Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)
1937-08-15 / 185. (4331.) szám
1937 augusztus 15, vasárnap. A gazdasági egyesületekés a Sziovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesületek együttműködése, tekintettel a gazdaifjuság szakképzésére PRÁGA. — A fenti cím alatt Fodor Jenő, a Sajóvölgyi Gazdasági Egyesület elnöke, a magyarság kiváló gazdasági elöharcosa, a Katolikus Ifjúsági Egyesület által Vihnyén rendezett anketon figyelemreméltó előadást tartott a gazdasági egyesületek és a SzKIE együttműködése szükségességéről és annak módozatairól. if fagy tetszéssel fogadott előadást helyszűke miatt kivonatosan az alábbiakban közöljük: Régóta hangoztatom, hogy a nemzeti kisebbség épületének négy alappilléren kell nyugodni. E négy alappillér: a politikai, kulturális, érdekvédelmi és gazdasági szervezettség. Ha ezek közül csak egy is hiányzik, nem áll biztos alapon az épület. A politikai részt kikapcsolom, mert ez kezdettől fogva ki vö t ? A kulturális szervezkedés az utóbbi időben T ■ - méretekben haladt előre. Megindult az építő munka a gazdaérdek Jd 1 i fronton is. Szlovenszkó magyarlakta vidékein megalakultak a gazdasági egyesületek. Ezek ma már az egész magyarlakta vidéket felölelik. A Nyugatszlo- venszkói Gazdasági Egyesület Galánta székhellyel, a Nyitravölgyi G. E. Érsekújvár, a Garamvölgyi G. E. Léva, a Középszlovenszkói G. E. Losonc, a Sajóvölgyi G. E. Tornaija, a Bódvavölgyi G. E. Szepsi és végül á Bodrogközi G. E. Királyhelmec székhellyel alakult ‘meg. Ezek közül még csak a garamvölgyi és a bodrogközi nem működik, mert alapszabályai még nincsenek jóváhagyva, a többi azonban már működik és mind egyiknek szakképzett titkára van. További teendő ez egyesületeknek szövetségbe való tömörítése, nemcsak az egységes fellépés és állásfoglalás, hanem az egységes vezetés és irányítás érdekében is. Ezek az egyesületek birtoknagyságra és politikai pártállásra való tekintet nélkül igyekeznek a magyar gazdákat táborukban tömöríteni. A fősulyt a kisgazdák összefogására helyezik. Az egyesületeknek közös lapjuk van, ■melyet a tagok tagdijuk ellenében kapnak és „Gazdák ■Lapja“ címen jelenik meg. — Leggyengébb a magyar kisebbségi épület negyedik pillére, amit gazdasági szervezettséggel jelöltem meg. Nincs átfogó, mindenüvé kinyúló kisebbségi magyar szövetkezeti élet, nincs ■magyar bank stb. Egy percig sem kétséges, hogy a magyarság szempontjából ennek a pillérnek kellene a legerősebbnek lenni. A kulturális gazdaérdekvédelmi szervezettség csak politikamentes társadalmi egyesületek utján valósítható meg. Ezeknek az egyesületeknek együtt kell dol- gozniok ott, ahol érdekeik és célkitűzéseik egymással találkoznak. Ilyen találkozási pont a falusi gazda- és földművesifjúság szakképzése. E bevezetés után eljutottunk tulajdonképpeni tárgyunkhoz, ami minket közelről érdekel, hogy miképpen lehet a gazdasági egyesületekkel és a SzKIE-vel a földműves ifjúság szakképzése terén az együttműködést megteremteni? A SzKIE kulturtestület s elsősorban kulturmunkát fejt ki. A kultúra amint tudjuk •— lehet általános és különleges. Beszélnek müveit emberről és beszélnek ■müveit gazdáról. A falu lakosságának főfoglalkozása a földművelés. A falusi ifjúság zöme is gazda- vagy ■földmüvescsaládból származik. Hiányos lenne tehát a falusi ifjúsággal végzett kul- turmunka, ha a mezőgazdasági szakképzésre ki nem terjeszkedünk. A kulturmunka azután lehet szórakoztató és oktató. A mezőgazdasági szakképzés oktató munka, de ennek az alkotó munkának felelősségteljesnek kell lenni. Ebbe a munkába nem kapcsolódhat be akárki. Egy szórakoztató zenedélutánon a szereplő falshangot üthet meg a zongorán, ez bántja ugyan a fület, de abból különösebb baj nem származik. Ha ellenben a mezőgazdasági szakmunkában bekapcsolt egyén melléfog, az már baj, mert abból egyenesen anyagi károk származhatnak. Ezért a mezőgazdasági szakképzést avatatlan kezekre bizni meg a legkisebb részletekben sem lehet. Ezt a munkát programszerűen és szakszerűen csak a gazdasági egyesületek végezhetik el. A kulturcgycsületek akkor teljesítenek ebben a tekintetben igazi kulturmunkát, ha a gazdasági egyesületeket ebben a munkában a legmesszebbmenően támogatják. Mielőtt ennek a módjait kijelölném, ismertetni akarom a vezetésem alatt működő gazdasági egyesületeknek már eddig is jól bevált c téren kifejtett munkáját. Ez a munka többoldalú. A legnagyobb súlyt a mezőgazdasági szaktanfolyamokra fektetjük. Ezek tartama két hét, napi négy előadási óra mellett. A tanfolyamra 18—30 éves fiatal iqozdák és gazdaifjak iratkozhatnak be. Előadási tárgyak: Növénytermesztés és állattenyésztés. A tanfolyamot záróvizsga fejezi be. ahol a tanulók levizsgáznak és osztályzatot kapnak, majd bevezetik őket a tanfolyamok törzskönyvébe. Eddigi tapasztalataink szerint egy-cgy gazdasági fegyesület egy téli Idényben kb. !0 ’20 tanfolyamot rendezhet. A hét gazdasági egyesület tehát összesen kb. 70—80-at. Ha egy tanfolyam látogatóinak számát átlag 30-ra vesszük, akkor egy-egy télen át kb. 2000— 2400 fiatal magyar kisgazda szakképzéséről beszélhetünk. Ez már tömegkiképzést is jelent. Minden dicsekvés nélkül állíthatom, hogy a tanfolyamok óriási kihatással vannak a gazdálkodási viszonyok megjavítására. Az, hogy a sziovenszkói magyar kisgazda ma már jobban gazdálkodik: tarlót buktat, ősziszántást végez, jó vetőmagot alkalmaz, az üszög ellen védekezik, állatait jobban takarmányozza, főleg ezeknek a tanfolyamoknak köszönhető. Ezeket az alapvető tanfolyamokat továbbképző tanfolyamok fogják követni, amelyekre azok iratkozhatnak be, akik az alapvető tanfolyamot elvégezték. A határbejárással kapcsolatos vetésdijazások szintén hathatós eszközei a gazdasági szakképzésnek. Ezeknél ugyanis a cél nem annyira a díjazás, mint az azzal kapcsolatos demonstratív előadás. A díjazásokat közvetlen az aratás előtt tartjuk, amely alkalommal a község gazdáival kimegyünk a mezőre. A díjazást a bírálók végzik, egy arra kiszemelt alkalmas előadó pedig szakelőadást tart az érdeklődő gazdaközönségnek és szemléltetően mutatja be az egyes termelési tényezők hatását, a termelés kialakulását. Ugyancsak szemléltetően mutatja be a leg- különbféle rovarelleneségeket és gombabetegségeket, azok kártételeit és az ellenük való védekezést. Az előadó felhívja a gazdák figyelmét az aratási idő helyes megválasztására és a lábon álló termésen mutatja be az egyes érési szakokat. Végül még a gazdasági egyesületek sajtóorgánumáról, a „Gazdák Lapjáéról kell röviden megemlékeznem, mely időszerű szakcikkei utján szintén a szakképzést szolgálja. A lap ma még csak 4500 példányban jelenik meg, ez a szám azonban hónapról-hónapra tetemesen emelkedik. Kérdés már most, hogyan lehet a gazdasági egyesületek fentiekben vázolt munkájánál a SzKIE-vel az együttműködést megteremteni? Ha a SzKIE helyi szervezetének gazdasági szakelőadás tartására van szüksége, megkeresi az illetékes gazdasági egyesületet és szakelőadó küldését kéri. Ilyen esetben előre közölni kell, hogy a hallgatóság milyen tárgyú előadást kiván. Az előadást a SzKIE rendezi meg, helyiségről gondoskodik, valamint arról is, hogy az előadáson kellő számú érdeklődő legyen jelen. Ha a mozgalom az egyesületből indul