Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)
1937-08-12 / 182. (4328.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • R képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több, Egges szám ára 1.29 K£, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napiLapia Szerkesztőség: Prága 11„ Panská ulice 12, 11. emelet 9 Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet 9 9 TELEFON: 303-11. © * SÜRGÖNYCIM HÍRLAP. PRAHA. Egyre veszedelmesebb előjelek ©Iliit® történet (*) Annak a nyugtalan magyar szellemi mozgalomnak, amely ma átjárja a politikai és irodalmi élet minden zugát s néhány remekmű mellett, sajnos, a fércmunkák százaival szaporítja az úgynevezett „nemzetébresztő“ müvek sorát, tagadhatatlanul jelentős állomását jelzi Málnási Ödön könyve: „A magyar nemzet őszinte 'története“. A magyar történelemirás mindig ismerte az úgynevezett merész különutakat s a romantikus, vagy még inkább: hősies nemzetszemlélet mellett, ha a nagy közönség tapsai el is maradtak tőle, mégis érvényesülhetett az úgynevezett realista történetírás, amely nem tért ki a kínos fölismerések utjából s rámutatott a nemzet életútjának vigasztalan állomásaira is. Nem kell csak Grünwald Béla, Acsády Ignác s bizonyos tekintetben Mo- csáry Lajos példájára hivatkozni, de Szekfü Gyula se kivétel, ha meggondoljuk, hogyan debütált a Rákóczi-kultusz legendafüzérének szétszaggatásával, olyan időben, amikor a pszeudoromanticizmus operettdivatot csinált kuruckorból. A magyar tehát, ha nem is élt vele mindig, alapjában véve jól bírta az igazságot, még a kellemetlen igazságokat is, ha érezte, hogy önzetlenség és aggódó nem- zethüség sugallja. Málnási Ödön könyve nem egyedülálló kísérlet, még abban sem, hogy több publicisztikát vegyit könyvébe, mint amennyit a száraz adatfölsorolás elbír. Elvégre Kemény Zsigmond sem szemlélte úgy a történelmet, hogy rögtön le ne vonta volna a fölvázolt események tanulságait, s a történetírás, túl és innen a katedrán mindig kicsit publicisztika is a szónak nemes és emelkedett értelmében, úgy, ahogyan Macaulay s úgy, ahogyan Taine értelmezte. A történelmet csak elfogultan lehet látni — tudniillik bizonyos meggyőződés szemszögéből elfogultan. A meggyőződés maga azonban lehet elfogulatlan. S erre példa mindjárt a 19. század két nagy történetírója s leginkább Macaulay a legnagyobb s a legnépszerűbb minden idők úgynevezett publicista történetírói között, aki vagyont szerzett történelemkönyveivel, anélkül, hogy elveiből a népszerűség követelményei szerint jottányit is engedett volna. Higgadt konzervativizmusa valóban az elfogulatlanság életszemlélete volt — s ennek a szemléletnek elfogultságával festett olyan tökéletes képet például Nagy Frigyesről, amihez hasonló talán egy sincs a történetirodalomban. Tehát elfogultság még nem baj —. csak kérdés, hogy miféle elfogultság. Málnási elfogultsága pedig szenvedélyes, mértéktelen és támadó. De nagy erénye, hogy minden szavából sugárzik az őszinte, szinte tragikus hazafiság. Inkább lírai munka, legalább is, ami alaphangját illeti. Nem lehetetlen, hogy annak szánta maga a szerző is. Erre lehet legalább is következtetni az elő- s utószóból, s az elbeszélés folyamán minduntalan feltörő keserű pátoszból, mely inkább való a szószékre, mint a katedrára. Málnási sötét képet fest az ezeréves magyar történelemről s eltekintve néhány nagy és fényes korszaktól, az egész ezer évet inkább hatalmas erők minduntalan való nekifeszü- Jésének s tragikus elbicsaklásának tünteti mintsem egy erős