Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)
1937-07-25 / 167. (4313.) szám
1937 július 25, vasárnap. A kassai magyar nyelvhasználati jogok visszaállítását kéri interpellációjában az egyesült párt Esterházy és társai ínterpefládéia a belügyminiszterhez a kassai nyelvi sérelmek tárgyában PRÁGA. — Esterházy János nemzetgyűlési képviselő még junius 18-án interpellációt nyújtott be a belügyminiszterhez a kassai magyar nyelv- használat kérdésében. Az interpelláció azokat a követeléseket és fejtegetéseket tartalmazza, ame- 1 veket az egyesült párt kassai vezetősége annak idején az országos hivatal kassai expoziturája vezetőjével, Bláha tanácsossal Írásban ismertetett. Áz interpelláció szövegét a nemzetgyűlés nyomdája most készítette el nyomtatványban s ismertetését már csak azért is rendkívül időszerűnek tartjuk, mert a kassai városi képviselőtestület hétfőn ül össze s biztosan szóba kerül ülésén a magyar nyelv kérdése is Az interpelláció szövege a következő: Az interpelláló — Mielőtt rátérnénk interpellációnk tulajdonképpeni tárgyára — kezdi interpellációját az egyesült párt ügyvezető elnöke, — szükségesnek látjuk, hogy ismételten leszögezzük a kisebbségi nyelvhasználatra és az 1930. évi népszámlálás végrehajtására vonatkozó változatlan álláspontunkat — A kisebbségek védelmére vonatkozóan a St. Gennain en Laye-ben létesült szerződés, de maga a csehszlovák alkotmánytörvény sem mondja ki azt, hogy a kisebbségi nyelvhasználat a bírósági járásban éiő kisebbségi állampolgárok 20 százalékos szamától függ. Sőt ezen nemzetközi szerződés, valamint az alkotmánytörvény szellemével és betűjével merően ellenkezik az 1920. évi 122. sz. úgynevezett nyeivíörvénynek ily tartalmú rendelkezése, amelynek alapján utóbb további intézkedéseket tett az 1926. évi 17. sz. nyeívrendelet. — Le kell szögeznünk azt is, hogy az 1930. évi népszámlálás végrehajtását mindenkor sérelmesnek tartottuk, mert míg a Morván-tuli részekben mindenki maga töltötte ki népszámlálási lapját, Szlovenszkóban és Ruszinszkóban ezt hivatalos közegeknek tekintett népszámlálási biztosok végezték és ezek Írták be a nemzetiségi ho- vátartozandóságot is. Ehhez bővebb kommentár annál kevésbbé szükséges, mert annak idején megfelelően kimutattuk, hogy kisebbségi szempontból mennyire sérelmes ez az eljárás és menynyire teszi az kétségessé a nemzetiségi statisztika hitelét. — Ami már most tulajdonképpeni tárgyunkat illeti, mindenekelőtt meg kel! jegyeznünk, hogy Kassának lakosságából 1880-ban 38 százalék volt magyar, 1390-ben majdnem 50 százalék, 190'8-ban 64.82 százalék, 1910-ben 75.43 százalék, 1921-ben a csehszlovák uralom alatt már csak 22,10 százalék, az 1930. évi népszámlálás szerint pedig 70 117 lakos közül a népszámlálás szerint magyarnak vallotta magát 11.504, vagyis 17.99 százalék. Ez oly föltűnő csökkenés, hogy ezzel bővebben kell foglalkoznunk és könnyen sikerül is kimutatnunk, hogy a népszámlálás adatai eljenére Kassának a csehszlovák uralom alatt is mindenkor 50 százalék felett lévő magyar lakossága volt és van jelenleg is. Kitűnik ez különösen a parlamenti választások eredményéből. — 1920-ban az országos keresztényszocialisía és a magyar nemzeti pártra esett a szavazatok 28 3 százaléka. Ezekre a pártokra adták le pedig szavazatukat elsősorban a magyarok; de a különböző más pártokban is szerepeltek magyarok, a’okkel együt a magyar szavazatok száma kitett legkevesebb 56 százalékot. Vagyis 1920-ban pártjainkra esett a szavazatok 28,3 százaléka és összes magyar szavazat volt 55 százalék. 1325-ben pártjainkra esett 30.3 százalék, összes magvar szavazat volt 55 százalék. 1929-ben pártjainkra esett 30.96 százalék, ösz- szes magyar szavazat volt 58 százalék. 1935-ben pártjainkra esett 30.36 százalék, ösz- szes magyar szavazat volt 58 százalék. — Különösen feltűnő még az 1935. évi tartományi választások eredménye, amikor a szavazatok 34.61 százaléka esett a két kimondottan magyar pártra. A folyó évben május 23-án Kassán tartott községi választáson leadtak összesen 31,824 szavazatot. Ebből az egyesült pártra esett 9.035, vagyis 28.4 százalék. Ezekből a szavazatokból legkevesebb 8.000 tekinthető magyarnak. A kommunista pártra leadott 5.998 szavazatból az ö saját állításuk szerint legkevesebb 4.000 magyar. Á magyar szociáldemokrata pártra esett 532 szavazat, ez mind magyarnak tekinthető. A többi 19 választó-csoportban pedig legkevesebb szintén 2.000 magyar szerepel, úgyhogy legkevesebb 15.000 magyar nemzetiségű szavazó van jelenleg Kassán, ami a szavazóknak majdnem 50 százaléka Ebből pedig logikusan más nem következtethető, mint hogy az egész lakosságnak legkevesebb 50 százaléka magyar. — Ezeknek a számadatoknak egybeállítását nem is végeztük a magyarság szempontjából kedvezően, amit igazol az is, hogy a kassai városi képviselőtestület 48 megválasztott tagja közül 29 vallja magát magyarnak, vagyis 61 százalék. — Ilyen eredmény állott tehát elő annak ellenére, hogy Kassára az átalakulás óta nagymértékben történt cseh és szlovák személyeknek bevándorlása A népszámlálás adatai szerint 1921- től 1930-ig Kassa lakossága 32.77 százalékkal szaporodott. Ebből a természetes szaporulat csak 5.513, a bevándorlásból a szaporulat azonban 11.706, Ha azonban figyelembe vesszük, hogy ugyanebben az időben Kassáról tömegesen távoztak el magyarok, más nemzetiségek sem szaporodtak, akkor a Kassára bevándorolt és betelepített cseheknek és szlovákoknak számát nyugodtan tehetjük 25.000-re. Ha ma Kassa lakos[ságának száma 74.000-re becsülhető, úgy csak azt |a következtetést vonhatjuk le, hogy Kassa őslakosságának száma még ma is meghaladja a 70 százalékot és ennek túlnyomó része feltétlenül magyar. — 1933-ban már a prágai állami statisztikai hivatalnak előzetes közlése alapján, tehát he sem várva a végleges statisztikai adatok kiadását, csodálatraméltó buzgósággal, amelyet szinte mohóságnak mondhatnánk, elrendelte a bratislava- pozsonyi országos hivatal, hogy fosszák meg a kassai magyarságot nyelvi jogaitól, mert az 1930. évi népszámlálás adatai szerint a magyarság arányszáma 20 százalék alá csökkent. így történt azután, hogy a kassai városházán megszüntették a magyar nyelvhasználatot, ennek következményeképpen megszűnt a városházán a magyar tárgyalási nyelv, magyar beadványok átvétele, magyar kiadványok kiadása, megszűnt a magyar jegyzőkönyvezés, megszűntek a magyar hirdetmények és az uccákról, valamint terekről eltávolították a táblák magyar szövegét. Amidőn ez ellen pártunk képviselőtestületi tagjai tiltakoztak és a képviselőtestület állásfoglalását kérték a magyar nyelv jogainak meghagyása érdekében. minden lépésük eredményiednek bizonyult, sőt a sovén csehszlovák elemek valóságos irtó hadjáratot indítottak minden ellen, ami magyar, abban a hiszemben, hogy igy majd a belföldön és külföldön is biztonyitékot szolgáltatnak arra, hogy Kassa sohasem volt magyar város, hanem csehszlovák. A kassai magyarságnak megfosztása a magyar nyelvhasználattól flagráns jogsérelem, mert tulajdonképpen a demokrácia szellemével, a kisebbségi szerződéssel és az alkotmánytörvénnyel ellentétben szerzett jogoknak elvételét jelenti a népszámlálásnak kétes értékű adatai alapján. — Kassának 1921-ben 52.898 lakosa volt. Ebből 22 százalék, vagyis közel 12.000 vallotta magát magyarnak. 1930-ban 11.504 vallotta magát Szíria az angol kormány Palesztina-terve ellen Mesorandamot intézett a kormány a népszövetséghez BUDAPEST. — (Szerkesztőságüník telefon- jelentése.) A jövő évi budapesti eucharisztikus világkongresszus megszervezésére és rendezésére már nagyban folynak az előkészületek. Nap- ról-napra ujafab ötletek merülnek fel, hogy a világ minden részéről a magyar fővárosba sereglő katolikusok: előtt ki domborítsák a magyar nemzetnek a kereszténység történetében elfoglalt szerepét. Most az az érdekes terv merült fel, hogy méltó módon bemutassák, a magyar művészetet is a kongresszusra ö&zegyült nemzetek képviselői előtt. Ujházy György drámaíró, — aki a „Missa Solemnis,<1 cimü liturgiái drámájával nagy óikért ért el, — héfchőnapi munkával óriási méretű szabadtéri játéikot irt „Sancti Hungaro- rum“ címen s ebben a magyar szentek élet- történeiét fogja bemutatni. Huszonnyolc magyar szent glóriás alakja elevenedik meg a játék során s közülük 11 ivadéka és leszármazottja a honalapító Árpádnak, Ujházy a budavári koronázó főtemplom előtti térre irta a szabadtéri játékát, ezért nem is lesz díszlet, hanem az egész szabadtéri játékok hátterét a Halászbástya, a Szent István szobor, a koronázó főtemplom és a Szentháromság szobor fogja nyújtani. A terv Hóman Bálint kultuszminiszter tetszését is megnyerte s a miniszter máris utasítást adott az előkészületek megtételére. Öregedő egyéneknél, Ha az erek meszesednek, Jgntándi"-^ sc",,,,e"Mk’ S évekkel tovább élhetnek. Kapható kis és nagy üvegben. még hozzá kell számítani azokat a magyarokat, akik Kassán élnek, magukat magyaroknak vallják, de nem csehszlovák állampolgárok. Kassán 1921-ben és 1930-ban is legkevesebb 15.000 magyar ember élt, ha tisztán csak a népszámlálás adatait vesszük alapul, pedig kétszer annyi is, sőt több is volt és van. Már most ugyanazt a 15.000 magyart nem illeti meg a magyar nyelv- használat 1930 óta, akiket annak előtte megilletett. Ennek bizonyára senkisem adhatja elfogadható megokolását, csupán csak az elfogult sovén csehszlovák nemzeti politika, mely a magyarságot minden áron be akarja olvasztani és azt a látszatot akarja kelteni, mintha itt a magyarság már elenyésző csekély számánál fogva sem volna hivatva bármilyen szerepre. — A kassai kulturális, társadalmi, egyesületi és sportélet túlnyomó magyar jellegére, Kassán a magyar sajtótermékek nagy kelendőségére nem is akarunk most bővebben hivatkozni, hanem csak felsorolt adatainkra mutatunk rá, mert már azokból is teljes határozottsággal tűnik ki, hogy Kassán a magyarság száma még ma is feltétlenül meghaladja a 20-as arányszámot és ennek következtében vele az 1930. évi népszámlálás adatai alapján súlyos jogfosztás történt, amely semmiképpen sem maradhat orvoslás nélkül. — Belügyminiszter Úrhoz fordulunk tehát és kérdezzük: 1. hajlandó-e a kassai lakosság nemzeti megoszlását a legsürgősebben vizsgálat tárgyává tenni, 2. hajlandó-e megfelelően intézkedni, hogy a kassai magyarságot 1933-ban ért sérelem jó- vátétessék és Kassán a magyar nyelv visz- szakapja mindazokat a jogait, amelyekkel azelőtt bírt. Interpellációnkra kérjük a sürgősség kimondását. tatott politika, amely arra irányul, hogy a zsidó népnek hasznot juttasson olyan országban, amelyet több évszázad óta arab nép lakik. A jegyzék azt követeli, hogy Palesztina területileg érintetlen maradjon. Még a bizottsági jelentés közzététele előtt Palesztina arabjai kérték az arab világot, hogy lépjenek akcióba a palesztinai arab érdekek mellett. A jegyzék ennek a kívánságnak az értelmében készült el. A budai koronázó templom előtt föleievenitik a magyar szentek életét Nagyszabású előkészületek a budapesti eucharisztikus világkongresszusra ®eszélő tények Az állami szolgálatba az 1937 február 18-iki kormánya nyilatkozat óta a bécsi Reichspost cimü lap jelentése szerint már néhány németet felvettek. így a postánál 50 jogász között 9 és 40 műszaki tisztviselő között 8 németet alkalmaztak. A prágai postatakarékpénztárnál 2 hivatalnokot és a csehországi országos hivatalnál a I fogalmazói szolgálatba 5, a rendőrszolgálatba 8, az országos számfejtői szolgálatba 3, a hivatalnoki osztályba 1* állatorvosi szolgálatba 1, irodatiszti állásba 11, és altiszti állásba 1 németet alkalmaztak. Bár ez a szám az idézett lap véleménye szerint is nagyon csekély, de mi magyarok még ennyi magyar fölvételéről sem tudunk, mert semmilyen hivatalos közleményt nem ismerünk arról, hogy február óta az állami vagy az országos közszolgálat terén akár egy magyar nemzetiségű pályázót is alkalmaztak volna és mivel | hinni szeretnők, hogy a kormány a nyiB laíkozaíát komolyan veszi, kérjük a miniszterelnök urat, hogy hivatalos közleményben tájékoztasson minket ar- í ról, hogy az ismert kormánynyilatko- | zat óta az állami és az országos szol- i gáíatba hány magyar pályázót vettek Í fel, hogy meggyőződhessünk arról, hogy a kormány az ígéretét be is tartja, fl '^Nagyszombat városban a legutolsó népszámlálás után kí- i adott hivatalos statisztikai jelentések jj szerint a csehszlovák állampolgárság- \ gal bíró lakosság közül 864, a csehszlo- | vák állampolgársággal nem biró lakos- | ság közül pedig 70 vallotta magát ma- i gyárnak, vagyis a magyar lakosság | száma közel ezer és ennek dacára a városban nincs magyar népiskola és a I magyar szülők gyermekeiket kénytelenek a csehszlovák tannyelvű iskolába járatni. Ha tekintetbe vesszük, hogy Szlovenszkón 3508 község van és mégis van önálló népiskolájuk, következik, hogy a nagyszombati magyarságnak szintén jogos kívánsága, hogy önálló magyar népiskolája legyen, hogy gyermekeit magyar anyanyelvén taníttathassa és igy azokat az iskola ne nem- zeílenitse el, ami nemcsak a mi kívánságunk, hanem az állam legfontosabb tényezőinek akarata is állandóan hangoztatott nyilatkozatuk szerint és igy jogosan kérjük az iskolaügyi miniszter urat, hogy a most következő tanévben Nagyszombaton is az önálló magyar tannyelvű népiskolát állítsák fel, A *vágsellyei járásbíróság területén a legutolsó statisztikai jelentések szerint a csehszlovák állam- polgársággal biró lakosság 55.5 százaléka, tehát a lakosságnak több mint a fele vallotta magát magyarnak és igy az ottani lakosságot megilleti a járásbíróságnál a magyar nyelvhasználati jog. A járásbíróság területén élő lakosságnak ezt a jogát az igazságügyminisztérium is elismerte, amikor rendeleti közlönyében a vágsellyei járásbíróságot az u. n. magyar kisebbségi járásbíróságok közé sorozta. Ennek dacára a járásbíróság minden kiadmányát csak az államnyelven adja ki még akkor is, ha a felek a bírósághoz magyarnyelvű beadványokkal fordultak és ezért kérjük az igazságügyminiszter urat, hogy haladéktalanul rendelje el a vizsgálatot a vágsellyei járásbíróságnál divó nyelvhasználat miatt és utasítsa a járásbíróságot arra* Hogy a nyelvtörvényt és annak végrehajtási rendeletét szigorúan tartsa be. Lemondott a román hadügyminiszter LONDON. — A Daily Héráid jelenti, hogy Anghelescu román hadügyminiszter lemondott, mivel nem ért egyet a kormány külpolitikájával. 2 DAMASKUS. A különböző sziriai pár- :okkal történt megbeszélés után a kormány közölte a főbiztossal, hogy a brit bizottság Palesztina-javaslatához Szíria nem járul liozzá. Ugyanekkor kérte a kormány a főbiztost, hogy adjon át a népszövetségnek zgy jegyzéket, amely leszögezi, hogy a sziriai kormány a brit bizottság jelentéséről megütközéssel vett tudomást, mert beismerését látja annak, hogy hibás volt az évek óta Palesztinával foly-
