Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)
1937-08-22 / 191. (4337.) szám
2 1937 augusztus 22, vasárnap» gyengeség külsőleg is jelentkezni kezdett, külső eszközökkel igyekezett visszaszerezni régi tekintélyét. Ezzel szemben a katolicizmus és a többi európai keresztény egyház nem maradt tétlen az elmúlt évtizedekben. Nemcsak visszahódította a világháború utáni lelkiállapotban esetleg elveszített pozícióit, hanem újakat is szerzett hozzá. Valamennyien ámulattal részesei vagyunk az uj katolikus csodának, a katolikus egyház bámulatos térhódításának, megerősödésének és alkalmazkodásának. Ez a jelenség a szellem legnagyobb háború utáni diadala az anyag fölött, uj perspektívát nyitó kezdés, a lélek megújhodása s talán kiindulópontja egy szebb, kiegyensúlyozottabb és igazságosabb világnak. A katolicizmus nemcsak megértette és méltányolta a modern ember követeléseit, hanem támogatta is azokat, sőt igyekezett kifejleszteni és megerősíteni. A szociális törekvések és a becsületes egyenrangúság kívánásának élére állt, anélkül, hogy megtagadta volna a tekintély elvét, amely, mint csodálatos giroszkóp, kiegyensúlyozza a társadalmi rendet. Nem kellett mást cselekednie, csak visszanyúlni a keresztény egyház ősi tisztaságához, lehányni mindazt, ami fölösleges az évszázadok alatt esetleg hozzátapadt, s mint a megujhódott főnixmadár jelenhetett meg Európában, hóditóan, engesztelőén és átható vonzerővel. Az első keresztények tiszta szocializmusa és demokráciája, a testvériség és szolidaritás elve, amelyet először éppen a kereszténység valósított meg, ismét aktuális lett, s mint a legkipróbáltabb rendszer állhatott a kor égetően fontos szociális követeléseinek szolgálatába. A népek belátták, hogy modernebb, életképesebb módszer elképzelhetetlen a világ gondjai között, mint az ősi és ösztönösen szociális formáihoz visz- szatérő kereszténység, s ez a belátás, amely az aktívvá vált kereszténység egyre szebb eredményei után általános lett, soha nem gondolt fejlődést biztosított a nyugati egyházaknak. Ma Neg'tdn. a vörös Spanyolország miniszterelnöké1 is kénytelen a templomokat megnyitni, ha nem akar elbukni. A baloldal minden erővel s&övetségesnek kivánja megnyerni a szociális és az emberi jogok tiszte- letbentartását követelő egyházat, s boldog, ha néhol sikerül ez. A szakértők szerint, ha Oroszországban újra megerősödik a vallásos éi zés, akkor a nyugati kereszténységnek nagyobb haszna lesz belőle, mint a keletinek. Az elmúlt hetekben a franciaországi Lisieux- ben jártunk éppen akkor, amikor Szent Teréz uj székesegyházát avatták. Ha valahol, hát itt láthattuk a katolicizmus erejét. A magaslaton épült pompás, fehér bazilika körül százezer és százezer boldog ember hömpölygőit, s ami meglepett: csupa fiatal ember, munkások, iparosok, parasztok és intellek- ttrclck békés egymásmellettiségben. Milyen más volt ez a tömeg, mint a más tömegek, amelyeket a politika szólít az uccákra! Harag, ökölbeszorított kéz, sötét arc, dübörgő fölvonulás, katonás elhatározás helyett boldog, békés kiegyensúlyozottság az arcokon, természetes rend és szerafikus nyugalom. Megszoktuk, hogy ahol százezer ember jön össze tüntetni, ott félelmetes düh, vijjogó gyűlölet, lenyűgöző, nyers erőfitogtatás nyilvánul meg. Lísieuxben a szelídség tüntetett, hozsannázó, boldog embereket hoztak a percenként érkező vonatok, s akik megérkeztek, bíztak modernné lett egyházuk szociális igazságában, s érezték, hogy ettől a világnézettől azt is megkapják, amire becsületes cs igazságos emberi életüknek szüksége van. A harag és az elkeseredés, az erőfitogtatás clsodrással fenyegető százezres