Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)

1937-08-29 / 197. (4343.) szám

12

1937 augusztus 29»

Haiczl Kálmán könyve a kilencszázéves Párkányról

Párkány kilencszáz év előtt Kakath, majd Dsigerdelen és Csekerdén néven volt ismeretes. Ezt olvassuk dr. Haiczl Kálmán könyvének címlapján. Párkány már évszázadokkal ezelőtt nagyfontosságu összekötő kapocs volt Esztergom és a dunáninneni országrész közt. A török ötször elpusztította, különböző hadak sanyargatták, a lakosság egy részét megölték, más része elköltözött, de a kilencszázéves város újra meg újra fölépült,

A tudós Haiczl rendkívüli fölkészültséggel, sok szakmunkára hivatkozva rajzolja meg Párkány hallatlanul érdekes történetét. 1075-ben szerepel először a város Kakath néven a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében. A városnév sokszerüen változott és a török hódoltság idejét a várossal kapcsolatosan olyan színesen irta meg, hogy tudományossága ellenére szinte regénynek beillik. Csodálkozva vesszük észre, mennyit nem tudunk és mennyi hallatlanul érdekes és értékes tudnivalóról tájékoztat a szerző. A következő fejezet az 1594. és 1595. évi háborúkat és Esztergom és Párkány visszafoglalását eleveníti föl, majd áttér arra, miként jutott a két város ismét török kézre. A fejezeteknek az a főjelentőségük, hogy számtalan forrásmunka alapján készültek, tehát — mint egyébként az egész könyv — valóban hézagpótlók és a magyar történetírás számára rendkívül fontosak. Fölsorolja Bars-vármegye és Komárom-vármegye sérelmeit, amelyekkel az 1625-ös országgyűlés is foglalkozott és ezekből az eredeti okmányokból kiderül, milyen embertelen szenvedéseken ment át a lakosság és mi mindent rabolt el a török ezekről a területekről.

,,Nem csoda —< írja Haiczl —•, hogy a lakosság faluját elhagyta és oda menekült, ahol magát nagyobb biztonságban érezte.“ Színesen, érdekfeszítően irja meg a szerencsétlen kimenetelű 1663. évi török hadjáratot, majd Párkánynak 1664-ben történt teljes pusztulásáról számol be. Ezután következik a fölszabaditó hadjárat, Esztergom és Párkány fölszabadulása. Ebben a hadjáratban Párkány igen fontos szerepet játszott. Ugyancsak fontos szerepet játszott Párkány ar akkor még részben fönnálló sáncaival a kuruc háború idején. Ezen a helyen Bottyánnak voltak nagy haditettei.

A török Párkánynak mindössze 80 lakóháza volt. A Rákóczi-fölkelés alatt megint csak sokat szenvedett az exponált város. A telepítések ugyan már a 17-ik században megindultak, de 1701-ben a párkányi járás összes lakossága még nem haladta meg a 3400-at. A könyv befejező része a mai Párkány kialakulása és története.

Ismételjük: hézagpótló ez a könyv. Ezzel a lelkiismeretes pontossággal a ,,Magyarország vármegyéi és városai“ cimü hatalmas munkában sem találkozunk. A párkányi járás színtiszta magyar s már ezért is bir elsőrangú fontossággal Haiczl Kálmán könyve: ma különös nyomatékkai kell rámutatni mindenre, ami magyar és a tudományos bizonyítás fegyvereivel kell szembenézni azokkal a törekvésekkel, amelyek a legmagya- rabb vidék magyar vonatkozásait is el szeretnék vitatni. Haiczl tudományosan, kronologikusan és oknyomozóan egyben sorakozA Kis Magyarok Lapja rejtvónyszelvénye

A 35 számú

rejtvényeket megfejtette»

(ol vasható név és pontos cim:)

tatja föl az adatokat, amelyeket tagadni nem

lehet. így a történelemirás szempontjából is szükség volt erre a könyvre, amely sokkal több a köznapi értelemben vett történelmi összefoglalásánál. Megismerjük belőle az ősi kor, a török hódoltság és az újabb kor lelKÉSMÁRK. <— (A PMH munkatársától.) Aki művészember, iró vagy ujságiró ellátogat Tátraszéplakra, az nem mulasztja el, hogy Boruth Andor műtermét meg ne látogassa. Patinás név ma már a Boruth Andoré, aki a legkiválóbb és legnagyszerűbb arcképfestők közé tartozik. Műterme valóságos múzeuma alkotásainak, órákhosz- szat tudja az, — aki ennek az istenáldotta, eredeti tehetségnek a műtermébe bejut — a képeit nézegetni, mert mindegyike egy- egy műremek, mindegyike 'beszédes illusztrációja annak, hogy Boruth Andor nemcsak a modell külsejét, de egyéniségét, karakterét, jellemző vonásait is látja és viszi bele képeibe. Élnek és szinte megszólalnak ezek a portrék. Megdöbbentően nagy alkotás az óriási Krisztus-vászna, amelynek eredetijét a budapesti Szépművészeti Muzeum vásárolta meg évekkel ezelőtt.

De még más csodálnivalója is akad Boruth Andor lenyűgöző művészi nagysága mellett annak, aki elmegy tátraszéplaki műtermébe. Fiatal leányt talál ott, aki a festőállvány előtt áll palettával a kezében és —' portrét fest. Boruth Nóra ez a fiatal leány, aki — nyugodt lelkiismerettel'mondhatjuk ■—■ örökölte apja tehetségét. És érdekes, hogy mint Boruth Andor, Boruth Nóra festői készsége is a portréban nyilvánul meg, — csalhatatlan bizonyítéka az átöröklés tanának. Már kisgyermek korában is rajzolgatott és mielőtt még a budapesti és a 'berlini festőakadémián folytatott tanulmányait megkezdte volna, már azzal szórakozott, hogy sorra lerajzolta rokonait, barátait és ismerőseit. Oroszlánkörmök mutatkoztak ezekben a rajzokban, amelyek

BUDAPEST. — Budapesten tartózkodik Louis B. Mayer, a világ egyik leghatalmasabb filmgyártója. Ámbár pihenő körúton van, szünet nélkül dolgozik és Budapesten elhatározta, hogy a Szent István-napi ünnepségekkel kapcsolatban egy filmet készít. Amikor megtudta, hogy jövőre Budapesten tartják az eutharisztikus világkongresszust, elhatározta, hogy erről is filmet fog készíttetni. Azt mondja, hogy soha ilyen kitűnő alkalmat nem talál szinpompás fölvonulások fényképezésére.

Mayer kezében tartja a világ filmtermelésének legalább ötven százalékát. Egy ötletére karriérek indulnak meg és ízlése, vagy szeszélye divatot csinál,

A film úttörője

Először önmagáról beszél. Elmondja, hogy néhány lexikonban szerepel már az életrajza, de ezek valójában semmit sem mondanak. Mind azt mondják, hogy a film úttörője és hogy milyen alapításokban vett részt, de nem beszélnek arról, amf egy ember életében igazán érdekes.

— Ott kell kezdenem —■ mondja —. hogy tizenkétéves korom óta magam tartom el

két, az embereket és a vezérlő eszméket, a küzdő áramlatokat. Modern eszközökkel dolgozik a tudós szerző, amikor belevilágít a törökök, a németek vagy a kurucok terveibe és hadműveleteibe. Érdekes szerep jut egyébként az egyháznak is, amelynek nagy érdemei vannak az annyiszor tönkrepuszti- tott város fölépítése körül. Nagyszerű kép tárul elénk a könyv olvasásakor: egy város kilencszázéves küzdelme sanyargatásokkal cs megpróbáltatásokkal és végül is a város élniakarásának a győzelme. Emellett különös figyelmet szentel Haiczl az egyes korok kulturális állapotainak is.

*

A díszes kiállítású könyvet két pompás egykorú képmelléklet teszi teljessé. (A könyv ára 10 korona és megrendelhető a szerzőnél, továbbá a PMH kiadóhivatalánál.) (n. p.)

egy kifejlődő nagy tehetséget sejt tettek. És a sejtelem valóra vált: Boruth Nóra ma már kész művész, aki azonban ennek ellenére is folyton tanul, folyton további kialakulásán és fejlődésén munkálkodik és nyugtalanul keresi azt az utat, amely a sajátja, amely teljesen egyéni és melyen a jövőben — bizonyára sok sikerrel — járni fog. Hogy mennyit tud, arra nézve jellemző ez a kis epizód:

E sorok írója, aki egy teljes évtizede ismeri és csodálja Boruth Andor vásznait, melyeknek minden ecsetvonásával tisztában van, nemrégiben az egyik portréról megkérdezte a műteremben dolgozó Boruth Nórát: „Mikor festette apád ezt a képet?" A fiatal piktorina elpirult, mosolygott és azután habozva mondotta: „De hiszen ezt a képet én festettem!“ Elfogódott volt és várakozva nézett, vájjon mit szól majd az, aki a festményt apjának, a nagy művésznek tulajdonította, ehhez az „önvallomáshoz?“ Azt hiszem, ez az önkéntelen összetévesztés legbeszédesebb bizonyítéka annak, milyen festőtehetséget termelt ki magából ismét a Szepesség művészi kincsekkel rendkívül gazdagon megáldott földje.

Boruth Nóra nemsokára megint a külföldön fogja tanulmányait folytatni. El fog menni Olaszországba. Biztos, hogy újabb megismerései kétségtelenül nagy tehetségének izmositásához és további kifejlődéséhez fognak vezetni. A Boruth-név, amelynek Boruth Andor annyi dicsőséget szerzett és amelynek első festőviselője annyi maradandó becsű, nagyértékü munkát teremtett, Boruth Nórában méltó utódra talált, (n, v.)

magam, Ma 52 éves vágyók és életemben ez az első eset, hogy szabadságot vettem magamnak. Nyolcadik hete járom Európát, de rabszolgája vagyok a munkámnak. A saját vejeimmel konkurrálok, mert mindegyiknek van egy-egy filmvállalata.

— Hipokrizis lenne tagadni, hogy az amerikai film a rendelkezésére álló hatalmas tőke nélkül is a mai színvonalra fejlődött volna. Tőke nélkül nincs fejlődés, de az európai filmgyártás joggal tehet magának szemrehányást, hogy lemarad az amerikai mellett. Hiszen a film Európából került át Amerikába. Miért nem akadt Európában üzletember, aki meglátta volna a filmlehetőségeket? Tévedés lenne azt hinni azonban, hogy csak a pénz emelte föl az amerikai filmet mai színvonalára. Művészi gondosság és lelkiismeretesség nélkül az amerikai film ma sem vezetne. Néha évekig keresünk egy megfelelő történetet egy színészünk számára és inkább ingyen fizetjük a gázsit, sem minthogy rossz szereppel hozzuk ki. Joan Craw- fordnál az egyik filmben 25.000 dollárt költöttünk el, amíg megfelelő frizurát találtunk számára. A meglévő frizurák ugyanis nem illettek a szerephez. Ezzel azt akarom monBoruth Andor tátraszéplaki műterméből uj portréfestő indult eí

A nagy művész leánya első képeiből egy sokatigérő tehetség bontakozik ki

A film cézár pizsamában

Budapesti beszélgetés Louis B. Mayerret, a világ leghatalmasabb filmgyártójával

dani, hogy tökéletes technikai fölkészültség? mellett a végletekig menő művészi gondosa ság szükséges egy film sikeréhez.

Az „Édes anyalöldu sáskajelenete

Ismeretes, hogy az „Édes anyafölcF* CímS világhírű film Mayer gyártmánya. A film*- nek van egy idegrázó jelenete, amikor a sáskaraj ellepi a vetést. A félelmes rajzás olyan művészi élethüséggel van vászonra vetítve, hogy tökéletes.

— Ez a film három álló esztendeig ké* szült és kerek hárommillió dollárba került* — mondja Mayer. — A sáskahadjárat fölvételei nem műteremben készültek. A fölvételeket éppen az ilyen jelenetek késleltették* mint a sáskajárás. Megfigyelőket állítottunk mindenfelé és ezek évekig járták a sáska- gyanús vidékeket, amíg egyszer New Mexikóból jelentették, hogy nagy sáskaraj közeledik. A következő órában már repülőgé- gépen küldtük az egész stábot arra a környékre, ahonnan a sáskák közeledését jelentették. Az ilyen művészileg is tökéletesen sikerült fölvétel szintén nagy ritkaság. Sokszor csak szerencse kérdése, hogy a rendező ilyen véletlen folytán fölvehet egy jelenetet, amely talán egymagában eldönti a film sikerét.

