Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)

1937-08-03 / 174. (4320.) szám

■ T ' XVI. évf. 174. (4320) szám • Kedd • 1937 augusztus 3 Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egres szám ára 1.20 Kt, vasárnap 2.— KE. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. © • SÜRGÖNYC1M HIRLRP. PRRHfl. André Sídé könyve (s, i.) Nehéz a kisértésnek ellentállni, ha az ember olvassa az első kivonatos ismer­tetéseket André Gide uj könyvéről, amely­ben döbbenetes adatokkal igazolja az Oroszországról szóló első könyvét. A „Re­touches a mon rétour de U. S. S. R.“ nem­csak a helyzetképet retusálja, hanem a nagy író állásfoglalását is. A kisértés nagy, az emberben feltolakszik a szomorúan ké- jelgő elégtétel: mindezt megmondtam tizen­öt évvel ezelőtt, mindezt megmondtam húsz évvel ezelőtt. Olyan anyag tolakszik fel az emberben, amit nem jó szabadjára engedni: emlékek a magyar proletárdiktatúra előtti időkből, a proletárdiktatúra borzalmai­ról és a reakció elemi döbbenetéiről. Em­lékek bécsi találkozásokról kommunista emigránsokkal, akik nem bírták elviselni a tapasztalatok tanulságait és megejtő egy- ,r': szerűséggel kijelentették, hogy a magyar proletárdiktatúra nem gilt, nem volt igazi, le kell törölni a tábláról, kezdjük elölről... Az ember megértette ezeknek a félretaposott fiataloknak a „lelkesedését“, az ember be­látta, hogy a marxizmus feletti talmudizálás divatja megejtette a fiatal sznobokat, ahogy húsz évvel előbb Maeterlink vagy Baude­laire ejtette meg elődeiket. A fiatal sznobokat. megérti az ember — a megértés itt nehezen jelenthet megbocsá­tást, — egyes nagynevű írókat már sokkal nehezebben. Hogy Anatole France, Bar­busse és talán még Romain Rolland elju­tottak a kommunizmus dicséretéig, itt-ottj hangzatosán „hitvallásáig“, valahogy csak elfogadja az ember, működésük, témakö- { rük igazolhatja őket, de nehezen volt ért-1 hető André Gide kommunista világszemlé-jj lete. A „Fauxmonnayeurs“, „Paludes“, „Le? Prométhée enchainé“, „Isabelle“ szerzője, az egyéni lélek keserves viaskodásainak költője valami tragikus tévedés folytán ju­tott el a kommunizmus gondolatáig, amit nem is oly egykönnyen lehet világszemlé­letnek nevezni. Talán az aszkézis utáni vá­gyat, a szabad nélkülözésben való szemlé­lődés és munkálkodás utáni vágyat tévesz­tette össze a világforradalom utáni vágy- gyal. A mély intellektusu művészt nehéz megvádolni azzal, hogy hire és pozíciója követelte meg a „világszemlélet“ vállalását, amit sokan még ma is egyedül ismernek el világszemléletnek. Ha igy volna, akkor most nem vállalta volna a nyílt őszinteséget, amit kezdetben megejtő, de naiv becsületesség­gel „az ügy érdekében“ tartott fontosnak, de most, miután megkapta érte „elvtársai­tól“ a kijáró pofonokat, már egyszerűen az igazság érdekében. Tény az, hogy André Gide őszinte szín­vallása nagyban csökkentette azt a lelki terrort, amiben intellektuellek éltek, azok az intellektuellek, akik elsősorban művészek­ben bíznak, ha képet akarnak nyerni a vi­lág folyásáról és fejlődéséről. A varázs alól szabadult emberek ma már talán nem len­gedeznek tanácstalanul Sztálin és Trockij igaza között, hanem megpróbálnak önál­lóan gondolkodni... És függetlenül. André Gide könyve felszabadító. Amit az „értelmes" polgár nem hitt el a természetes reakció­nak, amit nem hitt el a trockistáknak és a szabotázsperekről és kivégzésekről szóló tu­dósításoknak, azt elhiszi a nagy művésznek. A reakció pedig már nem is Európában terjeszkedik, hanem Oroszországban tom­bol. A fasizmus elleni propaganda a világ­FQLYTATÁS A 2> OLD. I. HASÁBJÁN A nagy változás az európai politikában Chamberlain őszre négyhatalmi összejövetelt tervez Teiles összhang London és Róma kö ölt - Edén Mussolinikéi utazik - Anglia el s- itrri Francot és az olasz hódítást? - Oroszharátság helyett néjyhaiaimi palifum Az angol békelevél következményei LONDON. — Vasárnapi számunkban! jelentettük, hogy Chamberlain angol mi- j niszterelnök magánlevelet intézett Musso- linihez. Ámbár a levél tartalmáról megbíz­ható jelentések nem érkeztek, az európai sajtó mégis nagyjelentőségű eseményként számol be a levélírásról és biztosra veszi, hogy ezekután az angol-olasz helyzet ki­tisztul és Európában az ősz folyamán nagy­arányú megbékülés várható. Csak most tudódott ki, hogy Chamberlain levele előtt Mussolini is levelet intézett az angol miniszterelnökhöz és a közvetlen tár­gyalásokat ajánlotta a helyzet tisztázására. Amióta ugyanis Baldwin lemondott és Chamberlain került az angol politika élére, egyre világosabbá vált, hogy az uj angol miniszterelnök véget akar vetni az eddigi ; tarthatatlan helyzetnek és keresi a közele- jj dést a Duce felé. A kedvező légkört Mus- í solini ügyesen kihasználta és megtette azo-j kát a kezdeményező lépéseket, amelyek a j kibontakozáshoz vezethetnek. Anglia magatartása nem utolsósorban az oroszországi események hatása alatt válto­zott meg. A német és az olasz diplomácia meggyőzte Londont arról, hogy a spanyol nyugtalanságot és általában az európai za­varokat a szovjet szítja s mindaddig, amig a négy nyugati nagyhatalom nem szövetke­zik, lehetetlen európai megbékülésről be­szélni. Oroszország belső zavarai az angol közvéleményt is más belátásra bírták s az angol demokrácia ma már nem tekint annyi bizalommal a szovjetre, mint tekintett két évvel ezelőtt. A francia belpolitikai rendet­lenség és az a körülmény, hogy Franciaor­szág belső bajai miatt kénytelen másodren­dű szerepet játszani a nemzetközi politiká­ban, ugyancsak megkönnyítették a berlini és római diplomácia munkáját Londonban. Chamberlain tehát egészen más lehetőségek között kezdhette meg politikáját s mivel az uj miniszterelnök amugyis a konzervatív párt konzervatívabb köreire támaszkodik, érthető volt az angol politika megváltozása. A japán-kínai háború következményei Az olasz-angol tárgyalások a kulisszák mögött már hosszabb idő óta tartottak, de a döntő lökést a kibontakozáshoz Japán uj ázsiai politikája adta meg. Az angol közvé­lemény érthető okokból egyre nagyobb fi" gyeimet szentel Japán feltartózhatatlan ke letázsiai térhódításának és meggyőződött arról, hogy a japán erő évről-évre nő s ve szedelmes világhatalmi faktorrá válik Kelet ázsiában. Az angol katonai szakértők a ja­pán hadsereget ma sokkal többre becsülik, mint az oroszt, amelyről Tuchacsevszki el­távolítása idején maga a szovjetsajtó meg­állapította, hogy a tisztikar megbízhatatlan­sága miatt gyenge és teljes átszervezésre szorul. Japán magatartása következtében Anglia nem akar európai bonyodalmakat, hogy minden figyelmét a távolkeleti ese­ményekre összpontosíthassa. Ezért törek­szik az Olaszországgal való kibékülésre is és igyekszik megteremteni a négy nyugat­európai nagyhatalom egységét. Mussolini régi terve: a négyhatalmi paktum ritkán állt közelebb megvalósításához, mint ma s nem lehetetlen, hogy ősszel megvalósul az an- gol-francia-német-olasz egység, amely min­denekelőtt elszigetelné a spanyol polgár­háborút, majd pedig a régi locamói szer­ződésnek megfelelő módon látna hozzá Eu­rópa átszervezéséhez és a meglevő hibák és kinövések letöréséhez. Ciism^erla:n