Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)

1937-07-24 / 166. (4312.) szám

1937 julius 24, szombat* T>M<3aMAG^ARKlRL^ ÉfiiEl mm A S3@gén¥Sé9 ü&e^ismerése A nyári pihenő első napjait gyermekkori vá­mosomban, édesanyámnál töltöttem. Mind a ket- ten valahogy úgy vagyunk, hogy sem az anyát, sem a fiát nem érdekli a megváltozott arcú vá­ros, iskolák és emlékek az idővel együtt elvesz­tek nemcsak mellőlünk, hanem majdnem min­denki mellől, aki innen van a harmincon, s ha beszélgetni akarunk, akkor a meghitt, kis szo­bában ülünk, esetleg kimegyünk valamelyik szőlőhegyre vagy a Perec-menti rétre s ott sző­jük tovább el nem múló álmainkat. Most is, ahogy beszélgettünk, olyan érdekes alakot rajzolt meg édesanyám, akinek mai élete és régi múltja mintegy magyar sors és számunkra való intelem. Egy idősebb uriasszony, akivel sokszor elbeszélgetnek, nyilt leplezetlenséggel és hajlott korral a szegénység megértőjének és is­tápoló jóakarójának vallja magát. Harminc év­vel ezelőtt bűncselekménynek látszott volna, pe­dig akkoriban is voltak — csak kevesebben — szegény magyarok. Még nagyobb bűnnek azért, mert ez a kedves uriasszony egy gazdag bácskai ügyvéd felesége volt, aki a jól jövedelmező iro­dához a maga ötszázholdas bácskai birtokát adta hozományul. Az idők azonban múlnak s a Horkay Ferik és dolovai nábobok világában ők is elérték azonos sorsukat. A kártya és az úri élet először az irodát tette tönkre, aztán sor ke­rült a birtok megterhelésére, s mint ez már a szép magyar életben szokott lenni, a négylovas hintó után jött a kétlovas, aztán a gyalogjárás, mig az édesanyám barátnője egy szép napon nem irt már alá több váltót és elment az egyik tátrai fürdőhelyre igazgatónőnek. Nyelvi felkészült­sége, széles látóköre és csiszolt műveltsége ott tartotta majdnem két évtizedig, hogy most maga is nyugdíjból éljen s a saját munkájáért kapott nyugdíj öröme megláttassa vele mások életét és részt kérjen az ezerarcú szegénységből. Most mind a ketten kis házban élnek, az egyik nyolc szobája csakúgy egy szobácskává zsu­gorodott, mint a másik három szobája, a sok be­szélgetésen kivül csak a szegények, az árvák és özvegyek sorsa érdekli őket s hol könnyekkel, hol kevés pénzecskével igyekeznek könnyíteni a sok kis ház még nagyobb nyomorúságán. Mo­dern szociológus szempontjából bizonyára lemo­solyogni való ideális munka, a magam szeméből nézve bizonyos „dolgok jobbra fordulása". Sze­génynek kellett lennünk, hogy a saját fajtánk szegénységét annál élesebben megláthassuk. El kellett vesztenünk anyagi és szellemi értékein­ket, hogy ne csak érzelgős regényekben, hanem a valóságban is szorosabban lássuk meg egy­másban a testvért. Roppant leckén kellett át­mennünk, hogy tanulni tudjunk. S ami mindennél értékesebb, a régi világ köztünk élő emberei lát­ják meg a ma parancsoló szükségét. Amig fiata­lok zsurokra, divatra, színházra, filmre, szórako­zásra, hétvégi kirándulásra és ezer csábitó lehe­tőségre gondolnak, addig a köztünk élő öregek, az elmúltak nemzedéke szociális közösséget vál­lal a magunk szegénységével s ezt nem népgyü- léseken, haladást, humanizmust, világbékét és demokráciát hirdető hangszórókon át teszi, nem ad ki ezerarcú és ezer jelszavu sajtót, hanem egyszerűen átértékeli saját múltját és pirulás és szégyenkezés nélkül, ösztönös szívvel találja meg a kapcsolatokat. A magunk szegényeivel szemben való jóté­konykodás sokszor méreg és áfium. Olyan má- kony, amellyel felejteni akarjuk azt, hogy tulaj­donképpen felelősséget kellene vállalnunk. Aki nem bírja anyagilag, az bizonyára birja szelle­mileg, sőt rendszerint úgy szokott történni, hogy a csak szellemiekkel bírók hajolnak közelebb sa­ját szegényeikhez. Két szomszédos kis ház két öreg asszonya délutáni beszélgetéseiken felelős­séget vállal, mig unokáik ki tudja