Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)

1937-08-18 / 187. (4333.) szám

Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská a 11 c e 12, 11. emelet • Kiadóhivatal: Prága ll„ Panská ulice 12, III. emelet. • © TELEFON: 303-11. © © SÜRGÖNYCIM HIRLRP. P R fi H ft. A Skoda-gyár tizmi llióf ontos kölcsönt folyósít Kínának Fegyversiáftitésok finanszírozáséra - Kong miniszter prágai megállapodásai A kétezer méteres torony (s. i.) Szerencsés ötletnek véljük, hogy az „Uj Szellem“ augusztusi száma utazási szám, amely keresztül-kasul vezet bennünket Európán. Ez nem olyan obiigát utazási szám, amilyenekkel szobalevegőjü, de nem mindig szobatiszta polgári folyóiratok szol­gálják ki közönségüket, hanem szinte ön­tudatlan keresztmetszete egy pszihózisnak, amely egy-két év óta mutatkozik meg egy­re kiütközőbb módon az európai, amerikai és egyéb földrészekbeli tömegeken. Évről- évre nagyobb az utazási láz, minél inkább megnehezítik a devizarendelkezések az uta­zást, annál nagyobb. És egyre újabb, egzo­tikusabb rétegek sodródnak bele az idegen- forgalomba. Például sohasem láttunk annyi indiai, afgán, török, egyiptomi utast, mint az idén. Ha az ember véletlenül utrakel, ugyanazokat az egzotikus arcokat láthatja Prágában és Budapesten, Bécsben és Páris- ban. És természetesen angolokat és ameri­kaiakat, németeket, skandinávokat, még franciákat is! Nemrégiben együtt utaztam egy egészen öreg házaspárral, dánok voltak, kopenhágaiak, Budapestre utaztak. Azt mondták, hogy Kopenhága meggyőződésük szerint a legszebb város a világon, de nem­régiben azt hallották, hogy Budapest szebb, mint Kopenhága. Ezt akarják személyesen ellenőrizni, ezért indultak neki a — korukat tekintve — hosszú útnak. Az indokolás kicsit furcsa és bizonyára igen sok ilyen furcsa indokolást tudnánk meg, ha végigkérdeznők az utazó idegene­ket. Nem volna érdektelen néhány ezer em­bertől megtudni, hogy miként racionalizál­ják utazási vágyukat, mily irracionális mó­don. De a legkevesebben árulnák el azt a legvalóságosabb indokot, hogy sietnek, hogy minél több, minél változatosabb embe­ri kultúrát akarnak látni, minél nagyobb tá­volságokon akarják kifutni magukat — ka­puzárás előtt! Prágában lehet talán legjob­ban megfigyelni ezt a rohanást. Nincs elég autókárjuk az utazási irodáknak, amelyek­ben körülvezethetik az idegeneket. Pótautó­buszokat kell igénybevenni, hogy körbe vi­hessék mindezeket az idegen utasokat, akik mohón lenyelik szemükkel Prága arhaikus szépségeit, aztán rohannak máris más város­ba. Nem lehet másképen, mert a rengeteg idegenből estére már alig látunk néhányat a város mondén központjában. Ugyanez a rohanás divatozik, mint halljuk, Itálián ke­resztül, ahol pedig megvan a marasztaló és pihentető tengerpart. Nagyfokú hisztéria uralkodik az idei ide­genforgalomban és ugyanez a hisztéria ural­kodik az idei idegenforgalom legnagyobb attrakciója — legalább igy lehet kiolvasni Szvatkó Pál igen szemléltető ismertetéséből az ,,Uj Szellemiben —, a párisi világkiállí­tás körül. Már régen megnyitották a kiállí­tást, mikor még mindig készült, Tristan Ber­nard még mindig expo-nak nevezi exposi­tion helyett, mert még ma sincs teljesen ké­szen. Megtudjuk az említett leírásból azt is, hogy a kiállításon nem látható meglepő csúcsteljesítmény, hanem az egész mai kul­túra és civilizáció befejezettnek látszó platt­formjät mutatja, a kiteljesülés utáni szám­adást és megpihenést. Az összbenyomás kétségtelenül ez lehet, távolról azonban az ember, ha csak képekből és leírásokból ismeri meg a kiállítást, egye­bet is meglát, legalább is egyéb magyaráza­EOLYTATÁS A 2, OLD. I. HASÁBJÁN PRÁGA. —■ A csehszlovák sajtóiroda biztos forrásból úgy értesül, hogy dr. Kung kínai pénzügyminiszter prágai tartózkodása alatt megegyezett a SkodJa-müvekkel. A fegyvergyár tízmillió fontos hitelt nyújt a kínai államnak a csehszlovák ipari cikkek kivitelének finanszírozására. Illetékes körökben nem részletezték en­nek a rendkívül nagy hitelnek feltételeit. Magánjelentések szerint elsősorban fegyve­BILBAO. — A Franco-csapatok három­napos offenzivája a santanderi kormányhad- sereg teljes vereségéhez vezetett a reinozai frontszakaszon. A köztársaságiak mindenütt elkeseredett ellentállást tanúsítottak, de vé­gül is kénytelenek voltak föladni pozícióju­kat. Reinozát a nemzetiek elfoglalták, mi­után a város környékén lévő hegyekben is megtörték az aszturiai és baszk milicia el­lenállását. Franco hadserege a Burgosból Santanderbe vezető ut mentén 25 kilométer szélességben körülbelül 40 kilométerrel ha­ladt előre észak felé. A hivatalos jelentés szerint a Franco-csa­patok az aszturiai fronton is támadtak és nagy veszteséget okoztak a kormánycsapa­toknak. Santandertől keletre a tengerparton a