Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)

1937-07-23 / 165. (4311.) szám

fogCTtMAfitok-Hnaiaé ?v7Tr>M Az-KönWKciLTüRA. .... it ft futom muzsika uMtt^íu hía: Musicus Egészen szokatlan zenei esemény készül: augusztus másodiik felében a kamarazene első ünnepi (heteit tartják meg Trencséntep- licen és ezen a kontinens legjobb kamara­zene-együttesei tartanak hangversenyeket. ... A parkban, amelynek elvadult cserjéi kö­zött holdvilágos éjszakákon szerelmes őzek kerge­tik egymást, öreg fák elszáradt ágai borulnak a kicsinyke tóra. Egykoron Victoria regia úszkált a kristálytiszta viz szinén, kőből faragott padok sza­ladtak körbe a parton, Dianának és Ámornak emel­tek templomot régi omladékok mohalepte kövei­ből, az empire és rokokó hölgyei krinolinban ültek a padokon és a mesterségesen összetákolt barlang­ban Haydn és Mozart dirigáltak . . . Tarka lampionokban gyertyák világították meg kísértetiesen a park útjait. Bécsből érkeztek ide a muzsikusok, ebben a parkban, Korompán, szüle­tett meg a „Mondschein-Sonate'* *, ma is áll még itt elhagyottan, megkopva, elöregedetten az a gesz­tenyefa, amelynek ágát villám szakította le egy­koron, lyukat hagyva a leszakadt faág helyén és ebbe a lyukba tették szerelmes leveleiket a múlt század szeladonjai és szerelmesszivü komtesszei. Ez a korhadt gesztenyefa volt első postása annak a szerelmes írásnak is, amelyet Brunswick Terézia grófnő — a zene történetében örökkön örökké „halhatatlan szerető** lesz a neve — küldött Lud- wig van Beethovennek és ebben a kastélyban de- eenninmokon át muzsikálva szerettek és szeretve muzsikáltak . . . Köröskörül, a Vág partián és ennek a romanti­kus folyónak partjairól fölfelé húzódó zöld erdők immáron históriai emlékű kastélyaiban és park­jaiban beporosodott spinétek és húrjait vesztett csellók meg hegedűk mesélnek azokról az időkről, amikor a musica da camera a szuverének! és a sokágú koronát viselő arisztokraták privile­gizált művészi szórakozása volt. Dubnicán, ahol Napóleon követei ajánlották fel a magyar koronát Trencsénteplic urának, az utolsó Illésházynak, Haydnt hallgatta a kastély ura abban a miniatűr narancserdőben, amelyet földberakott csöveken ke­resztül éltettek és aminek elcsenevészesedett ma­radványai ma is köszöntik még az idegent, aki cél nélkül kóborol egy letűnt kor széjjelmáló mú­zeumában . . . ★ Ennek a szónak: kamarazene — a kamarához semmi köze nincsen. A nevét Itáliában kapta, ahol melegebben süt a nap, fákba érik a leander és a mimóza és ahol szűk sikátorokban lantot pengettek szerelmes stan­cákkal szerelmes lovagok, mialatt északon tobor- zóra szólott az ének. Petrarca irta szerelmes stan­cáit, Giovanni Dalmata csókolta vésőjével az éle­tet a habfehér márványba és Rubens festette ál­mainak asszonyát palettájának színeivel a vá­szonra. Ez a kifejezés: musica da camera szó­szerinti fordításban annyit jelent, mint: a szoba zenéje, mivel azonban ez a kifejezés irodalmilag magyarul nem cseng valami szépen, az, aki elő­ször nevet akart adni a kiválasztottak intim zené­jének, inkább a „kamarazene** szebben hangzó és jobban csendülő kifejezését választotta. A kamarazene: nem a tömegek muzsikája. A kamarazenének: nincsenek sztárjai. A kamarazenének: nincsen Toscaninije és nin­csen Jeritzája. Csak muzsikusai vannak és rajongói, akik átszellemült arccal figyelik, hallgatják a mu­zsikát, amely mint egy májusi éjszaka szerelmes emlékezése csendül feí lágyan a zongora billen­tyűiről, vagy a cremonai mesterek hegedűinek húrjain. Diákok és orvosok, fiskálisok és vastagfalu