mit fognak művelni s hogy fogja őket még jobban szegényi- teni a jövő. A szegénység megismerése elsősorban egyéni áldozat. Egyéni áldozat azért, mert magunknak I is szegénynek kell lennünk ahhoz, hogy a sze­génységet megismerhessük. Nem tehetek róla, amikor kisebbségi magyar társadalmi megmozdu- dulásokról van szó, sohasem tudom végigolvasni bizonyos belső gúny és szigorú bírálat nélkül a hírlapi beszámolókat. Minden „mentési" akciónk nagyszámú tisztikarral történik, amelyben a tár­sadalmi ranglétra szerint helyezkednek el a ve­zetők, de egyetlen a nép megmentésére irányuló mozgalomban vagy tömörülésben sem olvastam még a nép fiának vagy asszonyának a nevét. Melyik ér többet a kettő közül? Az az áldoza­tos őszinteség-e, amely minden gyülésezés és , nyilvánosság nélkül egyedül a szív és az öregen is frissen dolgozó értelem munkájából fakadt, vagy az a külsőleg színes és látszólag nagystílű .társadalmi megmozdulás", amelyben sok a sze- I replő és kevés az aktív megsegített? Az aratás idején még egy fokkal tovább me- ! rek és egyéni szociológus módján szeretném égnézni a magyar földbirtokosok és gazdák ;jnkásait, napszámosait, vájjon mindnyájan : agyarokat alkalmaztak-e és nem túlságosan ‘ Hcsony munkabérekért-e? Nem történt-e meg idén is, hogy a kis Kánaánnak is beillő Ga- * ovölgyön a legjobb magyar gazdák vagy bir- ’ ,osok is más nemzetiségű munkásokat fogad- : . talán azért, mert azok egy szekér szőlőkarót ' yittek ajándékba? Szeretném megnézni azt is, ( )y nyári pihenést élvező egypár magunkénak evezhető bankunk hogy segített a törpebirto- * oson, vagy a nyomorgó iparos hóna alá nyult-e ^ alaki? 1 A szegénység megismerés* az első légés # BHk Nagy nyomorban háti meg Budapesten a lángszóró feltalálója Az egyetlen magyar, aki rajta volt a „háború bűnöseinek“ listáján BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelen­tése.) Szerdára virradó éjszaka a Rókus kórházban meghalt Szakács Gábor gépészmérnök, volt százados, Európa egyik titokzatos embere. Szakács a háború alatt ujtipusu gépfegyvert talált fel s aZ ő nevéhez fűződik a lángszóró feltalálása is, amely a világháború alatt a nyugati harctéreken bor­zalmas sikerrel működött. E gyilkos fegyver konstruá­lása miatt 1920 februárjában Párisban a nagykövetek tanácsa Szakács Gábort is felvette a háború Idlencszáz bűnösének névsorába. Egyéb­ként 6 szerépeit egyedül a magyarok közűi ezen a listán. A háború után találta fel az olvasztólővedéket, amely áthatol a legvastagabb acéllemezen is. Később feltalálta a repülőgépek motorját megbénító elek­tromos hullámok ellenfegyverét. Nagyszerű ipari gépeket is konstruált. A magyar fel­találók között a legkiválóbbak között emlegetik nevét, összesen 300 találmánya volt, ezek közül 40 hadásza­ti. Nyugtalan természete miatt állandón járta a vilá­got. Többszőr felbukkant Angliában és egy ideig egy nagyobb német gyár vezetője volt. Az utolsó hóna­pokban teljes nyomorba jutott és nagy szegénységben halt meg. Hozzátartozói nem voltak s egyelőre teme­téséről sem gondoskodott senki. Romániába sem engedik be Trockij fiát Attól tartanak, hogy az ott élő oroszokat akarja megszervezni BUKAREST. — Troczkij Leó Belgrádban tar­tózkodó fia távirati utón kérdést intézett a ro­mán külügyminisztériumhoz, hogy feleségével együtt megengedik-e neki a Romániába való uta­zást. Az Iníormatione cimü román lap jelentése szerint a román kormány közölte az ifjabb Trockijval, hogy az utazást nem engedélyezheti. A román kormánynak ugyanis az a nézete, hogy ez az utazás nem magánjellegű, hanem az a célja, hogy ^ a fiatal Trockij apja megbizásából a világ va­lamennyi államában élő oroszokat megszer­vezze. Ismeretes, hogy a fiatal Trockij az elmúlt héten Budapesten járt, de az ottani hatóságok rendkí­vül udvarias formában eltanácsolták öt az or­szág területétől. h fialod Harcon) sittem Hazájába, Bolognába érkezed Róma kormányzója ünnepélyesen adta ót Bologna polgármesterének RÓMA. — Ma éjfél után 25 perccel in­dult el a római pályaudvarról az a vonat, amely Marconi földi maradványait Bolognába szállítot­ta. A vonaton utazott az elhunyt özvegye, leg­idősebb leányával, Formicho, az olasz akadémia alelnöke és Colonna herceg, Róma kormányzója. A különvonat az elhunyt Marconi koporsójá­val a kora reggeli órákban érkezett meg Bologná­alatt, az 1000 koronán aluli jegyzéseket 30 na­pon belül kell lefizetni. Kassa város maga 151 ezer koronát jegyez. A közeli napokban kiírják a pályázatot a kiállítási plakáttíkra is. A jövő hét folyamán várják Kassára dr. Jirsát, aki a préraui kiállítást rendezte s azért jön Kassára, hogy a keletszlovenszkói országos kiállítás meg­szervezése és rendezése ügyében útmutatásokkal szolgáljon. ba. A kormány nevében Colonna herceg, Róma kormányzója adta át a koporsót Bologna város polgármesterének. A jelképes szertartás után a gyászmenet reggel félkilenckor hagyta el a pálya­udvart és a Szent Petronio Bazilikába vonult. Az útvonalon, ahol a gyászmenet elhaladt, óriási tö­meg állott sorfalat. Ifjabb tüntetések Belgrádban a konkordátum ellen BELGRÁD. — A jugoszláv főváros la­kosságának s a pravoszláv egyháznak kon­kordátum-ellenes harca még mindig nem szűnt meg. Csütörtökön este megint heves tüntetésre került sor s ennek során a csend­őrségnek is közbe kellett lépnie. A szent Száva templom körű] állandóan nagy tö­meg gyűlik össze, ahol a szónokok egész sora ágál a konkordátum és a kormány el­len. A csendőrség szét akarta oszlatni a tömeget, de azok ellenálltak, úgy hogy a karhatalomnak erősítést kellett kérnie. Csak a késő esti órákban sikerült a töme­get szétoszlatni. A csendőrség több tünte­tőt letartóztatott. Az összetűzés során töb­ben meg is sebesültek. A konkordátum-javaslat vitáját különben ma fejezik be a szkupstinában. A vita szen­vedélyesen folyik ugyan, de újabb iz­galmas jelenetekre nem került sor és a par­lament elnöksége reméli, hogy a javaslatot simán szavazás alá bocsáthatja. A kormány 450 ezer kannával járul hozzá a kassai kiállitáslioz Maion Milánt bízták meg a kiállítási szövetkezet megszervezésével •••••■ KASSA. — (Szerkesztőségünk telefonje­lentése.) Megírta a PMH, hogy az elmúlt napokban Mitske Marian kassai kormány- biztos vezetésével többtagú küldöttség uta­zott Prágába, hogy az illetékes minisztériu­moknál eljárjon a jövő nyáron Kassán ren­dezendő keletszlovenszkói kiállítás ügyé­ben. A küldöttség most érkezett vissza Prá­gából és a kiállítás előkészítő bizottságának tegnapi ülésén a kormánybiztos beszámolt a küldöttség prágai utjának eredményéről. Bejelentette, hogy a küldöttséget fogadta Hodza Milán minszterelnök és Najman Jó­gyarság megismeréséhez. Mindig inkább szegény, mint gazdag nemzet voltunk, itt, Csehszlovákiá­ban egy-két szerény sávot kivéve, ugyanolyan szegények vagyunk, mint a magyarországi szo­ciográfiái könyvekben annyiszor és joggal emlí­tett hárommillió magyar. Vájjon nem erkölcsi tantárgy lenne-e számunkra a szegénység meg­ismerése, mint ahogy egy hatalmas nemzet ve­zetői nem átallották közönséges munkássorba állni azért, hogy a szociális tennivalókat a leg- érzékelhetőbb formában sajátíthassák el? Minden mondat után kérdőjel kívánkozik. A kérdőjeles mondatokra feleletet várunk. A fele­let minden álszemérem s nem helyénvaló tilta­kozás nélkül magunktól érkezzék. FARKAS ISTVÁN. zsef kereskedelemügyi miniszter. Mindket­ten megígérték, hogy teljes mértékben tá­mogatni fogják Kassa városát a kiállítás rendezésében. A miniszterelnök egyben kö­zölte velük, hogy az állam 450.000 koronával fog hozzájá­rulni a kiállítás költségeihez. A kiállítás költségei közel két millió koro­nára fognak rúgni. Az állami hozzájárulá­son kivül az országos választmány 300.000 koro­nát fog adni. A tegnapi ülésen felolvasták egyben dr. Meznik kárpátaljai országos alelnök átira­tát, amelyben tudatja a kiállítás előkészítő bizottságával, hogy Kárpátalja hivatalosan nem vesz részt a keletszlovenszkói kiállítá­son, mert nemsokára ott önálló kiállítást fognak rendezni. A keletszlovenszkói kiállí­tásnak Kassán országos jellege van. Az előkészítés munkálatai már annyira előre­haladtaik, hogy a fövő héten megalakul a kiállí­tási szövetkezet. Korlátolt felelősségű társaság formájában alakul meg a szövetkezet s annak megszervezésével Maxon Milán volt polgár- mestert bízták meg. A szövetkezet tagsági részjegyeket bocsát ki 100 és 1000 korona névértékben. Az 1000 koro­nás jegyzéseket az aláírástól számított 15 nap Tízéves a pozsonyi városi autóbuszvállalat POZSONY, — (Szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) Megírta a PMH. hogy a po­zsonyi városi autóbuszvállalat most ünnepli fönnállásának tízéves fordulóját. A vállalat I igazgatósága erre az alkalomra a pozsonyi hatóságok és a sajtó képviselői részére több autóbuszon kirándulást szervezett a Po- zsony-környéki Babára s onnan Szent- györgyre. Tegnap délután félöt órakor há­rom autóbuszon indultak el az országos s városi hatóságok és a sajtó képviselői az autóbuszvállalat igazgatóságának meghívá­sára a babai kirándulásra. Ott volt dr. Dula Igor országos alelnök, továbbá dr, Kraus Ferenc és dr. Förster Viktor pozso­nyi alpolgármesterek, dr. Neumann Tibor, Neumann Ferenc és dr. Aixinger László, az egyesült párt városi képviselői s a po­zsonyi magyar, szlovák és német sajtó szá­mos képviselője. A kirándulást és az azt követő bankettet Bartosek mérnök, a vállalat vezérigazgató­ja szervezte meg s ő maga kalauzolta a ven­dégeket. A társaság előbb a Babán lévő Országh-menedékházban meguzsonázott, majd Szentgyörgyre mentek s ott a vállalat vezetősége vacsorát rendezett a meghívott vendégek tiszteletére. A vacsora alatt el­sőnek Bartosek Jaroslav vezérigazgató mon­dott pohárköszöntőt, majd a két polgármes­ter s utána a sajtó képviselői. A magyar és a német sajtó képviselői nevében Benyov- srky Károly pozsonyi szerkesztő beszélt. A pozsonyi magyar közönség nevében dr. Neumann Tibor és dr. Aixinger László üd­vözölte a vállalat vezérigazgatóját, aki kon- ciliáns magatartásával kiérdemelte a város őslakosságának megelégedését. Dr. Aixin­ger László egyben a pozsonyi városi villa­mostársaság alkalmazotti és munkáskarára ürítette poharát. Utána Bartosek vezérigazgató a pozsonyi au- tóbuszvállalat tízéves történetéről mondott el érdekes adatokat. 1927-ben szervezték meg az első autóbuszjáratot Pozsonyban. Akkor hat au­tóbusz bonyolította le a forgalmat. A követke­ző évben már tizenhárom, 1929-ben 24, az idén pedig már 40 autóbusza volt a vállalatnak. Az el­ső esztendőben a hat autóbusz 200.000 kilomé­ternyi utat tett meg, ebben az esztendőben pe­dig már eddig 1.800.000 kilométert. Az elmúlt tíz esztendő alatt a városi autóbuszok 12 millió kilométert tettek meg. Ma naponkint 4700 kilo­méternyi utat tesznek meg átlag az autóbuszok. Tiz érv alatt az autóbuszvállalat 90 millió utast szállított. Ugynez idő alatt a vállalat hatalmas gépkocsijai 4 millió liter benzint fogyasztottak ami 11 millió koronába került. Vannak a vállalatnak fagázzal hajtott autóbu­szai s az elmúlt tiz év alatt 400 vagon fát használ­tak el. Pozsony az egyedüli városa a köztársa­ságnak, amely ezt a fajtáját az autóbuszoknak bevezette. Jelenleg tizennégy fagázzal hajtott autóbusza és tizenkét Diesel-motoros autóbusza van a vállalatnak. A tizenkét utóbbi kocsit bár­mikor át lehet alakítani fagázos vagy benzires hajtásra. A kiránduló társaság az éjszakai órák­ban tért vissza Pozsonyba. 5

Next

/
Thumbnails
Contents