Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)

1937-08-31 / 198. (4344.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Es/es szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— K{. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulicel2, U. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. 9 • SŰRGÖNYCIM HÍRLAP. PRfiHfi.- Szavak — teffak nélkül y' (y. r) KÁRPÁTALJA. — Amig csak az agrár és szocialista pártok agitátorai, meg , f í- át „aktivista magyarok“ érdekcsinálta ve- .‘f'kkzérei hirdették, hogy a kisebbségi életben : & hajnal jön, tavasz készül, magyar sorsunk R. szöggel kivert, gonddal bélelt ágyán az első 1 j^.föleszmélés után ismét falnak fordultam, Jómért tudtam, hogy még sokáig tél lesz. De ;{**"' ajnikor Hodza miniszterelnök, a miniszter- I tanács hivatalosan is, Dérer miniszter, sőt I I maga az állam feje is ismételten kijelentet­ték, hogy a kisebbségi magyarok megkap­ják minden jogukat, ami az isteni és emberi ^Örvényeknél fogva megilleti őket, hogy az államalkotókkal minden vonatkozásban ^gyenlőjogu és egyenlőterhü honpolgárokká álnak, mégiscsak abbahagytam téli álmo- at, leszálltam keresztnek is beillő ágyam­ból, megmosakodtam a reménység vizében egyébként is készülődni kezdtem a haj- 1,- a tavasz elébe. Komoly szavak komoly elyekről: itt a nagy fordulat, a tegnappal aló szakítás, a régóta várt holnap. De a várakozás kínos ideje egyre jobban kitolódik és az ablakot is hiába nyitogatjuk, a hajnal csak nem akar föltetszeni, a tavasz­érkezésnek sincs semmi jele. Mégcsak az a bizonyos fecske sem röpköd. Kisebbségi éle­tünkben még mindig sötét éjszaka van és ( komor tél. I A joggal komolyan vett szavak mögött Í ' nincs kellő fedezet. Ujfent csak ígéretekkel /. álluhk szemben. Mert ugyan mi mutatja, hogy csak valami is megváltozott, hogy az itt élő magyarságra vonatkozólag uj értéke­lés, uj bánásmód következik? Nyelvi jogunk egy jottányival sincs több, kulturális terjeszkedési lehetőségünk határa semmivel sem bővült, uj magyar iskola nem 0 nyílt, hivatali asztalokhoz magyarok szá- M urnára nem toltak széket, a magyarországi 1 könyvek és lapok elébe lebocsátott sorompó |j^nem mozdul, a posta és vasút magyar betűt nem hoz, a magyar vállakra zúdított köz- I terhek inkább szaporodnak, az aszálykár I $ magyar vértanúi a jóhir, a mentés fehér ga­lambjára hasztalan várnak, az állampolgár- sági kínszenvedések is tovább tartanak. [ Nem egy jel, — például a kassai és mun- f. | kácsi képviseletbe, továbbá az adókivetőbi- j zottságokba országszerte történt kinevezé­sek, — amelyek során magyar névvel még ' véletlenül, még az „aktivista magyarok“ kö- ) réből sem találkozunk, — nemkülönben a j csallóközi vasúti állomások magyar táblái­nak a leszedése, inkább azt mutatják, hogy nem uj, napfényesebb holnap felé, hanem vissza a tegnapba megyünk. Megértjük, hogy egy egész országot át­formálni, uj fölfogást, uj közvéleményt, uj lelket teremteni, a közgazdasági életet uj alapjaiban átépiteni, a mozdulatlanság he­lyébe pezsgést, az általános lerongyolódott- ság helyébe közfölvirágzást, az arcokra a bánat helyébe mosolyt ültetni nem megy könnyen és hamar, mindezek nyélbeütéséhez az eddigi világ legnagyobb varázslójának, Mussolininek is két évtized kellett. De kérdjük: miért ne lehetne rögtönösen, máról- ■ri holnapra nagyot engedni azon a kötélén, amelyen Prága pártjai az itteni magyar lel­keket tartják kipányvázva; miért ne lehetne máról-holnapra belenyugodni, hogy a ma­gyar gyermek magyar iskolába való s igy uj magyar iskolákat nyitni, az eddigieket méltóbban elhelyezni és fölszerelni s a szin- magyar falvakban működő csehszlovák is­kolákat beszüntetni; miért ne lehetne a ma­A három külügyminiszter tanácskozik Megkezdődött a sinajai kisantantkonferencia » A miniszterek megérkezése - Az első összejövetel - A program SÍNAJA. — Hétfőn délelőtt megkezdőd­tek a kisantant állandó tanácsának tárgya­lásai. Sinaját, a Kárpátokban fekvő fürdő­várost erre az alkalomra ünnepélyesen föl­lobogózták és a kisantanállamokból renge­teg újságíró érkezett a konferenciára, Krof- ta csehszlovák külügyminiszter a Kolozsvár melletti Tövisben találkozott a Bukarestből érkező Sztojadinovics jugoszláv miniszterel­nökkel. Tövisből közösen tették meg útjukat különvonaton Sinajába, ahol a pályaudva­ron Antonescu külügyminiszter fogadta őket hétfő reggel kilenc órakor. Krofta külügy­miniszter társaságában volt Jina követségi tanácsos és Müller, Krofta magántitkára. Délelőtt 10 órakor Tatarescu román mi­niszterelnök is Sinajába_ érkezett, akit Szto­jadinovics és Krofta meglátogatott. 11 óra 15 perckor a Palace-szállóban megkezdő­dött az első konferencia. A konferencia programja BUKAREST. — A kisaníantállamok si- najai konferenciájának programja a követ­kező: 1. A földközitengeri kereskedelmi hajózás szabadságának megóvása. — A kisantant- államok nem egységesek ebben a kérdésben a spanyol kérdésben elfoglalt álláspont el­lentétes volta miatt. 2. Az Olaszország elleni agitációs táma­dások romjainak eltakarítása. Ennek a kér­désnek az elintézését Románia sürgeti. Ro­mánia ugyanis az Olaszország és a kisan- tant közötti viszonyt teljesen barátságos? alapokra akarja fektetni. Külön kiemelik, I hogy különösen a Budapest* Bécs és Róma j közötti szerződések érdekeit lehetne Prága, Bukarest és Belgrád érdekeivel összeegyez­tetni. Illetékes helyek szerint a kisantant nem gördít akadályt Magyarország fölfegy- verkezése elé, csupán biztossági kikötések­kel akar élni. 3. A kisantant Oroszországhoz való vi­szonyának tisztázása. Megállapítható, hogy mint minden kisantantkonferenciának, en­nek is ez lesz a legnehezebb pontja és mint a múltban, valószínűleg most is nehéz lesz megegyezni. Jugoszlávia az orosz szövetség ellen a legélesebb ellenállást fejti ki. 4. Általános gazdasági kérdések, főleg a szoros gazdasági kapcsolatok kiépítése a kisantant államai között, valamint a közös export és import megvalósítása. 5. Végül közös prcgram kiépítése a ma­gyar revíziós propaganda ellen. Zuera, a második Brunete Franco megállította Posa nagy katalán off enziváját A nemzetiek 37 kormányrepülögépet lelőttek - A gépesített osztagok fölénye BAYONNE. — Franco keleti hadserege, amelyet az idegenlégióval megerősítettek, az Ebro völgyében Zueránál heves ellentá­madásokkal megállította Posa nagy fölmen­tő off enziváját. Franco erre a frontra gyors gépesített osztagokkal azonnal segítséget hozott, amint a katalán offenziva megkezdő­dött. Santanderből és Saragossából hatvan vadonatúj nemzeti repülőgép érkezett a frontra és az ott lévő negyven repülőgéppel együtt azonnal hathatósan beavatkozott a küzdelembe. A katalánok két ütegét a nem­zetiek azonnal elhallgattatták, úgyhogy Sa­ragossa és Villa Major bombázása meg­szűnt. A hét közepéig Franco a santanderi fronton küzdő csapatok nagyrészét a keleti frontra szállítja s ezzel végleg túlsúlyba ke­rül a katalánokkal szemben. A hivatalos sa­lamancai jelentés szerint a katalánok, akik meglehetősen gyakorlatlanul avatkoztak a küzdelembe, az aragoniai fronton négy nap alatt 3500 halottat vesztettek, továbbá hét tankot és 37 repülőgépet. A castiliai és a Navarra-dandár Santan- dertől nyugatra folytatja az előnyomulást. Suancesen át eljutott Úbiarcoig, mig Tor- relavegatól délre a gépesített osztag nyu­gat felé előtörve megszállotta Cabuerlida és Cabeson de la Sál városokat. A cabuemi- dai magaslatok teljesen Franco kezében vannak. A nemzetiek hadserege csak az asturiai határig folytatja az előnyomulást s azután megáll. Az északi offenzivát a nemzetiek csak egy hónap múlva kezdik meg újra s addig Asturiát teljesen körül­zárják a szárazföldről és a tenger felől. Gijonból az elmúlt napokban máris sok me­nekült érkezett Bayonne-ba. Az olasz repülőgépek Saniandernél 73 orosz repülőgépet lőttek le? RÓMA. — A Messagerro jelentése sze­rint a tíznapos santanderi harcokban az olasz repülők összesen 73 kormányrepülő­gépet (többnyire orosz gépeket) lőttek le és nyolcat megrongáltak. A háború kitö­rése óta az önkéntes olasz pilóták össze­sen 380 kormányrepülőgépet lőttek le. San- tandeméi az olasz gépek 3000 órát repül­tek és 300.000 kg robbanóanyagot dob­tak le. v * gyarságot máról-holnapra számarányának megfelelőleg állami hivatalokhoz, földhöz, közszállitásokhoz juttatni; miért ne lehetne a .magyar nyelvet, a magyar kultúrát máról- holnapra jogaiba beiktatni, a magyarlakta helyeken a magyar betűt hivatalosan is for­galomba hozni, a kulturközlekedést . Ma­gyarország és az itteni magyar kisebbség közt fönntartás nélkül megengedni, a társa­dalmi és gazdasági szervezkedést jószemmel nézni, sőt tettekkel előmozdítani, a magyar tanulóifjúságot, a . magyar . közművelődési egyesületeket, a magyar jóléti elindulásokat illő, arányos támogatásban részesíteni; miért ne lehetne máról-holnapra az aszálykár és egyéb természeti csapások magyar kárval­lottad szomorú elesettségükből jó szívvel, tele kézzel fölemelni; miért ne lehetne máról- holnapra uj, emberies állampolgársági tör­vényt kiadni és a csehszlovák érdekeknek nem ártó egyéb intézkedésekkel is bebizo­nyítani', hogy Csehszlovákia kormánypárt­jai őszintén akarják a magyar nemzettel va­ló kibékülést, megbarátkozást, összefogást, aminek első komoly jeleként melegen keb­lére öleli a nagy országrendezéskor neki osztott magyar kisebbséget?! Csehszlovákia politikai közélete magyar vonatkozásokban most is csak szavakkal, ígéretekkel van tele. amelyek hátterében azonban nem állanak tettek, de még sejtető, biztató elindulások sem. Az itteni magyar -kisebbségi élet holttengerébe köveket dob­'s

Next

/
Thumbnails
Contents