ki. akkor viszont a gazdasági egyesület értesíti a SzKIE helyi szervezetét, hogy a községben ilyen, vagy amolyan tárgyú gazdasági szakelőadás lesz és arra meghívja a SzKIE-ben helyet foglaló gazdaifjuságot. Hasonlóképpen lehet eljárni a tanfolyamok rendezésénél is. A gazdasági egyesületek rendszerint ott rendezik a tanfolyamot, ahol az érdeklődő fiatal gazdák azt kívánják. Ha a SzKIE tagjai között ilyen szándék nyilvánul meg, akkor megkeresik az illetékes gazdasági egyesületet és felkérik a tanfolyam rendezésére. A tanfolyam céljaira helyiségüket rendelkezésre bocsátják és tagjaikat a tanfolyanon való részvételre buzdítják. Ha a tanfolyam rendezésére a gazdasági egyesület tette meg a lépést és ha az illető községben van SzKIE-szervezet, akkor ennek vezetőségét szándékáról értesíti és támogatásra kéri fel. Az előadások és tanfolyamok ellenőrzési joga SzKIE vezetőségének mindenkor biztosittatik. Ugyancsak értesítik a gazdasági egyesületek a SzKIE vezetőségét más akciókról is, például a vetésdijazá- sokról, amelyeken a SzKIE tagjai szintén részt- vehetnek. I Nagy szolgálatot tesznek a kulturegyesületek vezetői a falu népének azáltal is, ha a falusi fiatalságot arra nevelik és ösztönzik, hogy önállósulásuk esetén lépjenek be a gazdasági egyesületekbe. Véleményem szerint ez is közvetett kulturmunka. Itt nem kell tartani attól, hogy az egyes kulturegyesületek ezáltal tagokat veszítenek. Viszont a gazdasági egyesületeknek sem lehet az a feladata, hogy tagjait elzárja vagy lebeszélje a kulturegyesü- letekben való részvétel elől. A gazdasági egyesületek csak a legnagyobb hálával tartozhatnak a kultur- egyesületeknek azon munkájukért, hogy művelik a Hol késik a kárpátaljai segitőakciő ? Nem szónoklatokra, de tettekre van szükség! MUNKÁCS. —- A kárpátaljai aszály* okozta óriási károkról a PMH többizben beszámolt. A helyzet ma az, hogy a legtöbb kárpátaljai községben a gazda az elvetett magot sem kapta vissza s igy nemcsak egyévi munkája ment kárba, de odaveszett a vetőmagbefektetés is. Az már a legjobb esetek közé tartozik, ha valamelyik gazdának a kenyérmagva eltart karácsonyig, télire és tavaszra azonban ezeknek sem lesz — kenyerük. Kárpátalján úgy az emberekre, mint az állatállományra elviselhetetlenül nehéz tél vár. Az állatállomány számára nincs takarmány, még csak szalma sincs. Az idő lassan őszre fordul, azonban a beígért vetőmagakciónak még nyoma sincs. A gazdák a legnagyobb kétségbeeséssel néznek az ősz és a tél elé. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az adóigazgatások egyre-másra küldik ki az adókivetéseket. A segítség késik, nyoma sincs! Emellett a ma gyamyelvü kormánysajtó nem a közeli se gitségről ir, de főfeladatának tartja, hogy kétségbevonja azt, hogy dr. Korláth Endre képviselőnek és az egyesült párt többi tör vényhozójának joga van-e a magyar falvak lakosságát a kormány előtt képviselni. Belátjuk, hogy nem tehet egyebet, mint pártunk segítségre irányuló munkáját gáncsolja és pocskondiázza, amellett természetesen az ügy érdekében mint a múlt tapasztalatai igazolják — mit sem tud tenni. A kárpátaljai aszálykárt-szenvedett gazdák megsegítésének itt a tizenkettedik órája. Nem ígéretekre és szép szólamokra van szükség, hanem tettekre és pedig gyorsan, mig valami menthető. Ezt kívánja Kárpátalja őslakossága s elérkezett a legfőbb ideje, Hogy a kormány eleget tegyen kötelességének! (—) Intézkedés a csehszlovákiai kivitelt megkárosító cégek ellen. Az exportintézet és a kereskedelmi minisztérium számos panaszt kap külföldről, hogy a csehszlovákiai cégek a külföldi cégek sürgetésére vagy kérdésére