Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)
1937-08-29 / 197. (4343.) szám
ywwu'i T IAUIMKTUKIíAE 1937 augusztus 29, vasárnap« A rovatért LuKŐ GÉZA felel A mezőgazdasági népiskolákról Irta: Dr. Szilárd Marcell POZSONY. — A körzet! polgári iskolákról szóló törvény életbeléptetése óta országszerte megindult az iskolai körzetek létesítése, a régi polgári iskolák átalakítása és újak létesítése. A törvény maga nyolcéves tankötelezettséget ir elő és a nép. és polgári iskola látogatásának kötelezettsége azon tanév elejétől kezdődik, amelyben a gyermek hatodik életévét betöltötte. Az általános tankötelezettség azonban nem szűnik meg a nyolcadik év végével, miként azt általában tartják, mert a törvény Írja elő azt is, hogy a nép- és polgári iskoláknál továbbképző iskolákat, vagy tanfolyamokat kell létesíteni, melyek látogatása kötelező a 14—16 éves ifjúság részére, amennyiben az nem képezi tovább magát ipari vagy kereskedelmi továbbképző iskolákban, mezőgazdasági népiskolákban, vagy más felsőbb és szakiskolákban. A falvakban elhelyezkedett magyarság legnagyobb része mezőgazdasággal foglalkozik és helyesen állapította meg a vihnyei ifjúsági ankéton Fodor Jenő, a Sajóvölgyi Gazdasági Egyesület elnöke, hogy hiányos lenne a falusi ifjúsággal végzett kulturmunka, ha a mezőgazdasági szakképzésre ki nem terjeszkednének. Ezen megállapítás arra kell hogy késztesse a magyarságot, hogy a nép- és polgári iskolák továbbképző tanfolyamai helyett minden magyar nép- és polgári iskola mellett állítsa fel a mező- gazdasági népiskolákat, melyek nem tévesztendők össze a komáromi és rimaszombati mezőgazdasági iskolákkal, melyek már felsőbb szakiskolák. A mezőgazdasági népiskolák célja, hogy az általános nép- és polgári iskolai képzettséget ki- mélyitse és a falusi ifjúságot a praktikus életre készítse elő akként, hogy tudását a mezőgazdasági tanok legfontosabb részével kiegészítse és felkeltse bennük a további mezőgazdasági kiképzés iránti törekvést. A mezőgazdasági népiskolákon a tanítás két évig tart. A tananyag a következőkből áll: a tanítási nyelv és annak irodalma, számtan mértan- nal és könyvvitellel egybekötve, a mezőgazdasági termelés természettudományi és nemzetgazdasági alapelvei, szövetkezeti és kereskedelmi tan, egészségtan. A tanítást könyvtárral, olvasóteremmel, megbeszélésekkel, kirándulásokkal, kiállításokkal és praktikus gyakorlatokkal kell kiegészíteni. Télen a tanítás túlnyomórészt elméleti, nyáron viszont gyakorlati. Az iskolai választmány és a tantestület indítványára a helyi viszonyokra való tekintettel további harmadik évfolyamot is fel lehet állítani, amelyben azután a mezőgazdaságnak valamilyen külön ágával kell behatóbban foglalkozni. Mezőgazdasági népiskolákat mindenütt fel lehet állítani, ahol azt a helyi tényezők, főképpen a gazdasági szakkörök kívánják. A mezőgazdasági népiskolákat a földművelésügyi minisztérium engedélyezi a járási hivatalok meghallgatása után. Ahol azután a mezőgazdasági népiskolát felállították, annak látogatása kötelező a 14-ik életévüket betöltött tanulók részére, amennyiben nem járnak, vagy jártak más közép- vagy szakiskolába, vagy felsőbbfoku mezőgazdasági iskolába és ha az iskolától 6 kilométeren belüli körzetben laknak. Az iskola felállítása nem jár nagy anyagi teherrel, mert a tanítást a nép. és polgári iskolai tanítók is végezhetik, amennyiben a mezőgazdasági tantárgyakra a képesítést megszerezték, de ilyen vizsga letétele nélkül is a nem szorosan vett mezőgazdasági tárgyakat taníthatják és amennyiben más szabad helyiség a községben nincs, úgy valamely nép- vagy polgári iskola helyiségeit ingyen vehetik igénybe. A mezőgazdasági népiskola tárgyi költségeit, amelyek — mint láttuk — egészen minimálisra redukálhatók, a helybeli tényezők tartoznak viselni, sőt a személyi kiadásokat is, de ez utóbbiakat csak annyiban, amennyiben a földművelésügyi minisztériumnak a mezőgazdasági népiskolák rendelkezésére áló támogatásából nem futná ki. A mezőgazdasági népiskolák közvetlen vezetése a helyi iskolabizottságot illeti, melyben a kormány, az iskolaközség, a községek és a tanítóság képviselőin kívül mindazok helyet foglalnak, akik kötelezik magukat, hogy az iskola fenntartásához évenként legalább ÍOÓ koronával járulnak hozzá és igy a módosabb gazdáknak módjukban áll az Iskola vezetésére kellő befolyást gyakorolniok. A mezőgazdasági népiskolák a földművelésügyi minisztérium fennhatósága alá tartoznak és az állami költségvetés erre a célra nagy összeget juttat és sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a magyarságnak alig néhány mezőgazdasági népiskola áll rendelkezésére és hogy sok, túlnyomóan magyarlakta járásban egyáltalában nincs magyar mezőgazdasági népiskola. Így nincs máig magyar mezőgazdasági népiskola a magyarságot érdeklő következő járásban: Aranyosmarót, Dunaszerda- hely, Galánta, Kassa város és vidék, Kékkő, Komárom, Korpona (Ipolyság), Léva, Losonc, Nagv- kapos, Nagymlhály, Nagyrőce, Nyitra, ógyalía Párkány, Pozsony város és vidék, Rimaszombat^ Rozsnyó, Somorja, Tornaija, Tőketerebes, Vere- bély, Zseliz. Már maga ez a felsorolás is igazolja, hogy milyen kevés a magyar mezőgazdasági népiskolák száma. A statisztikai hivatalnak a mezőgazdasági népiskolák 1935—36. tanévéről szóló jelentése a következő magyar mezőgazdasági népiskolákat tünteti fel: A feledi járásban Feleden van magyar mezőgazdasági népiskola, melynek 30 tanulója volt, akik mindnyájan magyar nemzetiségüeknek valI lották magukat. A 30 tanuló közül 16 volt a leány. A tanulók szülei mindegyike mezőgazdasággal foglalkozott és pedig 23 önálló gazda, 7 pedig mezőgazdasági munkás. A királyhelmeci járásban 5 magyar mezőgazda- sági népiskola működött és pedig Csapon, Király- helmecen, Nagyráton, Szürtén és Tégláson. Ezen 5 népiskolának 207 tanulója volt. Ezek közül 119 a leány és 206 vallotta magát magyarnak. Önálló mezőgazda gyermeke 163 volt és 37 mezőgazda- sági munkásnak a gyermeke, mig 7 gyermeknek szülei nem foglalkoztak mezőgazdasággal. A szepsi járásban Szepsin működött magyar mezőgazdasági népiskola, melynek 58 tanulójából 53 vallotta magát magyarnak és 31 volt a leány- gyermek. A szülők közül 30 önálló gazda, 15 mezőgazdasági munkás volt, mig 13 gyermeknek szülei nem foglalkoztak mezőgazdasággal. Érsekújvárod is működött mezőgazdasági népiskola, melynek 104 tanulója volt, melyek mindegyike magyar nemzetiségűnek vallotta magát és 56 volt a leánygyermek. A szülők közül 87 önálló gazda, 4 pedig mezőgazdasági munkás volt, mig 13 gyermeknek szülei nem foglalkoztak mezőgazdasággal. Az 1936. tanévben a sellyei járásban Tornócon is megnyílt a magyar mezőgazdasági népiskola, de ennek adatai még nem ismeretesek. Az adatok egybevetéséből kitűnik, hogy Szlo- venszkón az 1935—36. tanévben összesen csak 8 magyar tannyelvű mezőgazdasági népiskola mü- 8 ködött, mig ugyanakkor Szlovenszkón összesen 1 252 mezőgazdasági népiskola létezett, tehát a magyar mezőgazdasági iskolák a szlovenszkói mező- gazdasági népiskoláknak csak 2.17 százalékát alkották és ha ezt az adatot összevetjük azzal, hogy Szlovenszkón a hivatalos kimutatások szerint a magyarság a lakosság 21.48 százalékát alkotja, kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a magyarságnak mélyen az arányszámán alul, egészen elenyésző számban áll rendelkezésére a mezőgazdasági népoktatás, pedig a magyarság túlnyomó részének a mezőgazdaság a főfoglalkozása. Kárpátalján a