Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)
1937-07-11 / 155. (4301.) szám
1937 juHua 11, vasárnap. 'PRXGAI-MaG^ARH IRLAP Megható ünnepséggel hódold az eperjesi vértanuk emlékének a cseünekí evangélikus diáktóbor ■ ■ Fábry Viktor megható emlékbeszéde > ■ CSETNEK. — (Saját tudósítónktól.) Jelentettük, hogy Csetneken a Szlovenszkói Magyar Evangélikus Szövetség rendkívül érdekes diákösszejövetelt szervezett meg, a csetneki ifjúsági tábort, amely julius 1 -tői 10-éig tartott és amelyen az ország magyar evangélikus ifjúságának legjobbjai adtak találkozót, hogy tiz napon át igazi evangélikus közösségben megvitassák azokat a föladatokat, amelyek a kisebbségben élő magyar evangélikusra a nemzet és a társadalom- épitő munka terén várnak. A tábor. vezető Cho- van Sándor lelkész volt, az evangélikus ifjúsági mozgalmak ismert vezére. A táborozás fénypontját alkotta az az emlékünnepség, amelyet az eperjesi protestáns vértanuk kivégzésének 250. évfordulója alkalmából rendeztek a csetneki evangélikus templomban. Az emlékünnep szónoka Fábry Viktor eperjesi lelkész, a Szlovenszkói Magyar Evangélikus Szövetség egyházi elnöke volt. Nagy beszédében, amely hü tükre volt a szlovenszkói magyar evangélikusok mai szellemiségének, a keresztény áldozathozatal szükségét hirdette. Az eperjesi vértanuk életpéldáján megbíz m osódhatunk arról — mondotta, — hogy minden lelki nagyság egyben a jövőbe is át áramló fény s azok, akik nemes harcukat vérük hullásával vívták meg,' azok. a halhatatlanságnak meggyőző erejű bizonyságtevői. Emlékük oltár, amelyen az utódok bemutatják a maguk áldozatát. Az egyéniség példája — Az isteni gondviselés — mondotta Fábry *— csodálatos módon irányítja és formálja a népek és az egyházak életét. Milliók együttérzésében és közös törekvésében nyilatkozik meg a nemzeti Génius. És milliók hithüsége és áldozatos szolgálata építi Istennek országát e földön az emberek között. De válságos időkben az isteni eszmék nagy hatása, népek és egyházak sorsa a legtöbb esetben egyes lelkek hűségétől és ön- feláldozásától függ. Sorsdöntő időkben az egyházak és nemzetek életereje és életképessége az egyesek hűségén múlik, Ha már most azok, akiknek kortársaik között külön sorsszerep jut osztályrészül, a nagy eszméktől elpártolnak, ingadozókká vagy éppen hi- tehagyókká válnak, a tömeglekület is megtorpan és kishitüvé lesz. Viszont, ha vállalják a küzdelmet és abban előljárnak, ha nem riadnak vissza sem szenvedésektől, sem áldozatoktól és példát adnak arra, mint kell a Krisztust igazán követni a kereszthordozásban is, akkor ez a példaadás lelketelevenitő hatalommá válik, amely feltétlenül átragad a tömegre s kiváltja a telkekből a jog, az igazság, az eszmények és célok győzelmébe vetett (hit diadalmas erejét. Minden vérta- nuság egy-egy eszmét, egy-egy iagzságot dicsőit meg, fölébreszti irántuk száz és százezrek lelkében az érdeklődést és megerősíti a beléjük vetett hitet. A magasba mély szakadékokon és viharfelhőkön át vezet az ut és célhoz csak az érhet, aki vissza nem riad sem akadálytól, sem nehézségtől, sem veszélyektől. Az eszmék, igazságok és nagy célokért vívott küzdelmekben mindig a legnemesebbek véreznek el, mert csak azok lehetnek megváltók, akikre Isten lelkének az ereje kettős mértékben száll, akik saját életük dicsőségénél és boldogságánál többre becsülik az örökeszmék diadalát, amely azután örökkévalóságot ad megdicsőült lelkűknek is! Jéáfcs rejtelmes szavai itt világosodnak meg számunkra: ,,Ha valaki meg akarja tartani az Ő életét, elveszti azt; valaki pedig elveszti az ő életét én érettem és az evangéliumért, az megtalálja azt.“ — Minden nemzet, minden egyház életében a jövendő erőssége a múltak emlékein épül föl. Minden áldozat szellemi magvetés, melyből kihajt és kalászbaérik a jövendő aratása. iszméket hordozó, eszmékért hevülő és zenvedő lelkek pedig olyanok, mint a tüz- szlőp, amely a pusztai vándorláson át is ícsőség felé vezet. Küzdelmük eredménye, nfeláldozásuk és szolgálatuk hatása az az rökség, amely századokon át sem veszíti : értékét és jelentőségét és a lelkekre gyakorló hatásukban életet formáló és gazdagító erő. — Itt van-e még közöttünk ez az örökség? Egyéni érdekeink szűk köréből rá tudunk lépni arra az útra, amelyen értékünk attól függ, hogy mennyire szolgáljuk népünk és egyházunk javát? Csodákat ne várjunk sehonnan, semmilyen tekintetben! Ezek éppen úgy csak bennünk és általunk jelentkezhetnek, mint ahogyan a jövendő kialakulása is rajtunk múlik. Mert a múlt és a jövendő között most mi jelentjük az életet és a jelen nemzedékében vagy él, vagy szunnyad a múlt szívverése és a jövendőnek Ígérete is! A jövendő mindig homályos, ködös világát csak a jelen lelki beállítottsága tudja átvilágítani! Jaj nekünk, ha mindegyikünk nem érzi tudatosan, hogy őrtálló vigyázó a maga helyén és mindenki egy-egy napsugár, csillag, vagy bárcsak mécs világ az éjszakában, de mégis fény, amelynek világítania kell. Jaj nekünk, ha a múltat meg nem becsüljük, a jelenben nem küzdünk s a jövendőért nem áldozunk! Előleg nélkül! TECHISOBratislava, VolgttSnder Bessa Ki *9.Voigtlánder Brillant K6 39.. Kodak Retina KC 89.Rodenstock F : 4.5 K£ 89.Ciné Kodak K& 99havi réstlttTí. At- jagysék ingyen. FREISYADT Marlanské 10 tr Óriási jelentőségű pör.— egy korona miatt a doihai reformátusok és a máltai lovagrend uradalma között A doihai református egyház minden ingatlana Örök haszonbérben volt a kezén s a lovagrend érvényteleníteni kívánja az ősi jogokat BEREGSZÁSZ. — Kárpátalja legészakibb református egyházközsége Dolhán van, ebben a Verchovina kapujában álló hegyvidéki községben. Az egyházközség évszázados múltra tekinthet vissza. A Teleky- grófok, Dolha egykori urai már a reformáció kezdetén áttértek a protestáns hitre és velük együtt áttért uradalmuk személyzete is. A Teleky-családnak temploma is volt itten, amely már több, mint négyszázéves és ma is itt tartják istentiszteletüket a dol- hai protestánsok. Amíg a Dolha körül fekvő hatalmas erdőségek a Telekyek kezében volt, addig a maroknyi egyházközség zavartalanul élt. A Teleky-grőfok ellátták a szükséges anyagiakkal az egyházat és a lelkésznek is számos kedvezményt juttattak. A templom, a lelkészlak, a hozzátartozó két és fél hold területű kert és minden egyéb ingatlan, amely az egyház és a lelElrontott gyomor és az ezzel összefüggő bélzavarok, felfúvódás, kellemetlen szájíz, émelygés, homlokfájás, láz, hányás, hasmenés vagy székszorulás eseteiben már egy pohár természetes „Ferenc József" keserüviz is igen gyorsan, biztosan és mindig kellemesen hat. 22 kész használatában állott, a Telekyek tulajdonát képezte, akik csak örökhaszonbérbe adták azt az egyháznak. Az egyház a tulajdonjog elismerése fejében tartozott minden év január elsején egy koronát fizetni. Legutóbb 1900 január elsején kötött ilyen örökhaszonbérleti szerződést az egyház a grófi családdal, amelynek érvénye 1999 december 3l-én járt volna le, A szerződés megkötésével az egyház biztosítottnak látta jövőjét és tovább folytatta missziói tevékenységét ebben az orosz tengertől körülvett községben. A földreform végrehajtása azonban egy csapásra megváltoztatta ezt a zavartalan, békés rendet. A Teleky-grófok uradalma 1929 telén a máltai lovagrend tulajdonába került s ez a doihai református egyház évszázadokon át élvezett kedvezményeit megvonni igyekezett. Az egyházközség fölöttes hatóságainak védelmét kérte az uradalom intézkedéseivel szemben, azonban eredménytelenül. Keresetet is indított jogai érvényesítéséért, de a port az uradalom kérelmére visszavonta. A máltai lovagrend jószágigazgatósága terhesnek tartotta magára nézve azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a protestáns Telekyek annakidején szívesen vállaltak magukra és mindenáron szabadulni igyekezett tőlük. Ebben a törekvésükben kapóra jött az egyházközség egy véletlen mulasztása. Az említett örökhaszonbérleti szerződés értelmében az egyház tartozik minden év január elsején egy koronát fizetni. 