Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)
1937-07-10 / 154. (4300.) szám
^RXGSlMA<A^Hira^ 1937 julius 10, szombat. A fiatal magyar nemzedék találkozója a magyar kultúra egyetemes munkafrontján Értékes beszámolók a fiatal intellek- tuelek balaionszántódi összejövetelén ■ BALATONSZÁNTÓD; — Már többször felmerült az a gondolat, hogy az utódállamokban élő fiatal magyar nemzedék szellemi munkásai a magyarországi fiatal intellektuellekkel karöltve összejövetelt rendezzenek, amelyen a kulturközösség jegyében, meghitt, baráti keretben tárják fel egymásnak problémáikat és cseréljék ki nézeteiket. A balatonszántódi összejövetelre fiatal közgazdászok, kulturmunkások, irók és in- tellektuellek hozták spontán érdeklődésüket, a reális megismerés tüzes vágyát szemükben és a pozitiv munka meggyőződését szivükben, A találkozásnak nem volt hivatalos jellege. A Balaton közeli ringása pedig a megértés, őszinteség és meghittség hangulatát varázsolta a résztvevők leikébe. A tanácskozások egy hétig tartottak. Az első napokban Kovács Imre, Kovács Aladár és mások a magyarországi fiatal nemzedék szellemi arcáról és gazdasági elképzeléseiről számoltak be. Nagyhatású volt! Matolcsy Mátyás képviselő vaslogikáju és meggyőző adatokra felépített előadása a birtok- és munkakérdésről és Németh Imre képviselő többszöri alapos és terjedelmes hozzászólásai. A következő két napon Erdély fiataljai! számoltak be az erdélyi magyarság gazdasági és kulturális helyzetéről, majd a szlovenszkói magyar résztvevők a szloven- szkói magyarság problémáiról beszéltek, végű] pedig Csuka ■ Zoltán, az ismert vajdasági kölő és iró vázolta a vajdasági magyarok helyzetét. — Az ismertetéseket bő és termékeny vita követte. A mindenről kitünően tájékozott és képzett felszólalók vitája nyomán plasztikus képben éledt fel a magyarság általános kulturális és gazdasági helyzete. Amit a résztvevők máskor •csak foszlányok résén keresztül rendszer és összefüggés nélkül szemlélhettek, itten egységes, részletes képpé domborodott. A viszonyok mindenfelé mások, a helyi problémák különböző feladatok elé állítják a munkát vállaló magyarokat. Legszembetűnőbb volt Erdély és a szlovenszkói magyarság különbsége; Erdélyben a gazdasági élet emelkedett a fejlődés olyan fokára, amelyről itt álmodni sem lehet, viszont itten az érdekvédelmi közösségek fejlettebbek és életképesebbek, mint Erdélyben, aho] a felekezeti szervezettség tagolja szét a kulturális életet. De mindezek ellenére, minden helyi különbségeken felül a kulturközösség érzete egységes felfogásba torkollik. A közös magyar kultúra egységbe kovácsolja az ifjúságot érzésben, felfogásban és munkavállalásban. Kitűnt, hogy az az ifjúság, mely általában egymástól elszigetelve, külön-külön haladt a maga utján, a részletmegoldások minden- különbségén felül egységes síkon találkozott: a pártokon, felekezeten és szociális különbségeken felül álló közös magyar munka vállalásának a síkján. Az 1918-tól máig végégjárt ut sok göröngyön és akadályon vezetett keresztül, de a fiatal magyar nemzedék legyőzte az előítéleteket, megbirkózott az uj sors nehéz problémáival és ma tisztultan néz feléjük és elszánt akarattal vállalja a megoldásra váró munkát. A hétnapos összejövetel befejeztével a résztvevők közös rezoluciót szerkesztettek. Az elvi állásfoglalás egységes nézetüket és közös akaratukat hivatott dokumentálni. A rezolució bevezetésében megállapítja, hogy az ifjúság teljes mértékben magáévá teszi a nemzet fogalmának ma egyedül hivatott tartalmát: a mai kor a politikai nemzet helyébe a kulturnemzetet tette. Minden magyar, a világ bármelyik helyén él is, tagja a