egyáltalában nem válaszolnak. Tekintettel arra, hogy az illetékes hatóságok ebben Csehszlovákia kiviteli érdekeinek megkárosítását látják, az ilyen belföldi cég ellen — más eszköz híján — úgy fognak föllépni, hogy megvonják kiviteli lehetőségeit az engedélyezési eljárás során. Azok a cégek, amelyeknek nem fűződik érdekük a külföldi szállításhoz, az exportintézetihez fordulhatnak, amely aztán a külföldi cég kérdésére és érdeklődésére közvetlenül megadja a választ. (—) A Zean&ká Banka augusztus 13-lg a csehszlovák hitelezők követeléseit a jugoszláv kliring- ben a 126.971 számig, az olaszban pedig az Olaszországiból avizálit összes tételek erejéig kifizette. A kliiringköveteilésekire előleget netm nyújtanak. (—) Döntés a kereskedelmi könyvek becsatolásáról az adóügyi eljárásokban. A legfelső közigazgatási bíróság 17.110/37. számú döntvénye értelmében a törvény nem követeli meg azt, hogy az az adófizető, aki a bizonyítás során fölajánlja a könyvekbe való betekintést, egyúttal terjessze be kereskedelmi könyveit is. A döntvény szerint ebben az esetben a törvény azzal számit, hogy az illetékes hatóság abban az esetben, ha a fölajánlott bizonyítékot alkalmasnak találja, külön határidő alatt rendeli el a könyvek megtekintését. Nem helyes tehát az a nézet, hogy az adófizető nem tett eleget a bizonyítás kiegészítésére vonatkozó fölhívásnak, ha a kereskedelmi könyvekbe való betekintés fölajánlásával egyidejűleg nem terjesztette 'be a könyveket az illetékes hatósághoz és ezért ez okból kontumáció nem következik be. (—) Állatvásári hír. A hétfői prágai álíatvá- sárra 580 szarvasmarha, 1500 belföldi sertés és 1800 külföldi balconysertés fölhajtását jelenítették be. Vetőmag Pecenady nemes busa Államilag elismert kiváló nemesítés, óriási termését (holdankints 20—37 q.) mindenhol meghozza, mert nem elkényeztetett nemesítés. Víz károsodást erélyes bokrosodásával kiegyenlíti. Szalmája erős, rozsdamentes, kalásza nagy, Uszögmentes. Hektoliter- súlya 82 kg. Megrendelhető: Petenady Uradalomban. Posta: Veiké Kostolany. Állomás: Leopoldov. Vételára: Monopol ár és 20% nemesitési felár. Vasúti tarifa 40%-os kedvezménnyel. falu ifjúságát, valláserkölcsi alapon nevelik és belé« jük oltják az összefogás érzetét. A gazdasági egyesületeknek egyik legfőbb célja a ga»< dasági haladás előmozdítása, ezt a célt pedig kipallérozott emberanyaggal mindig könnyebb elérni, mint a csiszolatlannal. Igen fontos feladata továbbá a kulturegyesületek* nek, hogy a falusi gazdaifjuságot olyan olvasmányok* kai is ellássa, mely szorosan összefügg az ő foglalkozásukkal. A szaklapokra gondolok. A szaklapnak nemcsak szakszerűnek, de szakkérdésekben megbjzhj«, tónak is kell lenni. A gazdasági egyesületek hivatalos lapja, a „Gazdák Lapja“ alkalmas olvasmánya lehet a SzKIE-ben helyet foglaló falusi gazdaifjuságnak is* Azt tartják, hogy a faluval keveset foglalkoznak, a faluval senkisem törődik. Én meg azt tartom, hogy már egy kicsit sokat is foglalkoznak a faluval. A baj ott van, hogy a falumunkában nincs tervszerűség, nincs rendszer és megfelelő óvatosság. A falu sokszor prédájává is válhat az avatatlan kultur- munkásoknak. Több példát lehetne erre felhozni. Csak nemrég hallottam, hogy egyik járási közművelődési egyesület előadója egyik faluban egy vasárnap délután két óra hosszat Darwin tanait fejtegette és azt bizonyítgatta, hogy az ember a majomtól származik, A társadalmi egyesületek összefogása már csak azért is szükséges, hogy hasonló mételyezésektől a falu lakosságát megvédjék. Egyik tagunk, akit én a magyar paraszt mintaképének tartok, egy mezőgazdasági