Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)

1937-08-13 / 183. (4329.) szám

Anglia vesztenivalója Kínában

Angol kézben van a külföldi befektetések harminchét százaléka ■ ■ Gazdasági téren is Japán a legnagyobb vetélytárs s ■ A vámbevételek csökkenése miatt is sérti az európai érdekeket a japán térhódítás

"A — H 1 *• . - a* . . .... n 1 i — - - «-> i m Inmitiáíf ^ 9 cr-r A ma |1 lA-lr il

LONDON. — Az angol küliügyxnkfisjíté' rium izgalmait, amelyeket a kinAi-jápán konfliktus okozott, csak akkor érthetjük meg igazén, ha ismerjük a sangtaai viszonyokat. Sang- hai Kína legnagyobb kereskedelmi és ipari városa és igazi központját a nemzetközi koncesz- sziós terület képezi. A város középpontját képezi az a terület, amely harminc nemzet érdekeltségébe tartozó üzemeket, vállalatokat és épületeket foglal magában. Csupán a francia koncessziós rész terül el a városon kivíll és Valósággal külön viliavárost alkot gyönyörű palotáival, árnyékos útjaival, amelyek a ntfes frana hadvezérekről vannak elnevezve.

Angol uralom Sanghajban

Elméletileg a koncessziós területen szereplő harminc nemzetnek egyenlő jogai vannak, kivéve a kínaiakat. Az egyenjogúság a kilenctagú városi ^tanács megválasztásánál is kifejezésre jut, mert egyenlő módon állapítja meg az adófizetés mérvét, valamint az aktiv választójogot. A valóságban azonban

Sanghai túlnyomórészt angol.

Hosszuszakállu, turbánnal fedett fejű gyarmati angol rendőr szabályosa a forgalmat, angolokból áll a folyam- és bűnügyi rendőrség,, angol tulajdont képeznek a felhőkarcolók a Bundon és a Nanking-roadon, a nagy szállodák, a bankok, a biztosítótársaságok, az áruházak', az ipari válhatok, amelyeknek kapujában angol magánrendőrök teljesítenek szolgálatot. Angol kezekben vannak a városi közigazgatás vezető állásai, a villamosok, a vízmüvek és még a legutolsó

Ikinai boy is tori Shakespeare nyelvét a hafcál- •mas Cathay'-szállóban. A Távol Kelét eszperantóját, az úgynevezett „pidgán-angolit beszéli.

A statisztikai valóság

Ez a sanghai keresztmetszet pontosan illusztrálja a kínai gazdasági élet statisztikai tényeit ío Tnilfbet Analia és gyarmatainak részesedésé a' kánéi külkereskedelemben 1867-től 1924-ig 83.2 százalékról 37.4 százalékra süllyedt és a Kínával való kereskedelem az angol kereskedelmi mérlegben a bevitelben csak 1.1, a 'kivitelben pedig 2.2 százalékot tesz ki, nem szabad elfelejteni, hogy -— mint Sir Frederick Leits-Ross jelentésében kiemeli, — ■

»Kúra hatalmas gazdasági átalakuláson megy keresztül^ amelyet kedvezőnek lehet tekinteni az angol kereskedelemre nézve“«

Anglia gazdásági hatalma Kínában nem ás á kereskedelemben rejlik, hanem a hatalmas belekte« lésekben, melyeiket bányákban, vasutakban, stb. helyeztek él. Az angol befektetések összege 1.9 milliárd kinad dollár és ez a hatalmas összeg az összes külföldi befektetések 37 százalékát teszi ki.

Az egyre erősödő vetélytárs

A legerősebb és legnagyobb sikert elérő ve- télytársa Angliának a kínai piacon Japán. Az ázsiai szigetország nemcsak növeli kereskedelmi pozicióit, hanem miár jelenlegi érdekeltsége is óriási, mert 1.2 milliárd kínai dollárt tesz ki, vagyis az összes külföldi befektetések 25 százaléka japán vállakózásokban van elhelyezve.

Az angol érdekeltségek' legnagyobb része a Yangcseikiiang-vöiLgyótől délre fekszik, de a japánok egyre erősebb előnyomulása Északkiná- ban mégsem lehet közömbös az angolokra nézve. Eltekintve attól, hogy például Hopeiben fe- küsznek ez angol ellenőrzés alatt álló KaÉaim Mining Administration szénbányái, már

a Japán által megteremtett önkormányzat Kelet-Hopeiben erősen sérti az angol érdekeket.

Kelet-Hopei ugyanis már nem Kína vámfennhavam

tósága alá tartozik és így

Japán abban a helyzetben van, hogy nélkül szállíthatja áruit kínai területre.

A kínai tengeri vámok- bevételéi, amelyekét 1937-ben 318 millió kanad dollárban irányoztak elő és a külföldi hatalmak által adósságok törlesztésére foglaltattak le, a valóságban mái csak 238.6 millió kinai dollárt eredményeztek. Tehát valamennyi állam érdeke, amelyeknek Kína tartozik, ho.gy É-szakkina további „önállósítását“ megakadályozzák. «

Anglia Japán tér foglalását Északkinában ft legnagyobb bizalmatlansággal figyeli és felfogása a japán-angol tárgyalások félbeszakítása által is megnyilatkozott. Anglia mégis jó arcot fog, vágni Japán veszedelmes játékához, mert Angliában jó reálpolitikusok vannak', aikilk óvakodnak a végzetes konfliktusok felidézésétől.

Évszázadok romantikája kölcsönöz különös vonzóerőt Szklenófürdőnek

Világlátványosság a Wesselényi Ferenc által fölfedezett barlanggőzfürdő ■■■ Ahol Mátyás király is megfürdött ■■■■ Modern strand évszázadok emlékei között ■■■■

SZKLENóFltRDÖ. — A modern világban, amikor még a gyógyfürdők is igyekeznek lépést tartani a technika vívmányaival és modernizálják a fürdők berendezéseit, szinte páratlan a maga nemében a felejthetetlenül szép helyen fekvő Szklenófürdő, amelyet a kies és vadregényes fenyőerdők valósággal elzárnak a külvilágtól.

Ha nem tűnne az ember szeme elé az ujonnan fölépített strandfürdő, úgy érezné magát, mintha egy élő múzeumba lépne. Mert minden még régi, érintetlen. Minden épületnek megvan a maga történeti múltja, minden bútordarab a, múlt századok emléke, sőt még a modern sportvilághoz tartozó ping-pongasztalt is Ferenc császár ebédlőasztalából alakították át.

Amikor Gasparecz igazgató végigkalauzolt a fürdőn, egyik ámulatból a másikba estem. Nem akartam a "szemeimnek hinni, hogy a mai agyonracionalizált világban létezik még a Garam völgyében egy fürdőhely, amely nemcsak hogy kén- savas forrásaiban kiapadhatatlan, hanem féltve őrzi a régi emlékeket, nem modernizálja azokat.

Az első épület, amely feltűnt, az ősrégi Bae- sányi-féle kúria volt, amelyet dr. Giller János tartománygyülesi képviselő nagyapja birtokolt. Közelében pedig egy páratlan, igazán népi gyógyhellyel ismerkedtem meg s ez a Zipserdiáz.

Ahol a bányalovakat ápolták...

A Zips er-ház eredetileg lófürdő volt, ahol a megbetegedett bányalovakat ápolták. Ennek a helyén építette föl a gyógyfürdőt Zipser szélak- nai bányagondnok s a XV'TTI. század utolsó esztendei óta ide járnak a Losonc-, Léva-vidéki kisgazdák aratás előtt és után, hogy köszvényes lábaikat a 42 fokos kénsavas vizben kigyógyit- sák. A Zipser-ház tulajdonképpen eléggé nem értékelhető emberbaráti feladat szolgálatában áll. A gazdák, akik semmilyen szociális intézményhez nem tartozhatnak, akikről semmiféle betegbiztosító nem gondoskodik, egy pár fillérért ebben a házban találják meg gyógyulásukat. A szoba napi ára ő korona, ^ egy fürdő pedig két koronába kerül. Miután minden gazda magával hozza az elemózsiát, tehát napi hét koronával fedezve van a kiadása s köszvényes lábal épp

úgy találnak gyógyulást, mint a tehetős betegeké valamely világfiirdőben.

A barlang-fürdő

A nyolc és fél katasztrálie hold területű fürdő- dőpark másik végén egy másik világlátványosság van. Kívülről nem árul el semmit a „Gőzfürdő” felirás. Amikor 'belépünk, egy barlang tárul elénk. Elől a Wesselényi Ferenc által épitett vízmedence van s onnét egy pár lépcsőn bejutunk egy elég terjedelmes cseppkőbarlangba-, amelynek sziklahasadékaiból kiáramlik a természetes gőz. S itt is gyógyulást keresnek és találnak az emberek.

De akármerre is mentünk, mindenütt a múltak emlékei tűnnek föl. Az egyik épület arról hires, hogy azt Ferenc császár tiszteletére építették föl, amikor még trónörökös korában meglátogatta Szklenófürdőt. A másik épületről azt mondja a fáma, hogy Mátyás király gömöri tartózkodása alkalmával ugyancsak itt járt s ebben a házban szállt és fürdő tt meg.

S minden házban van fürdőmedence. Amerre csak lépünk, forrásokat látunk. A gyógytartalmu kénsavas források számtalanjai találhatók itt. így épült fel az uj strandfürdő is, amelynek vizét öt, eddig még ki nem használt forrás adja. Az egyik íhidegviz-forrásból levezetett vízzel hütik a strandfürdő állandóan huszfokon felüli vizét.

A hatalmas parkban hét közösmedence van, amelyekben a víz hőfoka 37 és 45 fok között váltakozik. Azonkívül vannak külön kádak, amelyekben a nehéz betegek fürödnek, továbbá külön családi medencék, is

Nem lehet ezek után csodálkozni^ hogy a 120 szobával rendelkező Szklenófürdő kitette a táblát: ..Megtelt”. Mert vannak még ma is emberek, akik szívesen veszik, ha kikerülhetnek a modern világból és gyógykezeltethetik magukat, egy romantikában gazdag, muzeális fürdőben, ahol már 1600-ban kerestek gyógyulást uralkodók és más nagynevű emberek.

Amióta a modern strandfürdőt felépítették, azóta messzi és közeli városok emberei tömegesen keresik föl vasárnaponként ezt. az ősrégi fürdőt. így ölelkezik össze a romantikus mult a korszerű jelennel... (r, a.)

HUi Unok a topok?

TITULESCU KARLSBADI TARTÓZKODÁSA

A „Die Zeit” cimü prágai napilap jelenti: A Csehszlovák Sajtóiroda keddi hivatalos híradása, amely szerint Titulescu nem tartózkodik Karls« bariba®, nem érte el a karlsbadi nyilvánosság előtt a kívánt hatást. Tudósítónk megállapítása szerint ugyanis Titulescu — aki a Pupporkszállónak ama lakosztályában szállt meg, amelyben Fuad egyip* tömi király lakott, — kedd estig még Karlsbad« bán tartózkodott és a cáfolat következtéiben változtatta meg tartózkodási helyét és szerda reggé! óta román barátaival Joa-clhimsthalban tartózkew. dik. A hivatalos cáfolatnak úgy a karlsbadi la* kossäg, mint pedig a fürdővendégek kevés hl te íj adnak, mert Titulescu arca annyira markáns, az olaszok a genfi intermezzók alkalmával „fél* ázsiai keveredésiek nevezték a román külügyi minisztert, — hogy Karlsbadban is feltűnt. Mikor megírták a lapok, hogy Karlsbadban tartózkodik, megbeszéléseinek székhelyét a szálló kertjéből áttette fejedelmi lakosztályába. Titulescu a beszélgetések alkalmával franciául beszélt. A prágai külügyminisztérium egy magasrangu hivatalnoka, aki Karlsbadban időzött, eltávozott a fürdővárosból.

«.LLOYD GEORGE MEGVIGASZTALJA A MAGYAROKAT“

E dm alatt Írja a „Lidové Noviny“* „A Pesti Hírlap megjelentette ma azokat a kifejezéseket, amelyeket állítólag Lloyd George néhány nappal ezelőtt a magyar képviselőház elnöke, Kornis Gyula prelátus előtt tett, amikor őt meglátogatta. A Lloyd George-zsal való beszélgetés során Kornis említést tett arról, hogy az angol államférfi egyik legutóbbi nyilatkozatában a kisállamoknak szép jövőt jósolt, nem tett azonban említést Magyarországról. Kornis kérte Lloyd Georgot,. hogy nyilatkozzék Magyarország je« | lenjéről és jövőjéről. Erre Lloyd George udvariasan azt felelte, hogy a kisebbségi nemzetek jövőjére vonatkozó jóslata természetesen Ma« gyarországra is vonatkozott. Tudom, — mondotta Lloyd George, — hogy Magyarországnak bizonyos nehézségei vannak, amelyek megjavítását azonban Magyarországnak a népszövetségnél kell keresnie. Rövid szünet után állítólag folytatta: Minthogy a határok nem elégítenek ki. — néhány millió magyar a határ mentén idegen kormányzás alá került, — állította a magyar politika. Igen, — felelte állítólag Lloyd George, — akkor olyan információkat kaptunk és mi olyan adatok alapján döntöttünk, amelyekről később kiderült, hogy nem voltak megbíznátok. Kívánatos lenne, hogy Magyarország a szomszédos államókkal kiegyezzék. Mindkét fél érdekében való lenne.“

a közigazgatás csődjét, az ipar és a mező- gazdaság rossz eredményeit, mindazokat a jelenségeket, amelyek hónapok óta a világ- történelemben soha nem látott méretű letartóztatás, elcsapás és kivégzés-inflációhoz vezetett Szővjétofoszországban, effé a2 általános kimerülésre vezeti vissza s ezzel magyarázza a csodálatos vallomásokat is, amelyek a trockista pörökben hangáénak el. A letargia jelei. A nicsevo szele ismét végigsöpört az orosz stéppék felett. A nép nem birja tovább a túlzott és az ember teljesítőképességével nem számoló követelményeket, amit Sztálin rendszere kivén. Tényleg elégedetlenkedik s azök, akik látják, hogy hová vezet a hajsza, tényleg felszólalnak ellene, de Sztálin keze kegyetlenül lecsap rájuk. A kifáradt nép, amelyből egy eltúlzott iram minden erőt kisajtolt, kezd visszaesni a régi petyhüdtségébe, a régi hibákba s felvilágosultabb szellemei mindent elkövetnek, hogy a doktrinás vezetőket jobb belátásra bírják, de hiábavaló ostromuk után ők is visszaesnek a letargiába, — ez az, amit troekizmusn.sk nevezünk, ez az, ami egyetlen napon több kivégzett mártírt követel, mint az európai világrend más államokban egy esztendő alatt.

*

Mit szóljunk, ha most az újabb 72 és 27 kivégzés, sok tábornok-népbiztos-iparvezér elcsapása és letartóztatása után hire érkezik annak is, hogy Dimitrov, a nagy Dimitrov, a hős, a mártír, — ugyancsak kegy- vesztett lett Moszkávban és a közeli napokban talán már a Kreml foglya lesz. Az orosz világ a fejetetején áll! Ma már Dimitrov is fasiszta ellenforradalmár! Ezek- után csak az kellene, ha Sztálin Göringet, Dimitrov nagy ellenfelét diszkommunistává nevezné ki és keblére öleli, mint azt, aki először állította Dimitrovról, hogy veszedelmes ember és hidegre kell tenni. A német bíróság akkoriban, a Reichstag-pör idején nem hitt Göringnek, Sztálin és az orosz bíróság most talán hinni fog neki. Mert azzal tisztában lehetünk, ha Dimitrovnak egyszer Sztálinnál gyűlik meg a baja, nem viszi e] oly szárazon, mint amikor Hitlerrel húzott ujjat.

A harmadik birodalom bírósága fölmentette és magas álláshoz segítette, kiváncsiak vagyunk, mit tenne vele a „világhumanizmus és világpacifizmus“ (így nevezte egyszer a szovjetet egyik szlovenszkói magyar laptársunk) biróséga, ha Sztálin elcsapja arról a magas polcról, ahová Hitler bíróságának humanizmusa helyezte! Ha van ember, aki érdemeket szerzett a szovjetért, úgy Dimitrov az. Hősiesen viselkedett a német biróság előtt, s magatartását a német biróság — a világ nagy ámulatára — respektálta is: fölmentette. Dimitrov „mártiromsága" lobban- totta újra lángra Európában a kommunizmus már-már lohadozó fáklyáját: az ő nevével agitált évekig a szovjet, az ő neve szilárdította meg a le-letörő ellenállást a fasizmus ellen. Dimitrov volt, aki megszervezte a kominternben az európai népfrontokat, hatásos gyakorlattá változtatta elvét a második és a harmadik internacionálé szövetkezésében és ezzel meggátolta a jobboldal győzelmét Franciaországban és Spanyolországban.