nemzetiek ugyancsak előnyomulóban van­nak. Az egyik előretolt osztag elfoglalta Arija városát és Escuda kikötőjét s ezenkí­vül még két kilométerrel nyomult előre. Nyolcszáz kormánykatonát elfogtak és hat tankot zsákmányoltak ezen a vidéken a nemzetiek. Egy másik osztag heves harc után elfoglalta Mongastro és Reinoza váro­sát s itt ugyancsak 800 foglyot ejtett Franco hadserege. A kormány veresége teljes volt és húsz zászlóaljat a nemzetiek teljesen föl­morzsoltak. Az Espana rádió szerint az offenziva ked­den reggel folytatódott, miután hétfőn este Franco csapatai számos sztratégiai pontot elfoglaltak, A baszk kormány hivatalos jelentése be­ismeri, hogy a köztársasági hadsereg vissza­vonult és uj állásokat foglalt eh A valenciai rekről van szó, amiket Kina Csehszlovákiá­ban rendelt. A kínai állam eredetileg az an­gol ipartól akart fegyvereket rendelni, de mivel az angol fegyverkezési program meg­valósítása miatt az angol gyárak a közeljö­vőben nem szállíthatják le az árut, a ren­delést a kínai kormány a Skoda-müveknél tette meg. Hir szerint a hitel hét évre szól. Mielőtt a kínai pénzügyminiszter Prágát meglátogatta volna, Németországban tar­kormány keddi jelentése csak annyit mond, hogy a hadműveletek az északi fronton to­vább tartanak. A nemzetiek a kormány je­lentése szerint Portillo de Suanonál támad­tak, de támadásukat a kormánycsapatok szuronyrohammal visszaverték. Az első mise Valenciában VALENCIA. — A New York Herald Tribune madridi munkatársa szerint a pol­gárháború kitörése óta vasárnap történt elő­ször, hogy Valenciában katolikus szentmisét mondottak. Katolikus istentiszteleteket ed­dig a kormány csak a baszkok földjén enge­délyezett. A valenciai misét a baszkok nem­zeti otthonában mondották. Irujo belügymi­niszter, aki maga is baszk, kijelentette, hogy Negrin kormánya helyreállítja a vallássza­badságot és a valenciai székesegyház csak­hamar ismét a vallási élet központja lesz. Irujo kifejezte azt a meggyőződését, hogy egy hónap múlva a köztársaság valamennyi harangja ismét a templomokba fogja hívni a katolikus tömegeket. Ezt az első misét Martinez páter mondotta. Néhány férfi és nő térdepelve hallgatta az istentiszteletet. A ministránsi teendőket a milicia egyik kato­nája látta el. Az ajtó előtt négy katona állt fölfűzött szuronyokkal. Egy másik istentisz­teletet az apácáknál tartottak. Az apácák természetesen nem apácaruhájukat viselték, hanem közönséges uccai ruhát, mert az apá­caruhák hordását a valenciai kormány be­tiltotta. Franco: Nem tudom, meddig tart a háború BRÜSSZEL. — A Revue Belgue közli Franco tábornok üzenetét. Spanyolország diktátora kijelenti, hogy kezdetben nem tózkodott, ahol szintén tárgyalt a német gazdasági élet vezetőivel, igy elsősorban Schacht gazdasági miniszterrel. Magánje­lentések szerint Németország, a japán-né­met jóviszonyra való tekintettel, nem volt hajlandó fegyvert eladni Kinának s a német fegyverkezési ipar ezenkívül szintén annyi­ra foglalkoztatva van, hogy nem tudta volna azonnal szállítani a kínai rendelé­seket. hitte volna, hogy a háború ily soká tart. Most sem tudja még, hogy mikor fog befe­jeződni a polgárháború. A harctéri helyzet azonban kedvező a nemzetiekre nézve, úgy hogy Franco remélni merészeli a gyors be­fejezést. A kommunistákkal ellentétben a nemzetiek nem mozgósították a tömegeket és nem adtak fegyvert a hozzánemértők kezébe, hanem valódi katonákra támasz­kodnak és igy hosszú ideig tartott, amíg az újoncokat és az önkénteseket kiképezhet­ték. A falvakból és a városokból százezré­vel jelentkeztek az önkéntesek Francoék toborzóirodáiban. Amikor az elmúlt év no­vemberében Madrid ostroma megkezdődött, a nemzetiek még csak kis hadsereggel ren­delkeztek. Most tízszer annyi nemzeti ka­tona áll a főváros előtt s igy nem lehetet­len, hogy a nemzetiek hamarosan előnyo­mulhatnak. Az uj nemzeti Spanyolország Franco szerint hü marad tradícióihoz. A spanyol munkás megtartja azt, amit a köz­társaságban nyert. Francoék a világ vala­mennyi országával jó viszonyban akarnak élni, kivéve Szovjetoroszországot. Spanyol- ország hálás marad azoknak a nemzetek­nek, amelyek nemzeti harcában erkölcsileg megsegítették, de Franco ünnepélyesen ki­jelenti, hogy senki egyetlen négyzetméter spanyol területet sem kap. Az eljövendő kormányformáról a spanyol nép önmaga fog dönteni. A román király a kisantant-konferencián BELGRAD. — A „Politika" című lap értesü­lése szerint az augusztus 30-a és szeptember 2-a között tartandó szinajai kisantant-konferencia záró ülésén Károly román király is résztvesz. A santanderi offenziva Franco csapatai elfoglalták Reinosát Ezerhatszáz fogoly, hat elfogott tank - A nemzeti hadsereg 25 km szélességben és 49 km mélységben nyomult elő

Next

/
Thumbnails
Contents