Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)

1937-08-22 / 191. (4337.) szám

2 1937 augusztus 22, vasárnap» gyengeség külsőleg is jelentkezni kezdett, külső eszközökkel igyekezett visszaszerezni régi tekintélyét. Ezzel szemben a katolicizmus és a többi európai keresztény egyház nem maradt tét­len az elmúlt évtizedekben. Nemcsak vissza­hódította a világháború utáni lelkiállapotban esetleg elveszített pozícióit, hanem újakat is szerzett hozzá. Valamennyien ámulattal ré­szesei vagyunk az uj katolikus csodának, a katolikus egyház bámulatos térhódításának, megerősödésének és alkalmazkodásának. Ez a jelenség a szellem legnagyobb háború utá­ni diadala az anyag fölött, uj perspektívát nyitó kezdés, a lélek megújhodása s talán ki­indulópontja egy szebb, kiegyensúlyozot­tabb és igazságosabb világnak. A katoliciz­mus nemcsak megértette és méltányolta a modern ember követeléseit, hanem támogat­ta is azokat, sőt igyekezett kifejleszteni és megerősíteni. A szociális törekvések és a becsületes egyenrangúság kívánásának élére állt, anélkül, hogy megtagadta volna a te­kintély elvét, amely, mint csodálatos gi­roszkóp, kiegyensúlyozza a társadalmi ren­det. Nem kellett mást cselekednie, csak visszanyúlni a keresztény egyház ősi tiszta­ságához, lehányni mindazt, ami fölösleges az évszázadok alatt esetleg hozzátapadt, s mint a megujhódott főnixmadár jelenhetett meg Európában, hóditóan, engesztelőén és átható vonzerővel. Az első keresztények tiszta szo­cializmusa és demokráciája, a testvériség és szolidaritás elve, amelyet először éppen a kereszténység valósított meg, ismét aktuális lett, s mint a legkipróbáltabb rendszer áll­hatott a kor égetően fontos szociális köve­teléseinek szolgálatába. A népek belátták, hogy modernebb, életképesebb módszer el­képzelhetetlen a világ gondjai között, mint az ősi és ösztönösen szociális formáihoz visz- szatérő kereszténység, s ez a belátás, amely az aktívvá vált kereszténység egyre szebb eredményei után általános lett, soha nem gondolt fejlődést biztosított a nyugati egy­házaknak. Ma Neg'tdn. a vörös Spanyolország mi­niszterelnöké1 is kénytelen a templomokat megnyitni, ha nem akar elbukni. A baloldal minden erővel s&övetségesnek kivánja meg­nyerni a szociális és az emberi jogok tiszte- letbentartását követelő egyházat, s boldog, ha néhol sikerül ez. A szakértők szerint, ha Oroszországban újra megerősödik a vallásos éi zés, akkor a nyugati kereszténységnek na­gyobb haszna lesz belőle, mint a keletinek. Az elmúlt hetekben a franciaországi Lisieux- ben jártunk éppen akkor, amikor Szent Te­réz uj székesegyházát avatták. Ha valahol, hát itt láthattuk a katolicizmus erejét. A ma­gaslaton épült pompás, fehér bazilika körül százezer és százezer boldog ember hömpöly­gőit, s ami meglepett: csupa fiatal ember, munkások, iparosok, parasztok és intellek- ttrclck békés egymásmellettiségben. Milyen más volt ez a tömeg, mint a más tömegek, amelyeket a politika szólít az uccákra! Ha­rag, ökölbeszorított kéz, sötét arc, dübörgő fölvonulás, katonás elhatározás helyett bol­dog, békés kiegyensúlyozottság az arcokon, természetes rend és szerafikus nyugalom. Megszoktuk, hogy ahol százezer ember jön össze tüntetni, ott félelmetes düh, vijjogó gyűlölet, lenyűgöző, nyers erőfitogtatás nyil­vánul meg. Lísieuxben a szelídség tüntetett, hozsannázó, boldog embereket hoztak a per­cenként érkező vonatok, s akik megérkez­tek, bíztak modernné lett egyházuk szociális igazságában, s érezték, hogy ettől a világ­nézettől azt is megkapják, amire becsületes cs igazságos emberi életüknek szüksége van. A harag és az elkeseredés, az erőfitogtatás clsodrással fenyegető százezres fölvonulá­sainak szelleme után felejthetetlen marad a szerafikus kiegyensúlyozottság e sok száz­ezres lisieuxi fölvonulása julius elején. A katolicizmus előnyomulásának egyik legújabb jele a jugoszláviai győzelem is. Sztojadinovics kormánya belátta, ha államát modernné kivánja tenni, ha nem akarja, hogy előbb-utóbb szélsőség söpörje el az or­szág rendjét, akár a sovinizmus, akár a bol- sevizmus, akkor szövetséget kell kötnie a katolicizmussal. Az egyház visszafoglalta ju­goszláviai pozícióit, mint visszafoglalta Olaszországban, Hollandiában, Csehszlová­kiában és Angliában. A párisi világkiállítás vatikáni csarnokában láttuk a remek hóditó utat, amit az elmúlt évtizedben az egyház tett, s ama modern lelki, testi, szellemi és anyagi rendszert, amivel sikereit elérte és a népet megnyerte. Mintha Sztojadinovics most ki akarná köszörülni a szerbek régi hi­báját. amit akkor követtek el, amikor annak­idején a keleti egyházat választották vezér­li jpp«<3aA\^gRHTra^ Mussolini békebeszéde Háromszázezer ember hallgatta Palermoban a duce nyilatkozatát Kedvezd visszhang ■ ■ óvatos közeledés Angliához • ■ A Róma-Berlin tengely megmarad ■ • A római jegyzőkönyvek ereje ■ ■ A németországi látogatás előtt RÓMA. ~ Mussolini pénteken este hat órakor Palermoban háromszázezer ember előtt a tenger partján és az olasz flotta kö­zelségében elmondotta hetek óta várt nagy politikai beszédét. A belpolitikai részben fő­leg Szicília fontosságával foglalkozott és ki­jelentette ,hogy a sziget az olasz impéjium földrajzi központjává vált. Számos fontos szociális terv megvalósítását vázolta ezután föl, majd áttért a külpolitikai kérdésekre. Mindenekelőtt a szomszédos államokhoz va­ló viszonnyal foglalkozott. Jugoszlávia és Olaszország viszonya a lehető legjobb, mig az Ausztriához és Magyarországhoz fűződő viszony továbbra is a római jegyzőkönyvek alapján áll. Ez a szövetség a szankciók ne­héz idejében ragyogóan megállotta helyét. Svájc és Olaszország viszonya a duce sze­rint több, mint barátságos. Semmiféle ok nincs arra ■— mondotta a duce —, hogy az olasz—'francia viszony drámai módon fejlődjék. Ha bizonyos fran­cia tekintetek nem csüngnének túlzottan Genfen, akkor a két ország megtalálná az egymáshoz vezető utat. Angliával Olaszor­szág nem fog összeütközni. Az elmúlt két év alatt Anglia közvéleménye nem értette Olaszországot. Londonban szemmellátha­tóan csak a festői pitoreszk Itáliát ismerik, azt az országot, amit a duce szivéből utál. A fiatal, erős és elhatározott Olaszországot Londonban még nem eléggé ismerik. Mind­azonáltal nagyon lehető, hogy az olasz— angol jóviszony utjából az utolsó akadályo­kat is eltávolítják. Az olasz impérium to­vábbra is hü marad a Róma—Berlin-ten- gelyhez és Rómában semmit nem lehet el­érni, ha valaki Berlin ellen cselekszik. A két nagyhatalom aktiv szolidaritása tartós és állandó. Végül Mussolini a Földközi tenger vala­mennyi határállamához békefölhivást inté­zett. Az elmaradt szenzáció Mussolini beszédében, a külföldi várako­zással ellentétben, nem volt szenzációs meg­lepetés. A beszéd külpolitikai része higgadt és megfontolt. Föltünést keltett, hogy a duce a leghatározottabban állást foglalt a római jegyzőkönyv vitaiizmusa mellett és számos francia beállítással ellentétben, kihangsú­lyozta a roma—'berlini-tengely teljes szoli­daritását. A beszéd általában véve békebe­szédnek nevezhető, amely bizonyára nem fogja célját téveszteni Európában. A nyugati sajtó általában kedvezően ítéli meg a duce nyilatkozatát. A londoni lapok újabb lépésnek nevezik az angol—olasz kö­zeledés felé, ámbár néha hibáztatják a duce túlzott erélyét. A francia újságok pártállá­suk szerint ítélik meg a nyilatkozatot s mig az olaszbarát orgánumok ünneplik a duce békekészségét> a baloldali lapok nem bíznak Mussolini szavaiban és hibáztatják, hogy az olasz miniszterelnök továbbra is Genf-elle- nes és németbarát marad. A duce németországi utazása BERLIN. — Mivel sem német, sem olasz hi­vatalos körök nem cáfolják meg azt a hirt, hogy Mussolini miniszterelnök a közeljövőben meg­látogatja Németországot, a duce látogatását a birodalomban biztosra veszik. Jólinformált kö­rök szerint Mussolini vagy a nürnbergi párt- kongresszuson fog résztvenni vagy pedig Hit­lert a kongresszus után látogatja meg Berchtes- gadenben, ahonnét Berlinbe is ellátogat, hogy egész Európa előtt tüntessen a német-olasz szo­lidaritás mellett. A személyei szabadság védelmi tanácsa a legfelső bíróságnál Az egyesült párt törvénytervezete Szerkesztette: Dr. Törköly József Dr. Törköly József legutóbbi vezércik­keiben bejelentette, hogy az egyesült párt a személyes szabadság hathatós vé­delmének biztosítására rövidesen két törvénytervezettel áll elő. A két tör­vénytervezet egyikét alább közöljük. A másik ismertetésére néhány napon be­lül ugyancsak rátérünk. 1. §. A brünni legfelsőbb Bíróság kebelében egy háromtagú bírói tanács alakítandó a személyes szabadság védelmére és pedig a legfelsőbb Bi- rák közül és pedig minden év január havában a következő évre sorshúzás utján. Az első évre jelen törvény életbeléptetési napjától számított 30 nap alatt, kell, hogy a bírói tanács sorshúzás utján megalakitassék. 2­Ezen bírói tanácsnak neve a személyes sza­badság védelmi tanácsa. Ezen bírósági tanács­hoz, minden évben a legfelsőbb Bíróság Elnöke által egy a legfelsőbb Bíróságnál alkalmazott legfelsőbb bírósági titkár osztandó be, aki a tanács jegyzőkönyveit vezeti. Egyébként az ügyvezetés, az ügykezelés éppen úgy gyakor- landó, mint ahogy a polgári ügyvitelre nézve az elő van írva a bírósági ügyviteli szabályzat­ban. 3. §. A bírósági tanácsban a rangsor szerint leg­idősebb Bíró elnököl, s a tanács másik két leg­felsőbb Biró tagja felváltva az ügyek, illetve sorrendje szerint az előadói tisztet töltik be. 1 §• A bírósági Tanács hatáskörébe tartozik mindazon kérvények jogszerű elbírálása, ame­lyekben a kérvényező valakinek, aki valamely bűnvádi eljárással kapcsolatban vagy ilyen bűn­vádi eljárással való kapcsolat nélkül személyes szabadságától meg van bármi módon fosztva, a bírósági Tanács elé állítását kéri a személyes szabadságától való megfosztásának a törvény­szerűség és jogszerűség szempontjából való fe­lülbírálása, az esetleges szükséges intézkedések reperáció és szükséges intézkedések megtétele végett. A bírósági Tanács arra a kérvényre, amely valószínűsíti, hogy a panaszolt fogva tartott jogtalanul van fogva tartva s a legrövidebb ha­táridő alatt, amely 8 napnál hosszabb nem lehet, tartozik .a fogvatartóhoz, illetve, ha az vala­mely jogi személy vagy a szabadságvesztés-bün­tetés kitöltésére rendelt állami intézet törvény által rendelt hivatalos vezetője, ehhez bírói pa­rancsot kibocsátani, amely nevezettet büntetés terhe mellett kötelezi arra, hogy a megnevezett a fogságban, illetve személyes szabadságától megifosztottan fogva lévő egyént a kitűzött na­pon és órában állítsa a személyes szabadság védelmi tanácsa elé, s az előállító ekkor közölje a birói Tanáccsal a fogvatartás napját, okát és ha ilyen van, valamely törvényes rendelkezésre alapított jogcimét. A bírósági Tanács ha úgy találja, hogy a fogvatartás oka elégtelen, illetve nincsen an­nak törvényes jogalapja, vagyis, ha úgy találja a birói tanács, hogy az előállított jogtalanul van megfosztva személyes szabadságától, tartozik a fogvatartót tat azonnal szabadlábra helyezni. Ha a birói Tanács úgy találja, hogy fogvatar- tás oka csak egy büntetendő vétség, akkor a birói szabad mérlegelés alapján meghatározott kaució letétele ellenében helyezi szabadlábra a fogva lévőt. A kaució letételére és a szabadláb­ra helyezés kezdetére vonatkozólag külön tör­vény intézkedik. Ha pedig azt találja a bírói Tanács, hogy a csillagukul a gyakorlatibb és hasznosabb nyugati helyett. A magyarság is majdnem elkövette egyszer ezt a hibát, s csak Szent István zsenialitásán múlt, hogy a nyugati formát választotta a keleti helyett. Ki tudja, mikor és hol pusztul el a magyarság, ha nem nyugathoz, hanem a tespedő kelethez csat­lakozik! A nyugati kereszténység mindenütt gyámolitóbbnak s európaibbnak bizonyult a másiknál, s különösen most az, mikor vissza­térve eredeti szociális elképzeléseihez» cso­dálatosan megújult. Sztojadinovics jószimatu politikus, s a nyugati kereszténység modern épitőerejével kivánja kapcsolatba hozni or­szágát a meddő és fásult formalizmusba hullt ortodoxia helyett. A küzdelem megindult a terv keresztülvitelére. Meglátjuk, mi lesz erősebb Jugoszláviában, a modern, szociális és egészséges elképzelés, vagy a szerb nép sovinizmusának csökönyös pravoszláviz­musa. fogva lévő bűntett miatt van személyes szabad­ságától megfosztva, akkor tartozik elrendelni hogy a bűnügye a lehető leggyorsabban Ítélet alá kerüljön, ami, ha négy hónap alatt sem tör­ténik meg, akkor a fogva lévő szabadlábra he­lyezendő. A négy hónap külön törvényben meg­jelölt esetben hat hónapra terjeszthető ki,. 5. |Y A 4. §-ban előirt kérvényt a fogságban IftvS vagy ennek képviselője, illletve bárki jogosult a legfelsőbb Bíróság személyes szabadság vé­delmi tanácsához beadni, aki azon hitben él, hogy Csehszlovákia területén bárhol valaki sze­mélyes szabadságától jogtalanul meg van fosztva. 6. §. A bírósági Tanács rendelkezése ellen semmi­féle jogorvoslatnak helye nincsen, az mindenki által mindenképpen teljesítendő s annak végret- hajtását a legfelsőbb Bíróság végrehajtó hatalma biztosítja. Az előállítási parancsnak a figyelmen kívül hagyása, vagyis nemteljesitése vétséget képez és 6 hónapig terjedhető fogházzal büntetendő. A büntetés kiszabására minden előzetes szóbeli tárgyalás nélkül a személyes szabadság védelmi tanácsa jogosult minden fellebbvitel, illetve pa­nasz kizárása mellett. Amennyiben a parancs­nak ellenszegülő, illetve a paranccsal szemben engedetlen fogvatartó, illetve annak legális kép­viselője közhivatalnok, a személyes szabadság védelmi tanácsa jogosult ellene fegyelmi felje­lentést is tenni, amelyet az illetékes fegyelmi hatóság a legrövidebb idő alatt letárgyalni kö­teles. 7- I Ha a fogva lévő nem bűnvádi eljárás során lett letartóztatva s a fogvatartás okául elmebeteg­ség szerepel, a bírói Tanács jogosult a legfelsőbb Bíróság által alkalmazásban lévő elmeszakértő orvossal az előállításkor a fogva lévőt felül­vizsgáltatni s a megadott szakvélemény alapján dönteni a szabadságba való visszahelyezés kér­déséről. 8. I Jelen törvény a nemzetgyűlés által való elfo­gadás után 30 napon belül. szentesítendő, illetve kihirdetendő. 9. §. Jelen törvény végrehajtásáról az igazság- és- a belügyminiszter tartozik gondoskodni. 10. §• Ezen törvény alkotmánytörvény minőségével ruháztatik fel s annak módositása vagy hatályon kívül helyezése csak az alkotmánylevélben az alkotmány módosítására vonatkozó szabályok betartásával történhetik s ideiglenes felfüggesz­tése még a rendkívüli hatalom gyakorlása élet­belépésének ideje alatt sem lehetséges és a st. germaini kisebbségi szerződés rendelkezéseivel ellentétes nem

Next

/
Thumbnails
Contents