Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)

1937-07-28 / 169. (4315.) szám

^IWEaMAfitflRHTRLaP 7 1937 julius 28, szerda. Htifyek idd vackaid Egyelőre még változékony, helyenként erősebb nyugati szél, mérsékelt meleg, később nyugat felől javulás. — Időjóslat: Félig derült, keve­sebb csapadék, melegebb.- FELVÉTEL A MAGYAR TANÍ­TÓK HAZA INTERNATUSÁBA. A Ma­gyar Tanítók Háza internátusa ez év szep­temberéiben újra megnyílik s az otthon me­legével várja a családi fészekből idegenbe szakadt tanulókat. A Magyar Tanítók Há­za épülete Pozsony IX-ik kerületében, a Hrobofi-uton van (9—11. sz.), a Hegyili­get tőszomszédságában, kies és egészséges helyen. A modern higiénia követelményei­nek megfelelően el van látva villannyal, ■mosdó- és zuhanyfürdőberendezéssel. Fel­vételre augusztus 20-ig kell jelentkezni az intézet igazgatósági elnökénél. Cime: Ko­vács Alajos (Pozsony-Bratislava, IX., Hrofoofl-oit 15), aki a felvételre jelentkező tanulók szüleinek megküldi a házirendet és a belépési nyilatkozatot.- VÉDIK A NYARALÓKAT. Bereg­szászról jelentik: A rahói járási hivatal 200 korona pénzbüntetésre ítélte Sajovics Lajos- né ottani kereskedőt, mert egy nyaralótól 24 koronát kért egy kiló vajért a 18 koroná­ban megszabott ár helyett.- TŰZVÉSZ GARAMVEZEKÉNYEN. Zilizről jelentik: Tegnap este kigyulladt Urbán József garamvezekényi gazda egyik szalmakazia és a tűz hamarosan átterjedt a szomszédos gaz­daságokra is. Az egyik égő szalmakazal mellett álilott még a cséplőgép és ezt csak életveszede­lemmel tudták eltávolítani. Eközben Urbán Jó­zsefivé súlyos égési sebeket szenvedett. Az anya­gi kár meghaladja a 10.000 koronát. ~ AMERIKA EGYIK LEGHÍRESEBB ORVOSTANÁRA AGYONLŐTTE A FIAT ÉS AZUTÁN ÖNGYILKOS LETT. Newyorkból jelentik: Az Egyesült Államok legismertebb ideggyógyásza, Guy Peterkin dr. egyetemi tanár megrendítő körülmények között megölte fiát és azután öngyilkos lett. Peterkin dr. Washington-állam Seattle vá­rosában folytatta orvosi gyakorlatát és tu­dományos kutatásait. A 66 éves egyetemi tanár pénteken egyetlen revolverlövéssel agyonlőtte 21 éves fiát, Sherman Peterkin egyetemi hallgatót. A fiatal Peterkin orvos- tanhallgató volt. Tanulmányait Washing­tonban kezdte és a múlt évben Párisban folytatta. A fiatalember Párisban súlyos idegbajt kapott s apja szerint ebből a bajból sohasem gyógyulhatott volna ki. A profesz- szor kétségbeesésében agyonlőtte fiát és azután maga ellen fordította a revolvert és önmagával is végzett. Az orvosok fzzadás ellen a S MJ C? MM o 1 IV spec. gyógykrémet ajánlják Kapható drogériákban, gyógyszertárakban vagy közvetlenül SUCHOLIN-nál. Trencsénben- SÚLYOS PÉNZBÜNTETÉSEK VÁLTÓKIHÁGÁSÉRT. Fancsikáról jelen­tik: Rabocky János fancsikai lakosnak 2000 korona váltótartozása volt, de öt év óta nem újította meg a váltót. Feljelentés következ­tében eljárás indult ellene és a járásbíróság 10.000 korona pénzbüntetésre ítélte. Raboc­ky fellebbezett. Nemrégiben hasonló okból 70.000 korona pénzbüntetésre Ítélték a za- ricsói görögkatolikus egyházat, Tiszaujla- kon pedig egy orvost ítéltek el 110.000 ko­ronára váltóeltitkolás miatt. Az orvos a büntetés kirovása után hamarosan meghalt, állítólag anyagi romlása vitte sirba a het­venkét éves embert. xx Tanuljunk könnyen, gyorsan németül! Már a ne­gyedik kiadásban éppen most jelent meg Háckel hír­neves „Tanuljunk könnyen, gyorsan németül" c. nyelv­könyve. A rövid egy év alatt megjelent négy kiadás mindennél ékesszólóbban bizonyítja a mü kiváló érté­keit, használatának érdemes és sikeres voltát. — \ „Hackel" módszerü nyelvkönyvek segítségével játszi Könnyedséggel és szórakozva, mindamellett alaposan is tökéletesen sajátíthatók el az idegen nyelvek. E Inódszer igen nagy előnye, hogy úgy a gyermek, mint ,i felnőttek számára magánúton való tanulásra is a leg­alkalmasabb. A növekvő idegenforgalom, a lázas ke­reskedelmi és gazdasági élet a boldogulás előfeltéte- évé teszik a német nyelv ismeretét. Hackel—Szenczi: Tanuljunk könnyen, gyorsan angolul" c. mü után J német nyelvkönyv most megjelent uj negyedik ki­adása ismét uj és hálás barátokat szerez a „Háckel" módszerü nyelvkönyvek számára. A szép kiállítású mü ára: Ki 40.