1934-ben ez a befizetés kétnapi késedelmet szenvedett. Január elseje helyett január 3-án fizették csak be az esedékes egy koronát. A lovagrend ebben szerződésszegést látott és a huszti járásbíróságnál a szerződés érvénytelenítése iránt port indított. Az egyházközség ebben a pörben azzal védekezik, hogy a késedelmes befizetés azért történt, mert az uradalom pénztárosa a január elsején bevitt pénzt az ünnepre való tekintettel nem volt hajlandó elfogadni és igy azt nem is állott módjukban a szerződésszerű időpontban fizetniök. A lovagrend keresetében még arra is hivatkozik, hogy az egyház jogosulatlanul adott bérbe az általa használt ingatlanokból egy utat az ottani izraelita hitközségnek, hogy a temetőjét megközelíthesse, mert az érvénytelenben i kért szerződés mindennemű albérletbeadást szigorúan megtilt. A lovagrend ezen állításával szemben az egyház Kibővítették és újabb bérűm évre meghosszabbították a magyar-német áruforgalmi egyezményt BUDAPEST. — A magyar és német kormánybizottságok több héten át folytatott tárgyalásai befejeződtek. A kormánybizottságok tárgyalásainak ezúttal különös jelentősége volt, tekintettel arra, hogy nemcsak a folyó ügyek rendezésének a kérdésével foglalkoztáik, hanem feladatuk elsősorban az volt, hogy az 'általános áruforgalmi egyezményt, amelyet 1934-ben három évre kötöttek meg s amely ennélfogva idén lejár, meghosszabbítsák. Ezt az áruforgalmi egyezményt sikerült nemcsak újabb három évre meghosszabbítani, hanem terjedelmében is figyelemreméltó módon kibővítem* A magyar-német áruforgalom, amelyet az egyezmény előnyös módon indított el és fejlesztett ki, most további fejlődés elé néz. A két ország gazdasági struktúrájára való tekintettel ez annyit jelent, hogy a magyar mezőgazdasági cikkek Németország felé irányuló kivitelét tovább lehet fejleszteni, mig ugyanakkor uj utak nyílnak a német ipar Magyarországba való kivitelére. Az erre vonatkozó magyar-német megállapodás egyebek között kenyér- és takarmánymagvak, valamint liszt- és tejtermékek fokozottabb kivitelről szóló rendelkezéseket is tartalmaz. Y arra hivatkozik, hogy a szóbanforgó ut használatáért az izraelita egyház nem bért, hanem kártérítés címén fizet egy csekély összeget. A pörben még döntés nem történt, a tárgyalást eddig háromszor elnapolták a bizonyítékok újabb és újabb kiegészítése végett. A pör kimenetele elé Kárpátalja egész közönsége a legnagyobb érdeklődéssel tekint. Dr. H. K. A Maiioni-iéle iszapkivonat — olcsó gyógyeszköz Irta: dr. Brammer A. volt főtörzsorvos A praktikus orvost nagyon gyakran nehéz elhatározás elé állítja az a kérdés, hogy miképpen lehet a betegen a legrövidebb idő alatt a légjobban segíteni. Miként szabadítsa meg betegét a fájdalmaitól, hogy az ismét gyorsan munkaképessé váljék. Nevezetesen az anyagcsere-betegségek rendszerint köszvényt és reu- matizmust idéznek elő, amelyek egyre többet és többet foglalkoztatják az orvosokat. Bier Ágoston alapvető eszméje ismeretessé tette, hogy a megbetegedett testrészekben jobb vérkeringés biztosítására kell törekedni, mert ezáltal jobb anyagcsere érhető el. Az iszapfürdők eredménye ezen a hatáson alapszik, amelyek már számtalan szenvedőnek adták vissza egészségét. A kezelésnek tehát oda kell irányulnia, hogy ezeket a gyógyeszközöket mindenütt kihasználják. A gazdasági viszonyok sokszor megakadályozzák a beteget abban, hogy az iszapfürdőt a helyszínen felkeresse; másrészt a tűrhetetlen fájdalmak és utazási képtelenség is lehetetlenné tehetik a fürdőhelyre való utazást. Ezért örvendetes, hogy a Mattoni Henrik r. t. cégnek évtizedekkel ezelőtt sikerült már az Egér-völgyi Soosból származó gyógyulásthozó iszapnak hatásos anyagait sűrített alakban „Mattoni iszapsó", illetve „Mattoni iszaplug" név alatt a szenvedő emberiségnek mindenütt oksó áron elérhetővé tenni. A Mattoni-féle iszapsó, vagy a Mattoni-iszapl-ug akár mint teljes fürdő, akár helyenként használva a bennük rejlő sók által élénkebb vérkeringést váltanak ki és ezért jelentős gyógytényezők. Ezáltal az orvosok olyan szerhez jutottak, amellyel betegeiket otthon is kezelhetik, különösen, ha azok utazásra képtelenek. Ez a gyógyeljárás a beteg- segélyzőpénztár tagjainak is hozzáférhető. Mát- toni-féle Iszapsó, illetve Mattoni-iszaplugfürdőt sikeres eredménnyel rendelik az orvosok a különböző altesti fájdalmakban szenvedő nők részére. Ezért kívánatos, hogy ezt a természetes és olcsó gyógyszert minél többen vegyék igénybe és az orvosok ennek használatát minél szé* fc$ebb népi ételeknek tegyek leihei$Kéi 5
