Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)
1937-07-11 / 155. (4301.) szám
8 1937 julius 11, vasárnap. A kivándorlók 75 százaléka szlovenszkói és kárpátaljai! Magyar csak 2.4 százalék ■ Ismét emelkedik a kivándorlási láz ■ A kárpáti országrészekben több a női kivándorló s ezek főleg a tengeren túlra mennek A napokban hagyta el a sajtót a statisztikai hivatal részletes kimutatása az 1936. évi kivándorlásról. Az adatok annál nagyobb érdeklődésre számithatnak, mert a csehszlovák sajtóban állandóan cikkek jelennek meg, hogy a népesség fogy és a kivándorlás láza fökép a cseheket és szlovákokat ragadja magával. A statisztikai hivatal kimutatása elöljáróban az 1929 évtől kezdődőleg szemlélteti a kivándorlásra vonatkozó adatokat, de léteznek régebbi kimutatásaink is. Az adatokból megállapítható, hogy a legtöbb úgy nevezett kivándorlási útlevelet 1924 óta 1929-ben adták ki, amikor az ilyen útlevelek száma elérte a 30.715 útlevelet. Ez a szám azután fokozatosan csökkent egészen 1933-ig, amikor összesen csak 4735 útlevelet adtak ki. Azóta a szám ismét állandóan növekszik, úgyhogy az 1935. évi 5686 útlevéllel szemben 1936- ban már 7201 útlevelet adtak ki. Kivándorlási útleveleket meghatározott külföldi országok részére állítanak ki és az adatokból megállapítható, hogy mig 1929-ben a tengerentúli államokba kiadott útlevelek száma 15.771 volt, az európai államokba csak 14.944 útlevelet adtak ki, de már 1930- ban megváltozott a helyzet, mert ebben az évben 8046 tengerentúli útlevéllel szemben összesen 17.666 európai útlevelet adtak ki és azóta az európai útlevelek száma mindig meghaladta a tengerentúli országrészekbe kiadott útlevelek számát. Legutoljára, 1936- b~.n 3941 európai és 3260 tengerentúli útlevelet adtak ki. Az európai államok közül legerősebb a kivándorlás Franciaországba, ahová a kivándorlás tetőpontját 1930-ban érte el, amikor is 10.659 útlevelet adtak ki. Azóta a szám lényegesen csökkent és 1936-ban már csak 2629 kivándorló tartott Franciaország felé. A többi állam felé a kivándorlás a következő: amig Belgiumba 1930-ban még 4178 személy vándorolt ki, addig 1936-ban már csak 71 útlevelet váltottak Belgiumba. Németországba 1929-ben még 1831 ember vándorolt ki ,ez a szám 1935-ben 307-re esett le, hogy azután 1936-ban már ismét 632 vándoroljon ki Németországba. Ausztriába a legtöbb ember 1929-ben vándorolt ki és pedig 563, mig 1936-ban csak kb. egy- tizede, csak 53 ember. A Jugoszláviába irányuló kivándorlás, épp úgy mint a Románia felé irányuló, nem mutat nagyobb eltéréseket. Az 1930 évben Jugoszláviába 311 és Romániába 80 útlevelet adtak ki, mely számok 1936- ban 524-re, ill. 22-re estek le. Szovjetoroszország felé nagy volt a kivándorlás 1931- és 1932-ben, mert 1931- ben 2208 útlevelet adtak ki. 1933 óta a szám állandóan csökkent és 1936-ban már csak 48 útlevelet váltottak ki Szovjetoroszországba. Romániától eltekintve legkisebb a kivándorlás Magyarországba és Lengyelországba. Mig 1929-ben Magyarországba 200 és Lengyelországba 79 útlevelet váltottak ki, addig 1936-ban már csak 16, ill. 6 útlevél került kiadásra. A tengerentúli államok közül az Egyesült Államokba Való kivándorlás korlátozottsága miatt 1929-ben még a legtöbb útlevelet Kanadába váltották ki és pedig 6242-t. Ez a szám az 1930 évben 3201-re esett, azóta állandóan ezren alul van és 1936-ban csak 740 útlevelet adtak ki Kanadába. Az Északamerikai Egyesült Államokba 1929-ben 4806 útlevél lett kiváltva, ez a szám 1930-ban 2381-re esett, azután a kivándorlás az Egyesült Államokba 1933-ig csökkent. Azóta a kivándorlás ebbe