tanfolyamunk záróvizsgáján a tanulók által felmutatott szép eredmény hatása alatt egy rövid kis beszédet tartott. Elmondotta, hogy az utóbbi időben sokat foglalkoznak a faluval, szépitgetik, kenegetik, de az igazi tengelykenés a legtöbbször elmarad és a falu tengelye tovább nyikorog. A falumunkában is tengelykenésre van szükség és ennek érdekében a különböző társadalmi egyesületeknek össze kell fogni. Mindig a célt kell szem előtt tartani, amit csak egymást támogatva érhetünk el. Nem lehet célnak tekinteni sem a kulturális, sem más egyesületeket, vagy társadalmi szerveket, mert ezek csak eszközök a cél elérésére, a cél csak egy lehet: . Az itt élő magyarság boldogulása! (—) A kiárusitási törvény sorsa. Annak ellenére, hogy a kiárusitási törvényjavaslat már néhányszor átesett az észrevételezési eljáráson, még mindig nem bizonyos, hogy mikor kerül sor a törvény végleges megszövegezésére. A legutóbbi eljárás során a közegészségügyi minisztérium is beterjesztette észrevételeit. Tekintettel arra, hogy a kiárusitási törvény kiadása körüli huzavona érzékeny kárt okoz a kereskedőknek és a különféle címeken történő kiárusításokkal tág tér nyílik a tisztességtelen verseny számára, a kereskedelmi szervezetek most újból kéréssel fordultak az illetékes minisztériumokhoz a javaslat mielőbbi parlamenti letárgyalása érdekében. A szervezetek azt szeretnék elérni, hogy a törvény még karácsony előtt érvénybe lépjen. (—) A líra árfolyama. A Csehszlovák Nemzeti Bánik jelentése szerint a lira árfolyamát a következő hétre az olasz nemzeti devizadnéézet- nél lévő „Conto Spedale“ utján történő utal- ványátruházásokra a következőképpen állapították meg: 100 líra egyenlő 151 csehszlovák koronával. (—) A szabad csehszlovák korona Bukarestben. A Csehszlovák Nemzeti Bank jelentése szerint a szabad csehszlovák koronát Bukarestben ma a multheti 5.65—5.75 lejes jegyzéssel szemben 5.60—5.70 iejijel jegyezték. (—) Emelkedett a jugoszláviai kender behozatala. Belgrádi jelentés szerint Jugoszlávia első félévi kenderkivitele 112.3 millió dinárt tett ki, azaz 4.3 millió dinárral többet, mint tavaly. Csehszlovákia Jugoszláviából 12.1 millió dinár értékű kendert hozott be a tavalyi 8.3 millió dinár értékűvel szemben. A jugoszláv kender átvételében Csehszlovákia Németország. Anglia és Ausztria mögött a negyedik helyen áll. (—) Grafikai gépek a prágai őszi vásáron. A szeptember 3-tól 12-ig tartó prágai őszi vásár keretében az idén is megrendezik a minta- vásári palotában a grafikai gépek csoportját. A csoportban 12 cég állít ki, amelyek körülbelül 30 belföldi, németbirodalmi és amerikai céget képviselnek. A grafikai gépek csoportját először a múlt tavaszi vásáron rendezték meg s a közönség a csoport iránt nagy érdeklődést tanúsított. (—) A dohányjövedék 1 millió kiló bolgár dohányt vásárol. PVV. A dohányjövedék 1937 szeptember 10-re 1 millió kiló bolgár dohány szállítására pályázatot irt ki. A dohánynak az 1936. évi termésből kell származnia. A szállítmány értékét körülbelül 40 millió koronára becsülik. Tekintettel arra, hogy a szállítás lebonyolítására csak 1938 májusában kerül sor, az összeg az 1938 julius augusztusi kliringszámlán fog jelentkezni. (—) Sörgyártás és kivitel. A kiadott jelentés szerint a sörgyártás és a sörkivitel helyzete csupán $ második negyedévben javult. Áprilisban a sörgyártás 0.5, májusban 25.4. júniusban pedig 14 százalékkal javult. A két utóbbi hónapban ugyanígy javult az elhelyezés is. A Csehszlovákia sörgyárak az év első felében 3.822,682 hl sört állítottak elő, azaz 6.5 százalékkal többet, mint a múlt év azonos szakában.