zár­dák reverendás szolgái, akik életüket, gondolatu­kat, hangjukat Istennek és a hitnek szentelték, összejöttek és összejönnek a maguk kis szobái­ban, előveszik a sarokból, a polcokról a zene in­strumentumait és — a maguk szórakozására el­játsszák a szonetteket, a triókat, a kvartetteket, amelyeket a komponisták a kamarazene számára álmodtak meg csillagos éjszakákon . . . Abban az időben, amikor Európa közepének vá­rairól egymásután tűnt el örökre a félhold és ami­kor Ajaccioban világuralomról álmodott Buona- parte ügyvéd fia, majd későbben, amikor a szárnyait vesztett római király, Reichstadt hercege bizalmas órákat töltött együtt Fanny Els- lerrel, királyi paloták rózsaszínű és kék szalonjai­ban, hercegi és grói kastélyok száláiban csendült fel a kamarazene akkordja. A tömegek számára nem volt más szórakozás, csak a csepürágó, a csinnadratta-bum-bum-bum, néha a theátrum, az ökörsütés, a zsákbafutás, a komponisták, akiknek nevét csak haláluk után vette szárnyára a hir, ki­rályoknak és főuraknak ajánlották kottáikat és emberöltőknek kellett eltelni addig, amíg a min­dennapi munkájából élő ember is megkapta aján­dékul a muzsikától a kamarazenét . . . júniusával. Minden tekintetben egyedülállóak a maguk nemében. Egy végtelenül finomlelkü ember szivében nyert életet az eszme: két hétre össze­gyűjteni istennek ebben a csodálatosan szép vi­rágoskertjében azokat, akik művelői és rajongói az imperátorok és országbírók egykori muzsiká­jának. A levelek, amelyek invitálásául a muzsikusok­nak széjjelmentek északra és délre, keletre és nyugatra, nem maradtak hatástalanok. Egymás­után jelentkeztek a kontinens elismerten legjobb kamarazene-együttesei: a .Quartetto di Roma, a Trió d’Athénes, az Uj Magyar Kvartett, a Prazské kvartetto, Letscheff vonósnégyese Szófiából, a Dresdner Fritzsche-Quartett, a bécsi Ast-Quartett, a Quatuor de Bruxelles, a karlsbadi Manzer-Quar- tett és a szőlőt érlelő augusztus hónapnak máso­dik felében Trencsénteplicen olyan művészi él­ményben lesz része a muzsika rajongóinak, ami­lyen művészi élményt a világnak egyetlen helye se tudott soha nyújtani eddig. * Évekkel ezelőtt Sienában jártam, ott, ahol car- rarai márványból álmodott paloták között meg­született Dante nyelve: az olasz. Ebben a városban talán nincsen egyetlen ház, amely hatszáz esztendősnél fiatalabb lenne. Rézsut haladó piacterének kellős közepén álom- szckőkutból száll az ég felé a csillogó kristályos viz . . . Él Sienában egy olasz gróf, hálátlanság tőlem, hogy a nevét elfelejtettem már, pedig a vendége voltain. Rajongója a muzsikának, palotájában ven­dégül látta abban az időben a Lehner-kvartettet, lakktopános lakájok térdharisnyában alabárdok- kal díszített cimerterembe cipelték a muzsikusok hangszereit és e koncerteknek a gróf uron kiviil nem volt egyetlen hallgatója. Egy héten keresztül minden este megfizette a mecénás Lehneréknek azt a honoráriumot, amelyet e kvartett Buenos- Airesben, Stockholmban, vagy Rigában kapott és könnyes volt a szeme, amikor Lancia-lambdáján útnak indította Firenze felé a muzsika négy mes­terét. Az egyik este, amikor a secretarioa diadalmas csatákban sebeket kapott ősök képeivel ékes te­rembe kisért, örömömben majd felsikoltottam : a hatalmas szálában nem égett más, csak gyertya és életemben ezen az estén zuhantam le a közép­kor borongós, misztikus félhomályába, ezen az es­tén éreztem meg, miért nem ismerték Rubens, Tintoretto és Velasquez a piain airt és miért boron­gós minden, ami Kolumbus és Kepler korából em­lékezésül maradt meg a számunkra. E korok mu­zsikájának más a zamatja, e korok lobogása talán olyan, mint a máglya, e koroknak fényesebbek voltak a csillagok, mint nekünk, hiszen akkor még nem fogta kocsijának szárába a villámot a végeséletü ember és nem akart a csillagok köze­lébe jutni. Valahogy erre a sienai látogatásra gondolok most, amikor látom, hogy karcsú gyertyák szá­mára való tartókkal szerelik fel a trencsénteplici kurszalont, magam előtt látom a sienai gróf kon­certteremmé avanzsált száláját, a gróffal, aki kö­nyökére támasztott fejjel és behunyt szemekkel száll le tündöklő mélyébe az örökké világitó föl­döntúli muzsikának ... . . . Korompa és Beethoven, a park odvas gesz­tenyeiája és a tó partjának szétmálló kőpadján megszületett Mondschein-Sonaíe, az Illésházyak dubnicai oranzsáriája és Haydn, az ősi kastély falán hallgató napóra és Mozart, szürkülő perga- menok cinóberrei festett iniciáléi és Brahms, her­ceg Razumovski és a halkszavu orgonista fiának 59-ik opusa, az Erdődy-komtesszeknek ajánlott triók, a bécsi Sophien-Saal, a salzburgi herceg­érsek vízesésre járó tarka figurái és Schubert, a milánói dóm és Verdi, a behunyt szemekkel hall­gató patikus és Bartók Béla: — adják a foto- montázst a lelkemben ehhez az írásomhoz, amely­ről magam sem tudom, mi akar lenni: riport-e, avagy muzsika, csendülő rimek nélkül és prózában most, hogy először adok hirt erről a zenei ese­ményről, amelyhez fogható a muzsika világában még sohasem volt . . . 1937 julius 23, péntek 1 S'mzmZOASÁG £ A rovatért LttKÖ GÉZA felel. ] Augusztus második felében a trencsénteplici kur- szalonban gyertyák gyulnak ki és két hétre visz- szatér ide romantikája annak a kornak, amely nem ismerte még Edison találmányát. Augusztus második felében megrendezik Trencsénteplicen a világ első kamarazene-ünnepét és a világ elismer­ten legjobb duói, triói és kvartettjei jönnek el ide, a szélrózsa minden irányából, hogy egészen kü­lönleges szórakozást nyújtsanak azoknak, akik ra­jongói ennek a romantikus muzsikának. Aminthogy egyik embert nem lehet összehason- litani a másikkal és még az őserdőben sem akad fa, amelyik szakasztott olyan lenne, mint a szom­szédja, áronképpen a kamarazene trencsénteplici ünnepi heteit sem lehet összehasonlítani más zenei attrakciókkal. Ezeknek az ünnepi heteknek semmi­féle közösségük nincsen Salzburggal, vagy Bécs Rengeteg ókori bronztárgyat találtak egy Görögországban kiásott kovácsmübeíyben ATHÉN. — Az Olympiában végzett német ásatások vezetője, dr. Wrede kijelentette, hogy az eddigi munka szenzációsnak mondható ered­ménnyel járt. Eddig húsz jóállapotban levő bronzsisakot, szépmivii pajzsok darabjait, bronz- karkötőket és pajzstartókat találtak. Számos bronzedény is napvilágra került, amelyeken ál­latokat, medvéket, oroszlánokat, hiénákat stb. ábrázoló dombormüvek vannak. Rengeteg apró állatfigurát találtak. Az ásatásoknak rendkívül kedvezett az a körülmény, hogy sikerült feltárni egy kovácsmühelyt, amelyik az egyik szent oltár közelében működött Eb­ben a műhelyben találták meg a beolvasztásra gyűjtött bronztárgyakat. Az ókorban nem gyűjtötték 'és nem őrizték meg a műtárgyakat. Ha az áldozatnál felajánlott tár­gyak már sokáig hevertek az oltár előtt, úgy a kovács egyszerűen összeszedte őket, hogy újból beolvassza a bronzanyagot. (*) Magyar irodalmi est a Sorbonneon. Páris­ból jelentik: Louis Gillet, a Francia Akadémia tagja védnöksége és Emilé Vitta, francia költő elnöklete alatt működő Génié Francais irodalmi társaság rendezésében sikerült magyar irodalmi estély volt a Sorbonneon. Az elnök bevezető