magyar kulturniemzet- nek és részese az egységes magyar kultúrának. Ilyen alapon akarja a fiatal magyar nemzedék a magyarországi és utódállamokbeli magyarok közös kulturkapcsolatait ápolni s fal nkpifc karolni a burgenlandi, bécsi, amerikai és egyéb elszórt magyarok ügyét is. Gazdasági tekintetben a magyarországi fiatal nemzedék a földbirtok- és földmunkás-kérdés rendezését sürgeti az agrárdemokrácia elvei alapján; a kisebbségi magyarok a szabad gazdasági önvédelem megvalósítását hirdetik; kulturális tekintetben a magyar gyökerű, idegen elemektől mentes kultúra fejlesztését hangsúlyozzák, a kisebbségi magyarok pedig szabad kulturális fejlődésüket és kulturális szerveik szabad kiépítését az egyenjogúság jegyében. A rezolució a kapitalista és liberális megoldással szemben a demokratikus elvek alapjára helyezkedik. Az anként résztvevőit ismét elvitte a vonat messze vidékre sajátos feladataik felé. De mindnyájan azzal a meggyőződéssel távoztak, hogy a magyar kultúráért folytatott munkájuk nem elszigetelt munka. Egységes hittel és akaratban sorakoznak fel a pozitiv magyar kulturmunkára az erdélyiek és szlovenszkóiak, a magyarországiak és a vajdaságiak. (aiD* Mért mm engedélyezi az egyesült párt gyűléséit a dunaszerdahelyi járási hivatal! In'erpeliátió a belügyminiszter úrhoz gyűlések sérelmes betiltása tárgyában PRÁGA. — Dr. Holota János nemzet- zetgyülési képviselő az alábbi interpellációt nyújtotta be a belügyminiszterhez: Belügyminiszter Ur! A dumaszerdahelyi járási hivatal a legutóbbi időben egymásután tagadja meg az engedélyt az egyesült országos' keresztényszocialista és magyar nemzeti párt gyűléseinek rendezésétől. így legutóbb junius 23-án 7976 szám alatt kelt határozatával nem engedélyezte az Albár községben rendezni kívánt népgyülésünket. A tilalom megokolása helyt nem álló és annyira magán viseli az elfogultság jellegét, hogy azt szó nélkül nem hagyhatjuk. Az alkotmánytörvényben biztosított gyülekezési szabadság illuzóriussá válik, ha a dunaszerdahelyi járási hivatal által inaugu- rált módszer lábra kaphatna. A járási hivatal tilalmát ugyanis azzal okolja meg, hogy: „Megállapítást nyert, hogy az ezen népgyülést bejelentő párt szónokai az egyik nyilvános népgyülésen saját párttagjaik előtt olyan kijelentéseket használtak, hogy ezek a kijelentések más pártállásu egyénekkel szemben gyűlöletet ébresztettek és ébresztenek és ennek következtében a jövőben könnyen a közcsend és közrend megzavarása állhatna elő." Az albári gyűlésen többek között alulírott dr. Holota János nemzetgyűlési képviselőnek is szónokolnia kellett volna. Sem ő ellene, sem a többi szónok ellen mindez- ideig nem indult meg semmilyen eljárás gyűlésekkel kapcsolatban. Egyikük sem Uj, hatásos módszer az ipari bőrbetegségek leküzdésére Az ipari munkások bőrbántalmai olykor sok bajt okoznak és pedig szociális, gazdasági és technopolitikai szempontból egyaránt Szociális jelentőségük a dolog egészségügyi részétől eltekintve a munkakörváltoztatás kényszerűségében is rejlik, ami gyakorlatilag sokszor az illető tanult szakmunkás kenyerének elvesztését jelenti. Gazdasági szempontból ezek a betegségek a nemzeti vagyon el nem hanyagolható tehertételét teszik ki* Technopolitikailag pedig korlátozását jelentik egyrészt az emberanyag, másrészt bizonyos nyersanyagok felhasználhatóságának azáltal, hogy sok nem egyhamar pótolható szakmunkás kénytelen munkahelyétől megválni, mert bőre tulérzékennyé vált azokkal az ipari anyagokkal szemben, melyekkel dolgozott, másrészről egynémely rendelkezésre álló nyersanyag nem aknázható kellően ki, mert igen sok ember bőrére izgatóan és károsan hatnak. Jáger Rolf, német kutató Wittenbergában, hosszas vizsgálódásokat folytatott a bőr e gyulladásainak, kiütéseinek természetére s kifejlődésére vonatkozóan és fontos eredményképpen azt közli, hogy bármennyire sokfélék a bőr e betegségei, bármilyen sokféle kinézésüek és ha megannyira különbözőek is azok az anyagok, melyek őket előidézik, mégis mindig bizonyos jólmeghatározott előfokozaton át fejlődnek ki, mely mindannyiuknál közös: a bőr duzzadása. A felduzzadt bőrbe sokkal könnyebben hatolnak azok az anyagok, melyekkel munka közben érintkezésbe jut, olajok, lakkok, sók stb., mint a normális bőrbe. A behatolt anyagok viszont a maguk részéről a duzzadást ismét fokozhatják. A bőr e veszedelmes duzzadásának megakadályozására, a kiütést okozó anyagok behatolási kapujának elzárására Jager a bőr veszélyeztetett i észéit duzzadástszüntető készitményekkel kezeli. —• A technikában ismeretes cserzőanyagokkal rokon ve- gyületeket s keverékeket dolgozott ki, melyek igen alkalmasak az egészséges bőr normális duzzadási fokának megőrzésére. Ezekkel a „cserzőanyagckkal“ való kezelésnél bőrünkből persze nem válik cserzett bőr, hanem egyszerűen csak megőrzi normális, egészséges duzzadási fokát és mégtartja azt a munkakörnyezet ártalmas, duzzadástkeltő anyagjainak támadása ellenében is. Ez a módszer a gyakorlatban nagyszerűen bevált, úgyhogy még krónikus s súlyos esetekben is gyors s teljes gyógyulást eredményezett és ezenfelül megszüntette a gyógyultak bőrének túlérzékenységét is. Az ipari bőrbetegségek nagyrészét ezzel a kezeléssel nemcsak gyógyítani lehet, hanem — ami legalábbis ugyanolyan fontos — meg is előzni. Jó volna ezt a vívmányt nálunk is mihamarább legszélesebb ipari és egészség- ügyi körökben terjeszteni és meghonosítani. NEUBAUER FRIGYES. lett jogerősen elítélve hasonló bűncselekmény vagy kihágás miatt. Így tehát a járási hivatal „megállapítása" teljesen légből kapott. Pártunk gyűlései, akárhol rendeztük is őket, mindenkor rendben és csendben folytak le, a közrendet és közcsendet sehol senki sem veszélyeztette. De ha már a járási hivatalnak ilyen és hasonló aggodalmai vannak, akkor kiküldött közegei és a csendőrség utján módjában áll elejét ven-| ni a közrend és közcsend veszélyeztetésé-f nek. Az engedély megadásának megtaga-! dása olyan ultima ratio, amelyre a jelen * esetben semmi ok fönn nem forgott. A dunaszerdahelyi járási hivatal már előzőleg is teljesen önkényesen és minden komoly megokolás nélkül tagadta meg a gyűléseink engedélyezését. Ebből' a következetes eljárásból kitűnik, hogy nem elfogulatlanul és pártatlanul kezeli és intézi el a pártunk részéről hozzájuttatott gyülés-en- gedélyezési kérelmeket. Ez semmiesetre sincs hasznára egyébként is döcögős köz- igazgatásunk hírnevének és az állam érdekét is sértik a basáskodó közigazgatási tisztviselők önkényeskedései. Kérdezzük tehát Miniszter Urat 1. hajlandó-e az albári gyűlés betiltása miatt vizsgálatot indítani, 2. hajlandó-e a betiltásért felelős köz- igazgatási tisztviselőt felelősségre vonni, 3. hajlandó-e megfelelően intézkedni, hogy a jövőben hasonló sérelmek elő ne forduljanak. „Bányai-Munels Pál kommunista iró becsületsértési pőre Orbán Gábor ellen* HELYREIGAZÍTÓ nyilatkozat. Hivatkozással b. lapjuk 1937 junius 16-iki, szerdai számában megjelent ,,Munels Bányai Pál kommunista iró stb...." cimü cikkükre, utalva a sajtótörvény idevonatkozó rendelkezésére, 'kérem a következő helyreigazító nyilatkozat le- közlését: Valótlan, hogy én a Masaryk-Akadémia tagjai közé dr. Orbán Gábor tudta nélkül be lettem csempészve, ellenben való az, hogy felvételem az alapszabályok által előirt módon történt