Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)

1937-08-22 / 191. (4337.) szám

1937 augusztus 22, vasárnap. 11 UtitkCk idd vétitúié rrrvifyvrr wvwmt w ^VrrlPVlr Változékony, időnként eső, mérsékelten meleg Keleten még derült marad az idő és a hőmér séklet is nyárias lesz. — ELÍTÉLTÉK a szencen garáz DáLKODÓ BRÜNNI BETÖRŐT. Pozsony bői jelentik: Ez év májusában betörtek a szenei járásbíróság hivatalába és onnan 580 korona készpénzt loptak el. A csendőrség figyelte a kör nyéket, mert a jelek arra mutattak, hogy a be törők vissza fognak térni, hogy az ugyanabban a házban lévő bankba is betörjenek. Sikerült is elfogniok két gyanús embert és az egyikről ki' derült, hogy Dohnál János brünni származású 56 éves, huszonötször büntetett kasszafuró, másik pedig Mrtvy Ferenc morvaországi betörő társa. Betörőszerszámokat is találtak náluk Dohnál be is ismerte, hogy ő követte el a betö­rést a járásbíróságon Stibor Alajos és Micsunek Albert segítségével. Tegnap tárgyalták ügyüket a pozsonyi kerületi bíróság. Stibort és Micsu neket bizonyítékok hiányában felmentették, Doh nált pedig kilenchavi börtönre ítélték. — HÁROM HÓNAPOT KAPOTT — ITAL HELYETT. Nyitráról jelentik: Ez év márciu sában Palyó János nagytapolcsányi munkás ré szegen beállított Mandl Katalin korcsmájába és mivel nem adtak neki további italt, belerúgott a korcsmárosnéba. A segélykiáltásokra belépett a helyiségbe Omelko rendőr, de a részeg ember a rendőr arcába sújtott öklével és elmenekült. Pén­teken felelt tettéért a nyitrai bíróság előtt és háromhavi fogházbüntetésre ítélték. Fellebbe­zett. il&ztndika Afcütáfam Aki átlépi a „Fekete Világrész“ küszöbét, Afrikát, annak sok tekintetben le kell számol­nia bizonyos európai fogalmakkal és nézetek­kel, Ezen a világrészen válik elsősorban szembetűnővé a szépségideál relativitása. Első pillanatban persze az a benyomása az euró­pai utasnak, hogy amikor afrikai emberekkel találkozik, azokat minden tekintetben alacso- nyabbrendüeknek látja. Ám, hogy a néger nem áll a mi műveltségűnk színvonalán, még nem bizonyíték arra, hogy a feketék alacso­nyabb intelligenciával rendelkeznek. Köze­lebbről nézve ugyanis kiderül, hogy a néger boldogabb ember, mint mi, európaiak. Köze­lebb áll a természethez és ösztönösen érti annak titkait. Az afrikai nőkről szólva pedig megállapíthatjuk, hogy a mi fogalmaink sze­rint sem olyan elnyomott és elmaradott, mint azt az általános helyzetből gondolhatnék. Természetes azonban, hogy másféle nézeteik vannak a dolgokról s főképpen a divatról. Afrikában például szépnek tartják a kék ajkat és a vörösre mázolt lábat. Ez azonban nem Ízlés dolga, hanem a divaté és egészen bizonyos, ha Európában valaki felkapná és elterjesztené ezt a „divatot“, — nálunk se lenne feltűnő vagy furcsa a kék ajak, ha­nem — szép. A tuareg hölgy nem elégszik meg a rúzs­ként használt festékkel, hanem ezzel szinesiti hátát, orrát és kezét is. Középnigéria falvai­ban viszont a vörösre festett lábak divatja „hódit“. Északnigéria hölgyei pedig különös gondot fordítanak a frizurára, sőt a hajhullá- mositás művészetét is ismerik. A Csad-tó kör­nyékének falvaiban a „női fodrászok“ primi­tiv szerszámokkal dolgoznak ugyan, de mű­vészetük és ügyességük éppen olyan magas fokon áll, mint akár a West-End fodrászaié. Afrikában különben messze földön hírük van a Csad-tó környéki nők szépségének. A tó melletti Budhuma-törzs hölgyei jelentik az afrikai szépségideáit: ők Afrika missei, akik ajkukat éppúgy, mint az ó- és újvilág fehér hölgyei, vörös festékkel festik ki. ~ KOLDUST RABOLTAK KI A CIGÁNYOK. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonon jelenti: Hérák Mihály 64 éves vályogvető cigány, aki Miaván Pi- hik Zsófia ötven éves cigánynővel közös háztartás­ban él, hosszabb ideig ült betörések, lopások és rab­lás miatt. Legutóbb Bachoryk János koldust lopta meg, s meg is büntették. Tegnap Bachoryk János a Kostolny melletti erdőben pihent és pénzét számlál- gatta. Mindössze öt korona volt nála. Hérák és Pi- hik Zsófia megleste a koldust, s amikor látták, hogy pénzt számlál, rávetették magukat. Hérák a cigány­asszony kendőjét a koldus fejére dobta, fojtogatni kezdte, s miközben a cigányasszony őrt állott, elra­bolta öt koronáját. A közelben játszó gyermekek fi­gyelmesek lettek a rablásra, mire Hérák és társnője igyekezett elmenekülni. A gyerekek még utánuk kiál­tották, hogy miért rabolnak ki egy szegény koldust. A gyermekek jelentették az esetet a csendőrségen, s a rablótámadókról oly pontos személyleirást adtak, hogy ma mindkettőjüket sikerült letartóztatni. Be­szállították őket a kerületi bíróság fogházába. Az orvosok Izxadás eilen a sucHOiiim spec, gyógykrémet ajánlják Kapható drogériákban, gyógyszertárakban vagy közvetlenül SUCHOLIN-nál, Trencsénben xx Egyenlő árak esetén ön bizonyára a ki­fogástalanul higiénikus, magasértékü ásványvi­zet fogja előnyben részesíteni! Az eredeti ter­mészetes állapotban töltött Mattoni-féle Giess- hübli — „Giess“ ínycsiklandó jóize a magas természetes szénsavtartalmon alapul, egészség- javító hatását pedig értékes ásványi sóinak kö­szönheti. megbízhatóan minden rovart Nyolcszáz család kapott földbirtokot — egy árulásért Egy skót kivándorol a zulukafferek országába ■ ■ Háztüzheiyalapitás 40 asszonnyal A négerkirály bizalmasa és árulója ■■ Egy szerződés beláthatatlan következményei LONDON. — (MTP) A natáli kor­mány külön bizottságot küldött ki a zulu­kafferek országába és e bizottságnak rendkívül érdekes föladata van. Kilencvennégy évvel ezelőtt egy kis skót hivatalnok, aki megunta a kisvárosi pol­gári életet, elhatározta, hogy kivándorol Afrikába. Alig volt annyi pénze, hogy el­jusson céljáig, nem volt összeköttetése, nem volt semmi tapasztalata a gyarmati életben. John Dunn — igy hívták a fiatalembert — mégis bízott a jövőben. Még odahaza megtanulta a zulukafferek nyelvét és igy nem is csalódott reményeiben. A bennszülöttek nagyon barátságosan fogadták nyelvükön értő fehér idegent. A skót fia­talember praktikus tanácsokkal látte el őket, ezért anyagi jutalmakat kapott és fajtájabeli takarékossággal csakhamar annyi marhát gyűjtött össze, hogy rövidesen meg is nősül­hetett. Vásárolt egy asszonyt és háztüzhe- lyet alapított. A gazdaság növekedett és az egy asszony kevésnek bizonyult. Lassankint negyven asszonyt vásárolt össze John Dunn, aki — úgy látszik —- nők tekintetében nem volt takarékos. Későbben aztán kiderült, hogy számítása nem volt helytelen .«» Négy év telt el már akkor letelepedése óta és te­kintélye napról-napra, az asszonyok számá­val együtt növekedett. A bennszülöttek va­lósággal istenítették, a néger király legfőbb tanácsosává nevezte ki és a skót gazdagsága nőttön-nőtt. Harc a néger trónért Röviddel későbben a király meghalt. Két fia maradt hátra és mindketten igényt tar­tottak a trónra. Dunn, aki nem tudott sem­leges maradni a trónért folyó harcban, az egyik „királyi herceg“, Umbulazi oldalára állott. Kisebb csetepaték folytak kezdetben, majd sor került a döntő ütközetre és a csatában Umbulazi életét vesztette. Úgy látszott, hogy Dunn csillaga lehanyat- lik. De most derült ki, hogy Dunn kitűnő és bátor diplomata volt. Nem menekült el, amit könnyen megtehetett volna, hanem egyenesen az oroszlánbar­langba ment és életét és szolgálatát föl­ajánlotta a győztes néger fejedelemnek, Cecsavájónak. Az uj királynak nagyon hizelgett, hogy a fe­hér ember alárendelte magát neki, megbo­csátott mindent és magas állást adott neki udvartartásában. Dunn rájött arra, hogy voltaképen most kezdődik szerencséjének igazi korszaka. Egy év leforgása alatt ő volt a király után az első ember a zuluk országában. Minden­ben segítségére volt a királynak, főkép pe­dig abban, hogy miképen kell a szomszédos népeket leigázni. Cecsavájó birodalma egy­re nőtt és oly hatalomra tett szert, amilyen még nem jutott osztályrészül zulukaffer ki­rálynak. Az angol ércfal A hatalom azonban fejébe szállt a néger fejedelemnek. Nem követte Dunn mérséklet­re intő tanácsait, hanem újabb sereget gyűj­tött és betört az angol fennhatóság alatt álló szomszédos tartományba, Natálba. Kisebb sikerek után olyan vakmerő lett, hogy az angolokat is el akarta kergetni Na- tálból. A nagyási hóbort azzal volt magya­rázható, hogy Cecsavájónak fogalma sem volt az európai fegyverek erejéről. Az ango­lok kisebb hadsereget küldtek a néger ki­rály ellen és ekkor John Dunn átszökött honfitársaihoz. El­árulta nekik Cecsavájó haditerveit és a lázadást az angolok a legrövidebb idő alatt leverték. Cecsavájó vakmerőségének az volt az ered­ménye, hogy egész országát elveszítette. Az árulás jutalma John Dunn ekkor követelni kezdte az an­goloktól árulása Jutalmát. Az angol sereg pa­rancsnoka hálásnak mutatkozott és nemcsak kormányzónak tette meg javaslatára az an­gol kormány John Dunnt mind a tizenhárom zulu ország fölött, hanem szerződésben biz­tosította számára azt a jogot is, hogy annyi földet vehet birtokába, amennyi a maga és utódai számára szükségesnek mu­tatkozik. Ez a záradék végzetes volt az angolok számára. Az angol kormánynak sejtelme sem volt arról, hogy John Dunnák negyven fele­sége van és igy megfelelő számú férfi- és 8 évi súlyos börtönre Ítéltek katonai árulásért egy magántisztviselőt PRÁGA. — Hivatalosan jelentik: A prágai kerületi büntetőbíróság katonai árulási ügyekkel foglalkozó tanácsa az aug. 20-án tartott főtár­gyaláson Meinl Ottó 28 éves chodaui magán- tisztviselőt katonai árulás büntette miatt nyolc évi szigorított súlyos börtönbüntetésre, 3000 ko­rona pénzbüntetésre és polgári jogainak elvesz­tésére ítélte. A büntetésbe az 1936 november 10- én eszközölt letartóztatás óta eltelt vizsgálati fogságot beszámították. Az elitéit védője semmi­ségi panasz, az államügyész pedig föllebbezést jelentett be. Ismét rejtélyes körülmények között halt meg egy prágai uccai nő A boncolás nem állapított meg erőszakos halált, de a nő pénze és takarékkönyve eltűnt • Napokig hevert a holttest a lezárt, kulcsnélhüti szobában PRÁGA. — Az itteni rendőrség rejtélyes ügy­ben nyomoz, amelynek középpontjában újból egy prágai prostituált halála van. A Franzouzská-ulioe egyik házában holtan talál­ták meg Straka Anna SÍ éves uccai nőt. A halál körülményei rejtélyesek voltak és ezért elrendel­ték a holttest felboncolását, A boncolás nem tudta megállapítani, vájjon Straka Anna erőszakos halállal mult-e ki, mert külsérelmi nyomok nem voltak felfedezhe­tők, viszont kiderült, hogy a nő rendkívül előre­haladott betegségben szenvedett, ami könnyen okozhatta váratlan halálát. Ettől függetlenül sok a gyanús momentum és ezek bűntényre engednek következtetni. A negyedik emeleti lakásban, amelyben a holttest feküdt, a szoba ajtaja ugyanis be volt zárva és a kulcsot eddig seholsem le­hetett megtalálni. A szobából pedig eltűnt a prostituált két takarékbetétkönyve és per­selye. Kedd este óta nem látták lakásadói Straka An­nát és a szobában talált feljegyzésekből is kide­rült, hogy azóta nem fogadott látogatót. Ismerő­sei többször hangoztatták, hogy két takarékpénztárban gyűjti bevételeit, ame­lyek mintegy 100 koronát tettek ki naponta. Egyébként a nő nagyon zárkózott volt, állítólag azért, mert nem akarta, hogy szülei megtudják, miből él. A leány tartózkodó életmódjával ma­gyarázható az is, hogy senkinek sem tűnt fel az, hogy napok óta nem hagyta el szobáját. Mikor rátaláltak, a holttest feje mélyen be volt fúródva a párnák közé. A szobában egyébként teljes rend volt, Nem ta­lálták meg a nő kapukulcsát sem és abból arra következtetnek, hogy* utolsó láto­gatója, aki bizonyára bő felvilágosítást adhatna a halál körülményeiről, éjszaka távozott el a la­kásból. Alaposnak látszik a feltevés, hogy a nőnek állandó barátja volt, aki vagy előse­gítette a halál beálltát, vagy a nő természetes halála után kirabolta a szerencsétlen terem­tést. A rendőrségi nyomozás ebben az irányban folyik. női utódokról gondoskodott. Leányai és fiai szintén megházasodtak, kivétel nélkül angol házastársakat választottak és igy néhány évtized alatt Dunn leszármazottai egész kis néptörzset tettek ki. Az angol kormány először százezer hektár földet ajándékozott a Dunn-családnak, az­tán újból húszezer hektárt és későbben is­mét huszonötezer hektárt. A Dunn-nemzet- ség azonban egyre terjeszkedett, bámulatos módon szaporodott és ma már több, mint nyolcszáz Dunn-család él a zuluk földjén, akiknek kicsi lett az ország. Az angolok so­káig helytálltak a szerződésnek és egyre több földet adtak a hatalmas és termékeny nemzetségnek hálából azért, hogy az első Dunn megszerezte nekik az országot. A Dunn-nemzetség ma már valóságos ál­lamot képez az államban, ők foglalják el a közigazgatás legfontosabb állásait, hatalmas bányáik, forrásaik, belát­hatatlan juhnyájaik és marhacsordáik van­nak és egyre szélesebb földterület fölött ren­delkeznek. A bennszülött zuluk, akikkel szemben régen megtagadták a rokonságot, ma már gyűlölik a Dunn-nemzetség tagjait, mert a skót származású család földmohósága nem ismer határt Ha valamelyik Dunnek fia születik, újabb darab földet sajátítanak ki számára a zulu- kafferektől, mert a szerződés szerint meg­illeti a családot az a jog, hogy minden szük­séges területet birtokba vegyen. Túlsók a jóból De mindennek van határa és a Dunn-csa- ládnál is beigazolódott a régi latin közmon­dás: „Summum jus, summa injuria". Az an­gol kormányzatnak be kellett látnia, hogy er nem mehet igy tovább, mert végül egy szép napon a Dunn-nemzetség elfoglalja az angolok összes afrikai birtokait. Ezért küld­ték ki a bizottságot azzal a föladattal, hogy vizsgálják fölül a Dunn-nemzetség igényei­nek jogi alapjait. Ha a jogi alap megdől, úgy egyszersmindenkorra végetér a földadomá­nyozás. De ha a skót nemzetség igényei jo­gosaknak is mutatkoznak, akkor is végleges megállapodással és kielégítéssel kell véget vetni az egyre tartó földfogla­lásnak és meg kell adni a szegény zuluknak, hogy nem veszítik el minden földjüket csak azért, mert Cecsavájó királyt elárulta skót tanács­adója.

Next

/
Thumbnails
Contents