szavai után Molnos Lipót dr. egyet, magántanár, a Tanulmányi Központ igazgatója tartott elő­adást A magyar történelmi tájak és a magyar költők címmel. Az előadó ismertette a magyar mondákat és költőik müveit, amelyekben a Du­nántúl, az Alföld, Szlovenszkó és Erdély törté­nelmi .tájai különös szépségben jelennek meg. Az előadás során idézett költők: Ady, Arany, Babits, Kisfaludy Károly, Kölcsey, Petőfi, Tóth Árpád, Mécs, Vörösmarty és Végváry verseit Jeanne Garin és Marcellle Silvain előadómüvész- nők mutatták 'be. (*) Machala Miklós készíti a Remolák- szobrot. Nagyszombati tudósítónk jelenti: Machala Miklós fiatal nagyszombati szob­rászművész megnyerte a Slanicén felállí­tandó Bernolák-szobor pályatervét. A pá- lyadijas szobor a 150 esztendős Bernolák- jubileum alkalmával ez év október havá­ban kerül leleplezésre. Machala Miklós Nagyszombat városától is kitüntetésszámba menő munkát 'kapott, amennyiben őt bízták meg a renovált városkapu nagy relifjének az elkészitésére. (*) Ludwig Funda 75 éves. Berlinből jelentik: Ludwig Funda, a kiváló német költő most töltötte be 75-ik életévét. Szín­padi müveit mindenütt nagy sikerrel ját­szották. Funda jelenleg Olaszországban él, miután a háború alatt elkobzott villáját Mussolini rendeletére már éveikkel ezelőtt visszakapta. (*) Moszkvai tanulmányutat tesz a bu­dapesti Operaház rendezője. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Oláh Gusztáv, a budapesti Operaház rendezője az ősz folyamán Moszkvába utazik az otta­ni színházi viszonyok tanulmányozására. Budapesten ugyanis az ősszel mutatják be Borodin világhírű operáját az ,,Igor herce­get”. A darab rendezését Oláh az oroszor­szági tapasztalatai alapján készíti elő. Pályázati hirdetmény Felhivatnak ezúton mindazon csehszlovák ál­lampolgársággal biró színművészek és színmű­vésznők, akik az 1937/38-as sziniévadban szö­vetkezetünk társulatánál működni óhajtanak, hogy adják be szerződtetésük céljából kérvé­nyüket fizetési igényük és szerepkörük feltün­tetése mellett az alanti címre: Podkarpatszká Ruszi Magyar Színházi Szövetkezet, Munkács, Vedecey-ucca 11. — A kérvényhez csatolandó: 1. Állampolgársági bizonyítvány. 2. Képesítési bizonyítvány. 3. Curriculum vitae. Pályázati határidő: 1937 augusztus hó 5. Munkács, julius hó. A Podkarpatszká Ruszi Magyar Színházi Szövetkezet Igazgatósága. (*) Megalakult a Nemzetközi Bruckner Tár­saság magyar bizottsága. Linzből jelentik: A Bruckner-hét résztvevői körutazást tettek Felsö- ausztriában, megtekintették a nagy osztrák zene­költő szülőfaluját és mindazokat a helyeket, amelyekhez Bruckner-emlékek fűződnek. A kör­utazás során Hall fürdőváros is vendégül látta a Bruckner-ünnepségek nemzetközi közönségét: a vendégeket a Bruckner-hét rendezősége és a város vezetősége üdvözölte. A magyar résztve­vők nevében Novák Tivadar miniszteri tanácsos válaszolt az üdvözlésre és elmondotta, hogy Bu­dapesten ez év őszén megalakul a Nemzetközi Bruckner Társaság magyar bizottsága. Ebből az alkalomból Szent István-bazilikában kiváló mű­vészek körzemüködése mellett előadásra kerül az osztrák zeneszerző Es-moll miséje. Meghív­ják Budapestre a linzi Bruckner-ünnepségek szer­vezőbizottságát és a Bruckner-barátokat is. AZ UNGVÁRI MOZIK MŰSORA: KINŐ PASSAGE: VII/23—24—25: Kreutzer szonáta. BIO RÁDIÓ: VII/23—24—25: Charlie Chan Sanghajban. A dubovai finomító kontingensének kérdése hátráltatja az olajfinomító' kartellre irányuló tárgyalásokat PRÁGA. — Julius végén lejár a benzin-* konvenció érvénye, amelyet mint ismeretes ideiglenesen eddig az ideig hosszabbítottak meg. Az uj tárgyalásokra csak a hónap vé­gén kerül sor, azonban már ma biztosra vehető, hogy a benzinkonvenciót ideiglenesen továbbra is meghosszabbít­ják, valószínűen azonban egyelőre szep­tember végéig, minthogy a benzinkonvencióra vonatkozó tárgyalások szoros összefüggésben vannak az ásványolajfinomitókartellre vonatkozó tárgyalásokkal. Az ásványolaj finomitó-kar- tellre irányuló tárgyalások, során eddig nem sikerült megállapodást létesíteni éspedig a dubovai olajfinomító kontingense körül fölmerült nézeteltérések miatt. A finomitók kartelljét három évre akarják megkötni. Jelentések szerint a kartelltárgya- lások julius végére minden valószínűség sze­rint befejeződnek. Eljárás a Mivftel engedélyezésénél PRÁGA. — A minisztertanács a legutóbbi ülésén jóváhagyta az érdekelt reszortok által a fakiviteli engedélyezés során követendő eljárásra vonatkozóan előterjesztett javaslatot. A szükebb- körü miniszteri bizottság, amely a fakivitelt fogja engedélyezni, a kereskedelemügyi minisz­térium mellett fog működni. A bizottság műkö­désére vonatkozó irányelveket a faszindikátus dolgozta ki. A bizottság 7 tagból fog állani s ab­ban a kereskedelemügyi, földművelésügyi, pénz­ügyi, postaügyi, unifikációs és külügyi miniszté­rium megbízottai vesznek részt, A bizottság a beérkezett konkrét kérvényeket a belföldi szük­séglet ellátásának és a cellulozefa kivitele racio­nális szabályozásának szempontjából fogja el­bírálni. A kormány utólagos határozata tisztán formai jellegű. Sztovenszkón is megalakít jók a korpaszindikátust r*.' PRÁGA. — Csehországban az eddig;! évi őrlési kontingens 60 százalékát repre­zentáló malmok korpaszindikátust létesi-i tettek. A korpa elhelyezést és az árakat a szindikátus fogja szabályozni, hasonlókép­pen, amint az Morvaországban már három éve történik. A jelentések szerint már Szlo- venszkón is megtörténtek a lépések a kor­paszindikátus megalakítására. Csehország­ban a szindikátus meghatalmazottja az Agrasol lesz s ezzel azonos jogokat fog él-, vezni a gabonakereskedelmi társaság. Az esetleges korpafölöslegeket el fogják rak­tározni. A korpa ára az egyes állomáso­kon állandó lesz. A szlovenszkói korpa­szindikátus megalakulására — a jelentések szerint — csak a későbbi időben kerül sor. A szindikátust Szlovenszkón a gazdasági szövetkezetek szövetségének és az Agrasol pozsonyi fiókjának részvételével alakítják meg s hir szerint a szlovenszkói gabona- kereskedelmi társaság is részt fog benne venni. Uj vasúti állomás létesül a szepességi Vitfalvén? LŐCSE. — (Tudósítónk jelentése.)' Szepskörtvélyes, Jamnik, Olcnó, Vitfalva, Domány és Mateóc község kiküldöttei, va­lamint a porácsi baritbányamüvek jogi kép­viselője dr. Lorber mérnök nemrégiben föl­keresték a kassai vasutigazgatóságot és kér­ték, hogy a haraszti vasútállomás egyidejű megszüntetése mellett Vitfalván létesítse­nek személy- és teherpályaudvart. Magán­értesülés szerint a vasútállomás megépíté­sét kilátásba is helyezték, jóllehet Haraszt község erélyesen tiltakozik vasútállomásá­nak elvesztés ellen. (—) A lcisantant és a Balkán-antant ke-i reskedekni kamarai megbizottainak tanács­kozása. A Balkán-antant ipar- és kereske-. delmi kamaráinak tanácskozását szeptem­ber 27—29-re hívták össze Bukarestbe. Ennek lefolyása után azonnal megkezdő­dik a kisantant ipar- és kereskedelmi ka-, marai reprezentánsainak tanácskozása. E tanácskozásokon és a kis- és a Balkán- antant államai gazdasági közeledésének kérdését fogják megtárgyalni. S

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents