Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)

1937-08-24 / 192. (4338.) szám

(A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA)

ennek pont az ellenkezője az érdekük.) A politikai szemfényvesztés dolgában azon- ban a kommunisták sem maradtak el mellettük, mert az ámításnak s a kétszinüség- nek nem képzelhető el olyan fogása, fegyvere, amit a magyar szegények, proletárok a magyar falu törpebirtokos, földmunkás népének megostromlásánál fel ne használtak volna. A kommunisták rohamosztagai a magyar falvakra (amelyeknek lelkében frissen és véresen még ott rezgeti a háború izgalma és a Károlyi-forradalom pünkösdi királysága) olyan politikai jelszavakkal mentek ki, amelyek nagyon jók voltak ahhoz, hogy a politikailag iskolázatlan, hiszékeny, az országveszések és országszületések láttára tájékozódóképességüket végképp elvesztett tömegeket még jobban megszépítsék és magukhoz édesgessék s azokat az osztályérdek jelszavával, az osztályharc mindenek elé való helyezésével a magyar nemzeti érdekek szolgálatából s a magyar nemzeti érdekek egységes táborából kiállítsák — más nemzeti törekvések szolgálatára.

A kommunista agitátorok jól tudták, hogy merről fuj a szél és a falu, az elégedetlenkedő, az életében gyors és gyökeres változást váró tömeg szájából kivett igékkel álltak ki a hordóra: földosztás, házhely, kevesebb munka és nagyobb munkabér, a szegények, az eddigi utolsók sorából legyen a biró, a tanács, a képviselet, le az urakkal, proletárt kell küldeni a nemzet- á gyűlésbe.

A város és a falu magyar szegénységének virtuskodásból eleinte az is tetszett, hogy íme ők nyíltan és bátran kommunisták lehetnek, vallhatják a legszélsőségesebb elveket, miközben másutt — persze ,,az urak parancsára“ — üldözik, irtják ezt a pártot és bebörtönözik híveit. így aztán bizonyos dac, tiltakozás, tüntetés is szerepet kapott abban, hogy minél nagyobbra nőjjön az itteni kommunista párt, ahová különben minden -különösebb bátorság é)s eiszánás nélkül be lehetett lépni, mert 'hiszen a mindenkori kormánykoalíció politikája — különösen az elején —■ inkább jószemmel nézte, semhogy üldözte volna őket- S amennyiben a párthivek lelkében a vallásnak és a fajszeretetnek élt még néhány szikrája, ezeket sem kellett erőszakkal kioltani, miután számításból, a becsalogatás megkönnyitéae végett a kárpátaljai kommunista otthonokon olyan ajtó volt, amelyen az is befért, aki Istenét és nemzetét még mindig magával hordozta. Csak hadd hozza, — gondolták a vezérek, — majd leteszi itt!

Mint annakidején Magyarországon Kun Béláék tették, hogy tudnillik a beköszöntéskor még békét hagytak az Egeknek és a kommunizmus vörösségébe kevertek egy kis nemzeti szint is, ezt a fogást követték a kommunizmus kárpátaljai zsoldosvezérei is. Mert ki hallotta valaha is itt, hogy kommunista kiküldött falun, magyar tömeg előtt gyalázta volna az Istent, lerombol'an- dónak mondta volna a templomot?! Legfeljebb csak a papot szidta, a papbért emlegette. ez pedig olyan téma. amely faluhelyt soknak nagyon is ínyére van, még olyanoknak is, akikben egyébként teljes az istenfélelem.

De nem bántották ezek a lelkekre halászó kommunista agitátorok a nemzeti érzékenységet sem. Sőt! Csak éppen darutollas kalapot nem nyomtak a fejükre és Magyarországot gyalázták, de máskülönben döngetve verték a mellüket, hogy van- vak ők olyan magyarok, mint akárki. És az is bizonyos, hogy esetenként a magyar kisebbségi sérelmeket is olyan szép versbe tudták szedni, mint senki más.

Kommunistáinknak ez a magyarkodása, továbbá vallásellenességük gondos elhallgatása, a nagy ellenzékiség hangoztatása Kárpátalján, az ámítás, a politikai erkölcstelenség iskolapéldája volt. Gyűléseiken, főként a falu előtt magyaroknak adták ki magukat, de a fórumon, a nemzetgyűlésen, a tartományi, járási és községi életben sohasem csatlakoztak a kisebbségi sérelmek megszüntetése és a kisebbségi jogok megadása érdekében folytatott harchoz. A magyar nyelv, a magyar iskola, a magyar kultúra ügye sohasem feküdt a szivükön (legföljebb csak szájukkal emlegették). A nép- számlálásnak levezetése és a magyarságra káros vonatkozásai ellen sohasem volt egy szavuk sem. Ha a világ bármely részében valami méltánytalanság esett a kommunistákon. azt mindjárt szóvá tették, de hogy mit nélkülöznek a közvetlen közelükben élő nemkommunista magyarok, azt nem vették észre. A magyar múlt és Magyarország gya- ]- is ők jártak elöl, noha ehez