Talán a világkommunizmust mentette meg _

lehetetlen, hogy most az ellenkezőjét tegye. Gyakorlatilag többet végzett a kommunizmusért. mint Sztálin, vájjon mi lehet most az, ami „árulóvá „ellenforradalmárrá“, „fasisztává bélyegzi? Ha Trockij után Dimitrov is fasiszta lett, akkor vájjon ki nem az? Ha Dimitrov tényleg tett valamit Sztálin ellen, ami eltávolítását megokolttá tette, akkor ez nem lehetett más, mint hogy értelmes eszével ő is észrevette, mint sok „trockijista“ barátja, hogy a mai szovjetrendszer tarthatatlan. a nép nem birja az iramot és össze- mgy. a sztálinizmus patologikus hatalmi mámorba torkol és a rendszeren változtatni kell. Dimitrov bátor ember, láttuk a Reichstags- pörben, talán hangot mert adni meggyőződésének és Sztálin (most olvastunk egy verset, mely a szovjet tankönyvekben szereplő kötelező memoriter-anyag, s így ir a Hatalmasról: ,,ó jó. ó nagy, ó hatalmas, — ó szép Sztálin“) — lecsapott reá is.

Kíváncsian várjuk, mit szólnak majd a Dimit- rov-esethez házi „humanistáink" és baloldali világbölcseink. Amikor a bolgár kommunista a német biróság előtt állt, a „világ lelkiiameretét. humanizmusát, becsületét“ mozgósították óriási lármával megmentésére és a német bíróságot és államot a pokolnál gonoszabb intézménynek nevezték, mert vádolni és gyanúsítani merészelt •fly olyan nagyszerű embert, mint Dimitrov. Erer és ezer újság harsogta: Dimitrov mártír, s pyilkot cs halált érdemlő gazember, aki nem tartja gáncs nélküli lovagnak. Pedig akkor Dimitrov nyiltan kijelentette, hogy halálos ellensége Hitlernek. A Dimitrovot védő és mentő, s

a gáncsolóit becsmérlő világlárma tovább tartott, araikor — a német biróság nemesebbnek bizonyult a jóslatoknál, felmentette Dimitrovot és vastag szivarokkal bőven ellátva, pompás angol ruhában, kövéren és kipihenten hálókocsin Moszkvába küldte a mártírt, ahol istennek kijáró tisztelettel fogadták. —> Nos, most ismét art kérdik mondogatni valahol Dimitrovról, hogy veszedelmes ember, forradalmár és rosszat tett. Ismét baj fenyegeti. S ha most bíróság elé kerül, nincs kegyelem számára, mert nem Hitler birósága. hanem a „világhumanizmus'' bírósága Ítélkezik fölötte. Ismét valótlansággal vádolják Dimitrovot. Art mondják, nem jó kommunista, hanem áruló, kém és fasiszta. Azt is mondani fogják talán, hogy Göring megbízásából dolgozik, s a Reichstag-pör cirkusz volt, hogy fel ne tűnjék, ha a fasizmus elküldi kémnek Moszkvába Dimitrovot. Ezért is mentették fel akkoriban, pedig a baloldali sajtó látta már Dimitrov fejét porba hullni és elkészítette a pompás, hatásos nekrológot, fogják talán mondani. — Mit lehet tudni, hátha ilyeneket «ütnek ki Dimitrovról. Várjuk a baloldali világsajtó megmozdulását az érdekében. Várjuk a vádak erélyes visszautasítását, mint ahogy vissza utasították akkoriban Hitler vádjait« .Vár-,

juk Dimitrov molesztálóinak megbélyegzését és annak a rendszernek kegyetlen és fentartásnél- küli elitélését, amely a nagyszerű Dimitrovot gyanúsítani merészeli. Várjuk a világközvélemény megszervezését, a hadjárat megkezdését, a végleges szakítást azokkal, akik Dimitrovot bántják, biráinak és vádlóinak közprédává tételét és bejelentését annak, hogy Európa azé« gyene, a haladás és a proletariátus arculcsapá- sa, a világhumanizmus lábbaltiprása, egy beteg, korrupt rendszer végső, kétségbeesett hör- gése az, amit Dimitrovval cselekesznek. Ezt Írták akkor, Vájjon megirják-e ma* is Dimitrov érdekében?