államalkotóképességekkel megáldott nép nemzetté emelkedése folyamatának. Sok mindenben igaza van Málnáéinak s helyes, hogy a rendiség körül dúló s majdnem az egész ezer esztendőt kitöltő küzdelmek vonalára állítja be eseményszöSHANGHAJ. — Kedden Wusungba, a Shanghaj előtti kikötőbe húsz japán hadihajó érkezett. Közülük négy azonnal továbbhaladt a shanghaji kikötőbe és ágyúit ráirányította a városra. A wusungi erődök előtt a hajók elhaladtak anélkül, hogy az erődökből tüzeltek volna rájuk. Szerdán a többi hadihajó is követte az előnyomuló japán cirkálókat, úgy hogy a shanghaji kikötőben ma már tizenhat japán hadihajó tartózkodik. A feszültség óriási a városban. A külföldiek lázas tárgyalásokat folytatnak a kínaiakkal és a japánokkal, hogy a két hadviselő fél biztosítsa a nemzetközi telepek semlegességét. A shanghaji kikötőben egy angol cirkáló és két torpedóüldöző horgonyoz, az európaiakat ezer angol katona védi a nemzetközi városban. Hongkongban további angol csapatokat helyeztek készültségbe, hogy szükség esetén azonnal Shang- hajba utazhassanak. Japán tankok indulnak dél felé PEKING. — A japán csapatok felvonulása Csangping vidékén, Nankaotól délre, a peking—szuiyuani vonatvonal mentén tovább tart és napról-napra nagyobb méreteket Ölt. Egy amerikai újságíró, miközben autóján Csangpingba tartott, több japán fegyverszállitó gépkocsiosztaggal találkozott. Az osztagok harminc teherautóján muníció volt. Ezenkívül huszonnégy felvo-£ nuló tankot és tizenhét nehézágyut számolt! össze az újságíró, több száz kis kocsit gép- J vését, de azért túl a rendiség körül dúló harcokon egyéb is, más is karakterizálja a magyar történelmet. Málnási könyvének az a legfőbb hibája, hogy egyik oldalon túlságosan materialista, s csak azt nézi, hogy gazdasági s társadalmi téren mi történt a magyarsággal, a másik oldalon pedig túlságosan hajlik nagyon szerény tudományos értékű spirituális szempontok alkalmazására. Karakterisztikus a műre, amely mindenképen egyik legjelentősebb alkotása az egész „nemzetébresztő irodalom“-nak, hogy egyszerre él — hogy úgy mondjuk: — marxista és hitlerista szellemtörténeti eszközökkel. (Karakterisztikumai mindenesetre élénken, majdnem azt mondtuk, leleplezően jellemzik az egész mozgalmat.) Málnási könyvében az a legérdekesebb, hogy az egész eseményszövésen végigvonul két szempont: a történelmi materialista szemlélet és a fajelméletes világnézet szempontja. Tulajdonképen az első magyar materialista szemléletű történefegyverekkel és katonákkal. A gépesített osztag után 80—90 tábori ágyú következett és rengeteg gépfegyverosztag. A pekingi helyőrségi csapatok mozgásban vannak dél felé. A japán tisztektől az újságíró azt hallotta, hogy a hadsereg negyven tankleal rendelkezik ezen a vidéken. A Csingo és Csaho közelében állomásozó japán osztagok ugyancsak útban vannak Csangping felé. A japánok a szuiyuani vasútvonal keleti részét saját kezelésükbe vették és a déknandzsuriai vasút kocsijait használják ezen a vonalon. A csapatszáilitásokat tizennyolc kocsiból álló tehervonatok bonyolítják le. Összesen 14 hadosztály japán katona indul Kínába. Csangping alatt jelentős kínai haderő tartózkodik és lövészárkokat ásott. Valószínűnek látszik, hogy a japánok hamarosan megkezdik Nankao elleni offenziváju- kát. Ishida japán tábornok főhadiszállása 11 kilométerre van Nankaotól keletre. A japán tábornok tízezer katonával rendelkezik. Tokioi jelentés szerint a belügyminisztérium lázas előkészületeket tesz öt repülőtér megépítésére a főváros közelében, hogy biztosítsa a légelháritást és lehetetlenné tegye a kinai vagy az orosz repülőgépek esetleges támadását. lemkönyv, mely a gazdasági erők elsőbbségét ab ovo elismeri s úgy is vázolja az eseményeket, ahogyan a gazdasági erők hatása alatt jelentkeznek. A könyvnek helyes cime inkább ez lett volna ennek folytán: A magyar társadalom fejlődésének őszinte története. Ez nem a nemzet története, hanem a társadalmi viszonyoké, amelyek Magyarországon a népvándorlás gátszakitása óta a magyar államiság kialakulásának keretében egészen a mai napig a rendiség alapszövetéből fejlődtek. A fejezetcímek is elárulják ezt a tendenciát, amely természetesen nem véletlen, hanem szándékolt, sőt a szerző nem is csinál titkot belőle, hogy a társadalmi viszonyok elmaradottságára, helyesebben egy meglehetősen kezdetleges s felemás állapotban való megmerevedésére akarta ráébreszteni olvasóit. Ezt pedig másként, mint a történelmi materializmus metodikájának föl- használásával nem lehet. Ez igaz, de jellemzői S jellemző még az is, hogy az első maKlna bízik A kínai kormány tovább szervezi katonai erejét. Nanking elhatározott szándéka, hogy meggátolja a japán csapatok további előnyomulását. Kína valamennyi részéből megérkeztek a vezérek Nankingba s a tanácskozások napok óta folynak. A tanács elhatározza, hogy mit cselekszik Kina, ha Japán visszautasítja a tárgyalásokat. Beavatott körök szerint a japán-kínai háború soká tartana és kezdetben Kina nagy vereségeket szenvedne, de a hatalmas birodalom végül is győztesen kerülne ki a hosz- szu háborúból, ha a lakosság kitart a kormány mellett. A pekingi lapén yrslom PEKING. — A rendőrség végigkutatja a hires pekingi könyvtárakat s minden olyan könyvet és írást lefoglal, amely a kuomintang politikáját dicséri és kínai párti. Kinai források értesülése szerint a japán tábornokok pekingi és tiencsini konferenciáikon elhatározták, hogy a hopeji és a csaharai ideiglenes kormányt egyelőre hivatalában hagyják. A rendőrség előkészületeket tesz a házkutatásokra, hogy elnyomja a kommunista és japánellenes mozgalmakat. gyár, célzatosan a történeti anyagelvüség szempontjaival megirt történelemkönyv —■ az első, amely nyíltan fajteoretikus is. S nem tudjuk megítélni, mennyire önkényesek a szempontok, amelyek néhány sötét kép fölvázolására inspirálták a szerzőt, de az bizonyos, hogy jó adag önkényességgel osztályozza a magyarságot: ugoros és turáni fajtájuakra, nem is beszélve arról, hogy miért északi fajú Jókai s dinári Kossuth? S miért askenázi minden magyarországi zsidó vállalkozó? Erre semmiféle reális támpont nem áll a szerző rendelkezésére, lehet, hogy igaza van, de az is lehet, hogy nincs, tehát semmit nem mond vele. Aminthogy teljesen önkényesen hat a könyv elején mindjárt az ugoros és turáni faj jellemzése. Ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy a történetírás nélkülözheti bizonyosfajta fajteória szempontjait: elvégre Seignobos, akitől Málnási a példát vette az „őszinte történetirás“-hoz, maga is él a francia nemzet történetének föltárása Nankaunál megkezdődött az ütközet TOKIO. — A Domei-ügynökség jelentése szerint a nankaui szorostól délre, Peking- től 50 kilométerre északnyugati irányban, a peking—szuiyuani vasútvonal mentén megkezdődött az a harc a japán csapatok és a központi kinai kormány csapatai között, amelyet Pekingben és Tokióban egyaránt több nap óta vártak már. usz japan hadihajó kikötött Sanghajban A partra irányított átirat! - - - Folytatódnak a hadikészülődések -- Qffeaziva Nankau ellen
