Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)
1937-07-04 / 150. (4296.) szám
1937 julius 4, vasárnap. d $&&%$& HitoWlkűM (ásiMséyi f$f BUDAPEST. — (Szerkesztőségünktől.) Dr. Flachbarth Ernő nagyjelentőségű müvének bevezető részében a nemzetközi kisebbségvédelem történetét ismerteti, mig a második rész, amely a munkának terjedelemben is legnagyobb anyaga, a pozitív nemzetközi kisebbségi joggal foglalkozik. Ahogy a mélyértelmü fejtegetéseket behatóan tanulmányozzuk, mindinkább rájövünk Flachbarth müvének alapvető fontosságára a nemzeti kisebbségek szempontjából, amennyiben a fogalmak pontos meghatározásával, az elvek, jogszabályok feltárásával ez a könyv vademecumot ad mindenki kezébe, akinek a kisebbséi kérdéssel foglalkoznia kell. A kisebbségi életnek nincsen olyan területe, aho] ez a végtelen szorgalommal, széles látókörrel és mintaszerű rendszerességgel készült munka pontos útbaigazítást ne adna. A kisebbségi jog forrásai és a kisebbségi szerződések jogi szerkezete A nemzetközi kisebbségi jog forrásai: 1. bizonyos államok szerződései a kisebbségekkel szembeni jogokról és kötelességekről, 2. a népszövetség teljes ülésének és tanácsának határozatai. A szerződéseket a szerző öt csoportba osztja. Az első csoportba tartoznak azok a szerződések, amiket a szövetséges főhatalmak ^a háború után keletkezett, vagy megnagyobbodott államokkal kötöttek, a másodikba a szövetségeseknek a legyőzött államokkal kötött békeszerződései. a harmadikba egyes államoknak a nép- szövetség előtt tett deklarációi, a negyedikbe a népszövetség garanciája alá helyezett államközi megegyezések, az ötödikbe az olyan államközi szerződések tartoznak, amiket nem helyeztek a népszövetség garanciája alá. A szoros értelemben vett kisebbségi szerződések az első csoportba tartoznak. A szerződések jogi szerkezetének vizsgálata közben a szerző bizonyos újabb tendenciákkal szemben megállapítja, hogy a kisebbségi szerződésekre a népszövetségi alkotmány 19. fejezete nem alkalmazható, mert eszerint a revíziós eljárást csak akkor lehet bevezetni, ha olyan szerződésekről van szó, amelyek alkalmazhatatlanná váltak, vagy pedig a nemzetközi békét veszélyeztető helyzetet teremtettek. A kisebbségi szerződések azonban sohasem válhatnak alkalmazhatatlanná és a világbékére sohasem lehetnek ártalmasak, ellenkezőleg csupán5 hasznothajíók. A kisebbségi szerződések célja A kisebbségi szerződések célját Clémen- ceaunak Paderewskyhez intézett kísérőjegyzékéből és a kisebbségi szerződések bevezető fejezeteiből lehet kiolvasni. Részben a legyőzött államokkal szemben vállalt kötelezettségek teljesítéseképpen, részben keletkezésük, illetve területi növekedésük feltételeképpen keleti és középső Európának öt államát olyan kormányzati alapelvek figyelembevételére kötelezték, amelyek a már régóta fennálló európai államok társadalmi szervezetének alapelveit képezik. Ezek a kormányzati alapelvek a személyi szabadság, vallásszabadság, az igazságosság és egyenjogúság. Tehát nem uj kormányzati elvekről van szó, sem pedig egy uj elismerési eljárás megteremtéséről, hanem csupán egy a szokásjog alapján kifejlődött jogi alapelvnek az uj helyzetre alkalmazásáról. Ez az uj helyzet úgy állott elő, hogy keleti és középső Európában részben uj ■ államok keletkeztek, vagy egyes államok olyan területi gyarapodáshoz jutottak, hogy az uj területtel más fajtához és nyelvhez tartozó népesség csatoltatott hozzájuk. A szerződések célja tehát elsősorban a már említett kormányzati alapelveknek alkalmazása azokra a csoportokra, amelyek az uralkodó nemzettől jogilag, nyelvileg vagy vallásilag különböznek. A kisebbségi szerződések tehát kezeskedni kívántak a faji, nyelvi és vallási kisebbségek számára a jogállam alaj^elvei- nek biztosításáról, anélkül, hogy arra gondoltak volna, hogy keleti és középső Európa uj és megnagyobbodott, vagy pedig legyőzött államaira a demokratikus-parlamentáris állájnforrnát kívánták volna ráerőszakolni. Ugyanazon alapelveken nyugosznak, mint elődjeik, elsősorban a berlini szerződés és ha anyagi vagy formai feltételeik nemiben különböznek azokétól, az csak az uj helyzet következménye. A népszövetség megalakításával megadódott az a lehetőség, hogy a nagyhatalmak intervencióját a népszövetségi tanács garanciája helyettesítse. A nemzetközi garancia emez uj formájának tulajdonképpen azt a célt kell szolgálnia, hogy a kisebbségi politikát jogi alapra fektesse és depolitizálja. A jogi célon kívül azonban a kisebbségvédő szerződéseknek politikai céljuk is volt, amely abban állott, hogy az elcsatolt népeket kiengesztelték az uj helyzettel, amennyiben már kezdetben megadták nekik a biztosítékot minden igazságtalan cselekedet és elnyomási törekvés veszedelmével szemben és megadták a lehetőséget arra, hogy békésen éljen és dolgozzon együtt a többséggel, etnikai sajátosságainak és nemzeti különállásának biztosításával és fennmaradásával. A szerző a kisebbségi szerződéseknek itt körvonalazott céljait világosan mutatja ki a felsorolt jogforrásokból. A kisebbségek asszimilációja Bár a kisebbségvédő szerződéseknek világosan kimutatható céljuk a kisebbségek etnikai és nemzeti különállásának biztosítása, nemcsak az egyes államok belső politikai törekvéseiben mutathatók ki olyan irányzatok, amelyek az asszimilációra törekszenek, hanem a népszövetség fórumán is elhangzottak olyan veszedelmes kijelentések és magyarázatok, amelyek a kisebbségvédő szerződések célját egészen ellentétes irányban: az asszimilációban jelölték meg. A szerző ismerteti Affranio de Mello Franco 1925. évi hírhedt deklarációját, aki azt állította, hogy a kisebbségi szerződések alkotói a teljes nemzeti egység szükséges előfeltételeit kívánták megteremteni ezekben a szerződésekben Politis hasonlóképpen magáévá tette ezt a tételt, amelyhez Benes és a belga Hymans is csatlakozott. A szerző szerint valószínű, hogy Franco „unité nációnak" kifejezését nyugati értelemben kell venni, (mert amint nagyon szépen és in-* struktivan kimutatja később, a nemzet ér-1 telmezése egészen más Nyugateurópában, I mint a többfajta nemzetből alakult közép- és keleteurópai államokban), tehát ő a nem- i zet alatt -az államot, az állampolgárok ösz- szességét érthette. Ebben az esetben azonban fejtegetései feleslegesek, mert teljesen maguktól értetődőek voltak és csak félreértésekre vezethettek. Ezért a szerző nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a szerződésekben az anyagi jogiakban egyetlen szó sem mutat arra, mintha ezek a kisebbségek asszimilálását, a többséggel való etnikai, nyelvi vagy vallási j egybeolvasztásukat céloznák. Éppen ellenkezőleg, biztosítják ezeket a jo-! gokat a kisebbséghez tartozóknak, hogy az esetleges elnyomás ellen megvédjék őket. A lojalitás nem jogi előfeltétel A népszövetség ismételt megnyilatkozására való tekintettel a szerző hangsúlyozza azt is, hogy a materiális kisebbséoi jognak biztosítása nincs semmiféle feltételhez kötve, tehát ahhoz sem, hogy a kisebbség lojális magatartást tanúsítson az állammal szemben. A szerződések általános határoz- mányai a kisebbségeket nem mint kollektív csoportokat kezelik, hanem csupán a kisebbséghez tartozó egyéneknek biztosítanak bizonyos jogokat. Céljuk tehát nem a kollektív, hanem az individuális kisebbségi jog. Már csak ez okból sem lehet szó a kisebbségek lojalitási kötelezettségéről, mert mindaddig, mig a kisebbségeket nem ismerik el jogi személyiségeknek, csupán egyének összegeződésének tekintik őket, egészen esztelen eljárás volna az egyének jogait azon szociológiai csoport magatartásától, viselkedésétől függővé tenni, amelyhez a kisebbségi egyén tartozik. Az ellentétes felfogás, amelyet többek között Chamberlain képviselt a népszövetségben, politikailag és erkölcsileg lehet jogosult, de jogi alapja nincs, (A népszövetségi ligák pozsonyi kongresszusa elé terjesztett magyar indítvány második pontja éppen azt kívánja, hogy el kell ismerni a kisebbség 'kollektív jellegét és jogi személyiségét.) CsBhszlűiiáli Légiók Bankja Praha II., Na Poriéi 22 Táviratcím: Legiobanka. Telef. sorozat: 265-5-1,301-4-1. Helyi expoziturák: Praha I., v paláci Ohthodní a iivnostenské komory. Éjjeli trezor Nus!e — Vinohrady — tizkov Részvénytőke Ke 70.000.000-- Tartalékalapok Ke 65.0G0.CI00-Fiókok: Bratislava, Brno, Duchcov, Hradec Králové, Jihlava, Kolin, Komámo, Kosice, Louny, Lovosice, Michalovce, Mór. Ostrava, Nővé Mesto n. Váh., Olomoue, Plzen, Poprád, Ruzomberok, Turnov, Zlaté Moravce, Zvolen, 2ilina. A reciprocitás sem feltétel Tudjuk, hogy olyankor, amikor képviselőink a parlamentben, közíróink a sajtóban a kisebbségi szerződésekre hivatkoznak és valami sérelmet tesznek szóvá, vagy jogokat követelnek, következetesen felhangzik a visszhang: „Mi van a magyarországi szlovák kisebbségekkel". A jogász nem foglalkozik a kérdés ténybeliségével, csupán szigorú jogi szempontból állapítja meg, hogy a kisebbségi szerződések teljesítése nem függ attól, hogy más államok, például az érdekelt kisebbség anyaállama a saját kisebbségével szemben teljesdtette-e a kisebbségi kötelezettségeket, vagy nem? A kisebbségi szerződések nem olyanok, miknek hatályossága a reciprocitástól függ. Ennek következtében egyetlen állam sem jogosult a kisebbségek tagjaival szemben fennálló kötelezettségeit arra való hivatkozással megtagadni, hogy egy más állam a kisebbségi szerződés aláírásával vállalt kötelezettségét nem teljesítette, A kisebbség fogalma M él yenjáró történelemfilozófiai fejtegetés az, amelyben Flaohbarth a nemzet fogalmát meghatározza. Az egész irodalom ismeretében jut el arra a felfogásra, amelyet tudomásunk szerint először a nagy Reclus képviselt, hogy a nemzet fogalmának objektív jegye nincs, csupán szubjektív jegyei és a nemzet együttélésre kész embereknek az akaratközössége, akik egy ál- lám létesítésében s fentartásában látják politikai létük legmagasabb célját, vagy legalább is bizonyos állami funkciókat gyakorló közösség (például területi és kulturális autonómia) fe.n- tartásáira törekszenek és tudatosan a nemzet tagjainak vallják magukat. Flachbarth itt nem teszi hozzá, de hozzáérti, hogy ez a vallomás lehet csupán belső vallomás is, amely csupán bizonyos aktusok alkalmával nyilatkozik meg kifelé is. Flachbarth itt kifejtett felfogása a nemzetről fedi Re dúsnak a napróknapra megnyilvánuló belső plebisdtumról való felfogását és a cseh szociológusok közül Rádl nézetével egyezik meg. Megjegyezzük, hogy gyakorlati kisebbségi politikánk a nemzetnek hasonló értelmezésén alakult iki és az 1930. évi népszámlálás alkalmával ebben az irányban nyilvánult meg, amikor képviselőink az objektív, tehát számlálóbiztos által ellenőrizhető és korrigálható jegyek alkalmazása Belien küzdöttek. A nemzeti 'kisebbség fogalma logikailag a nemzet fogalma alá tartozik, annak alárendelt rész- fogalma. így például a német nemzet fogalma nemcsak a Németországban élő németeket, hanem a viliág minden részein élő németséget is magában foglalja. (Éppen úgy, mint például a szlovák nemzet fogaimba felöleli az amerikai, magyarországi, stb. szlovákságot, a cseh nemzet fogalmához tartozik a Becsben élő hatalmas cseh kisebbség, stb.) A többséggel szemben viszont a kisebbség, fogalma a korreláció logikai viszonyában áll. Kisebbség csak ott van, ahol többség van, a többség pedig nemzeti értelemben különbözik a kisebbségtől. Mivel azonban a kisebbségi szerződések keleti és középső Európának csak bizonyos államait kötelezik, a többség és kisebbség fogalma pozitiv-kisebbségjogi értelemben csak ezekre az államokra vonatkozik. Amint a nemzetet, úgy a kisebbséget is csak •szubjektív jegyek alapján lehet meghatározni. Ez a szubjektív jegy a többségiétől lényegesén különböző nemzeti érzelem. Az, amit Fouques- Duparc „minorité de semtiment‘‘-nak nevez, éppen egy oly kisebbség, amely különleges nemzeti érzése által a többségtől különbözik. A nyelvi kisebbség lehet nemzeti kisebbség, de nem kell feltétlenül annak lennie. A nemzeti kisebbség tagjai tehát azok, akik nem az uralkodó nemzethez, hanem a kisebbséghez tartozónak vallják magukat, még pedig nemzeti érzésűik alapján, amely a többségi nemzetétől különböző. A kisebbségi szerződések ha nem is kifejezetten, de hallgatólagosan elismerik a kisebbséghez tartozóknak azon jogát, hogy a népszámlálás alkalmával a kisebbséghez tartozóknak vallják magukat. Ezt a felsősziléziai egyezmény 74. fejezete világosan ki is mondja. (Képiselőink erre hivatkoztak az 1930-as népszámlálás alkalmával.) A 74. fejezet ugyanis igy szól: A népi, nyelvi, vagy vallási kisebbséghez való tartozást a hatóságoknak sem felülvizsgálni, sem kétségbevonni nem szabad. Mivel ez a fejezet a lengyel kisebbségi szerződés általános határozmányait magyarázza, ezt az elvet a kisebbségi szerződések hatáskörébe tartozó összes kisebbségekre alkalmazni lehet. A cigány nem kisebbség A csehszlovák népszámlálási statisztika a cigányok egy részét külön nemzetiségnek tünteti fel. Vájjon kisebbség-e a cigány? A szerző erre igy felel: Nemzeti kisebbség csak ott van, ahol feltalálható a „vouloir-vivre collecüf". Mivel a cigányoknál hiányzik az akarat, hogy kollektív közösséget alkossanak, nem is alkothatnak nemzeti kisebbséget. Bematzik a cigányokat éppen- ugy, mint a baszkokat nem tekinti nemzetiségnek, mert nincs kultúrájuk és irodalmuk. A nemzet azonban nem kulturális és nem irodalmi közösséget jelent és ezért '• 'uv T a szerző szerint a baszk igenis nemzetet jelent. mert megvan benne az akarat, hogy nemzeti közösségben éljen, a cigány azonban nem, mert ez az akarat hiányzik belőle. Tudománytalannak mondja Auerhannak, a csehszlovák statisztikai hivatal elnökének álláspontját, aki szerint a cigányok Albániában, Bolgárországban, Jugoszláviában, Romániában, Magyarországon kisebbség, Csehszlovákiában azonban nem. Valóban ez a „ha akarom vemhes, ha akarom, nem" felfogás 'kissé különös az exakt tudományokban. A kisebbség és az alacsonyrendiiség érzete Sem a többséget, sem a kisebbséget nem szabad statisztikai értelemben felfognunk. Szerző elveti azoknak a felfogását, akik percentuális arányhoz kötik a többség és kisebbség fogalmát. Viszont megtévesztő a nemzeti kisebbség fogalma és az alacsonyrendüség érzetét kelti. A de lege íerenda szempontjából szükségesnek tartja a nemzeti kisebbség elnevezés helyett a nemzetiség bevezetését. A nemzeti kisebbség fogalma nem kívánja meg a kisebbséghez tartozók nagyobb számát, mert a szerződésekben a 'kisebbségek védelme a számra való tekintet nélkül van biztosítva. A de lege ferenda szempontjából jogosnak tartja azt a litván álláspontot, amely megkívánja az országban való huzamosabb tartózkodást és azt a követelményt, hogy a kisebbségi bizonyos hányadát tegye a népességnek. Mivel a nemzeti kisebbség lényege a többségtől különböző nemzeti érzés, a kisebbség teljes egyenjogúsítása sem szünteti meg a kisebbség létét. Még kevésbé szűnik meg. a kisebbségnek kisebbség jellege, ha .történetesen résztvesz a kormányzás gyakorlásában. Gerbemek az az álláspontja, hogy a csehszlovákiai németek megszűntek az aktívizmussal kisebbség lenni, nem állja meg a helyét A német miniszterek sohasem szűntek meg hangoztatni, hogy a német nemzethez tartoznak. A nemzeti kisebbség nem párt, mert a párt jellege átmeneti, a kisebbségnek pedig bele kell törődnie, hogy az illető államban sohasem lehet többség, az iránvtszabó nemzet Ezzel nem ellenkezik az a tény, hogy pártok vannak* amelyeknek politikai célja az állami berendezéseknek a kisebbségek érdekében aló átalakítása. Ennyiben ismerteti dr. Flachbarth kitűnő müve: azokat az általános fogalmakat, amelyek a pozitív nemzetközi kisebbségi joghoz tartoznak. 4
