Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)

1937-08-20 / 189. (4335.) szám

XVI. évf. 189. (4335) szám • Péntek ■ 1937 augusztus 20 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- évre 76, havonta 25 K4n külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. 0 fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 K{, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská a 1 i c e 12, 11. emelet 0 Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. 0® TELEFON: 3 0 3-1 1, ö « SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHfi. VIRAGOS KERT VALA... (sp) PRÁGA. — Horthy Miklós szolnoki beszéde határkövet jelent Magyarország tör­ténelmében, s talán a magyarságéban is. Nemcsak gyakorlatilag, amennyiben az al­földi szikesedő föld visszahóditásának kez­detét jelenti, ama alföldi öntözés megvalósí­tását, amely százezer és százezer magyarnak adhat kenyeret, hanem szellemileg is, mert a magyar kormányzó olyan társadalmi alap­elveket szögezett le, amelyek merőben kü­lönböznek az eddigi magyar szokásoktól, s uj belátások, uj elhatározások látható jelei a legilletékesebb magyar fölfogásban. Az Al­föld öntözése! Évekkel ezelőtt álom volt és ábránd, félkomoly föltalálok vesszőparipája. Ma reális munka, amely évekig, sőt évtize­dekig sok tízezer magyar munkást foglalkoz­tathat, azután első intrádára háromszázezer hold termőföldet ad a gazdáknak, s később megkétszerezi az eredményt, félmillió sze­gény' embernek adván kenyeret. Szociáli­sabb közmunka elképzelhetetlen Magyaror­szágon, s a rászánt nyolcvanmillió pengő, amely utolsó fillérig magyarok között ma­rad, nemesebb célt sehol nem szolgálhatott volna. Hiszen e néhány százmillió koronát Magyarország fegyverkezésre is fordíthatta volna, ágyuk, tankok beszerzésére. Nem tette. Pedig a világ régen várta a magyar fegyverkezés megkezdését, s csodálkozott, hogy az ország egyre késlelteti a mindenké­pen esedékes lépés megtételét. De Kánya Kálmán magyar külügyminiszter éppen a napokban jelentette ki, hogy Magyarország nem követi mások példáját és szigorú béke­politikát folytat, amelynek korrektsége nem engedi a fegyverkezés egyoldalú elhatározá­sát. Hadd lássa a világ, hogy van még nem­zet, amely tiszteletben tud tartani nemzet­közi megállapodásokat még akkor is, ha má­sok egyenesen unszolják a megszegésére. Mig másutt fegyverkezéstől és fegyver­szállítástól hangos a világ és már fegyver- szállítási bonyodalmak kerülnek a diplomá­ciai élet középpontjába, — addig Magyaror­szág nagyarányú, de a legbékésebb munká­ba kezd: gyümölcstermő kertté kívánja vál­toztatni Alföldjét. A pénzt másutt fegyverre költik, Magyarországon csatornákat építe­nek vele. Mit akarhat még Európa Magyar- ország békekészségétől, miféle bizonyítékát adja még ez az ország békeszeretetének? Az egyetlen ország, mely csatagépek helyett öntözőgépeket vásárol! ★ Az Alföld öntözésének megkezdése kor­szakalkotó jelentőségű a magyar gazdaság- történelemben. Talán ugyanazt jelenti, amit a mesterséges öntözés a hajdani Mezopotá­miában, az öntözés megkezdése Egyiptom­ban, s az öntözőcsatornák megépítése Fland­riában, ahol mindenütt a jólét, az erő, a gaz­dagság kezdetét, sőt az emberek természeté­nek előnyös megváltoztatását eredményezte a viz elhozatalának nemzeti akciója. Hollan­dia azóta gazdag és kiegyensúlyozott, ami­óta megvívta harcát a vízzel: vizet hozott oda, ahol nem volt, s kiszorította a vizet on­nan, ahol nem kellett lennie. Hányszor be­széltünk mi itt a flamand példa követéséről, e józan ideálról, amely boldog kis nemzetet állít mintának a boldogtalan kis nemzet elé, talán mi voltunk az elsők, akik a párhuza­mot