az államba ismét megélénkült és szemben az 1935. évi 981 útlevéllel 1936-ban az Egyesült Államokba 1449 útlevelet váltottak ki. Argentínába is számosán vándoroltak ki. így 1929-ben 3897, de azóta a szám állandóan csökkent egészen 1933-ig, azóta ismét emelkedik kissé és 1936-ban újból 538 útlevelet adtak ki. Braziliába a legtöbb útlevelet 1929-ben adták ki összesen 163-at, mig 1936-bari csak 45-t. Állandóan emelkedik a Paraguayba kivándorlók száma, amennyiben az 1929-ben kiadott 26 útlevéllel szemben 1936- ban már 214 útlevelet váltottak ki. Palesztinába a legtöbb útlevelet 1935-ben adták ki és pedig 304-t, mig 1936-ban már csak 53 útlevelet váltottak ki ebbe az államba. Ezekután áttérünk az 1936. évi kivándorlók adatainak részletes közlésére. A statisztikai hivatal kimutatása szerint a legtöbb útlevelet az év második negyedében, tehát április és juniüs között váltották ki. A legtöbb kivándorló utolsó állandó lakhelye Szlo- venszkón volt és pedig a 7201 útlevélből 4831 esik Szlovenszkóra, tehát a kiadott útlevelek több mint 67 százaléka, a ruszinszkói kivándorlók száma 471 volt és Így a két országrészből összesen 5302 személy vándorolt ki, vagyis a kivándorlók 74.64 százaléka Szlovenszkóra és Ruszinszkóra esett, ami azt jelenti, hogy ezen két országrész lakói a Csehszlovákiából kivándorlók V\ részét alkották. Szlovenszkó és Ruszinszkó területéről a legtöbb egyén Franciaországba vándorolt ki és pedig összesen 2347. A kivándorlás iránya szerint második helyen az Északamerikai Egyesült Államok 1313, harmadik helyen pedig Kanada 674 útlevéllel álltak. Jelentékenyebb volt a kivándorlás még Argentínába, ahová 384 és Jugoszláviába, ahová 209 személy váltott útlevelet. Magyarországba összesen csak tizen k'rích utleve’et, Szovjetoroszországba pedig heten, F alesztinába harmincnyolcán. Itt megjegyezzük, hogy, a történelmi országokból aj legtöbb útlevelet Németországba váltották ki és pedig 604-et, mig második helyen Franciaország áll 282 útlevéllel és harmadik helyen Argentína 154 útlevéllel. A kivándorlók közül — az egész államot véve figyelembe —- férfi 3991 és nö 3210 volt, vagyis a férfi kivándorlók száma túlhaladta a női kivándorlókat, de mig a férfi kivándorlók túlnyomó része — 2643 — európai államba váltotta ki útlevelét, addig a női kivándorlók túlnyomó része — 1912 — tengerentúli országrészekbe költözött. A férfiak közül a legtöbb kivándorló 25—34 éves volt és ezek legnagyobb része — 890 — Francia- országba vándorolt. A nők közül is ez a korosztály váltotta ki a legtöbb útlevelet — 878 — és ezek közül a legtöbb — 284 — szintén Franciaország felé tartott.' A legtöbb férfi kivándorló nős volt — 1885 — mig a nők közül a legtöbb hajadon volt éspedig 1320. Szlovenszkóról és Ruszinszkóról több nő, mint fírfi vándorolt ki ,és pedig 2739 nővel szemben csak 2563 volt a férfi kivándorló. Szlovenszkóról és Ruszinszkóról a legtöbb kivándorló szintén 25—31 éves korában váltotta ki útlevelét és pedig a férfiak közül a legtöbb nős volt, a nők közül pedig a legtöbb hajadon volt. A kivándorlók közül 1936-ban összesen csak 173 kivándorló vallotta magát magyar nemzetiségűn :k, vagyis a kivándorlóknak csak 2.4 százaléka volt a magyar. Ezek közül 149 Szlovenszkón, 22 Ruszinszkó- bán és 1 — 1 Cseh- és Morvaországban lakott utoljára. Felekezetre nézve a kivándorlók közül a legtöbb •— 5106 — római katolikus volt. Szlovenszkó és Ruszinszkó területéről összesen 3451 római katolikus, 677 görög katolikus, 641 ág. evangélikus, 69 református, 149 görögkeleti, 202 izraelita és 7 felekezetnélküli vándorolt ki. Foglalkozásra nézve a legtöbb kivándorló a mező- gazdasággal foglalkozók közül került ki éspedig a szlovenszkói és ruszinszkói kivándorlók közül összesen 3350 volt a kivándorló mezőgazdák száma. A többi szlovenszkói és ruszinszkói kivándorlók foglalkozása a következő volt: 6 erdész, 6 bányász, 122 fémmunkás, 22 gépipari munkás, 11 üveggyári munkás, 1 vegyi ipari munkás, 28 faipari munkás, 4 papíripari munkás, 2 sokszorosító ipari, 2 textilipari, 1 bőripar!, 25 ruhaipari, 12 cipőipari, 30 élelmi ipari, 14 közelebbről meg nem határozott ipari foglalkozású. — Kivándorolt azonkívül 48 kereskedő, 6 vendéglős, 29 közszolgálatos, 10 szabadfoglalkozású, 70 házi szolgálatot folytató, 398 napszámos, 1134 családtag. A többi az egyes foglalkozási ágak között oszlik meg. A szlovenszkói és ruszinszkói kivándorlók közül összesen 3053 vándorolt ki első ízben, 455 másodszor, 254 harmadszor, 368 pedig még többizben. A szlovenszkói és ruszinszkói kivándorlók közül 4025 volt a munkaképes és 168 a munkaképtelen. A szlovenszkói és ruszinszkói kivándorlók közül 3208 vagyontalan volt, mig 969-nek ingatlan vagyona és 7-nek ingó vagyona volt. A szlovenszkói és ruszinszkói kivándorlók között foglalkozási ágak szerint a kivándorlott mezőgazdák közül 152 önálló férfi és 29 önálló női mezőgazda, 1360 férfi és 889 női napszámos volt. Ezekkel együtt 267 férfi és 513 női hozzátartozó vándorolt ki. A szlovenszkóiak közül 549-nek rendes foglalkozása volt, mig 1884 munkanélküli volt. Szlovenszkón a legtöbb útlevelet, 534-et, a privigyei járásban állították ki. Százon felül adtak ki útlevelet a bártfai (123), a gal- góci (166), a körmöcbányai (234), az ólublói (H7), a vágujhelyi (304), a mijavai (122), a nyitrái (121), a pöstyéni (203), a sztropkói (132), a trencséni (142) és a zsolnai (188) járási hivatalok. A legtöbb tengerentúli kivándorló a sztropkói (132) és a bártfai (123) járási hivatalok területéről volt. Ruszinszkó területén a legtöbb útlevelet a huszti (92), az ilosvai (61) és a munkácsi (53) járási hivatalok adták ki. A legtöbb tengerentúli útlevelet az ilosvai (61) és a munkácsi (52) járási hivatalok állították ki. A legtöbb magyar a királyhelmeci (25), a nyifrai (16) és a korponai és tornaijai (15—15) járás területéről vándorolt ki. Ruszinszkőban a legtöbb magyar az ungvári (8) és a beregszászi járás (6) területéről vándorolt ki. (Jogvédő.) (Folytatjuk.) Indiai maharadzsa és magyar világbajnok Csik Ferenc Bhopalba utazik Sir Mohamed Hamidulla Khan, az indiai Bhopat fejedelme ebédet adott a pöstyéni nemzetközi uszómérkőzéseken résztvevő Csik Ferenc tiszteletére és á ma- gyár olimpiai bajnokot meghívta országába. ■—■ Csik Ferenc és az indiai nábob. —- A magyar világbajnok érdekes nyilatkozata. — A PMH eredeti riportja. — PÖSTYÉN. — Az elmúlt hét első három napján nemzetközi úszó versenyeiket rendeztek Pös- •tyén-ben és a magyar olimpiai együttes is részt vett ezeken a versenyeken. A magyar fiu-k a versenynek minden számában döntő győzelmet arattak és — miként erről beszámoltunk — a vi- zipoló-mérkőzésen egyaránt verték meg az osztrák és a csehszlovák csapatokat. Az egyéni versenyekben különösen nagy volt a sikere Csik Ferencnek, aki remek formában volt. Többezer ember nézte végig a pöstyéni Éva- strandon a Versenyeket és a nézők között mindhárom napon át ott volt egész udvartartásával Sir Mohamed Hamidulla Khan, indiai fejedelem, Bhopal nawabja, aki hazájának elismerten legkiválóbb sportmanja. őfelsége nem elégedett meg azzal, hogy a rendelkezésére bocsátott helyet foglalja el, felmászott a korláthoz és kidülledt