Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)
1937-08-21 / 190. (4336.) szám
2 ^I^gAlAWAARHlRLÄg 1937 augusztus 21, szombat» Meghald Pékár Gyula Szent István-nap éjfélén hunyt el csendesen a kiváló IrÓ és politikus minden tekintetben perfekt volt és a prágai külügyminiszter megadta hozzájárulását, amikor a fegyverek leszállítását Prágában megtagadták. A tárgyalások tényleg kedvezően fejeződtek be, annak ellenére, hogy a prágai külügyminisztérium megtudta, hogy a portugál kormány augusztus elsején diszkri- mináló rendeletet hozott és kizárta a csehszlovák állampolgárokat a fegyverszállításokból. Ennek ellenére a külügyminiszter ismét tanujelét adta jóakaratának, amikor kijelentette, hogy teljesiti a portugál megrendelést abban a mértékben, ahogy ezt a csehszlovák fegyverkezési program megengedi. A portugál kormány kijelentette, hogy a kért határidő megváltoztatásába nem egyezhet bele, mire a csehszlovák kormány kijelentette, Hogy hajlandó a megbeszélt határidőre mástipusu fegyverek szállítását megengedni, olyanokét, amelyeket a csehszlovák fegyvergyárak nagy mennyiségben gyártanak. Kizárólag a portugál kormányt terheli a felelősség azért, hogy a szállitás nem történt meg. A sajtóban közölt hivatalos portugál nyilatkozat szerint a csehszlovák fegyvergyár a portugál követhez intézett levelében kijelenti, hogy a szállítást politikai okokból és pedig a portugál kormány spanyolországi magatartása miatt nem engedélyezi a csehszlovák kormány. Ha a fegyvergyár tényleg megtette ezt a nyilatkozatot, akkor a nyilatkozatért a csehszlovák kormányt semmiféle felelősség nem terhelheti. Prága politikai álláspontját a külügyminiszter augusztus 2-án, illetve augusztus 3-án hivatalosan közölte s ez az álláspont kedvező volt Portugáliára nézve. BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Szent-István napjára virradó éjjel tizenkét óra után öt perccel, rövid szenvedés után, hetvenéves korában meghalt Pékár Gyula, a kiváló iró és politikus. Halálával a magyar közélet egyik kiöl agasió és legérdekesebb alakja tűnt el az élők sorából. Kiváló egyéniségét, magas alakját az irodalmi és politikai körökben jól ismerték, sőt Budapestre érkező külföldiek előtt is nagy népszerűségnek örvendett, mert világotjárt ember volt és sok külföldi nyelvet beszélt. Nemcsak mint kiváló kulturpolitikus, de mint tehetséges iró is maradandó érdemeket szerzett. Pékár Gyula 1867 november 8-án született Debrecenben. Édesapja, Pékár Imre közgazdasági iró volt, aki a róla ,,pekározás“-nak nevezett lisztvizsgáló eljárást találta fel. Pékár Gyula középiskoláit részben Magyarországon és részben Amerikában, Bostonban végezte. Eleinte festőnek készült, de csakhamar jogi pályára lépett s miután a jogi fakultást BéCsben és Budapesten elvégezte s a jogi tudományok doktorává avatták, három évig szolgált a törvényszéknél. Irodalmi pályafutását 1892-ben a Magyar Hírlapban megjelent, nagy sikert aratott ,,Dodo főhadnagy problémái“ novellasorozatával kezdte meg. Ettől fogva teljesen irói hivatásának élt. 1893- és 1896 között bejárta Nyugateurópát. Hosszabb időt töltött Parisban s ott a főiskolákon irodalmi, művészeti, román nyelvészeti és kultúrtörténeti tanulmányokkal foglalkozott. Hazatérve, előbb a Pesti Naplónak, majd a Budapesti Naplónak volt novellistája, később a Budapesti Hírlapnak s újabban az Uj Nemzedéknek tárcaírója. 1920-ban Császár Elemérrel együtt szerkesztette a Magyar Múzsát. Pékár Gyula 1901 óta tagja volt a magyar képviselőháznak. A bonyhádi kerületet képviselte. A vörös uralom megdőlte óta tevékeny részt vett a politikai életben. 1919 nyarától 1922-ig a kultuszminisztérium politikai államtitkára volt, majd egyidejűleg néhány hónapig úgynevezett összekötő miniszter volt. E működésében rendkívüli érdemeket szerzett azáltal, hogy megakadályozta a Nemzeti Muzeum műkincseinek a románok által már megkezdett el- hordását. 1921-ben az Országos Filmtanács elnöke lett s ilyen minőségben a magyar film útját egyengette a belföldön és a külföldön. Magyarországon ő teremtette meg az Uránia-tipusu, vetített képekkel kisért tudományos fölolvasásokat. Nagy műveltsége, széles látóköre, ismereteinek gazdagsága s könnyed, eleven elöádóképessége egyenesen hivatottá tették erre:. Nagyon sok ilyen Urá- nia-darabot irt. — Éveken át elnöke volt a magyar képviselőház külügyi bizottságának. Mint szépiró igen termékeny és változatos volt. Főképpen novellákikát irt, de regényeket és drámákat is, többnyire modem tárgyú novellákat, de szívesen fordult a múlthoz is. Különösen a francia rokokó világát, a XVII—XVIII. század magyar történetét s a magyar Biedermeier-kort kedvelte. Utóbbi inasain egészséges realizmus, magyaros szin, szellem s derűs humor tűnik fel, bár alapjában romantikus lélek volt, vonzódott a misztikus, csodálatos, szövevényes, történetekhez. A Petőfi Társaság elnöke volt s jelentős működést fejtett ki 1923-bán a Petőfi-centennárium megszervezésében. Irodalmi munkássága nem lankadt az idők folyamán é a Petőfi Társaság alapításának 50-ik évfordulójára kiadott ju'biláris könyvsorozatban jelent meg hatvannyolcadik müve, Az Aurora Kör Magyar Irodalmi Társaság 1925-ben tiszteletbeli tagjául választotta. Mindvégig egyik vezető tagja volt a nemzeti egyesülés pártjának. Közéleti és irodalmi érdemeiért megkapta az első osztályú magyar érdertker észtét, a Kor- vin-láncot és az olasz koronarend nágyke- resztjét. Horthy Miklós kormányzó pedig legutóbb titkos tanácsossá nevezte ki. A magyar evangélikus egyez életében is fontos szetépet vitt. Megjelent elbeszélő miivel közül nagy sikere volt a „Tatátrabség" címűnek, melyet a Magyar Tudományos Akadémia 1910-ben a Péczely-dijjal tüntetett ki. Az 1920-ban megjelent ,,Az amazcnkirálynő" című regénye is nagy sikert aratott. Sok drámát is irt s ezek mind a Nemzeti Színházban kerültek szilire. Különösen nagy sikert aratott a „Mátyás és Beatrix" és ..Dréghy Éva esküvője" című drámája. ,.A kölcsönkért kastély" című nagysikerű vigjátékából dolgozták át a „Hamburgi menyasszony" című nagysikerű operettet. „Danton" cimü tragédiáját 1921-ben az Akadémia a Vöjnits-dijjal köszoruztá. írói érdeméiért a Kisfaludy- és Petőfi Társaság 1901-ben rendes tagjává választotta, az Akadémiának viszont 1911 óta levelező tagja volt. A cseh lapok vitáia PRÁGA. — A Lidové Noviny írja: A csehszlovák sajtó jobboldali lapjai pénteken Portugália egyoldalú lépését érthetetlenül arra használták föl, hogy hevesen támadják a csehszlovák külügyminisztériumot. Stíibrny Prazsky List-je feltűnő tálalásban számolt be arról, hogy Csehszlovákia magatartása valóságos felháborodást keltett Angliában. A Národni Listy viszont igen élesen fordul Fierlinger követ ellen, aki, mint a külügyminisztérium politikai osztályának főnöke — szerintük — pártoskodó szempontjaival az egész affért felidézte. , A Národni Listy azt állítja, hogy a szerződés már meg volt kötve és a szállítási határidő tekintetében is volt végleges megállapodás. Mikör azonban az első terminus letelt, tudomására jutott a portugál kormánynak, hogy a megrendelt gépfegyvereket mégsem kapja meg. Carneira követ erre a Flerlingeínél tett közbenjárására állítólag olyan választ kapott, hogy Portugália augusztus 6-án bojkottot hirdetett mindennemű csehszlovákiai árura. A prágai külügyminisztériumnak pedig Lisszabonból az elsfi szállitás végső határidejét augusztus 15-ében állapították meg s egyben arról biztosították, hogy a fegyverek kizárólag a portugál hadsereg felszereléséül szolgálnak. Carneira követ állítólag augusztus 16-án Krófta miniszternél járt cs a diplomáciai viszony megszakításával fenyegetőzött. Krofta ugyan megkísérelte, hogy a követet más fegyvertipus elfogadására és a szállítási határidőnek egy félévvel való elhalasztására bírja, de ez nem járt sikerrel és Portugália visszarendelte prágai követet. A „Ceské Slovo“ úgy véli, hogy ezt az ügyet Is a Csehszlovákia elleni újabb propagandára fogják kihasználni és hogy Csehszlovákiát megint mint bolsevista államot fogják pellengérre állítani. Egyidejűleg azonban elítéli a jobboldali sajtó magatartását, amelyet az ellenséges külföldi sajtónál érthetőnek találna. de annál csodálatosabbnak a belföldi részéröl. Gandhi az alkoholtilalom mellett A Mahatma még mindig nagy szerepet játszik India fejlődésében. Rendkívül elterjedt hetilapjában, a „Harijan" ban, nemrég kimerítően foglalkozott azokkal a problémákkal, melyeket a Pánindiai Kongresz- szusnak mcgkellene oldani. Gandhi az „India Act“ kapcsán mutatja meg az utat, amely India teljes függetlenségéhez vetet. A kard hatalmát a többség hatalmának kell helyettesíteni. Az országot sohasem szabad a kizsákmányolás céljából egyrsiteni, az eszközök, amelyek az egység (eljárt szolgálják, csak békések lehetnek. Aztán » mér Ismert követeléseket ismétli meg. mint a só szahadd&fételét a szegények részére, a házi szövőipar megteremtését stb. Egészen ttj az alkoholtilalom életbeléptetésének ktttegorik'us követelése. Gandhi felháborodik azon, hogy az állam kincstári előnyöket húzzon a lakosság bűnéből. Azt remélt végül, hogy a kongresszus nem fog ktílöubté- get tenni fyindu és mosxllm, alacsonyabb és magasabb kaszt között. BEREGSZÁSZ. — Az igazságügyminisztérium — mint értesülünk — a beregszászi kerületi bíróság hosszú évek óta üresedésben levő elnöki tisztségére kiirta a pályázatot és ennek határideje szeptember 10-én jár le. A kerületi bíróság elnöki állásának betöltése egyet jelent azzal, hogy a beregszászi kerületi bíróságot meghagyják és a megszüntetés veszélye, amely az államfordulat óta kísértett, megszűnt. Mint ismeretes, ezt a magyar biróságot állítólagos takarékossági okokból fel akarták oszlatni BUDAPEST, — Pénteken délután ragyogó napsütésben fejezték be a nemzetközi Horthy Kupa vizipolótomát a margitszigeti nyitott versenyuszodáiban. Hatezer főnyi közönség előtt bonyolították le az utolsó három mérkőzést, amelyeknek eredménye a következő: MAGYARORSZÁG—FRANCIAORSZÁG 7:0 (2:0). Németh 5, Halassy 2. NÉMETORSZÁG-AUSZTRIA 4:2 (2:1). BELGIUM—HOLLANDIA 5:3 (3:2). Ezzel a Horthy Kupét első kiírásban Magyar* ország nyerte 10 ponttal (31 »3 gólaránnyal)» és a magyar kerületet részben az ungvári, részben a huszti kerületi bírósághoz kívánták csatolni. A bíróság megszüntetése évéken át izgalomban tartotta a lakosságöt és a különböző küldöttségek számadatokkal bizonyították be, hogy a kerületi bíróság további fenntartása nemcsak nem okoz többletkiadást az államnak, hanem megtakarítást jelent. Úgy látszik, a számok ellen még sem lehetett érvelni és a magyarlakta terület egyetlen kerületi bírósága megmarad. 2. Németország 7 pont, 3. Belgium 5 p„ 4. Hollandia 5 p„ 5. Franciaország 2 p., 6 Ausztria 1 ponttal. A torna befejezését a csapatok felvonulása és a Horthy Kupa ünnepélyes átnyujtása képezte, ennek során a közönség lelkesen ünnepelte a győztes magyar csapatót. ★ )( Niivolarf holnap Bernben résztvesz Svájc nagydljáért folyó autóversenyen, de nem uj Alfa Rómeóján, hanem az Auto Union színeiben indul. Tegnapi edzésben Nuvolafi 2:45.9 perces időt ért él, mig atmek ugyancsak Auto Union 2:38.2 perecéi a nap legjobb idejét futotta 105.6 ktn/óra sebességgel. Megmarad a beregszászi kerületi bíróság A bíróság elnöki állására kiírták a pályásától LEGÚJABB SPORT Magyarország vízipóíózói fölényesen nyerték a Horthy-Kupát títU Unok a topok? magyarorszag cseh szemmel „Magyarország — az ismeretlen szomszédunk' címen figyelemreméltó cikket közölt a „Lidové Növirty" Janek Dalibor tollából. A cikkíró Jugoszláviából hazatérőben keresztülautózott Magyarörszágön és úti benyomásairól számol be. Bevezetőben utazásának és a cikk megírásának célját azzal indokolja, hogy Jugoszláviából Csehszlovákiába a legrövidebb ut Magyarországon át vezet és éppen érről az Országról tud a cseh közönség saját tapasztalatából a legkevesebbet. A határátlépésnél megismerkedett a cikkíró a magyar vámhatóságokkal. A vámőrről a következőket mondja: „A magyar vámtisztviselő rendkívül kellemes modorú és szolgálatkész volt. Egy S2olgálóleánnyal két poharat hozatott nekünk, hogy két lepecsételt Chianti-üvegből ihassunk, melyeket különben meg kellett volna vámolni. És Magyaförszégön magas vámot kell fizetni idegen bor után!" A magyar vidék leírása során Nagykanizsáról megállapítja, hogy szép és tiszta város. A falvakról és utakról, hogy rendezettek. — „Akárhogy is Van Magyaorszégon másutt, de itt bizony nagy nyomor nem lehet", állapítja meg a dunántúli falvakról a cikkíró. -— Majd a Balaton sikeréről, szépségéről, hangulatosságáról és olcsóságéról ir, méltatja a fürdőéletet és a Balaton-menti fürdőtelepek és villák báját. Budapesten nem észlelte a nyári elnéptelenedést. Ellenkezőleg, nagy idényt talált a dunaparti korzón, a kávé- liáZakb&n és az uccákon. Leírja és magyar Lour- deshek nevezi a Gellért-hegyi sziklabarlangot, dicséri a Gellért-szálló és -fürdő szépségét. Majd párhuzamot von a budai várhegy panorámája és a prágai Hradschin látképe között és hasonlatosságot talál. Beszámol továbbá a nagyszabású városrendezési munkálatokról, egész városnegyedek lebontásáról és újjáépítéséről. Igen szépnek találja a Halászbástyáról nyíló kilátást, de neVetségeshek a várbeli koronaőrség disz- menetelését. — Majd Budapestről Miskolc felé veszi útját és csodálkozik a rónaságok vlzsZe- génységén. Miután Lillafüredet lekicsinyl!, Miskolcot igen hasonlatosnak találja Kassával. Az utibeBzámolót szószerint a következő szavakkal zárja le a cikkíró: „Mi a behyomésunk Magyar- országról? Nehéz válaszolni! — Sok faluban és városban beszélgettünk emberekkel, de sehol sem észleltük azt a gyűlölködést, amely a pesti újságokban megnyilvánul. Budapesten még a hatóságok is nagyon jól fogadtak. Az öreg trafi- kos emlegette a szép Prágát, ahol egyszer katonáskodott. Mi csehek Magyarországon fehér hollószámba megyünk. Bizonyos réspektussai viseltethek irányunkban. Ha nem volna irredenta és káplárkodás (a határőrségi útlevélvizsgálatra utal), akkor kitűnő vendégei lehetnénk Budapestnek és a Balatonnak. A szomszédok kölcsönös ismerkedése bizonyára nem ártana". A SzMKE s a PrMKE célja: müveit magyar ember Szlovenszkó és fiuszinszkó minden városában, falujában. A tiszta magyar kultúra vára minden kulturház, építője minden kulturmunkás. Ön még nem tagja a kulturegyesületnek?