—. Magyarországon előbb volt könyvnyomtatás, mint Angliában A kínaiak bélyegzőjétől a fényszedőgépig A betű hőstörténetének kiállítása a budapesti Műcsarnokban BUDAPEST. — Favázak, hatalmas uj közfalak épülnek a Műcsarnok belsejében, rá sem ismerne az, aki régi formájában lát­ta. A klasszikus stilusu épület egy időre be­lül teljesen modern, simavonalu lesz, hogy megfelelő keretet adjon a szintén modern szellemben és formában készülő Magyar Nemzeti Nyomtatványok Kiállításának, amely augusztusban nyílik meg. Nem keve­sebbről van szó, mint a magyar betű félév­ezredes pályafutásáról. Húsz terembe gyűjtötték össze a magyar nyomtatott betű történetét. Szombaton dél­után bejártuk a munkától forró Műcsarnok épületét, kezünkben a tervrajzzal. Az első nyomtatott Írás Az első teremben az írás, a nyomtatás, a könyv külső fejlődési menete látható. Az altamirai barlanglakó sziklába vésett betű­jéből a modern élesmetszésü Futura-betüti- pusig minden korok és minden népek Írása megtalálható itt. Nem sokkal fiatalabb a barlanglakó Írásnál az első „nyomtatott” irás, a kínai tudósok és papok- bélyegző-írá­sa. Ennek roppant érdekes a keletkezése. A kinai Írástudó számára a legnagyobb szé­gyen, rangfosztást, sőt halált jelenthetett, ha az istenek nevének leírásában hibát ej­tett. Erre a tudósok a gyakran előforduló isten-nevekről bélyegzőt gyártottak, és ha másolás vagy fogalmazás közben előfordult a neve, egyszerűen belenyomták. A betűk mellett elhelyezték minden kor könyvtárát. A babiloniak égetett cserepével kezdődik, az egyiptomiak papirusz tekercsé­vel folytatódik. Pergament tekercs, perga­ment könyv, vagy középkori és reneszánsz- kori foliáns, kapcsos, zárás bibliák után ott a mai egyszerű, könnyen kezelhető, sőt „hi­giénikus” könyv. A nyomdaipar fejlődésé­ben Gutenberg első sajtójának másától kezdve a nálunk még nem használatos fény­szedőgépig mindent kiállítanak. Ebben, a te­remben állítják ki a Nemzeti Múzeumtól kölcsönkapott Corvinákat és a híres Bécsi Képes Krónikát is. Nagy fali térképek bemutatják a nyom­dászat fejlődését Európa országaiban. Örök dicsősége a magyar kultúrának, hogy 1473-ban Mátyás király nyomdásza, Hesz András mester már nyomtatott Bu­dán, amikor egész Angliában még egyet­len Gutenberg sajtó sem volt. A kiállítás húszezer kötetes könyvtára Húszezer kötetes könyvtára is lesz a ki­állításnak. Összegyűjtötték a Millenium óta megjelent nevezetesebb magyar könyveket. Szép, szabályos könyvespolcokra rendezték el valamennyit, akár csak otthon, valami nagy könyvtárszobában. Hogy azonban lá­ba ne keljen valamennyi könyvnek, azt a módszert alkalmazták, mint az állatkertben a medvebarlang körül: olyan széles árkot vontak a könyvespolc köré, hogy a buzgó érdeklődő még elolvashatja a könyvek cí­mét, de kezével, bárhogy is hajol előre, nem érheti el. Ha mégis ki akarna huzni egy könyvet, könnyen beleeshetik az egy méter mély árokba. Az egyik terem közepén egy kis papir- meritő gépet állítottak fel. A magyar papír­gyárak válogatott munkásai a nézők sze- meláttára mutatják be ezt a nehéz és isme­retlen mesterséget. Kiállítanak néhány gyö­nyörű merített