békéi ve’e Ilyen körülmények között érthető, hogy -j Chamberlain szenzációs magánlevelében el- ; fogadja Mussolini javaslatát és hajlandó közvetlen tárgyalásokba bocsátkozni. Az angol-olasz' úri megá lapcdás szellemében a két nagyhatalom érdekeinek kölcsönös tisz- teletbentaríása mellett eke-sorban a föld- ^ közi-tengeri, a spanyolországi és az abesz- j sziniai kérdést akarja tisztázni. A londoni2 spanyol benemavatkozási bizottság legutób- J bi ülése óta, amikor kitűnt, hogy az angolt megbékülési tervet egyedül a szovjet ve-1 tette el és a kibontakozási tárgyalások Moszkva miatt nem indulhattak meg, a Fo­reign Office határozott fordulatot tett Olaszország felé és a spanyol politikában is elfogadta Mussol'ni alapelveit. Természetesen Chamberlain követeli, hogy Olaszországban megszűnjön az angol­ellenes propaganda és a barii arabnyelvü olasz rádió ne ingerelje többé az arabokat a brit világbirodalom ellen. Ezenkívül Olasz­ország líbiai fegyverkezését is helyteleníti Chamberlain és magánlevelében ennek a kérdésnek tisztázására is kitér. Az őszi íc ^ontakoiási terv Az angol lapok föltűnő olaszbarát hangon Írnak és helyeslik Chamberlain és Mussolini közeledését. A Daily Telegraph, amelynek diplomáciai tudósításai a legkiválóbbak, azt jelenti, hogy Chamberlain októberre tervezi a locarnói nagyhatalmak: Anglia, Francia- ország, Németország és Olaszország londo­ni összejövetelét. Eden máris érintkezésbe lépett a német diplomatákkal, hogy a biro­dalom állásfoglalását megtudakolja. Nem lehetetlen, hogy az angol külügyminiszter a közel jövőben Rómába utazik és Mussolini­val és Cianoval személyesen megállapodik a locarnói kérdésről. Chamberlain írásában utalt az angol—olasz találkozás fontossá­gára és lehetőségére. Az angol miniszterel­nök egyébként a londoni kabinéit legutóbbi ülésén határozottan azt az álláspontot kép­viselte, hogy az európai nehézségeket a leg­egyszerűbben a nyugati nagyhatalmak pak­tuma oldhatná meg, amely a locarnói szer­ződés helyére lépne. London bízik Neurath és Ciano részvételében és e két államférfiu föltétlenül hajlandó lesz Londonba jönni az őszi konferenciára. Természetesen az ola­szok csak akkor teljesitik az angol kívánsá­got, ha előbb Nagybritánnia elismeri Olasz­ország keletafrikai impériumát. Genf és Abesszínia Ilyen körülmények között a szeptemberi gen­fi népszövetségi közgyűlést nagy éredeklődés- sel várják nemzetközi politikai körökben. Nem lehetetlen, hogy a népszövetség ki fogja mon­dani, hogy Abesszínia mint független állam nem létezik többé s igy a nagyhatalmak szabad kezet kapnak az olasz impérium elismerésére. Anglia esetleg akkor is elismerheti az olasz fennhatóságot, hogyha a népszövetség még mindig elodázza a döntést ebben a kérdésben. Chamberlain mindenesetre gyors és teljes tisz­tázást kiván, mert látja, hogy ellenkező esetben az európai politika mind jobban összezavarodik. Mussolini egy-két napon belül újabb levéllel fe­lel Chamberlain írására s ebben a levélben már pozitív javaslatokat fog tenni a jövőre vonat­kozóan. Beavatott körök szerint az olasz vá­lasz rendkivül előzékeny lesz és megkönnyíti Anglia további külpolitikai munkáját. A Momingpost is biztosra veszi, hogy Cham­berlain végérvényesen tisztázni akarja az abessziniai kérdést. A lap szerint egyelőre nincs pozitív terv Eden római látogatására, de az utazásról sok szó esik illetékes körökben. A Daily Mirror úgy tudja, hogy Chamberlain a közeljövőben ugyanolyan magánle\ elet intéz Hitlerhez, mint intézett Mussolinihoz. FOLYTATÁS A 2, OLDAL KÖZEPÉN

Next

/
Thumbnails
Contents