adatokról van szó, amelyeket nem lehet máról- holnapra megvalósítani. Tudja jól, hogy működik a propaganda, működik az agitáció és néha nagyon is valótlan adatokkal dolgoznak a politikai célok érdekében. A jóakarat, a nyugalom, főleg az idegek nyugalmának megőrzésével mégis el fogjuk érni célunkat, — úgymond, — mert mindennap valami újat kell tennünk a cél érdekében, nem szabad csüggednünk és nem szabad engednünk célkitűzéseinkből. Húsz év óta áll fenn a köztársaság és ez idő alatt nem lehetett mindent jóvátenni, amit évszázadok idéztek fel. Sokat tettünk eddig is, de még mindig sok a tennivaló.

Csehszlovákia nem keveredhetik lokális háborúba

Ezután a polgármester szavaira reflektálva az európai béke kédését vetette fel Benes elnök. Hangsúlyozza — úgymond — a német többségű városban, hogy az itteni németségnek minden érdeke az, hogy

a külpolitikai konfliktusokat békésen intézzék el. A köztársaság soha sem fog lokális háborúi vezetni valamelyik szomszédjával, ha háborúra kerül sor, az csak európai vagy viA csehszlovák külügyminisztérium végérvényes és utolsó állásfoglalása Prága és Lisszabon vitájához

PRÁGA. •—■ A csehszlovák külügyminisztérium hosszabb hivatalos nyilatkozatot adott ki a csehszlovák—portugál diplomáciai szakítás történetéről. A nyilatkozat kijelenti, hogy Portugália követe julius 24.-én megjelent a külügyminisztériumban és felvilágosítást kért, mert a brünni fegyver gyár politikai okokra hivatkozva nem hajlandó megkötni azt a fegyverszállitási szerződést, amelyben előbb elvben Portugália és a fegyvergyár megegyeztek. A külügyminiszter nem leplezte a követ előtt, hogy az ügyet

! politikailag is felül kell vizsgálnia, tekintve a spa- I nyol polgárháborúra vonatkozó benemavatkozási í szerződést, A külügyminisztérium azt javasolta, hogy a fegyvereket csak a spanyol polgárháború befejezé- | se után szállítsák Portugáliának, de ezt a megoldást Portugália nem fogadta el és hivatkozott arra az előbbi ígéretére, hogy a fegyvereket nem adja át a spanyol küzdő feleknek.

Az egyre fokozódó portugál követelések teljesíthetetlenek voltak s a külügyminisztérium

lágháboru lehet

— Hiszek abban, — mondotta BeneS elnök, • hogy sikerülni fog a háborút kikerülni^ sikerülni fog a békepolitikát győzelemre juttatni és biztosra veszem, hogy az európai békét fenn tudjuk tartani. * x

Majd beszédét csehül folytatva a köztársasági elnök bátorította a város cseh lakosságát is és kijelentette, hogy ne féljenek, ne higyjenek a defetistáknak, mert a csehszlovák állam erősen áll Európában és védekezni tud, ha erre szükség mutatkozik. A németlakta területen élő cseh kisebbséget arra kérte, hogy igyekezzen együttműködni a német lakossággal. Végül ismét németül megköszönte Troppau város diszpolgársá- gát.

augusztus 5-én egy jegyzékben kifejezte csodálkozását Portugália követelőző magatartása felett. Mindazontáltal Prága igyekezett olyan megoldást találni, ami kielégíthette Portugáliát. Megígérte, hogy az áru első részét a pontos határ- idrőe szállítja, de a második részét nem szállíthatja, mert a csehszlovák fegyverkezés nem engedi meg, hogy a kért fegyvereket Portugállá! i küldjék. Ezt a javaslatot a portugál kormány elutasította, a szállítás megtagadásának hátterében politikai okokat látott és visszahívta követét. A csehszlovák külügyimnisztéríum augusztus 23-án kiadott nyilatkozatával kapcsolatban kijelenti, hogy most foglalkozik utoljára és végérvényesen az üggyel és nem hajlandó tovább foglalkozni a vitával.

VARSÓ. — Annak idején jelentettük, hogy egyes vidékeken a lengyel parasztság hetek óta tüntető sztrájkot tart a kormány ellen. Az elmúlt hét végén ez a sztrájk véres eseményekhez vezetett, A Rzezow melletti Glazovában tízezer paraszt összeütközött a rendőrséggel. A rendőrök fegyverüket használták és tizennégy parasztot agyonlőttek, húszat megsebesítettek. Egy másik helységben ugyanilyen összeütközésre került

sor, s itt állítólag tizenegy paraszt esett el. A parasztok mozgalma különösen Kislengyelországban erős, ahol a sztrájkot szerdáig akarják folytatni. Itt a csendőrök kénytelenek voltak kiüríteni egy egész falut.

Hivatalos lengyel jelentés nem érkezett a lengyelországi nyugtalanságokról s így a magánforrásokból származó jelentéseket mindaddig fenntartással kell fogadni, amíg a hivatalos jelentés meg nem érkezik.

amiatt, hogy a közvéleményt idejében nem informálta elégséges mértékben. A „Venkcv“ merész dolgoknak tartja, hogy a baloldal a nemzetből egész csoportokat és pártokat kizár és azokat hazaárulással vádolja s azt Írja, hogy ha mindehhez csak bólintana, akkor rövidesen a titkos kabinettkülpolitika korszakába jutna Csehszlovákia. A lap egyébként figyelemreméltónak tartja, hogy akadnak emberek, akik RÜizgatják magukat afölött, hogy a ,,Venkov“ fölvilágosi- tást kért, ahelyett, hogy azon izgulnának, hogy a lelkiismeretlen sajtó Portugáliát azzal vádolta meg, hogy fegyvert akart csempészni.

A külföldön is nagy figyelmet szenteltek annak, — írja a „Venkov“, — hogy a kommunista sajtót, amely egy államot fegyvercsempészéssel gyanúsított meg, nem kobozták el, holott a belföldi eljárást kritizáló sajtótermékeket elkol \<b~

íík. ' V 'é

ái agrárpárt bejelenti külpolitikai aktivitásának fokozását

„A háöoi uban a sandáké a legnagyobb kockázat, tehát befolyást kívánnak gyakorolni a külpolitika vezetésére“

PRÁGA. — Több ízben beszámolt már arról a PMH, hogy az agrárpárt nincs megelégedve a

külpolitikai irányvonal vezetésével és sajtójában nem egyszer éles kritikai hangot hallatott, amely a szó Dialisták r észéről kemény visszautasítást, majd kölcsönös sajtópölémiát vont maga után. így történt a legutóbb is, a csehszlovák-német tárgyalások hírének kirobbantása során. A szocialista pártok bármennyire is visszautasítják 1 az agrárpártnak a külpolitikába való beleszólását,

az agrárok külpolitikai ambíciójukról egyáltalában nem szándékoznak lemondani, sőt aktivitásukat növelni akarják.

Erre vall az is, hogy „Venkov“ legutóbbi száma azt inja, hogy a mezőgazdának kötelessége gondoskodni a külpolitikáról, mert

a diplomácia kezében van a jövő háborúja, a diplomácia készíti elő a szövetségeket, vezeti az államot, határozza meg a szomszédi kapcsolatokat s az államnak nemzetközi helyzetét, márpedig a háborúban a legnagyobb rizikót a gazdatömeg viseli.

A gazdának kell elsősorban a frontra mennie, mert relative a gazdák képezik a katonaság káderének legnagyobb részét, a mezőn pedig, a gazda felesége és gyermekei mariadnak.

Ha tehát a gazdáé a legnagyobb kockázat — írja a Venkov, — akkor logikusan joga van békeidőben figyelemmel kisémi az állam külpolitikai irányvonalvezetését, amely meghatározza azt, hogy a háborúban mire teszi föl az életét, igy hát a gazdatársadalomnak joga van a külpolitikára befolyást gyakorolnia.

1? gazdatömegiek ne.m hagyják magukat f élrevezettetni és a külpolitikának imáméi tovább, annál nagyobb figyelmet fognak szentelni és nem hagyják magukat leszorítani oda, ahova a baloldali ■sajtó szeretné, mert a demokráciában mindenkinek hozzá kell szoknia ahhoz, hogy a gazdatömegek közvetlenül részt vegyenek a közéletben.

A portugál konfliktus és a népfront-saftá

A „Venkov“ egyébként más helyen fölemlíti, hogy a „népfront" lapjai támadást szerveztek a „Venkov" ellen és hazaárulással vádolták meg azért, mert bírálni merte a külügyminisztérium föllépését a portugál-csehszlovák konfliktusban

Mussolini felesége be

RÓMA. — A duce felesége, Rachele 5 lini, aki a közéletben sohasem szerepel és rólag legfiatalabb fiának neveléséivel foglakozik, az elmúlt napokban megbetegedett. A betegség természetéről az orvosok nem nyilatkoznak s igy történt, hogy Rómában különböző rémhír terjedt el Mussolini feleségének súlyos megbetegedéséről.

A gyógyabp feljelentésére

letartóztatták dr. Korad! beregszászi szemorvost

LEREGSZÁSZ. — (Tudósitónk telefonjelen- tése.) Nagy szenzációtkeltő letartóztatás történt Beregszászon. A csendőrség az ügyészség megkeresésére letartóztatta és a kerületi bíróság fogházába szállította dr. Koradh Jenő szemorvost. Az ismertnevü specialista letartóztatása a Lécebny Fond feljelentésére történt. A gyógyalap szerint ugyanis Korac’h Jenő nem létező kezeléseket is felszámított. Értesüléseink szerint a gyógyalappal az orvos Prágában kiegyezett. Szombaton tért vissza útjáról s ott a csendörség letartóztatta és vizsgálati fogságba helyezte. A letartóztatás hatalmas feltűnést keltett. A letartóztatásról nem adtak ki bővebb hivatalos jelentést. A fogvatartás kérdésében a vádtanács holnap fog dönteni.

ugyancsak értettek a szocialisták is és a többi, hasonló „magyarbarát“ pártok is. Aki magyar a hálójukba került és hosszabb ideig a befolyásuk alatt maradt, azokat az osztályöntudat, a világforradalom zavaros és esztelen jelszavával olyan messzire állították nemzettestvérei mellől, hogy több megértéssel és szeretettel néz az orosz vagy spanyol bolsevistára, mint saját fajtájabelire, ha az nem Moszkva felől várja a nap fölkeltét. A magyar szívben föltétlenül ők vitték végbe a legnagyobb, a legalaposabb rombolást. A kommandót olyan fővezérek ajkáról lesték, akik minden kommunistaságuk mellett is elsősorban csehek voltak gondolkodásban, cselekvésben és politikai törekvésben egyaránt. És a nemzetköziséget, a múlttal, a fajtával való szakítást a mi kommunistáink vették a legkomolyabban, mintahogy a magyar egész lélekkel, teljes odaadással dolgozik. szolgál mindenütt, ahová egyszer oda- állott.

A pataijai kommunisták kuruckodása,

fenegyerekeskedése azonban voltakép eleitől fogva müellenzékiség volt, mert a fönt elmondottakkal lényegben a kormánypártok politikája törekvéseinek falaztak. S mindenkivel összefogtak, ha igy a magyar nemzeti ellenzéken és ezzel a magyar nemzeti gondolaton, érdeken ütni lehet. A csehszlovák- orosz egyezmény megkötése óta pedig a népfront-mutatás köpenyege alatt nyíltan is összeállanak minden és mindenki ellen, ami vagy aki magyar és a kormánykoalíció politikájának nincsenek is ma itt hűségesebb kiszolgálói, mint a kárpátaljai kommunisták, akiknek különben ez a szerep egészen köny- nyen megy, mert a gondolatához nagyon is hozzászokhattak a kormányszekér subaalatti tolása idején.

A kommunista Jánus-arc ma a kárpátaljai politikai élet egyik legcsunyább jelensége. A kommunista párt legutóbbi politikai pál- fordulása pedig az elvek cserbenhagyásá- rak, a választók, a párttagok érdekei elárulásnak, eladásának olyan kirívó esete, amire alig van példa. Arra azonban igen jó, hogy a kommunisták közé állott magyarosiaké testvéreink szeme talán végre kinyíljék. íme, láthatják, hogy kikért és miért tagadták meg Istenüket és nemzetüket. így talán észretérnek és elfordulnak attól a. kommunizmustól, attól az orosz bolseviz- mustól, amelyhez éppen a földművesnek, .a falunak, a kispolgárnak nem lett volna szabad lecsatlakoznia, mert. amint, az orosz paraszt és kispolgár elviselhetetlenné vált sorsa mutatja, senkit sem tesz annyira kihasználttá, rabszolgává, páriává, mint a falut, a földművest és kispolgárt. Az orosz szovjet a földműves számára csak több munkát, kevesebb kenyeret és könnyebben kijáró akasztófát hozott, a kispolgár számára pedig teljes tönkremenést és megsemmisülést. — Itt az ideje, hogy mindazok a magyarok, akiket a kommunizmus délibábja, agitátorainak maszlagolása és,áltatása elvitt tőlünk és hínárba csalt, visszatérjenek a ncr zeti gondolathoz, a nemzeti egységhez.

\Smm> kilGnséSGk a lengyel

parasztszirájk ifissífsailen

Héra!? a ^mérnék és e pgrasif®!« isssecsapisairői

Benti elnök beszéde Treppatftian

TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDATON