nyugati kapitalizmus Hitlerrel és Mussolinivel? Már akkor, amikor e lehető­ség esélyeit tavasszal fölvázoltuk, rámutat­tunk azokra az eseménytendenciákra, ame­lyek a különös fejlődést valószínűvé teszik. Az első tendencia érzelmi: a nyugati, egy- ivásu civilizált népek örök nosztalgiája egy­más felé, az egyforma műveltségi fok tudat­alatti vonzódása, Nyugat egységének tuda­ta, amely van és kristályosodva tisztul még akkor is, ha kifejlődését a legrettenetesebb tcstvérháboruk akadályozzák, A franciához lelkileg közelebb áll az olasz, mint az orosz, még akkor is, ha harcol az olasszal és szö­vetkezik az orosszal, az angolhoz a háború alatt is közelebb állt a német forma, mint az orosz, — nem csoda, ha a legelvetemültebb ellenerők dacára dolgozik és hat az egyne- vezőjü nyugati népek kohéziója s e tenden­ciát Litvinov és Sztálin bűvészmutatványai sem tudják elbabonázni. Ez romantika, mondják a reálpolitikusok. Igaz. De van a nyugati négy nagyhatalom közeledési tendenciái között olyan is, amely reális és tényszerű. Annakidején megállapí­tottuk, hogy az angol—francia—olasz—né­met közeledés lehetőségét két uj faktor mozdítja elő: egyrészt a fasiszta hatalmak agresszivitásának csökkenése, másrészt a szovjet erejébe és konszolidáltságába vetett hit megszűnése. A fasiszta hatalmak — il­letve Németország — talán nem érték el, amit négy-öt év előtt megálmodtak. Nem hódították, meg. a világot* A megindult ellen­TOKIO. — Nankingból érkezett jelentés szerint Csankaiszek tábornagy augusztus 6-ra rendkívüli kínai védelmi konferenciát hivott össze, amelyen valamennyi katonai vezető részt vesz. A napirenden a csapatok fölosztása, elhelyezkedése és a nagy nem­zeti védelmi program megbeszélése szerepel. A nemzeti védelmi programot egy katonai bizottság már kidolgozta és a vezérkar el­fogadta. Csankaiszek egyébként megbe­szélést folytatott Pajcsungajjal, a kvantungi hadsereg parancsnokával, aki eddig ellensé­ges viszonyban élt a_ nankingi kormánnyal. Pekingi jelentés szerint a fölvonuló kínai csapatok gyűrűje Peking és Tiencsin körül egyre szorosabbá válik. A kínai csapatok Csaharból, Hopei déli részéből, Sanziból és Shantungból nyomulnak elő. A kínai csapa­tok központi erejét a japánok húsz hadosz­tályra becsülik és ez a sereg a peking—han- kaui vasútvonal mentén összpontosul. Az előőrsök már Paotingfunál állanak, ahol erős védelmi állásokat építenek. A kinai csa­patok egy másik előőrse elérte Panghov és Mahang községeket és a tiencsin—pukovi vasútvonal mentén elsáncolta magát. Szovjetdemars MOSZKVA. — A szovjetkormány uta­sította tokiói ügyvivőjét, hogy a japán kor­mánynál a lehető legerélyesebben tiltakoz­zék a pekingi és a tiencsini incidensek miatt. A fehérgárdisták ugyanis nemcsak Peking- ben, hanem Tiencsinben is kirabolták az orosz konzulátust. A szovjetkormány a ja­pán kormányt teszi felelőssé a támadásokért szervezkedés erősebbnek bizonyult, mint nemzeti eszméik dinamikája. Hitler, valószí­nűleg Mussolini hatása alatt, belátta, hogy a világ eszmei meghódításáról szó sem lehet, s be kell érni annak megőrzésével, amit a fasizmus első korszakában meghódított. A két dinamikus hatalom lassan-lassan stati­kaivá vált: Olaszország, miután elérte célját és Abesszínia meghódításával ismét a kielé­gített hatalmak sorába léphetett, Németor­szág, miután a népfrontok ellenszervezke­dése és a katolicizmus megállította a német eszme terjeszkedésének rohamát. Ugyanaz történt a két fasiszta hatalommal, mint előbb a szovjettel: az események kényszerítő ha­tása alatt leszelidült, lecsillapodott, s igy — szalonképes lett Európában. Amint a nyu­gati hatalmak automatikusan közeledni kezdtek a leszelidült és statikai Oroszor­szághoz, ugyanúgy közeledhettek a leszeli­dült és statikaivá vált fasisztákhoz is. A másik ok ugyancsak nyilvánvaló* Pá­és elégtételt követel. Azt kívánja, hogy a bűnös fehéroroszokat megbüntessék és ki­szolgáltassák az elrabolt berendezési tár­gyakat. A tokiói Havas-ügyvivő értesülése szerint a japán külügyminisztériumban nem tudnak arról, hogy a japán nagykövet diplomáciai lépéseket tett Moszkvában. A külügyminisz­tériumhoz semmiféle moszkvai tiltakozás nem érkezett. A nagy ütközet előtt? TOKIO. — A Domei-ügynökség jelen­tése szerint a japán lakosság kiürítette Csahar tartományt, mert a japánellenes hangulat a kínai lakosság körében napról- napra nő. Ugyanakkor a központi kínai hadsereg is felvonulóban van és veszélyez­teti a japánokat. A kalgáni japán főkonzu- láfus elhagyja a várost. A kiürítés Jehol tartomány irányában történik, mivel a vas­úti forgalom a peking-szuizani vonalon szü­netel. Japánból 185 kinai elutazott, mert attól tart, hogy a japán-kinai konfliktus még jobban kiéleződik. Az ázsiai kontinensről egyre nyugtalaní­tóbb hírek érkeznek. A kinai központi had­sereg 'lassan, de föltartózhaíatlanul hömpö­lyög észak felé és néhány nap múlva eléri a japán állásokat. Eddig a japánok csupán a gyenge 29. kinai hadsereggel ütköztek meg és azt szórták szét, de Csankaisek most mozgósította a kinai főhaderőt és azt vezényli észak felé a japánok ellen. Csan- csuba, amely város száz kilométerre fek­szik Tiencsintől délre, hétfőn három csa­ris és London annakidején azért közeledett Moszkvához, mert erős és konszolidált ha­talmat látott a szovjetben, amely bárki el­len megsegítheti. Időközben a trockizmus terjedése, a vörös hadsereg vezérkarának összeroppanása, a szovjet belső krízise nyil­vánvalóvá tette, hogy a párisi és a londoni szakértők csalódtak, amikor bíztak a szov­jet erejében. A kolosszus agyaglábakon áll. ezt bizonyítja Sztálin hisztériája, a kém- és szabottőr-pszichózis, amely egyetlen pilla­natig sem engedi pihenni az orosz belálla- potokat. Nyugat kiábrándult a szovjetből, elvesztette bizalmát s undorral fordul el az uj rémtettektől, amelyek egyszerűen sta­tisztikailag is felülmúlják a régi fasiszta ki­lengések arányait. A szovjet évek óta büsz­ke statisztikáinak felfelészökő irányzataira. Nos, a pörök, kémek, kivégzések, letartóz­tatások orosz statisztikájának felfelé menő tendenciája minden mást elhagyott s ha Sztálinnak van ötéves terve, amely ellen­lábasainak rendszeres .kiirtására vonatko­patszállitó vonat érkezett kinai katonákkal. Japán illetékes körök kijelentik, hogy az összeütközés veszedelme egyre nagyobbá válik s ha a föl vonuló kinai központi csa­patok megtámadják a japánokat, akkor a japánok teljes erővel védekezni fognak. Mandzsúriából és Koreából állandó japán csapaterősitések érkeznek az északkinai harctérre, ahol a japán csapatok számát már több százezerre becsülik. Mindkét fél lázas és veszedelmes előkészületeket tesz a háború megkezdésére. A háborús hangulat TOKIO. — Csinanból érkezett jelentés szerint az aggodalom egyre nő, mert Nan­king erélyes előkészületeket tesz a háború megkezdésére. Csankaisek megnyerte az akcióra Shantung kormányzóját is, aki ed­dig tiz évig semleges politikát folytatott Japánnal szemben. Shantungban a helyzet egyre veszélyesebbé válik. Határozott há­borús hangulat uralkodik és a kinai köz­ponti kormány csapatainak észak felé nyo­mulása emeli a lelkesedést. A japán felde­rítő repülőgépek számos kémutat végeznek a felvonuló kínaiak fölött. A japán repülő­gépek bombázták a nankeui szorost is, majd pedig a gyalogság és a lovasság meg­támadta a kinai állásokat, de nem ért el eredményt. A japánok legközelebbi célja a Pekingből Szujuanba vezető vasútvonal el­érése. Beavatottak azt. várják, hogy’- a kinai fal környékén hamarosan kitör a háború. Pekingi jelentés szerint Kelet-Hopei tar­tomány autonóm kormánya Tuncsauból át­menetileg Pekingbe költözött át. zik. akkor ezt a plánumát, a mai ..produk­ció“ mellett bizonyára már két év alatt megvalósíthatja — s jöhet az uj. Oroszország legyengült. Németország és Olaszország megerősödött. Az abesszin há­ború bizonyságot tett az átnevelt olasz nép értéke mellett s az angolok ámultak a leg­jobban Mussolini napóleoni sikerein. A belső rend és fegyelmezettség, az agresszív tendenciák csökkenése kívánatossá tette a szövetkezést a két középeurópai nagyhata­lommal s igy kovácsolódott egyre határo­zottabban az a plattform. amelyen megvaló­sulhattak a lcrujabb események. A fejlődés csattanója a atlan olasz-angol közeledés volt, amit cs. akkor érthetünk meg és méltányolhatunk, ha figyelembe vesszük előbb felvázolt hátterét. Chamberlain Bald- winnél is nagyobb realista s mint uj ember megadhatta az angol politikának a régóta esedékes fordulatot. Róma és London kö­zeledése máris valóság, de a Duce régi ál­ma: a négyhatalmi paktum kezd reális kör-

Next

/
Thumbnails
Contents