helyzet valamivel kedvezőbb a magyarságra nézve. A beregszászi járásban 5 magyar mezőgazdasági népiskola működött az 1935—36. tanévben, éspedig Ardón, Benében, Beregszászon, Nagybégányon és Tiszaujlakon. Ennek az 5 iskolának 266 tanulója volt, akik közül 260 PRÁGA. — A kötött gazdálkodási rendszer és az államnak a magángazdálkodásban való részvétele ellen az utóbbi időben komoly kritikák hangzottak el. A ,,Hospo- dárská Politika“ legutóbbi száma különösen az utóbbi kérdésnek szentel figyelmet és azt írja, hogy a gazdasági élet megélénkülése folytán itt az ideje annak, hogy az állam megszabaduljon a különféle magánvállalatokban való részvételtől s hogy végre döntsenek az állami vállalkozás fokozatos likvidálásának megoldása felől, legalább ott, ahol az állam vállalkozói ténykedése mellett nem szólnak fontos közérdekek. A lap szerint sehol senki nem tagadja,^ hogy az állam mint vállalkozó nem vált be s hogy eredménytelenségeire az egész nemzetgazdaság fizet rá, Csehszlovákiában az állami vállalkozás egészében véve passzív — leszámítva a dohányjövedéket, amely azonban nem vállalat, hanem monopólium — és az államnak a legmagasabb konjunktúra idején sem hoz az állami vállalkozás olyan fölöslegeket, amelyekből az előző veszteségeket fedezni lehetne. Egyenesen elriasztó példa a zólyombrézói vallotta magát magyarnak és 127 volt a leány. A szülők közül 168 önálló gazdának, 54 mezőgazdasági munkásnak volt a gyermeke és 44-nek a szülei nem foglalkoztak mezőgazdasággal. Az ungvári járásban magyar tannyelvű mező- gazdasági népiskola működött Eszenyben, Homokon, Minajon és Nagydobronyban magában kettő. Ez 5 mezőgazdasái népiskolában 223 tanuló volt beiratkozva, akik közül 220 magyar nemzetiségű és 108 leánygyermek volt. A szülők közül 206 önálló gazda "és 16 mezőgazdasági munkás volt és csak egynek a szülője nem foglalkozott mező- gazdasággal. A munkácsi járásban Barkaszón és Izsnyétén működött magyar mezőgazdasági népiskola, amely iskolákat 120 gyermek látogatta, akik közül 116 volt magyar nemzetiségű és 66 a leánygyermek. 78 gyermek szülője önálló gazda és 43 gyermek szülője mezőgazdasági munkás volt. Az ilosvai járásban Salánk községben volt magyar mezőgazdasági népiskola, melyet 42 gyermek látogatott, köztük 19 leány. A tanulók közül 26 vallotta magát magyarnak és a tanulók szüleinek egyike sem foglalkozik mezőgazdasággal. Több önálló magyar mezőgazdasági népiskola Kárpátalján az 1935—36. tanévben nem működött. Kárpátalján az 1935—36. tanévben 115 mező- gazdasági népiskola volt, ezek közül 13 volt a magyar, vagyis a kárpátaljai mezőgazdasági népiskolák 11.30 százaléka. Itt sem éri el a magyarság a mezőgazdasági népiskolák terén az őt megillető arányszámot (17.35 százalék). Hogy itt az arányszám jobb, mint Szlovenszkón, csak látszólagos és abban rejlik a magyarázata, hogy Kárpátalján a mezőgazdsági népiskolázás még egészen hátramaradott állapotban van. Általában ugyanez a megállapítás vonatkozik az egész országra is. Az 1935—36. tanévben Csehszlovákiában összesen 1017 mezőgazdasági népiskola működött és ezek közül csak 21 a magyar mezőgazdasági népiskola, tehát a mezőgazdasági népiskolák 2.06 százaléka, és igy országos viszonylatban is a magyarság messze van attól, hogy megfelelő számú mezőgazdasági népiskolái volnának. Ha összegezzük a magyar népiskolák adatait, úgy megállapítjuk, hogy a 21 magyar mezőgazdasági népiskolában 65 tanító működött, akik közül 17 tanítónő volt. Az iskolák 38 osztályra tagozódnak, melyek közül 5 párhuzamos osztály volt. Ez osztályokhoz még három párhuzamos magyar osztály járul, úgyhogy összesen 41 magyar osztály működött. Az iskolaévben az egész országban a mezőgazdasági népiskolákat 46.574 gyermek látogatta, akik közül 25.584 volt a leánygyermek. A magyar mezőgazdasági népiskolákat 1196 gyermek látogatta, akik közül 629 volt a leány- gyermek, tehát a magyar mezőgazdasági népiskolákat tulnyomórészben leányok látogatták. A magyar mezőgazdasági népiskoláknak összesen csak egy külföldi állampolgárságú tanulója volt és a gyermekek közül 1153 vallotta magát magyar nemzetiségűnek, 19 ruszin és 24 zsidó nemzetiségűnek. A tanulók felekezeti eloszlása a következő volt: római katolikus 318, görög-katolikus 133, református 672, ágostai evangélikus 3, görög-keleti 12, izraelita 59, felekezetenkivüli 1. Az adatokból állami vasüzem, amelynek az államfordulat óta néhány százmillió koronára rugó hiányait nem lehetne kiegyenlíteni akkor sem, ha a konjunktúra húsz évig is tartana. A lap azt állítja, hogy az államnak a dohánymonopólium sem hoz nnyit, mint amennyit a magándohánytermélés megadóztatása hozna és a dohányzók is jobban járnának, amint ezt azok az államok is igazolják, ahol a dohány nem állami monopólium. A ,,Ho- spodárská Politika“ azonban egyelőre elegendőnek találná, ha az állam elkészítené magávállalkozásának likvidálási tervét legalább azokban az ágakban, amelyekben az állam notórikusan passzív. (—) Csehszlovákia szőnyegldviteíe. A magas konjunktúra idején, 1929-ben Csehszlovákia szőnyegkivitele 190.4 millió koronát tét ki. Ez a tétel 1933-ban 22.8 millióra, 1935-ben 14.9 millióra, 1936-ban pedig 16 millió koronára csökkent. Az 1937. év első felében csak mérsékelt javulás észlelhető, amennyiben a kivitel 10.2 millió korona értéket reprezentál. A szőnyegkivitel 80 százaléka az európai államokba irányult (—) Kliringkifizetések. Augusztus 27-ig a csehszlovák hitelezők követeléseit a bolgár kli- ringben a 24.469, a görögben (A) a 20.858, a törökben a 9.966 számig, a németben pedig a Németországban 1937 julius 27-ig letétbe helyezett összegek erejéig fizették ki. Vetőmag Pecenady nemes busa Államilag elismert kiváló nemesítés. Óriási termését (holdanklnti . I37 Sp ,™,ndenhol meghozza, mert nem elkényeztetett nemesítés. Víz károsodást erélyes bokrosodásával kiegyenlíti. Szalmája er. * •’°*sdam«"tes, kalásza nagy, Uszögmentes. Hektoliter- súlya 82 kg. Megrendelhető: Peienady Uradalomban. Posta: Veiké Kostolany. Állomás: Leopoldov. Vételára: Monopol ár és 20% _________nemesítést felár. Vasúti tarifa 40%-os kedvezménnyel. Nem fizetődnek ki az állam magángazdasági vállalkozásai Az egész nemzetgazdaság ráfizet az állami vállalkozásra Lópokrócok vízhatlan gyapjúból és szőrből, szürke alap kék csíkkal. Nagyság ito/ns 115/ISO 166/200 cm I. Minőség 59.— 71.— 85.25 II. „ 53.50 64.50 77.— III. „ 46.— 55.50 64.50 IV. „ 36.— 45.— 54.— Az árak csak szeptember 15.-lg érvényesek, sitim: Agrár textilek mintaraktára, Bratislava, Hviezdoslávtér (Promenade) 30/P. a Carlton szálloda és városi sörgyárral szemben. Kérjen képes árjegyzéket Ingyen. megállapítható, hogy a mezőgazdasági népiskolák tanulói közül a legtöbb református volt. A tanulók szülei közül 61 szülő 20—100 ár területen gazdálkodott önállóan, 171 szülő 10—20 áros gazda, 245 szülő 5—10 áros gazda, 383 szülő 5 áron alul gazdálkodott önállóan. 193 gyermek szülője mezőgazdasági munkás volt, mig mező- gazdasági hivatalnok gyermeke a magyar mező- gazdasági népiskolákat nem látogatta. 