papír ivet is. Az egyiket a millenium alkalmából merítette a diósgyőri papírgyár Ferenc József tiszteletére. A me­rítés gyönyörű, csak egy kis hiba cuszott bele: a király neve helyett I. Ferenc Fózsef szavak olvashatók. Legalább egy tucat ké­zen átment ez a merített papír, de senki sem vette észre a tiszteletlen sajtóhibát. A plakátkiállitás az első magyar plakát­tól a legmodernebbekig jóformán valameny­nyit bemutatja. Vájjon ki tudta, hogy Szinyei-Merse Pál, Benczúr Gyula és Ferenczy Károly is festettek plakátot? Az önálló plakát-grafika csak a háború előtt alakult ki. Amit az ember egy életen át olvas Nagyon szép a nyomdamüvészet statisz­tikája, amelynek színes ábráit Kaesz Gyula professzor készítette. A kiállítás legérdeke­sebb része egy képzeletbeli- embernek, Ko­vács Andrásnak élettörténete a nyomtatvá­nyok között. A születési anyakönyvi kivo- Snattól a halotti bizonyítványig húszezer ál­lami, városi és egyéb hivatalos nyomtat­vány megy át Kovács András és a többi Kovács Andrások kezén. Két kitűnő mű­vésznő, Dallos Hanna és Maliász Gitta megrajzolta Kovács Andrást pólyásbaba korától reszkető aggastyán koráig, az ezer és ezer nyomtatvány tengerében. A kiállítás utolsó, leghatalmasabb része a sajtóé, az újságoké. Összegyűjtötték és ! felragasztották száz év száz leghíresebb riportját, legna­gyobb ujságszenzációját. Nagy fotomontázsokkal mutatják be a ri­port születését, az újságcikk útját az írógép billentyűjétől az újságolvasó asztaláig. Ta­nulságos a magyar sajtó elterjedése a vilá­gon. Amerikában például 67 magyarnyelvű fo­lyóirat és négy napilap van. Ausztráliá­ban is nyomtatnak magyar újságot. Ide bekapcsolták a vatikáni sajtókiállitás magyar anyagának egy részét is. Modern újság és régi, disznóbőrbe kötött könyv, plakát, hirdetés, könyvillusztráció, térkép, mind a magyar szellem erejét és a magyar nyomdai kultúra öt évszázados len­dületét és folyamatosságát hirdeti. (b-á.) Szn>HÁz-Kön^vKai>TOíRA G. B. Shaw 81 éves és minden napját az Íróasztal mellett tölti LONDON. — Ma van George Bemard Shaw 81. születésnapja. A nagy iró idén sem engedi, hogy ünnepeljék az évfordulót. Azelőtt a születésnapját mindig Angliától távol töltötte, Indiában, Ausztráliában, vagy a legjobb esetben Amerikában virradt rá ez a nap. Tavaly és az idén azonban az agg iró már nem ment világköruli utazásra és a csöndes Mai vemben, a szabadtéri játékok városában tölti ezt a napot. Bemard Shaw 81 éves korában is úgy dol­gozik, mintha fél évszázaddal fiatalabb volna. Most fejezte be legújabb darabjának korrektú­ráját, amelynek cime „Genf". A fáradhatatlan Shaw azonban máris két újabb vígjátékon dolgozik, amelyeknek kivételesen nem lesz politikai ten­denciájuk. Bemard Shaw gyorsírással ix min­dent, de senkisem tudja elolvasni az Írását, ki­véve régi irógépes kisasszonyát, Miss Blanche Path-ot, aki még évtizedek előtt megtanulta G. B. S. saját külön gyorsírását. Külsőleg Shaw nem öregedettt meg. Ma is olyan egyenesen jár, mint a gárdisták, arca rózsaszín friss, hófehér szakálla gondo­san ápolt, vastag szemöldökeit mindennap gondosan megfésüli. De azért mégis mintha megöregedett volna Bemard Shaw. Amikor néhány hónap előtt hí­rül vitték neki, hogy barátja, Sir James Barrie, a nagy angol iró meghalt, Shaw csendesen meg­jegyezte: — Most én következem sorra .. * Tréfásan mondta ezt, hangja mégis elárulta, hogy komolyan gondolta. Akik ismerték Ber- nard Shaw-t, azok megdöbbenve figyeltek fel erre a megjegyzésére, mert idáig G. B. S. mindig arról beszélt, hogy százéves akar lenni. Terve­ket készitett, útprogramokat dolgozott ki és ma már azt mondja, hogy a 81 éves ember végeredményben mégis csak 81 éves,.. Azért változatlanul dolgozik tovább Íróasztala mellett, változatlanul vegetáriánus és nem szo­kott rá az ivásra és a dohányzásra' még most sem. Hosszú sétákat tesz naponta vidéki birto­kán, vagy ha Londonban van, a Regents Park­ban, lemondott kora reggeli úszásáról és a többi sportról is, amelynek idáig hódolt. Londonban is legfeljebb egy-egy napot tölt, holott azelőtt vikendezni mindig Londonba utazott, mert ilyen­kor a nyolcmillliós angol főváros teliesen kihalt volt. Bemard Shaw reggel kilenc órakor kezd dolgozni és alkonyaiig nem kd fel íróasztala mellől. Estéit rádió vagy gramofonzene mellett tölti és csendesen elbeszélget feleségével, aki láthatat­lan mindaddig, míg férje dolgozik, de nyomban oldalán terem, amikor a nagy iró úgy érzi, hogy társaságra van szüksége. Tavaly G. B, S. még kikötötte, hogy szüle­tésnapjára nem szabad három pennynél drá­gább ajándékot vásárolni, igy azután dpőzsinóroldkal, meséskönyvekkel, gyufákkal, ceruzákkal és borotvapengékkel lep­tek meg Malvembeh a színészek. Az idén már nem voltak ilyen kikötései Bemard Shawnak, de azért barátai meg vannak győződve arról, hogy a 81 éves nagy iró rövidesen megint a vi­lág elé lép és régi tréfálkozó hangján ismét ta­núbizonyságot tesz arról, hogy változatlanul él benne az őserő. (*) Fehér Pál hangversenye Ujtátrafüre­den. Tátrafüredről jelentik: Fehér Pált ez­előtt tíz évvel Brúnó Walter fedezte fel. Óriási sikerrel énekelt Berlinben, majd a bécsi állami operaház tagja lett. Budapesten is felfigyeltek rá, de Zürich elhódította. Bu~ I dapesten Németh Máriával együtt szerepelt Kálmán Imre „Jozefin” cimü operettjében és óriási sikere volt. Barátai fölkérésére augusztus 3-án Ujtátrafüreden fog hangver­senyezni. Verditől, Bizettől, Donizettitől, Puccinitől áriákat, továbbá Johann Strauss, Lehár és Kálmán dalokat fog énekelni. Kü­lön érdekessége lesz ennek a hangverseny­nek, hogy a Szepesség kedvelt komponistá­jának, Móry Jánosnak dalait is elő fogja ad­ni. Fehér Pál egyébként néhány hétig a Tátrában fog nyaralni. (*) Válság fenyegeti az angol filmipart. Londonból jelentik: Az angol filmipart újabb válság fenyegeti. A külföldi filmter­melést az utóbbi években túlméretezték és igy több filmvállalat összeomlott. A Daily Expres értesülése szerint a válságfolyamat nem ért véget, sőt most kezd kibontakozni a maga teljes egészében. A lap úgy tudja, hogy igen sok kisebb filmvállalat teljes anyagi összeroppanás előtt áll és a bankok, amelyek ezeket a vállalatokat pénzelték, egy millió font sterling veszteséget szenvednek. (*) Francia Bayreuthot alapítanak Oran- geban. Párisból jelentik: A kis Orange vá­roskában Bayreuth mintájára francia Bay- reuthot alapítanak, operai díszelőadásokkal és mindennel, ami művészeti központtá te­heti a városkát. A legelőkelőbb énekesek és színészek, zenészek és karmesterek közre­működésével kerül színre Berlioz „Faust el­kárhozása”, Wagner zenedrámái, Beetho­ven IX. Szimfóniája, Verdi és Shakespeare- müvek, A francia művészeti körök remélik, hogy ez az uj színház a maga művészi telje­sítményeivel annyira magára vonja a kül­föld figyelmét, hogy nemsokára versenyez­het a többi európai ilyen művészeti köz­ponttal. (*) Ki a legszebb szemű mozicsillag Ameriká­ban. A Variety dimü amerikai lap Le szavaztatta a közönséget arra, hogy ki a legszebb szemű mo- zi csillag az amerikai film világiban. A szavazás eredményeképpen ezt a díszes jelzőt Luise Rai- ner, a bécsi származású hollywoodi művésznő kapta, aki a Ziiegifiiefld fűim főszerepében a~ttcti nagy siker után most ..Az édes anyaiíöicT-bcn játsza a főszerepet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents