Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)
1937-07-08 / 152. (4298.) szám
j|jg| r# 1 XVI‘ évf‘152' *4298) szám " Cstttörtök ■ 1937 iulius8 A szlovenszkói és ruszinszhói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 I c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • © TELEFON: 303-11. « • SŰRGÖNYCIM HÍRLAP. PRflHfl, Egyezkedés gazdasági alapon Anglia hajlandó Francot elismerni hadviselő félnek Ma szabadon engedi a külföldi önkénteseket - Francia lapok szerint Franco pénzügyi segítséget is kapott az angoloktól nem úgy, mint eddig, hogy angol, francia, német és olasz hadihajók gyakorolnák az ellenőrzést és nem is úgy, mint ahogy azt az elsiő angol javaslat kívánta: olasz és német, vagy semleges megfigyelőkkel an- goi hajók fedélzetén. A javaslat végérvényes kidolgozására minden valószínűség szerint pénteken bizottságot küldenek ki, amelyben minden érdekelt hatalom képviselteti magát. Ellentétek Franciaország és Anglia között Az angol lapok hangjából arra lehet következtetni, hogy újabban bizonyos ellentétek támadtak az angol és a francia álláspont között, A Daily Telegraph például azt írja, hogy a francia kormány sokkal kisebb hajlandóságot Franciaország erélyes hangokat penget PARIS. — A francia kormány erélyes lépésre határozta d magát a spanyol benemavatkozás- sal kapcsolatban és fölszólította londoni követét, hogy a benemavatkozási bizottság pénteki ülésén jelentse ki, hogy Franciaország, ameny- nyiben a portugál-spanyol határon és a tengerpartokon nem állítják azonnal vissza az ellenőrzést, nem hajlandó tovább a pireneusi határokat zárva tartani és megengedi a csapat- és fegyverszállítást a valenciai kormány részére. A párisi lapok némi nyugtalansággal veszik tudomásul, hogy Anglia közvetlen tárgyalásokat folytat Francoval és hogy a két tárgyaló fél között bizonyos közeledés jött létre Franco elismerését illetően az egyik oldalon, a nemzetközi önkéntesek szabadonbocsátását illetően a másik oldalon. Mme Tabouis szerint Anglia és Franco között bizonyos pénzügyi tárgyalások folytak, amelyek kedvező eredménnyel zárultak Franco szempontjából. Angol körökben ezt egyébként mutat a kompromisszum elfogadására, mint az angol, A franciák ugyanis az egész spanyol konfliktust Franciaország földközitengeri pozíciója szempontjából ítélik meg és tisztában vannak azzal, hogy a spanyol polgárháború kimenetele ebből a szempontból Franciaország világ- hatalmi helyzetében döntő befolyással lesz. A lapnak egyébként az a véleménye, hogy a tervezett kompromisszumos javaslat alapján sikerülni fog a szembenálló feleket kibékíteni. Francoban ugyanis szemmelláthatóan megvan a hajlandóság az önkéntesek szabadönbocsátására, természetesen azzal a feltétellel, hogy hasonló rendszabályokat foganatosít a valenciai kormány is. Ebből a szempontból, a Daily Telegraph szerint, a legnagyobb nehézséget okozzák a marokkói csapatok, amelyeknek tagjait spanyol állampolgárokból verbuválták. nem is titkolják. Hasonló szellemben ir Pertinax is, aki szerint Franco gazdasági ellenintézkedésekkel való fenyegetése nem irányulhatott Anglia felé, mert hiszen Anglia éppen gazdasági téren már egyességre lépett Francoval, sőt a bilbaói ércexportra már előleget is fizetett neki. Loucien Bourges, a Petit Párisién külpoliíikusa szerint Franco azért közeledett Angliához, mert Németországtól és Olaszországtól nem kaphatott teljes mértékben támogatást, amit kívánt, azonkívül belátta, hogy Anglia és Franciaország teljes katonai és gazdasági ereje Spanyolország jövője szempontjából óriási jelentőséggel bir és ezért közeledik újabban London felé. Pertinax szerint Angliának az a törekvése, hogy Francot hadviselő félnek ismerje el, nem egyezik Franciaorzág fölfogásával. A francia lapok azzal vádolják meg az angol kormányt, hogy a szolidaritást, amelyet a két hatalom a