szemekkel, lélegzetét visszafojtva figyelte a magyar versenyzők minden mozdulatát. Különösen Csik Ferenc nyerte meg a tetszését és a versenyek utolsó napján Simpson ezredes, a fejedelem szárnysegéde az öltözőből vitte ki a magyar olimpiai bajnokot az uralkodó páholyába. Pár percnyi diskurzus után a fejedelem — akivel Csik Ferenc mindvégig tolmács nélkül angolul beszélgetett el — ezzel vett szívélyes búcsút a világbajnoktól: — Rendkívül örülnék, ha holnap szerencsém lenne lunchre ... Eredetileg az volt a terv, hogy a magyar csapat szerdán délben visszautazik Budapestre, a maharadzsa meghívása azonban ezt a tervet megváltoztatta és a fiuk Csik Ferenc kedvéért csütörtökig maradtak a vágparti reumafürdőben. EGY INDIAI NÁBOB EBÉDET AD Érdekes ember a bhopali uralkodó, akit na- wabnak hívnak, mert Indiában csak a hindu vallásra fejedelmet nevezik maharadzsának. Mindössze harmincnyolc esztendős. Pöstyénbe Londonból jött, ahol a koronázási ünnepélyeken vett részt. Iádra egyik leggazdagabb embere. Országának egymillió lakosa van és birodalma már ezernyolcszáztizennyolcban olyan szerződést kötött Angliával, amely Bhopalnak a teljes Öhállóságot biztosította. Száz éven át mindig asszonyok ültek Bhopal trónján és a mostani nawab hosz- szu idő óta az első férfi-uralkodója hazájának. Sir Mohamed Hamidulla Khan kitü%ő és rettegett vadász, minden sportot egyaránt üz, legjobban azonban a lovaspolót szeteti és Voltaképpen azért tart most kúrát Pöstyénben, mert egy po- lómérkőzése alkalmával lováról leesett. Indiából hatvan ponny-t hozott magával Európába és Pöstyénben napok óta tárgyal arról, hogy poló- telepet fog létesiteni. Nagy udvara van, udvarához tartozik egy bájos indiai leány is: Roam Bia hercegnő, akinek romantikus története van. Egy sétája alkalmával a felség a székvárosa melletti folyóban gyékénykosárban kitett gyereket talált — akárcsak a fáraó leánya a bibliában — a gyereket hazavitte, felnevelte és azóta Roam Bia hercegnő elkíséri őt minden útjára. Talizmánnak tekinti őt a nawab és egyetlen lépést se tesz az olaj- barna hercegnő nélkül. A Csik Ferenc tiszteletére adott lunchan azonban a hercegnő nem vett részt és ezen nem volt ott az a bájos bécsi lány se, aki szőke hajával és kacagásával heteik óta Szórakoztatja a (felséget. Mindössze hatan vettek részt az ebéden: a nawab, a minisztere, Csik Ferenc, Simpson ezredes, Abdul Aziz őrnagy, második szárnysegéde és dr. Veress, a fejedelem pöstyéni kezelőorvosa. A fejedelem részére egészen más ételeket szervíroztak, mint a vendégeknek: őfelsége mohamedán, szigorúan ragaszkodik a Korán parancsaihoz és konyhaszemélyzefcét is mindenhova magával ■viszi ... A Thermia Palace Hotel parkjában volt az ebéd, Csik Ferenc a maharadzsa jobbján foglalt helyet cs a besrí’getés során főleg sportról esett szó. őfelsége melegen érdeklődött Csik Ferenc eddigi sikerei után, beszélgetett vele a berlini olimpiáról, kérdezősködött edzései ‘ lelöl és beszélgetés közben egyszerre csak cz!t mondlar — Nagyon örülnék, ha szerencsém len na Önhöz odahaza Bhopalban. Ha előbb nem megy, akkor a következő olimipia előtt. Én magam is kiutazom Japánba az olimpiára, ön előbb indulna útnak, kiszállna Indiában, pár hónapig a vendégem lenne és aztán együtt utaznánk tovább Japán felé . . . Csik Ferenc köszönettel fogadta a meghívást és megígérte, hogy felkeresi birodalmában a hindu felséget. Bucsuzáskor az uralkodó mégegy- szer megismételte a meghívását és kijelentette, •hogy előre örül annak, hogy országa ilyen kiváló bajnokot láthat határai között . . . Piros fezzel a fején tagbaszakadt hindu szervírozta arany csészékben a feketét és ebéd után nagyon érdekes beszélgetés fejlődött ki a Thermia parkjában. A GÖRÖG OLIMPIÁK REKORDJAI Felmerült áz a kérdés: vájjon a sportok egyes ágaiban a rekordok meddig fejleszthetők még. Erről a témáról beszélgettem el én is a lunch után Csik Ferenccel, aki ma kétségkívül a világ legboldogabb embere és máris erősen készül az indiai útra, jóllehet a legközelebbi olimpiától három esztendő választ még el bennünket. — Ma már jelentős sportesemény — mondotta a gyorsuszás magyar olimpiai bajnoka — ha a sport bármelyik ágában is a másodperc tizedeivel megjavítanak egy-egy rekordot. Bizonyos, hogy nem értük el még sehol se a maximumot, azonban mindenütt a maximumok határán járunk. A sport világában nem következnek ezentúl világrengető rekordjavitások, legfeljebb másodpercekről lehet szó. A sportnál nem úgy van, mint a tehnika világában, ahol egy uj találmány, egy uj motor, egy uj hajtóerő, a levegő ellenállásának, vagy a föld vonzóerejének legyőzése máról holnapra a kilométerek légiójával javíthatja meg az autók, repülőgépek, tengerjárók eddigi rekordját. Az emberi erő és az emberi szervezet véges. Nem mondom: egy kiváló adottság, valamilyen egészen rendkívüli tehetség, hajszálpontosan véghezvitt tréning megjavíthatja még az eddigi teljesítményeket, de — messzire már nem mehetünk . . . — Nézzük csak eddigi eredményeket: ■— Az amerikai Fick tartja a százméteres gyorsuszás világrekordját 56.4 másodperccel. Az én olimpiai időm 57.6 másodperc. Tizenkét évvel ezelőtt az amerikai Weissmiiller olimpiai rekordja 59.6 másodperc volt. Tehát: tizenkét esztendőnek kellett eltelnie addig, amig eljutottunk ahhoz, hogy száz méteres távon két másodperccel gyorsabban tudunk átúszni. És menynyi küzdés, mennyi tréning vol szükséges ehhez az eredményhez! A síkfutásban még csak megközelítően se hasonló az eredmény: a világrekordot az amerikai néger, Owens tartja, aki 10.2 másodperc alatt futott száz métert, ugyanezt a távot öt évvel ezelőtt 10.3 másodperc alatt futották ie, a rekordjavitás tehát öt év alatt a -j másodpercnek mindössze egy tizedrésze! — Meddig mehetünk? Én azt hiszem — lehet: tévedek, — hogy a száz méteres gyorsuszásban elérhetünk még 54 másodpercet Kevesebbet semmi esetre. Ennél a számnál megállunk^ aminthogy a sportnak sok ágában álltunk meg számoknál már. Hiszen: vannák a sportnak ágai, ahol még mindig a régi görög olimpiai bajnokok tartják a rekordot és évszázadok alatt se lehetett őket legyőzni. Különösen áll ez azokra a sportágakra, amelyeknél az emberi erő — és nem az ügyesség — dönti el az eredményt. A sportok terén csak a háború után következett be a reneszánsz, két évezredig stagnáció uralkodott. A bhopali nawabbal való diskurzus során Csik Ferenc sokat beszélt Budapestről és Magyarországról. Az indiai fejedelem Budapesten még sohasem járt. Behatóan és részletesen érdeklődött minden után. Különösen sokat kérdezett a magyar sportviszonyokról és megkérdezte Ősiktől: szokott-e vadászni, ö maga híres vadász. Rengeteg tigrist és leopárdot terített le az indiai dzsungelben, amely ott terül el országa közepén, a Himalája alján. Nem mondta, de szavaiból kiérzett, hogy: szívesen menne Magyarországra és ha Budapest és Magyarország exotikus vendégeinek száma ezzel a nagymüveltségü uralkodóval megszaporodik, akkor: a bhopali fejedelem látogatását Csik Ferenc javára könyvelheti el a magyar idegenforgalom . . . — Ij — . TI———I— III I ■III A Kis Magyarok Lapja rejtvényszelvénye------------------------A 2 5. számú rejtvényeket megfejtette, (olvasható névés pontosoim:)