fölállítottuk, — nos, szebben el sem kép­zelhettük a flamand példa követésének meg­kezdését, mint- az Alföld csatornázásával, a nagy flamand nemzeti mü átvételével. Talán a magyart is boldoggá — és mássá teszi ez az érdekes, szelíd munka, mint a németalföl­dit tette. A magyar is megkezdi történelmi harcát a vízzel: elhozza oda, ahol nincs, el­tünteti onnan, ahol nem kell lennie, leszámol árvízzel és fölszámol a szikes talajjal, adja Isten, hogy az évtizedes munkában és e munka belső békítő, nevelő, szelídítő hatása PRÁGA, — Portugália és Csehszlová­kia között teljesen váratlanul súlyos diplo­máciai konfliktus támadt. A portugál kor­mány megszakította a diplomáciai viszonyt Csehszlovákiával. A prágai portugál köve­tet visszahívták és Carnero követ azonnal el is utazott a csehszlovák fővárosból. A portugál hivatalos jelentés szerint a portu­gál kormány fegyverrendeléseket tett Cseh­szlovákiában, de a prágai kormány utasítá­sára ezeket a rendeléseket nem teljesítették és a prágai magatartást összefüggésbe hoz­ták Portugália magatartásával a spanyol benemavatkozási kérdésben. Az első félhi­vatalos prágai jelentés szerint ez az állítás nem helytálló. Tisztán üzleti ügyről van szó s az, hogy az üzlet nem sikerült, nem adott jogcímet Portugáliának követe vissza­hívására. A csehszlovák álláspont A Csehszlovák Sajtóiroda a konfliktussal kapcsolatban a következőket jelenti: A portugál kormány a legutóbbi időben egy csehszlovák fegyverkezési céggel tár­gyalt fegyverszállításokról és az ügyben a prágai külügyminisztériumhoz fordult, hogy megkapja Csehszlovákia hozzájárulását a szállításokhoz. Miután bebizonyosodott, hogy a fegyvergyár a csehszlovák hadse­reg számára előbb vállalt kötelezettségek miatt nincs abban a helyzetben, hogy a kért fegyvertipust a kívánt időre leszállítsa, a portugál kormánynak azt a javaslatot tet­ték Prágából, hogy egy másik fegyvertipust szállítanak Portugáliának. Ez az ajánlat megtörtént, annak ellenére, hogy a portu­gál kormány egyik augusztus elsejei rende­letével a csehszlovák cégeket kizárja a fegyverszállításokból. A portugál kormány a csehszlovák ajánlat után is kitartott az eredetileg rendelt típus) követelése mellett és egy másik típus felajánlásában a rende­lés visszautasítását látta és augusztus 18-án visszahívta prágai követét. Csehszlovákia és Portugália között semmiféle politikai alatt életbeállitottsága is megváltozzék, mint a holland, — s mint ahogy szinte szimboli­kusan éppen az öntözési terv megkezdésekor vezére, Horthy Miklós is kívánta. Az ,,Uj Szellem“ egyszer közölte Németh Lászlónak, a kitűnő írónak cikkét ,,Kert- Magyarországról“. A dán és a holland, a svájci és újabban a megváltozott portugál ideálról, amely a kis országokból nem a túl­nőtt metropolis köré gyöjtött tömegnépet kí­ván nevelni, hanem a föld becsületes elosz­tásával és kis területek kertszerü megmüve­vagy diplomáciai konfliktus nincsen s ép­pen ezért a diplomácia történetében egye­dülálló eset, hogy egy állam egy üzleti tár­gyalás sikertelenségét a diplomáciai vi­szony egyoldalú megszakítására használja föL A portugál álláspont LISSZABON. — A portugál kormány a következő jelentést adta ki: Portugália felfegyverkezési programja keresztülvitele közben felszólította a legfon­tosabb csehszlovák fegyvergyárakat, hogy vegyenek részt a portugál hadsereg gép­fegyverrel való ellátásában. A felszólított cégek között volt a Ceskoslovenská Zbro- jovka is, amely gyakorlatilag állami kon­szernt jelent. A portugál kormány a kedve­ző szállítási feltételek miatt a felkínált cseh­szlovák gépfegyvereket rendelte meg. A tárgyalások a szállítási feltételekről simán lebonyolódtak, ámbár már ekkor látható volt, hogy Prágából halogatják a feltételek teljesítését. A szerződést azzal1 a feltétellel kötötték meg, hogy a szállított fegyvereket kizárólag a portugál hadseregben fogják használni. A portugál kormány ünnepélye­sen elfogadta ezt a feltételt. A szöveg el­készült és a portugál kormány alá akarta írni azt. Ugyanakkor a csehszlovák kor­mánynál kérte a kiviteli engedély garantá­lását is. Julius 23-án a csehszlovák fegy­vergyár vezetősége levelet intézett a prá­gai portugál követséghez és kijelentette, hogy a csehszlovák kormány julius 12-én megtagadta a kivitel engedélyezését. A le­vél szerint a csehszlovák kormány maga­tartását Portugália magatartásával indokol­ja a spanyol benemavatkozási kérdésben. A fegyverszállítás elutasítása meglepetés­szerűen történt, annál inkább, mert Portu­gália teljes bizalommal tárgyalt a csehszlo­vák állami céggel. Meglepetést keltett as is, hogy Csehszlovákia egyetlen egyszer sem figyelmeztette Portugáliát a szállítás esetleges sztomkozására. A csehszlovák lésével uj, modern és harmonikus vidéki kul­túrát, a kisnépek szelíd béke-kulturáját, egy ápolt, öntözött, virággal csinosított gyümöl­csös szabad horáciuszi életet. Németh László akkor elmondotta, hogy az első lépés e Kert- Magyarország felé csak egy lehet, ugyanaz, ami másutt is volt: az elhanyagolt Alföld ön­tözése. A magyar újjászületés ereje a fiatal magyar nemzedékek egyöntetű elképzelései szemmelláthatóan gyorsabban érnek a meg­valósulás felé, mint bárki várta. Lehetetlen a belső összefüggést nem észrevenni az Al­külügyminiszter a portugál követnek kije­lentette, hogy a csehszlovák kötelezettség nemteljesitése a benemavatkozási megegye­zés ama határozata miatt történt, amely ki­mondja, hogy sem közvetve, sem közvetle­nül nem szabad fegyvert szállitani a spa­nyol hadviselőknek. Diplomáciai tárgyalások LISSZABON. — A portugál-csehszlovák diplomáciai viszony megszakítását tárgya­lások előzték meg, amelyek folyamán Cseh­szlovákia mindenekelőtt annak garantálását kérte, hogy a szállított fegyvereket Portu­gália nem bocsátja a spanyolok rendelke­zésére. Amikor Portugália utalt arra, hogy ezt a garanciát az adja meg, hogy Portu­gália is tagja a benemavatkozási biz / "Ság­nak, Csehszlovákia kijelentette, hogy ilyen körülmények között nem teljesítheti a szer­ződéseket. Ámbár Portugália nem fogta föl sértésnek azt a kifogást, hogy a fegyvere­ket a csehszlovák hadsereg követelményei miatt nem küldhetik Portugáliába, mégjs azon a nézeten van, hogy az érthetetlen halasztás igazi oka az a gyanúsítás, hogy Portugália a fegyvereket Franceéknak akarta elküldeni. Az ilyen indokolatlan gyanúsítás pedig elképzelhetetlen két barát­ságos viszonyban élő ország között. Carnero követ Bétsben PRÁGA. — Carnero prágai portugál követ elhagyta Prágát és Becsbe utazott, ahová csü­törtökön reggel érkezett Ferro, a portugál kö­vetség titkára szabadságon van. A követséget bezárták. Portugália érdekeit Prágában az olasz követség képviseli. A portugál konzulátus to­vábbra is hivatalban maradt. Portugália követe 1934 óta az 54 éves Jozé de Costa Carnero volt Prágában, mig Csehszlo­vákiát dr. Flieder Róbert képviseli Madridban és Lisszabonban. Carnero, aki a bécsi Imperialban lakik, kije­lentette, hogy egyelőre az osztrák fővárosban marad, ott várja, meg a fejleményeket. Egy fegyverszállítást konfliktus következményei Portugália visszahívta prágai követét Megszakadt a diplomáciai viszony Csehszlovákia és Portugália között ■ -Prága:„üzleti ügy“ ■■ Lisszabon:„indokolatlan gyanusitgatás“■ • A spanyol benemavatkozás kérdése áll az ügy középpontjában

Next

/
Thumbnails
Contents