Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)

1937-08-17 / 186. (4332.) szám

1937 augusztus 17-Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 K£„ külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Eg#es szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki.

A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja

Szerkesztfiség: Prága 11» Panská a l i c e 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága 11» Panská ulice 12, 111. emelet • • TELEFON: 303-11. • «

SÜRGÖNYCIM HIRLRP, PRflHfl.

A „fejlődés“ Sanghajban

A Sanghajt pokol

Japán repülőgépek bombázták Nankingot

Hétfőn regsel minden vonalon ulra megkezdődött a japán támadás Sanghajnál • ■ 1047 halottja volt a szombati kínai légi támadásnak A japánok vasárnap megsemmisítették a kínai légi flotta 70 szára,ékát

■ A kínai kormány elköltözik bankingből ®

máris 70.000 kínai katona van, a nankíngi hadsereg legjobb osztagai, az úgynevezett német hadosztályok, amelyeket annakidején Séeckt tábornok vezetése alatt képeztek ki s további hat hadosztály készen áll Nankingban, hogy a veszélyeztetett területre induljon. A japánok tegnapig mindössze 10.000 katonával rendelkeztek, de vasárnap egy teljes hadosztály érkezett a szorongatott helyzetben levő tengerészkatonák segítségére, úgy hogy a japán, haderő száma megkétszereződött Ugyanakkor nyolcvan japán hadirepülőgép is útban van, hogy megerősítse a Sanghai előtt levő japán légiflottát, amelynek egységei egy japán repülőgépanyahajóról indulnak ki támadásaikra.

A bombatámadás mérlege

A szombati és a vasárnap légibáboru mérlege sötét Leírhatatlan az, ami szombaton néhány perc alatt lejátszódott a városban. A modern légibáboru gyilkos képességeit a spanyol háborúnál százszorta nagyobb mértékben bizonyította be ez a támadás. Húsz kínai légibomba összesen 1047 embert ölt meg és több mint ezret megsebesített. Ez a szám sem végleges s valószínű, bogy a kínai városnegyedekben a bombák még több áldozatot követeltek. A vasárnapi és a hétfői első légi támadások ugy-ahogy megkímélték a nemzetközi várost és főleg katonai célok ellen irányultak. A japán admiralitás hivatalos jelentése . szerint a vasárnapi japán légi támadások- 5 nál a kínaiak légi bázisait a japán repülőgépek egymásután megsemmisítették és bombáikkal ötvenkét repülőgépet tönkretették, mig légi harcokban húsz kínai repülőgépet lőttek le. Ha ez a szám igaz, akkor a japánok máris megsemmisítették a kínai légi haderő tetemes részét. A bombavetések 17 repülőgépcsarnokot tönkretettek. A japán légi haderő a támadások alatt a japán jelentések szerint összesen nyolc repülőgépet veszített Ezzel szemben a kínaiak azt áHitják, hogy a Nanking fölötti vasárnapi légi ütközetben tizenhat japán repülőgépet lelőttek, mig a kínaiak csak hat gépet veszítettek. Megbízható jelentések egyelőre nem érkeztek.

A japán megtorlás

A sanghai harc — mint emlitettük — va-l sárnap Nankingig kiterjedt* Vasárnap dél-l

(sp) PRÁGA. — Sanghai, úgy látszik, ötévenkint a modern haditechnika fejlődésének kipróbálója lett, szörnyű szerep, nincs köszönet benne. A város szombati bombá- i zása bebizonyítja, hogy mit tanult a hadá- j szat 1932 óta a legutóbbi háborúktól: az abesszintól és a spanyoltól. Irtózva és hüle- dezve látjuk, hogy sokat tanult. Amikor a japánok legutoljára, 1932-ben megtámadták a kínaiakat a városban, a repülőgép hatalmáról és átütőerejéről a szakemberek, sőt a laikusok is rengeteget beszéltek, holtbiztosán tudták, hogy a ,.legközelebbi világbá- jfboru“ nagy fegyvere lesz, de még senki nem letudta elképzelni a légi fegyver ,,döntő" sze- ‘ " repének gyakorlatát. A hadvezetöség bizalmatlan volt vele szemben. Nem merte lényeges katonai kérdések megoldásánál használni, s inkább alkalmazta a kipróbált és a .„bevált" régi hadieszközöket: a gyalogsági és a tüzérségi sztratégiát, mint az uj fegyvert, amelynek elméletéről sokat tudott és hallott, de a gyakorlatban nem ismerte erejét. A tábornokok általában bizalmatlan emberek. Nem igen szeretnek kísérletezni, mert tudják, egy-egy szerencsétlenül alkalmazott kísérlet végzetes következményekkel jár. A napóleoni újításokhoz — éppen Napóleon kell, az ilyen lángeszű katonák pedig szerencsére ritkák a világtörténelemben.