fölvonulásainak szelleme után felejthetetlen marad a szerafikus kiegyensúlyozottság e sok százezres lisieuxi fölvonulása julius elején. A katolicizmus előnyomulásának egyik legújabb jele a jugoszláviai győzelem is. Sztojadinovics kormánya belátta, ha államát modernné kivánja tenni, ha nem akarja, hogy előbb-utóbb szélsőség söpörje el az ország rendjét, akár a sovinizmus, akár a bol- sevizmus, akkor szövetséget kell kötnie a katolicizmussal. Az egyház visszafoglalta jugoszláviai pozícióit, mint visszafoglalta Olaszországban, Hollandiában, Csehszlovákiában és Angliában. A párisi világkiállítás vatikáni csarnokában láttuk a remek hóditó utat, amit az elmúlt évtizedben az egyház tett, s ama modern lelki, testi, szellemi és anyagi rendszert, amivel sikereit elérte és a népet megnyerte. Mintha Sztojadinovics most ki akarná köszörülni a szerbek régi hibáját. amit akkor követtek el, amikor annakidején a keleti egyházat választották vezérli jpp«<3aA\^gRHTra^ Mussolini békebeszéde Háromszázezer ember hallgatta Palermoban a duce nyilatkozatát Kedvezd visszhang ■ ■ óvatos közeledés Angliához • ■ A Róma-Berlin tengely megmarad ■ • A római jegyzőkönyvek ereje ■ ■ A németországi látogatás előtt RÓMA. ~ Mussolini pénteken este hat órakor Palermoban háromszázezer ember előtt a tenger partján és az olasz flotta közelségében elmondotta hetek óta várt nagy politikai beszédét. A belpolitikai részben főleg Szicília fontosságával foglalkozott és kijelentette ,hogy a sziget az olasz impéjium földrajzi központjává vált. Számos fontos szociális terv megvalósítását vázolta ezután föl, majd áttért a külpolitikai kérdésekre. Mindenekelőtt a szomszédos államokhoz való viszonnyal foglalkozott. Jugoszlávia és Olaszország viszonya a lehető legjobb, mig az Ausztriához és Magyarországhoz fűződő viszony továbbra is a római jegyzőkönyvek alapján áll. Ez a szövetség a szankciók nehéz idejében ragyogóan megállotta helyét. Svájc és Olaszország viszonya a duce szerint több, mint barátságos. Semmiféle ok nincs arra ■— mondotta a duce —, hogy az olasz—'francia viszony drámai módon fejlődjék. Ha bizonyos francia tekintetek nem csüngnének túlzottan Genfen, akkor a két ország megtalálná az egymáshoz vezető utat. Angliával Olaszország nem fog összeütközni. Az elmúlt két év alatt Anglia közvéleménye nem értette Olaszországot. Londonban szemmelláthatóan csak a festői pitoreszk Itáliát ismerik, azt az országot, amit a duce szivéből utál. A fiatal, erős és elhatározott Olaszországot Londonban még nem eléggé ismerik. Mindazonáltal nagyon lehető, hogy az olasz— angol jóviszony utjából az utolsó akadályokat is eltávolítják. Az olasz impérium továbbra is hü marad a Róma—Berlin-ten- gelyhez és Rómában semmit nem lehet elérni, ha valaki Berlin ellen cselekszik. A két nagyhatalom aktiv szolidaritása tartós és állandó. Végül Mussolini a Földközi tenger valamennyi határállamához békefölhivást intézett. Az elmaradt szenzáció Mussolini beszédében, a külföldi várakozással ellentétben, nem volt szenzációs meglepetés. A beszéd külpolitikai része higgadt és megfontolt. Föltünést keltett, hogy a duce a leghatározottabban állást foglalt a római jegyzőkönyv vitaiizmusa mellett és számos francia beállítással ellentétben, kihangsúlyozta a roma—'berlini-tengely teljes szolidaritását. A beszéd általában véve békebeszédnek nevezhető, amely bizonyára nem fogja célját téveszteni Európában. A nyugati sajtó általában kedvezően ítéli meg a duce nyilatkozatát. A londoni lapok újabb lépésnek nevezik az angol—olasz közeledés felé, ámbár néha hibáztatják a duce túlzott erélyét. A francia újságok pártállásuk