Magyarok Hollywoodban

— Gyönyörű város Budapest. Megnéztem a Gyöngyösbokréta előadását és megértem, hogy ennek kedvéért sokan eljönnek Budapestre. Az előadás alatt elhatároztam,; hogy

a Marica grófnőnek, Kálmán Imre operettjének — amit legközelebb filmre viszünk a külső fölvételeit Magyarországon készítjük el. A magyar zsenialitás különben már eddig is érvényesült a Metrónál. Négy magyar iró állandóan szerződtetett szcenáriumirója a Metrónak és Hajmásy Ilonát most vittük ki Hollywoodba. Mona Massy néven fog szerepelni a magyar művésznő és első főszerepét már meg is kapta egy operettben* amelyben a másik két szerepet Eleanor PoweI és Nelson Eddy játsza. Ez ritka eset Hollywoodban, mert az Európából érkező tehetségek ritkán kapnak első bemutatkozásra sztárszerepet,

Mayer még elmondta, hogy már nemcsak hive ,de ügynöke is lett Budapestnek, mert Robert Taylornak Londonba táviratot küldött, hogy. okvetlenül nézzen el Budapestre. A beszélgetés után az elnök azzal búcsúzott hogy tárgyalása van Jarmila Novotnával, a világhírű operaénekesnővel, aki Budapestre érkezett és akit Mayer szerződtetni akar Hollywoodba. Egy órával később a szerződést megkötötték.

(*) Kiállítás a budapesti Nemzeti Színház centennáriuma alkalmából. Budapestről jelentik: A Nemzeti Színház a jubiláris esztendőben történelmi kiállítást rendez, amelyen résztvesz a Magyar Történelmi Muzeum is. Az Iparművészeti Muzeum épületében október folyamán tartják meg a kiállítást, ahol a Nemzeti Színház százéves életével kapcsolatos emléktárgyakat állítják ki. Ilyen emléktárgyak: a Nemzeti Színház volt művészeinek arcképei, emlék- és ereklye- tárgyak, színpadi szerzők arcképei, irodalmi emléktárgyak, előadott nevezetesebb darabok kéziratai, plakátjai, szinlapjai és a Nemzeti Színház külsejéről és belsejéről készült képek, metszetek, csoportképek, díszlettervek és kosztümök.

(*) Japán nyelvre fordították Az ember tragédiáját. Egy Várady Gyula nevű marosvásárhelyi tisztviselő lefordította japán nyelvre Az ember tragédiáját. Várady orosz hadifogságból, Vladivosztokból átszökött Japánba és olyan kitünően megtanult japánul, hogy rendszeresen dolgozott japán újságok részére. A bukaresti japán követ elküldte a fordítást Tokióba, ahol nagyon tetszett és már elhatározták, hogy a nagy tragédia japán előadására valószínűleg az olim- piász évében sor kerül.

(*) A „Szép Szó“ pályázatai. A budapesti „Szép Szó“ irodalmi szemle két pályázatot irt ki. Áz egyikben felszólítja olvasóit, hogy kedvük szerinti formában írják meg foglalkozásuk lényegét vagy viszonyukat mesterségükhöz. A legsikerültebb pályamüveket a folyóirat leközli, s az első hármat külön dijazza. A második pályázat egy a nagyközönséghez is szóló tudományos munka terve. A díjnyertes terv szerzője megbízatást kap a könyv megírására és a szerkesztőség ezer pengő előleget folyósít neki. Ä pályázatok részletei a „Szép Szó" szeptemberi számában olvashatók.

(*) Előkészületek a Komáromi Dalegyesület jubileumára. Szlovenszkó eme legrégibb magyar kulturegyesülete a jövő évben ér el fennállásáé» nak 75. évéhez. A választmány nagyszabású jubileumi ünnepség megrendezését határozta el. Az ünnepség keretében kerületi dalosverseny is lesz.