143 gyermeknek szülője pedig egyáltalában nem foglalkozott mezőgazdasággal. Azonban a magyar tanulók jártak más tannyelvű intézetekbe is, és pedig csehszlovák tannyelvű intézetbe 81, ruszin tannyelvű intézetbe 22 magyar gyermek járt, összesen tehát 103 magyar gyermek nem kapott magyarnyelvű oktatást. A magyar gyermekek a következő járásokban látogattak más tannyelvű intézetet: Pozsony városban 7, Feleden 6, a girálti járásban 8, a kassa- vidéki járásban 20, a losonci járásban 1, a modor! járásban 1, a szepsi járásban 2, a nyitrai járásban 1, az eperjesi járásban 8, a sellyei járásban 7, a tőketerebesi járásban 8, az érsekujvári járásban 8, a munkács-vidéki járásban 5, a rahói járásban 1, a nagyszöllősi járásban 3, a szolyvai járásban 2 és az ungvár-vidéki járásban 11. A mezőgazdasági népiskolák ismertetett tanrendje igazolja azt, hogy itt a magyarságra nézve nagyon hasznos iskoláról van szó, mely alkalmas arra, hogy a falu ifjúságát kellően nevelje és ellássa a szakképzettség azon legkisebb mértékével, melyre a falusi gazdaifjunak feltétlenül szüksége van és amely alkalmas arra, hogy a magyarlakta vidékeken a szakismeretek terjesztésével több és jobb eredményt érjen el. A statisztikai adatok viszont azt bizonyítják, hogy a magyarság nagyon hátra van még a mezőgazdasági népiskoláztatás terén és hogy a magyarságnak arányszámának megfelelően még igen sok mezőgazdasági népiskolához van joga és szükséges, hogy a magyarság a falusi ifjak részére minél több ilyen iskolát állítson fel és mivel az iskolák felállítása a helyi tényezőktől függ, felhívjuk ezen iskolákra a magyarság vezetőinek figyelmét azzal, hogy járásonként és községenként mielőbb és minél több mezőgazdasági népiskolát hívjanak életre. Tanácskozások a kamarai törvényről PRÁGA. — Ismeretes, hogy Hodza miniszterelnök kijelentése szerint a kamarai és a többi szociális érdekvédelmi testületekbe a* választásokat még ebben az évben meg akarták tartani. A választások megtartását azonban az előkészítő munkálatok megkésése és a vonatkozó törvények hiánya késleltette. Jelentések szerint a kereskedelemügyi minisztérium szeptember 1-ire Prágába tanácskozást hivott össze. Ezen a kereskedelmi kamarai törvénytervezetet fogják letárgyalni. A tárgyalások céLja az, hogy tisztázzák az egyes vitás pontokat. Főképpen az egyes szákmák tagijai számának megállapításáról és a választási jog szabályozásáról lesz szó. A kereskedők központi tanácsa az ügyet már teljes terjedelmében kivizsgálta és áttanulmányozta. A kereskedelmi minisztériumban lefolytatandó tanácskozásokon dr. Jirsák miniszteri tanácsos fog elnökölni. Rekordgyümölcstermés Délszlovenszkón ÉRSEKÚJVÁR. — Pénteken délelőtti az érsekujvári hetivásáron olyan hatalmas mennyiségben árusítottak gyümölcsöt, amire alig volt még példa. A gyümölcsárusok számára fenntartott Holly-ucca kicsinynek bizonyult s az összes ke- resztuccáikiban egymás hegyén-hátán árusítottak a gyümölcsárusok s igen olcsón voltak hajlandók készeleteiktől megválni, csakhogy ne legyenek kénytelenek a gyümölcsöt hazavinni. Megállapit- ható, hogy főleg őszibarackban, szilvában, almában, körtéiben, szőlőben s dióban olyan rekordtermés volt ebben az évben, amire évek óta nem volt példa. A görögdinnye-termés is nemrég még kitűnőnek ígérkezett, az utóbbi hetekben azonban váratlanul leromlott. A szakértők véleménye eltérő, hogy mi okozta ezt a visszaesést. (—) A k&zleftek értékelése az adóügyi eljárások-* ban. A legfelső közigazgatási bíróság 12.130/37 számú döntéséből kitűnik, hogy a leltár- és mérlegkészítésnél minden vagyoni tárgy és követelés abban az értékben tüntetendő föl, amilyennel az összeállítás idejében bir. Ha a hatóság megállapítja, hogy a készleteket lényegesen alacsonyabban értékelték, mint amilyennel a leltár vagy a mérleg összeállításkor ténylegesen bírtak, úgy b hatóságnak módjában álf a készleteket magasabban értékelni az adófizető által a mérlegben vagy a leltárban föltüntetett összegnél. (—) A szabad csehszlovák korona Bukarestben. A Csehszlovák Nemzeti Bank jelentése szerint a szabad csehszlovák koronát Bukarestben ma 5.30—5.40 lejjel jegyezték.