szerint ítélik meg a nyilatkozatot s mig az olaszbarát orgánumok ünneplik a duce békekészségét> a baloldali lapok nem bíznak Mussolini szavaiban és hibáztatják, hogy az olasz miniszterelnök továbbra is Genf-elle- nes és németbarát marad. A duce németországi utazása BERLIN. — Mivel sem német, sem olasz hivatalos körök nem cáfolják meg azt a hirt, hogy Mussolini miniszterelnök a közeljövőben meglátogatja Németországot, a duce látogatását a birodalomban biztosra veszik. Jólinformált körök szerint Mussolini vagy a nürnbergi párt- kongresszuson fog résztvenni vagy pedig Hitlert a kongresszus után látogatja meg Berchtes- gadenben, ahonnét Berlinbe is ellátogat, hogy egész Európa előtt tüntessen a német-olasz szolidaritás mellett. A személyei szabadság védelmi tanácsa a legfelső bíróságnál Az egyesült párt törvénytervezete Szerkesztette: Dr. Törköly József Dr. Törköly József legutóbbi vezércikkeiben bejelentette, hogy az egyesült párt a személyes szabadság hathatós védelmének biztosítására rövidesen két törvénytervezettel áll elő. A két törvénytervezet egyikét alább közöljük. A másik ismertetésére néhány napon belül ugyancsak rátérünk. 1. §. A brünni legfelsőbb Bíróság kebelében egy háromtagú bírói tanács alakítandó a személyes szabadság védelmére és pedig a legfelsőbb Bi- rák közül és pedig minden év január havában a következő évre sorshúzás utján. Az első évre jelen törvény életbeléptetési napjától számított 30 nap alatt, kell, hogy a bírói tanács sorshúzás utján megalakitassék. 2Ezen bírói tanácsnak neve a személyes szabadság védelmi tanácsa. Ezen bírósági tanácshoz, minden évben a legfelsőbb Bíróság Elnöke által egy a legfelsőbb Bíróságnál alkalmazott legfelsőbb bírósági titkár osztandó be, aki a tanács jegyzőkönyveit vezeti. Egyébként az ügyvezetés, az ügykezelés éppen úgy gyakor- landó, mint ahogy a polgári ügyvitelre nézve az elő van írva a bírósági ügyviteli szabályzatban. 3. §. A bírósági tanácsban a rangsor szerint legidősebb Bíró elnököl, s a tanács másik két legfelsőbb Biró tagja felváltva az ügyek, illetve sorrendje szerint az előadói tisztet töltik be. 1 §• A bírósági Tanács hatáskörébe tartozik mindazon kérvények jogszerű elbírálása, amelyekben a kérvényező valakinek, aki valamely bűnvádi eljárással kapcsolatban vagy ilyen bűnvádi eljárással való kapcsolat nélkül személyes szabadságától meg van bármi módon fosztva, a bírósági Tanács elé állítását kéri a személyes szabadságától való megfosztásának a törvényszerűség és jogszerűség szempontjából való felülbírálása, az esetleges szükséges intézkedések reperáció és szükséges intézkedések megtétele végett. A bírósági Tanács arra a kérvényre, amely valószínűsíti, hogy a panaszolt fogva tartott jogtalanul van fogva tartva s a legrövidebb határidő alatt, amely 8 napnál hosszabb nem lehet, tartozik .a fogvatartóhoz, illetve, ha az valamely jogi személy vagy a szabadságvesztés-büntetés kitöltésére rendelt állami intézet törvény által rendelt hivatalos vezetője, ehhez bírói parancsot kibocsátani, amely nevezettet büntetés terhe mellett kötelezi arra, hogy a megnevezett a fogságban, illetve személyes szabadságától megifosztottan fogva lévő egyént a kitűzött napon és órában állítsa a személyes szabadság védelmi tanácsa elé, s az előállító ekkor közölje a birói Tanáccsal a fogvatartás napját, okát és ha ilyen van, valamely törvényes rendelkezésre alapított jogcimét. A bírósági Tanács ha úgy találja, hogy a fogvatartás oka elégtelen, illetve nincsen annak törvényes jogalapja, vagyis, ha úgy találja a birói tanács, hogy az előállított jogtalanul van megfosztva személyes szabadságától, tartozik a fogvatartót tat azonnal szabadlábra helyezni. Ha a birói Tanács úgy találja, hogy fogvatar- tás oka csak egy büntetendő vétség, akkor a birói szabad mérlegelés alapján meghatározott kaució letétele ellenében helyezi szabadlábra a fogva lévőt. A kaució letételére és a szabadlábra helyezés kezdetére vonatkozólag külön törvény intézkedik. Ha pedig azt találja a bírói Tanács, hogy a csillagukul a gyakorlatibb és hasznosabb nyugati helyett. A magyarság is majdnem elkövette egyszer ezt a hibát, s csak Szent István zsenialitásán múlt, hogy a nyugati formát választotta a keleti helyett. Ki tudja, mikor és hol pusztul el a magyarság, ha nem nyugathoz, hanem a tespedő kelethez csatlakozik! A nyugati kereszténység mindenütt gyámolitóbbnak s európaibbnak bizonyult a másiknál, s különösen most az, mikor visszatérve eredeti szociális elképzeléseihez» csodálatosan megújult. Sztojadinovics jószimatu politikus, s a nyugati kereszténység modern épitőerejével kivánja kapcsolatba hozni országát a meddő és fásult formalizmusba hullt ortodoxia helyett. A küzdelem megindult a terv keresztülvitelére. Meglátjuk, mi lesz erősebb Jugoszláviában, a modern, szociális és egészséges elképzelés, vagy a szerb nép sovinizmusának csökönyös pravoszlávizmusa. fogva lévő bűntett miatt van személyes szabadságától megfosztva, akkor tartozik elrendelni hogy a bűnügye a lehető leggyorsabban Ítélet alá kerüljön, ami, ha négy hónap alatt sem történik meg, akkor a fogva lévő szabadlábra helyezendő. A négy hónap külön törvényben megjelölt esetben hat hónapra terjeszthető ki,. 5. |Y A 4. §-ban előirt kérvényt a fogságban IftvS vagy ennek képviselője, illletve bárki jogosult a legfelsőbb Bíróság személyes szabadság védelmi tanácsához beadni, aki azon hitben él, hogy Csehszlovákia területén bárhol valaki személyes szabadságától jogtalanul meg van fosztva. 6. §. A bírósági Tanács rendelkezése ellen semmiféle jogorvoslatnak helye nincsen, az mindenki által mindenképpen teljesítendő s annak végret- hajtását a legfelsőbb Bíróság végrehajtó hatalma biztosítja. Az előállítási parancsnak a figyelmen kívül hagyása, vagyis nemteljesitése vétséget képez és 6 hónapig terjedhető fogházzal büntetendő. A büntetés kiszabására minden előzetes szóbeli tárgyalás nélkül a személyes szabadság védelmi tanácsa jogosult minden fellebbvitel, illetve panasz kizárása mellett. Amennyiben a parancsnak ellenszegülő, illetve a paranccsal szemben engedetlen fogvatartó, illetve annak legális képviselője közhivatalnok, a személyes szabadság védelmi tanácsa jogosult ellene fegyelmi feljelentést is tenni, amelyet az illetékes fegyelmi hatóság a legrövidebb idő alatt letárgyalni köteles. 7- I Ha a fogva lévő nem bűnvádi eljárás során lett letartóztatva s a fogvatartás okául elmebetegség szerepel, a bírói Tanács jogosult a legfelsőbb Bíróság által alkalmazásban lévő elmeszakértő orvossal az előállításkor a fogva lévőt felülvizsgáltatni s a megadott szakvélemény alapján dönteni a szabadságba való visszahelyezés kérdéséről. 8. I Jelen törvény a nemzetgyűlés által való elfogadás után 30 napon belül. szentesítendő, illetve kihirdetendő. 9. §. Jelen törvény végrehajtásáról az igazság- és- a belügyminiszter tartozik gondoskodni. 10. §• Ezen törvény alkotmánytörvény minőségével ruháztatik fel s annak módositása vagy hatályon kívül helyezése csak az alkotmánylevélben az alkotmány módosítására vonatkozó szabályok betartásával történhetik s ideiglenes felfüggesztése még a rendkívüli hatalom gyakorlása életbelépésének ideje alatt sem lehetséges és a st. germaini kisebbségi szerződés rendelkezéseivel ellentétes nem