A japán és a kínai tábornokok 1932-ben nem mertek még eltérni a hadászat régi törvényeitől s úgy bonyolították le a háborút, ahogy az 1918-as világháborúból tanulták. Ahogy a hadiiskolában tanítják a gyalogság, a felderítés, a tüzérség, az utánpótlás törvényeit s ebben a minuciózus pontossággal kiépített rendszerben a repülőgépnek még nem lehetett lényeges szerepe. Mindkét fél főleg a japánok, kellő számú hadi- repülőgépekkel rendelkeztek, de pem tudták, mihez kezdjenek velük. A gépek nem tartoztak a stratégia és a taktika nagy rendszerébe s olyasféle újítások voltak, mint a központi fűtés harminc év előtt: csak parádénak használták, de az emberek a tűz mellett melegedtek. A repülőgépnek tehát alig szántak nagyobb szerepet, mint a világháborúban: felderítésre használták, kisebb-nagyobb előcsatározásra, meglepe- tésszerü ijesztésre, az ellenség gyors üldözésére, ugyanarra, amire 1914-ben a lényeges gyalogság mellett a kevésbbé fontos huszárságot. Nagy csatákat, sőt háborúkat repülőgéppel lehet eldönteni, legfeljebb elméletben gondolták, de óvatosabbak voltak, semhogy e kipróbálatlan elképzelésekre bízták volna hadseregük sorsát.

Milyen más a kép a mai sanghai-i harcoknál. Mintha nem öt, hanem ötven év múlt volna el, rá sem ismerünk már a régi harcmodorra. A Mennyei Birodalom katonái épp úgy a levegőből szállnak alá, mint a Felkelő Nap országának hősei s az ütközet jóformán még el sem kezdődött, amikor már döntő és véres légi csaták befolyásolták a harc menetét. 1932-ben Sanghai megszállása és a küzdelem eldöntése ugyanolyan törvények szerint történt, mint tiz- husz évvel előbb: a gyalogság lövészárkokat ásott, a tüzérség alkalmas magaslati pozíciót keresett az ellenség lövetésére, az utánpótlást rendes hajójáratok biztosították, a vezérek éjjel-nappal törték a fejüket az impaszok adásán és mindenáron bekerítő mozdulatokat kívántak. Néha-néha megjelent egy-egy repülőraj is és „modern" színezetet adott a szárazföldi csatának,

SANGHAI. — A japán-kínai háború Sanghaiban légi háborúvá változott. Amióta az első kínai repülőgépek fölszálltak és megtámadták a város előtt horgonyzó japán hadihajókat, valamint a japán főkonzulátus épületét és a japán vonalakat, amióta az első bombák fölrobbantak a nemzetközi város főbb útvonalain és irtózatos pusztítást okoztak a Nanking-uton és a VII. Ed- várd-ut sarkán, a légi támadások és a bombázások többször megismélődtek. A város lakossága egyetlen pillanatig sem jut nyugalomhoz és bebizonyosodott, hogy a három és félmillió lakosú városban ma már senki sem lehet biztonságban. A kínaiakkal ellentétben a japánok mindeddig kímélték a külföldiek városnegyedeit s főleg csak a kínaiak hadi központjait és repülőtereit bombázták Sanghai vidékén és Nankingban. Kínai részről kijelentették, hogy a nemzetközi város irtózatos katasztrófává változott bombázása csak tévedésből történt és Csan- kaiszek felelősségre fogja vonni azokat a kínai repülőket, akik bombákat dobtak az európai épületekre. A hadiheíyzet Sanghaiban egyelőre még bizonytalan. Mindkét fél lázas előkészületeket tesz a további harcra és a kínaiak szemmelláthatóan erélyes támadásaikkal meg akarják akadályozni azt, hogy a japánok segítséget kapjanak. A város körül

