Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)
1937-07-29 / 170. (4316.) szám
2 1937 jtilius 29, csütörtök. bet s a Iegtávolabbit is. Köziben a szembenálló s részben az éhségtől hajszolt, részben a koncot féltékenyen markoló hatalmak igyekeznek a maguk ügyének megnyerni Angliát s úgyszólván nem múlik el nap, hogy valahonnan fel ne harsanna a vészkiáltás: Veszélyben a brit világbirodalom! A legutolsó ilyen ördög, amit a francia sajtó nagy buzgalommal festett a falra, a Gibraltárra szegeződő német ágyuk mumusa volt — az angolok: erre is vállat vontak. Ki sem vették a pipát a szájukból, úgy felelték, hogy ők nem láttak Gibraltárra szegeződő német ágyukat. A prágai kávéházakban jobban aggódnak Gibraltárért és általában Anglia Földközi-tengeri pozíciójáért, mint a Downing Streeíen. Majdnem nevetnivaló, hogyan mérgelődnek a prágai lapok meg a német emigráció sajtója, hogy Anglia ilyen rövidlátó s nem akarja észrevenni, micsoda boa constrictor kunkorodik a nyaka köré. Dehát mondjuk, hogy a prágai és párisi szerkesztőségekből jobban lehet látni a gibraltári német ágyukat, mint a Downing Streetről, ha egyszer az angolok nem akarják észrevenni, ha nem akarnak megijedni, sőt egyezkednek a fasizmus rémével, pénzzel s diplomáciai hájkenegeté- sekkel szelídítik a boa constrictort —' úgyis hiábavaló minden erőlködés. Anglia nem érzi a veszélyt, ami ott ólálkodik háza körül s ami miatt lelkes barátai nem tudnak aludni; ők kétségbeesetten rázzák a vészharangot, riadtan alarmirozzák az egész várost, közben az érdekelt enyeleg a veszéllyel. És még mondja valaki, hogy a világpolitikai színpad nem ismeri a helyzetkomikumot. A vége az lesz, hogy a.francia sajtó önbetöréssel vagy biztosi csalással vá-1 dolia mea Angliát, ki fog derülni, hogy migs A vitíám felgyújtotta a Brüsszet- párisi repülőgépei — 14 hatott A segítségül sietők szemeláttára égtek halálra az utasok BRÜSSZEL. — .Ma délelőtt 11 órakor megrendítő szerencsétlenség érte a hollandiai repülőtársaság gépét, amely Rotterdam—Brüsszel—Páris között bonyolítja le a forgalmat. A repülőgép viharba került és minden valósziniiség szerint villámcsapás érte. Több szemtanú látta, hogy a repülőgép lángolva zuhant le a burgonyaföldekre Hal közelében. A repülőgép mélyen befuródott a földbe és nyomban hatalmas lángokkal égett. A segítségül siető emberek már csak holtan tudtak kihúzni néhány utast az égő gépből, a többi utas az emberek szemeláttára égett halálra. A szénné- égett holttesteket a tűz eloltása után kihúzták a repülőgép romjaiból és a szomszédos gabonaföldön helyezték el őket. A repülőgép tiz utasa halt tüzhalált, közöttük holland, birodalmi német állampolgárok és egy mexikói utas. Valamennyien Brüsszelben szálltak fel a repülőgéppel. Az elpusztult repülőgép négytagú személyzete ugyancsak a lángokban lelte halálát. Aránylag kisszámú haderők állanak szemben egymással a japán-kínai háborúban, amely azonban igen véres lesz Francia katonai szakértők becslése szerint 300.000 — 409.000 emberre rúg egyenként a két hadsereg ■ ■ Japán támadás, kinai védekezés ■ «* Beavatkozhat-e a Szovjet? mm az egész baráti testületet a hideg rázta az angolokat fenyegető veszély miatt — a veszély maga Anglia volt. Ki fog derülni, hogy a Gibraltárra szegeződő német ágyuk mellett angol legénység ült s Franco utolsó rohamát a hatalomért angolok támogatták. Pénzzel és diplomáciai fortéllyal. Ami még mindig olcsóbb, mint a háború. Az angolok nem akarnak háborút, semmiért. sem elvekért, sem érdekekért, sem hatalomért, sem egyensúlyért. Nincs olyan bűvös igéje az egész világpolitikai szótárnak, amire az angol polgár felhördülne, mint Hunyadi á szirttetőn: Pogány jő, hah, nem tűrhetem... Az angolokat szemmel- láthatóan hidegen hagyja a pogány. Egy angol fiatalember, akitől már órák óta faggatta a titkot valaki, természetesen európai intellektuell, aki világnézettel s érzékeny politikai neurózisokkal kelt át a csatornán, hogy hát valójában miért nem akarnak katonának menni az angol ifjak — csak vállat vont: minek? ,,Why bully the negroes?" Hogy leigázzuk a feketéket? — kérdezte nyugodtan solyan természetes hangsúllyal, mint aki komolyan nem látja értelmét többé annak, miért vállalkozzék angol gentleman olyan gusztustalan dologra, hogy négereket tanítson cipőben és vászonnadrágban járni Lancashire gyárai érdekében. A gyarmat ma elveszítette varázsát az angolokra, ennek természetesen gazdasági okai is vannak, de elsősorban; a fejlődés természetes következménye. Az angolok rájöttek saját emberségüknél fogva arra az igazságra, hogy a népet, amelyiket az angol felvilágosultság, szabadság s civilizáció, melynél a magasabbrendü ebben a pillanatban nincs a világon, nem tud megtartani brit lobogó alatt, azt nem érdemes fegyverekkel sem odakényszeriteni. Örüljön a gyarmati vagy akármifajta nép, hogy tagja lehet a birodalomnak, aminél előkelőbb família úgy sincs e boldogtalan világon s ennélfogva nem lehet olyan laza közjogi kötelék, amibe bátran bele ne mehetnének az angolok alattvalóikkal szemben, kik egyre kevésbbé alattvalók s egyre inkább partnerek. Egyiptom példája s most Palesztina felosztásának terve mutatja, hogy az angolok nem akarnak mások ügyes-bajos dolgai, helyiérdekű civakodá- sai miatt folyton fegyverben állni, boldoguljon ki ahogy tud s örüljön, hogy a brit birodalom tagjának mondhatja magát. Aminthogy örül is, még az i«, aki berzenkedik ellene, mint például Írország. Anglia nem félti világhatalmi pozícióját, mert ez a pozíció nem elnyomáson épül fel ma már, hanem kölcsönös érdekeken, kölcsönös akaraton s főleg .kölcsönös emberségen. S talán ez az éppen, ami a béke lelkinyugalmátI adja az angoloknak. PÁRIS. — (A PMH munkatársától.) Amióta I ujra fellángok a japán-kinai háború, a világ katonai szakértői egyre arról cikkeznek, melyik Jhagsereg esélyei jobbak, melyik van jobbam és modernebb harcieszközökkel felszerelve és a konfliktusból ki kerül ki mint győztes. A vélemények ellentétesek s persze minden attól függ,, hogy sikerül-e elszigetelni a háborút, silkarül-e meggátolni a szovjet beavatkozását. Rendkívül érdekes a francia vezérkari tisztek erre vonatkozó felfogása. E szerint a japánok felszerelése modernebb a kínaiakénál és aiz egész vonalon ők veszik kézbe ia kezdeményezést, mint Spanyol- országban a jobban felszerelt Fnanco-csaipatok. A .spanyol háború tanulságai alapján összegezték a francia vezérkari specialisták azt, amit a Távol Keleten fenyegető háború számára jövendölnek. A japán-kínai háború a szárazföldi hadsereg politikai győzelme Az a .tény, hogy Japán hadműveltetekbe fogott Északikinában, a japán szárazföldi hadseregnek a flotta fölötti győzelmét jelenti. Igaz ugyan, hogy mindkét haderő erősen nacionalista és az expanzív politika hive, de amíg a szárazföldi hadsereg északon szeretne hódítani, addig e flotta expanziója délfelé irányul, Mandzsúria megszállása és az ottani ércek és petróleum kizsákmányolása a hadsereg müve, mert a hadseregnek szüksége van ezekre a nyersanyagokra. Japán az utóbbi években a dél- mandzsuriai vasúti társaság utján milliárdokat fektetett bele ebbe az üzletbe, de terveit kellőképpen eddig nem realizálhatta. A mandzsuriai Kvantung-handsereg majdnem teljesen önálló és Tokió csak csekély mértékben tudja ellenőrizni és ezért a japáni, de a külföldi vállalkozók is, akik sokat öltek bele az országba, a befektetett tőkét nem tudták busásan kamatoztatni és egyelőre többiét nem invesztálnak a labilis üzletbe. Ezenfelül a kormány május elsején olyan tervgazdaságot léptetett életbe, amely német mintára hadi gazdálkodásra rendezkedik be és ezzel az ország vezető iparágait gúzsba kötötték. Mandzsukuo állandóan háborúm van beállítva, hiszen ezért állapították. Tehát rendes gazdaság nem tud kifejlődni, amíg a háborús veszély legalább nagyobb részben el nem mullt. Ezzel szemben a mindenható japán hadsereg a maga politikai célkitűzéseit rá tudta erőszakolni a hivatalos japán politikára: most nyíltan bevallják, hogy Japán meg akarja szállni Északki- nát, mert erre az országrészre múlhatatlanul szüksége van. Stratégiailag ez azt jelenti, hogy a japán győzelem esetén Kína nem egyesülhet Szovjet- Oroszországgal. Most azonban még az a helyzet, hogy a Bajkál-tó és Urga környékén állomásozó szovjethaderők Mongolországon keresztül egyesülhetnek a kínai haderő legjelentősebb részével. Ha a japánoknak sikerül Pe- king körül megvetni a lábukat, akkor az oroszok lekéstek, viszont a japán haderő hatalmas támadást intézhet Szibéria ellen. A japán aikltfiv hadsereg létszáma 250.000 emberből áll és ehhez járul az eliső .tartalék 100.000 kiképzett katonája. Japán körülbelül félmilliós ihadsereggel kezdheti meg Kína ellen irányuló műveleteit. Azonban ennek csak egy részét vethetné azonnal a frontra, mert odahaza kádereikben újoncokat kellene kiképeznie és ezért visz- szatartja a kiképzett katonák közül azokat, ákik nélkül káderkilképzés lehetetlen. Francia katonai szakvélemény szerint a japán tisztek elméleti képzettsége ugyan kitűnő és megr bizható, de nagyjából nem haladták túl az 1914- és nivót. A japán gyalogos a világ egyik legjobb, legbátrabb katonája, ellenben nincs kezdeményező tehetsége, vakon engedelmeskedik a feljebbvalónak és minden a tiszt példaadásától S g. Ezért van az, hogy a japán lövészár- í nem olyan mozgékonyak, mint a modern árkoknak lenni kell, hiányzik belőlük a ruganyosság. Tüzérségi előkészítés és gyalogsági roham közt mindig negyedóra itekk el és így az ellenség közben seg édesapátokat szállíthat az összelőtt árkok mögé. A jól kiképzett katonai repülők ellemére a légihaderő nem mondható elsőrangúnak. A fiatal és az idősebb tisztek közt eléggé mélyreható ellentétek uralkodnak, vannak, akik a német, vannak, aki a francia katonai felfogás hivei. A japán szárazföldi hadsereg — írja egy elő- kedő francia vezérkari tiszt— mélyen alatta van egy modern európai hadseregnek. A kinai kolosszus milliós, fegyelmezetlen hadserege Sokkal nehezebb pozitívumot mondani Kína hadseregéről. Az adatok a lehető legellenté- sebbek. Némelyek szerint sok millióra zug Kína jelenlegi hadereje, óvatosabb statisztikusok és szakemberek szerint két millióra tehető. Persze ez a hatalmas tömeg fegyelmezetlen, legnagyobbrészt nincs katonailag kiképezve és nem rendelkezik kellő modem felszerelés fölött, öt évezred nyomai észlelhetők a kinai hadseregben. Csangikaisek és a német Seeckt tábornok volt az, aki némileg megreformálta és olyan karba helyezte a hadsereget, hogy modern háború esetén is beváljon. Seeckt tábornak, a zseniális szakértő azonnal felifogta, hogy egyrészt az óriási birodalom a maga teljességében nem tartható, látta és 'kihasználta azonban azt is, hogy az ország szinte végnélküli és valóban kimeríthetetlen erők fölött rendelkezik és hogy a kínai katona halálmegvetéssel küzd. Seeckt arra törekedett, hogy a 'kínai hadsereg számára nagyszerűen felszerelt és mindenképpen kiképzett magot szervezzen, amely köré csoportosult volna a milliós hadsereg. Azonban még mielőtt ezt a tervét keresztülvihetite volna, Berlinben meghalt. Ennek ellenére Seeckt rendelkezéseit közben a legnagyobb pontossággal teljesítették, úgyhogy a kínjai kormánynak ma egy teljesen megbízható eÜlthadsiereg áll rendelkezésre, amely ha kicsi is, igen fontos feladatot van hivatva teljesíteni. A Idnad tábornokok a Nankingnkormánnyail szemben nem ismerik az engedelmességet, amint ezt a mostani harcok Pekdng és Tiencsin mellett isimét bizonyították. A kormány rendes csapatai két év előtt 1.4 millióra, a tartományi hadsereg 700.QÖ0 emberre rúgott Ennek a hadseregnek a felszerelése a lehető legrosszabb. Kánéban minden kalandor vagyonokat kereshet elavult fegyverekkel, ha érti a módját, hogy a fontos tényezőkkel és különösen a teljhatalmú tábornokokkal megegyezzen. Csempészek aj multszázadbeli Manniicher- fegyvert, régi tipusu Maxim-gépfegyvert, 1888-as modelü ágyukat tömegesen importálnak Kínába és a hadsereget ezekkel a nagyrészt teljesen értéktelen hadieszközökkel fegyverzik fel. Az ország nagy arzenálját még & világháború előtt rendezte be Krupp s azóta is ott gyártják az elavult Krupp-féle ágyukat* A gyalogságnál még dívik az ősi kínai szablya, amelynek ma senki sem veheti a hasznát. Mindent összevéve Kóma használható hadereje 400.000 ember, de ezek modem kiképzése is csak viszonylagos. Nemrég tankokat, repülőgépeket vásárolt a kormány. Egy kinai-japán háború tehát mindenképpen hosszú ideig tartana és valamint a japánoknak nem lesz könnyű Északkinát meghódítani, úgy a kínaiak keményen fognak küzdeni, védekezésre szorítkozni és a modernebb japán hadsereget nagyobb embertömegekkd kell ellensúlyozni, ha eredményesen akarják végrehajtani a védekezést. Annyi pedig mindenképpen bizonyos, hogy ez a háború igen véres lesz, ha egyszer a maga teljes nagyságában kibontakozik. Heves harcok Tiencsin és Peking köiölt SANGHAJ. — Tiencsini jelentés szerint a japán csapatok a Pekingtől délre fekvő Nanjuant elfoglalták. A Central News kinai iroda pekingi jelentése szerint viszont a kinai csapatok elfoglalták Pekingtől északra Csaokiacsu repülőterét, amit eddig a japánok tartottak megszállva és hét repülőgépet zsákmányoltak, A rossz időjárás ellenére is a japán repülőosztagok állandóan munkában vannak és Peking és Nanjuan környékén felvonuló kinai csapatokat bombázzák. A kínaiak óriási veszteségeket szenvedtek a re- ptilŐtámadások következtében. Hsijaotínál, Pekingtől északi irányban húsz kilométernyire rendkívül heves harc tombol. A japánok rohamot intéztek a 37-ik kinai hadosztály állásai dFigyelem ■ a természethez! óvatosabbak hashajtónak a tisztán természetes, ismert összetételű Igmóndi keserüvizet használják Kapható kis és nagy üvegben. len. A kínaiak Jangcsununál, Tiencsintől mintegy harminc kilométernyire, megszállták a Pej- ho-folyó vasúti hidját. Délről a kínai központi kormány jdentős csapatai vannak útban Lan- fang felé, A kínaiaknak az a céljuk, hogy a Pe- kingnél küzdő japán csapatok balszárnyát elvágják a törzscsapatoktól és igy megsemmisítsék. Paotinnál a peking—hankaui vonalat erősen megerősitve a kínaiak tartják megszállva, itt van a kormányhaderők főhadiszállása. A vasútvonalon úgyszólván szünet ndkül robognak a katonavonatok. Számos páncélvonatot látni az égnek meredő légdháritó ágyukkal. Paotinba 27 bombavető repülőgép érkezett meg. Pekingben a kínaiak a diplomáciai negyed megerősifcésévd vannak elfoglalva, a fontosabb stratégiai pontokon gépfegyvereket állítanak fd. A külföldi hatalmak követségeinek személyzete szintén résztvesz a védelmi munkálatokban. Az amerikai követség érintkezésbe lépett a japán kővettd és az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és Olaszország közös jegyzékét adta át, amelyben felszólítja a japánokat, hogy a követségi negyedet hagyják ki a harcokból.