spanyol kérdésben tanúsított, megtörte. Bősei és társai (s, i.) A nyári holtszezonban úgynevezett politikamentes események is történnek, a politikától független és azzal látszólag semmilyen kapcsolatban nem levő események. Érdemes ezekkel foglalkozni, mert belső törvényszerűséget lehet bennük felfedezni és olyan világosságot gyújtanak, amely mellett tisztábban mutatkoznak meg a politikai események is. A mai nap szenzációja a bécsi Bosel-per. A háboruutáni inflációs konjunktúra egyik legnagyobb fezőrje Becsben felel bírái előtt „nagyvonalú*' tevékenységéért, amellyel az osztrák államot károsította meg súlyos milliókkal. Ez a fiatal bankár az ismeretlenség homályából lendült föl az inflációs Becs pénzügyi fejedelmévé és amikor utolérte a konjunkturalovagok végzete, mikor a francia franc ellen indított vakmerő harcában elvérzett, érthetetlen módon az osztrák postatakarékpénztár sietett segítségére hihetetlen nagyságú kölcsönökkel. Tehát közvetve az osztrák adózók pénzét rántotta magával a hamis bukásba a jött-ment fiatalember, a tönkrement osztrák adózók Í iénzét! Miképpen tudta elérni, hogy az ál- ami pénzek őrzői oly feltétlen bizalommal viseltettek-e kalandor iránt, olyan vak hittel bízták rá az állami milliókat a vabankot játszó konjunkturalovagra? Bősei azzal szerezte meg a bécsi rendőrség és ezzel úgyszólván az egész közigazgatás • bizalmát, hogy kezdetben a legbuzgóbb népbarátnak játszotta ki magát, aki megszervezte a menekültek segélyakcióját és végül felsegítette a tönkrement és már-már tétlenségre kárhoztatott egyetemi intézeteket. A nagy népbarát, a nagystílű szervező pedig .— mondani sem kell — kezdettől fogva szépen keresett a maga nagyszivü „szocializmusán.“ Keresett a takarókon és élelmiszereken, amit a menekülteknek szállított, keresett a rendőri egyenruhákon és mikor megsegítette a bécsi egyetemet, akkor már oly nagy üzletek álltak mögötte az állam jóvoltából, amelyeknek elenyésző jutalékát sem tette ki az az összeg, amelyet jótékony gesztussal juttatott éppen az elszegényedett állami intézményeknek. így lett az illetékesek támogaásával a bécsi tőzsde korlátlan ura, az osztrák financiális élet fővezére a fiatal kalandor, csak azért, mert ügyes ötletekkel' és ügyes fellépéssel el tudta hitetni, hogy ő az, aki enyhülést hoz a nyomorgóknak, Ő, a nagyszivü zseni, akinek nincs más életcélja, minthogy a túlméretezett, lerongyolódott, birodalom nélkül maradt Bécset kivezesse az Ígéret földjére. A menekülteknek szállított takaró és a rendőrségnek szállított uniformis jó üzletnek bizonyult, a nagyszivü embermentő és kulturamentő „apró** előnyöket szerzett és ezeken az előnyökön épült fel gyorsan a kacsalábon forgó kastély, amelyből a rokonszenves fellépésű konjunktúralovag ki akarta fordítani nyergéből Castiglionit, S finnest és valamennyi pénzügyi diktátort. A sötét banktrezorok körül bujkáló fiatalember akkor még csak a pénzügyekben törekedett diktatúrára és némi nagyvonalúság, főleg pedig az emberbaráti hipokrizis elegendő volt ahoz, hogy átmenetileg óriási hatalomhoz jusson. A mostani tárgyalás megkezdése előtt csöndes megállapodás történt arra nézve, hogy a Bosef-ügy politikai hátterét nem fogják fölhánytorgatni, de nem SALAMANCA. — Franco tábornok rádiókiáltványt intézett a világ összes hatalmaihoz és fölszólítja őket, hogy a nemzetközi jog értelmében ismerjék el hadviselő félnek. A kiáltvány megállapítja, hogy azokkal a hatalmakkal szemben, amelyek vonakodnak Franco követelésének eleget tenni, a nemzeti Spanyolország gazdasági téren szankciókkal fog élni. „Ne csodálkozzanak majd, hogyha Spanyolország nemzetközi gazdaságpolitikája terén nyílt ellenségek módjára kezeli őket.** Hit tartalmaz a kompromisszumos javaslati LONDON. — Angliában Franco kiáltványa nagy feltűnést keltett, de diplomáciai körökben általában megnyugvással veszik tudomásul, hogy Franco politikájának súlypontját az elismerésre helyezi. Angol álláspont szerint ugyanis lehetőség van egy olyan kompromisszumos megoldásra, amely a francia-angol és a német-olasz terv között átmenetet képez és Franco elismerését kapcsolatba hozza az önkéntesek visszaszállításával. A hatalmaknak mindenesetre az a törekvésük, hogy minden módon megerősítsék a benemavatkozási egyezmény hatályát. A legvalószínűbb javaslat, amely előreláthatólag a bizottság pénteki ülésén kerül tárgyalás alá, az lesz, hogy elismerik ugyan Francot hadviselő félnek, de csak azzal a föltétellel, hogyha a nemzetközi önkéntesek visszahívása elé nem gördít akadályt. A javaslat egyébként a légi utak ellenőrzéséről is gondoskodik és a partok ellenőrzését semleges nemzetközi bizottságokra kívánja bízni, amelyek spanyol kikötőkben állomásoznának. Tehát vencét. Misem bizonyítja jobban Bősei politikai törekvéseit, mint az, hogy első dolgai közé tartozott egy politikai lapvállalat létesítése. Talán még ma is manipulálna Bősei az osztrák postatakarékpénztár pénzével, ha az újjáéledt. . osztrák tekintélyuralom nem igyekezett volna egyre erélyesebben likvidálni a zavaros idők eme kínos passziváját. A francia frank elleni támadásban kapta Bősei a végzetes ütést és éppen az a legjellemzőbb, hogy ügye akkor kerül a törvénykezés nyilvánossága elé, amikor a francia frank újabb leromlása viharos kormányválságot idézett elő Franciaországban. Bősei támadása a frank ellen eredménytelen maradt csak azt érte el, hogy az osztrák pénzügyeket züllesztette le —mert az ő hatalmának idejében még tekintélyuralom volt Franciaországban. Poincaré kemény ökle őrködött még akkor a frank fölött, a Cle- menceau örökségéből származó szellem még frissen hárított el minden kívülről jött támadást. Azóta éppen megfordult a helyzet és a francia franknak ma már nincs szüksége külső kontreminre, hogy beadja a derekát. A népfront egyéves uralma megtette a magáét és a további eredmények sem maradhatnak el, ha valóban a népfront marad kormányon. A „népbarátok** és a „nagy- szivüék*4 hipokrizise ma Franciaországban uralkodik, mig Ausztriában, ahol akkoriban a romantikus támadást tervezték és abban véreztek, ma már — ha alacsony vonalon is — teljesen konszolidálódott a helyzet. A nagytekintélyű „Journal de Génévé" minapi vezércikkében meglepően éles bírálatban részesíti Léon Blum népkormányát, azzal vádolja, hogy egy éven keresztül „hihetetlen hazugságokkal" traktálta a közvéleményt. „A hazugság mondhatni állandóan napirenden volt, a hatalom emberei nemcsak titkolták mindenféle mesterkedéssel a valóságos helyzetet, hanem ismételten, rendkívüli (cinizmussal hazudtak," Ezt a a. „Journal de Génévé" és hozzáteszi, hogy tagadták a devalvációt, mikor az már el volt határozva és elítéltek újságírókat, mert megírták az igazságot. A lap azt a következtetést vonja le, hogy a jelenlegi kormány már csak átmenetileg működhetik a népfront nevében, mert ha a jelenlegi miniszterelnök valóban fönn akarja tartani a népfrontot, úgy az csak súlyos bukáshoz vezethet. A Bosel-ügy „politikamentes" tárgyalása tehát rendkívül alkalmas arra, hogy rávilágítson a politikai adottságokra és azok érdekes és jellemző hatására Európa különböző pontjain. Ausztria már régen túl van a „romantikus" időkön, a nagy „népbarát" most felel bírái előtt azért, hogy vakmerő hatalomratörésével milliárdnyi károkat okozott az államnak. Ausztriában likvidálnak: Boselék fölött most Ítélkezik a bíróság, «— Fianciaországban talán most gyűjtik még a nagy vagyonokat a Bosel-féle „népbarátok". tás, hogy éppen az akkori zűrzavaros polkái vizeken való evezés juttatta hatalom- \ a rendőrigazgatŐból lett kancelláf kedfrissen Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. 9 R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— K(.