Ma? Ma a gyalogság pincékben tartózkodik és hallgat, az ágyukat sietve rejtekhelyekre vontatják, a hadihajók igyekeznek minél távolabb lenni, holott annakidején minél közelebb tartózkodtak, a hadsereg egyszerűen láthatatlan, hiányoznak a régi föl- lemenetelések, rajvonalak. A tábornokok a pincéből az eget kémlelik, nem a térképeket. Alig dördült el az első lövés, már megjelentek a repülőgépek és átvették a vezetőszerepet. Teljes sikerrel jöttek, ilyet a spanyol háborúban sem tapasztaltunk. Az első nap: kétezer halott, A japán támadás megállt. A hadihajók visszavonultak. Uj állásokat kell építeni. A japán vezérkar sürgősen segítséget kér. Sanghai nemzetközi városában nagyobb az izgalom, mint eddig valamennyi kínai háborúban, a boxerlázadás óta pedig volt elég. Második nap: a japánok belátják, hogy a kínaiak is tanultak a modern háborúból s igy Japán is kénytelen az uj fegyvernemhez nyúlni. A tábornok gyalogság helyett repülőgépeket kér a szigetekről, s fölénye helyreáll. Tiz kínai várost bombáz. Csankaiszek kénytelen kormányával az ország belsejébe menekülni. A kínai hadosztályok fölvonulása Sanghai felé problematikussá vált. Az első intrádára a kínaiak szerepeltek sikeresen, de mivel Japán légi fölénye nagy, bizonyos, hogy az ujstilü légi háborúban a japánok hamarosan átveszik a vezetőszerepet.

Nem veszik észre, mennyire megváltozott minden? A fejlődést a gyakorlat határozta meg: a két elmúlt háború. Tudjuk, de rossz rá gondolni, hogy a két sanghai-i ösz- szeütközés között, tehát öt év alatt, két nagy és szabályos háború tarkította a vi- lágörténelmet, az abesszin és a spanyol. A tábornokok mohón figyeltek e két .háborúra. A repülőgép nem elmélet többé. Levizsgázott, sőt letette a doktorátust. 1932- ben épp úgy meg volt a kínai és a japán repülőraj, mint ma, csak nem tudták, hogyan kell bánni vele. Azután az olaszok Abesszíniában bebizonyították, mire képes a repülőgép, mit ’kell vele csinálni. Jött Madrid bombázása is, jött Guadarajama, amit repülőgépek döntöttek el, Guernica és Durango s Bilbao elfoglalása, ami repülőgépek nélkül lehetetlen lett volna Brunete, a Deutschland bombázása - és a többi szemináriumi gyakorlat. A tábornokok a

homlokukra csaptak. Ahá. mondották s alkalmazkodtak a tanulságokhoz. A repülőgép immár kipróbált hadieszköz, nem abban a segédminőségben, amiben a világháborúban volt, hanem a döntéseknél. Az aeroplán átvette a lovasság szerepét, de nem azt, amivel :a ledegradált lovasság 1914-ben rendelkezett, hanem jóval tovább visszamentünk a történelemben és a barbárságban: a repülőgép azt a döntő szerepet játsza, amit a lovasság játszott például a népvándorlás idejében, amikor az ázsiai lovas tönkreverte a páncélos római légiókat. ......

1937-ben Sanghaiban egészen más háború mutatkozott be, mint 1932-ben. Látszik, az'újban a két lezajlott háború leszűrt igazsága. Az első nap kétezer halott és pánik a világvárosban: ime, a háború képe véglegesen megkapta uj körvonalait. Üljünk be pincéinkbe s gondolkozzunk, hogy mi történik, ha nem húsz, hanem kétezer repülőgép jelenik meg a világváros fölött. Százszor annyi, mint Sanghainál s ennyit ma minden jobb európai nagyhatalom mozgósítani tud. Százszor annyi repülőgép, — vájjon hányszor annyi halott?

Iben 12 óra 50 perckor először nyolc japán I repülőgép jelent meg a főváros fölött és he^