és azt az elnökség dr. Orbán Gábor jelenlétében jegyzőkönyvileg megerősítette. Valótlan az, hogy én a Masaryk-Akadémia levelező tagja vagyok, ellenben való az, hogy engem 1936-ban az irodalmi osztály rendes tagjának választott meg. Valótlan az, hogy dr. Orbán Gábort valaki figyelmeztette az én büntetett előéletemre, ellenben való az, mivelhogy soha, semmi néven nevezendő becsületbevágó bűncselekményből elítélve nem lettem, hogy ez nem volt titok. Valótlan az, hogy a besztercebányai államügyészség leiratot intézett az Akadémia elnökségéhez, ellenben való az, hogy az állam- ügyészség ezt nem tehette, mivelhogy a törvény előírása szerint az ilyen adatok bizalmasan kezelendők, ezt csak akkor tette, amikor dr. Orbán Gábor, az államügyészséget megtévesztve, bünlajstromom beküldésére felszólította. Valótlan az, hogy dr. Orbán Gábor engem azért zárt ki, mert büntetett előéletű vagyok, ellenben való az, hogy kétévi tagság után ezt személyes okból tette, mivelhogy én őt elnöki működése miatt kritikával illettem. Valótlana az, hogy dr. Orbán Gábor, mint a Masaryk-Akadémia erkölcsi testületének az elnöke, engem kötelességből zárt ki, ellenben való az, hogy elnöki hatáskörének diktatórikus túllépésével és alapszabályok által biztosított demokratikus jogaim súlyos megsértésével tette ezt. Valótlan az, hogy engem a kommunista párt titkári állásomból sikkasztás miatt bocsájtott el, ellenben való az, hogy kilenc esztendővel ezelőtt ezt más okokból tette. Végül, valótlan az, hogy engem a tárgyalást vezető bíró megkérdezett jvolna, hogy a hatóság elleni erőszak is politikai bűncselekmény, ellenben való az, hogy a tárgyalást vezető biró ezt nem kérdezte, mivelhogy a tárgyaláson személyesen nem voltam jelen. Teljes tisztelettel Bányai Pál, Két budapesti híres gyár- vállalat két uj tanszéket alapított az egyetemen BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) A budapesti Goldberger és fia r. t* textilárugyár 350 ezer pengős alapítványt ajánlott fel arra, hogy a budapesti egyetemen textil- kémiai tanszéket szervezznek. Az egyesült izzólámpa és villamossági r. t. pedig 300 ezer pengőt ajánlott fel egy atomifizikai tanszék felállítására. A magyar minisztertanács csütörtöki ülésén foglalkozott a felajánlott alapítványok ügyével s a két alapítványi egyetemi tanszék létesítéséi le- [ tárgyalta. Y. í Szlovenszkói vógófikröt szállítanak Svájcba | PRÁGA. —1 A pozsonyi gazdasági állatértékesitő I szövetség 250 vágóokömek Svájcba deviza ellenében történő exportjára kötött megállapodást. Minden egyes ökör árából 50 svájci frankot 50 darab svájd fajbika és tehén bevásárlási árára fognak tartalékolni s ezeket behozzák Szlovenszkőra. Az első 150 darab vágóökröt a napokban már kiszállították Svájcba, A Németországba irányuló szarvasmarha és sertéskiviteü tárgyalások eredménytelenül végződtek. Csempészkartellt tett ártalmatlanná a miskolci határpénziigyőrség MISKOLC. — A miskolci pénzügyőrök veszedelmes csempészbandát tettek ártalmatlanná. Megállapították, hogy a csempészbanda ítulaj- donKéppen három külön, de egymással egyetértésben dolgozó társaságból állott s valóságos kartellt alkotott. Külön társaság foglalkozott az áru átcsempészésével, egy másik társaság a csempészett áruk szétküldésével* a harmadik társaság pedig az áruk értékesítését intézte. Az árut Csehszlovákiából csempészték ót. Leginkább csehszlovákiai ékszerutánzatokat és/ egyéb üvegcsecsel)eeséket hoztak át tiltott utón a határon 8 hozták forgalomba a szétágazó szervezetükkel. A csempészés központja Sátoraljaújhelyen volt, A csempésztársaság legtöbb tagját öötficült elfogni a nicg^adwlt eUepük süárW j 4
