Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)
1937-07-22 / 164. (4310.) szám
6 1937 julius 2% csfttörtSK* 1} Társadalmi Élet 4f: A komáromi Charitas julius 2<5-én, vasárnap este nagyszabású Anna-bált rendez a dalegyesület kerti helyiségében. # A losonci Jó Szív asztaltársaság nyári mulatsága. A jótékonyság jegyében dolgozó losonci „Jó Szív” asztaltársaság julius 18-án tartotta meg a kedvezőtlen időjárás következtében elhalasztott szokásos nyári mulatságát a losonci fürdőben. A közebéddel egybekötött mulatságot a másfélóráig tartó záporeső erősen megzavarta s csökkentette annak úgy erkölcsi, mint anyagi sikerét. A nemes célt szolgáló egyesület évről-évre több mint 30 iskolásgyereket szokott társadalmi és nemzetiségi különbség nélkül tető- től-talpig felruházni s hogy a felruiházandók száma ez évben se kevesbedjék, az egyesület vezetősége azzal a tervvel foglalkozik, hogy jótékonysági munkáját társadalmi akció megindításával fogja teljessé tenni. „Magoar iskola Eüyesület“ — MEG KELL MENTENI A NAGYSÁ- ROSI RAKÓCZI-KÁPOLNÁT. Nagysároson, II. Rákóczi Ferenc szülőhelyén, a kannelihegyi Boldogasszony napján tartották meg a szokásos évi búcsút és ez alkalommal Dobránszky József szinyei esperes-plébános üdvözölte Koncz Ödön nagysárosi egeres-plébánost. Felemlítette beszédében, hogy a Rákóczi-korabeli régi gótikus kápolna már düledezőben van, végpusztulás fenyegeti a műemléket, amelyneík megmentését hiába szorgalmazza a kegyuraság a pozsonyi re- ferátusnál. Országos gyűjtés megindítását indítványozza a kápolna megmentésére. — TÍZÉVES a pozsonyi autóbusz. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: A pozsonyi városi autóbuszvállalat most ünnepli fennállásának tízéves fordulóját. 1927 nyarán jelentek meg az első autóbuszok Pozsony uccáin. Akkoriban a vállalat inkább a belváros forgalmának lebonyolítására használta az autóbuszokat s csak később fejlesztették ki az autóbusz- járatokat a külső városrészek felé. Ma már közel félszáz autóbusz köti össze a külső városrészeket a város központjával s a vállalat most újabb tizenkét autóbuszt rendelt meg, hogy azokat is beállítsa a forgalomba. A jubileum alkalmából a vállalat vezetősége a pozsonyi hatóságok és a sajtó képviselőinek részvételével csütörtökön kirándulást rendez a Babára, majd onnét Szentgyörgyre. Az autóbuszok délután félöt órakor indulnak el Pozsonyból. — „TE VAGY A HALÁL MENYASSZONYA." Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Kuhnert Artúr 28 éves berlini születésű, bódenbachi illetőségű cukrászsegéd Dévényben tengette életét kertészmunkával, mivel szakmájában nem tudott elhelyezkedni. Emiatt ön- gyilkosságra szánta el magát és mielőtt szándékát végrehajtotta volna, levelet irt egy Dévényben lakó orvos szobalányának, a levélhez jegygyűrűt mellékelt e szavakkal: ,,Te vagy a halál menyasszonya! Én meghaltam! Isten veled!" Ezután másfél liter rézgálicolda- tot ivott meg. Eszméletlen állapotban akadtak rá, magához téritették, de mielőtt orvosi segítség érkezhetett volna, a fiatalember eltűnt. Most a csendőrség keresi. Egy héttel ezelőtt Kuhnert le akart ugrani a dévényi halálszikláról, de akkor megakadályozták szándékában. i — BETÖRÉSEK ÉS FOSZTOGATÁSOK. Nyit- ráról jelentik: A zobori szőlőkben tovább folynak a lakásfosztogatások. Tegnap éjjel Ohovanec Jusztin lakásában törték föl a szekrényeket és egy 10.000 koronás takarékbetétkönyvet vittek el 200 korona készpénzzel együtt. — Barát Lídia ismert széllhámosnő, aki nemrég szabadult a nyit- rai fogházból, Aranyosmaróton bamis cselédkönyvvel elszegődött Valkovics Gizellához és másnap egy társnője segítségével kifosztotta a lakást. Mintegy 3000 korona értékű ruhaneműt szedett össze, mialatt úrnője távol volt és megszökött. — Fanc6ikáról jelentik: A beregszászi csendőrök a környéken elfogták Dancsil János rovóttrhiultu olmützi betörőt. Dancsil revolvert rántott a csendőrök láttára, de azok kicsavarták kezéből a fegyvert és megvasalva szállították be a 'beregszászi fogházba. — MEGHALf A GUTÁI SZERELMI DRÁMA MÁSODIK ÁLDOZATA IS. Komáromból jelenítik: Közöltük tegnap, hogy Guta községben Nagy Mihály 22 esztendős munkáslegény és Máté Júlia 17 éves leány közösen öngyilkosságot határoztak el. A Simigh korcsmában miiláttak cigányzene mellett, majd éjféli egy óra után a leány .szüleinek ablakában leveleit helyezett el, amelyben elbúcsúzott s egyben bocsánatot kért, hogy fájdalmát fog okozni. „Talán jobb lesz nekem odaát, mint itten! Isten veletek s velünk!“ —~ irta a leány, majd a kertbe mentek iki, ahol a legény egy revolverrel agyonlőtte a leányt s önmagának szájába lőtt. A leány azonnal meghalt, a fiút reggel még élve találták meg a járókelők. Nagy Mihály a komáromi kórházban szenvedett ki. Tettüknek oka valószínűleg az, hogy a szülők ellenezték a fiatalok házasságát. — A GARAM ÁLDOZATAI. Zselizről jelenük; Lójda Dezső 10 éves kisfiú, aki szüleivel Zselizről Garammikolára ment át a cséplési munkához, fürödni ment hasonlókorú pajtásaival * Geramba. Mély vízbe tévedt és fuldokolni kezdett. Mire pajtásai segítségei hoztak, úszni nem tudó fim számára, addigra az elmerült és csak kétórai keresés után találták meg holttestét — FÉNYKÉPEZŐGÉPET LOPTAK A VONATON. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Z&k Vilmos, a prágai pénzügyigazgatóság tisztviselője följelentést tett a rendőrségen, hógy Pozsonyba utaztában a vonaton valaki ellopta fényképezőgépét. Kára 1600 korona. A rendőrség megindította a nyomozást* Mintha uj sebeket gyógyító szellők lengedeznének kisebbségi életünkben. Mintha a magyar kisebbség is feleszmélt volna húszéves letargiájából. Fel akar tá- pászkodni és tettekkel készül bizonyítani, hogy élni akar, itt ezen a földön. Saját erejében bízva, meg akar állani a maga lábán és csupán ebben az őserőben bizakodva akarja kiharcolni azt, ami őt joggal megilleti. Nem tagadhatjuk le — mindnyájan itt élő magyarok, — hogy az elmúlt húsz év alatt összefogó, hathatós erőnket — együttesen még ott sem éreztettük, ahol erre alkalom lett volna, például az iskolaügyeinkben. Aléltságunkban mutatkozó tétlenségünket sokan I félremagyarázták és azt hitték, hogy erőtlenek vagyunk, pedig csak erőt gyűjtöttünk, erőt a jövőnk számára. A mi jövőnki gyermekeink jövője. Ebbe a jövedőbe, gyermekeink nevelésébe bele akarunk szóíami. Ehhez jogunk van. Ha eddig ezt nem tettük minden erőnkkel, úgy most szervezkedni akarunk, hogy gyermekeink szellemi irányítása, nevelése, kulturjövőjének vonalvezetése* a ml kezeinkbe legyen letéve. Amig a németek első perctől kezdve a német kultur- javak átmentésén fáradoztak, nemcsak a német szót, a német irodalmat állították talpra, hanem lerakták számtalan polgári és elemi iskola alapjait, ezeket húsz éven át folytonosan fejlesztették, addig mi jogos parlamenti felszólalások, törvényen alapuló vezércikkek és pártközi felszólalásokon kivül — ezen a téren keveset teremtettünk. A magyar iskolaügy kérdése nem mitőlünk függött. Nekünk sem az iskolák felállításába, sem létszámába, tanrendjébe, tanítók, tanárok, igazgatók és tanfelügyelők kinevezésébe beleszólásunk nem volt. Pedig lehetett volna. Az alkotmánylevél, iskolai törvények száz és száz alkalmat adtak nekünk arra* hogy gyermekeink kulturjövőjébe beleszólhassunk, de ezt, sajnos, nem elegendő mértékben tettük, vagy ha tettük is, indítványainkat elgáncsolták. Ha összefogtunk volna, ezen a téren is sokkal eredményesebb múltra tudnánk rámutatni. Amig a németek haladéktalanul megalakították a már hatalmas erejű „Schulvereinokat", mi csak messziről szemléltük ezeket s azokat a gyönyörű eredményeket, amelyek megmentették a német iskolákat, a német ifjúságot, a német szót, a német lelket a német jövőnek. Cselekednünk kell: keserű szólamok helyett — az utolsó óra — cselekednünk kell. Nem leszünk úttörők, amikor a német kisebbség iskolapolitikáját lemásoljuk, de megmentjük ifjúságunkat, gyermekeink lelkét és magyar iskoláinkat. Olyan mértékben, aminő mértékben ez minket számbeli adottságunknál, kulturmultunknál, az alkotmány- levél és iskolai törvényeink alapján minket megilletnek. Elkésve bár, de haladéktalanul meg kell teremteni külön Szlovenszkón és külön Podkarpatszká Ruszban a ,Magyar Iskola Egyesületeket". Losonc város tízéves gazdálkodása a járási választmány kritikájának tükrében LOSONC. — Losonc város 'képviselőtestülete az elmúlt napokban közgyűlést tartott, melynek napirendjére a járási választmánynak Losonci város gazdálkodását felülbíráló, 16 oldalira terjedő leirata tűzetett ki. A járási választmány ugyanis Losonc város 1927—35. évekre szóló zárszámadásaival kapcsolatban különféle hibáikat észlelt, amelyeknek záros határidőn belül1 való megszüntetésére utasította a város vezetőségét* A képviselőtestületi gyűlés a kifogásolt pontokat szakaszonként vette tárgyalás alá. Mindenekelőtt Krúdy Pál és dr. Nagy Zoltán képviselők kifogásolták azt, hogy ezek a közel 10 évre szóló zárszámadások csak most kerülnek a képviselőtestület elé, holott azokat annak idején kellett volna letárgyalni. A leirat elsősorban kifogás tárgyává teszi azt, hogy a városi házaknál a lakbérhátralékok még mindig igen súlyos összegeket tesznek ki, ezért felhívja a vezetőséget, hogy a mintegy 360.000 koronát kitevő lak- Sérhátraléfcok rendezése s azoknak sürgős behajtása iránt a megfelelő intézkedéseket haladéktalanul tegye meg.. Scwamberger főjegyző előterjesztésére kimondotta a közgyűlés, hogy a behajtható és be nem hajtható követelésekről a kimutatást haladéktalanul elkészítteti s döntés végett a legközelebbi közgyűlés elé terjeszti. A járási választmány a városi adók és illetékek kezelése tekintetében is kifogásokat hoz fel, figyelmeztetvén a városi adóhivatalt az előírások pontos betartására. A községi alkalmazottak című szakasznál kifogásolja a leirat azt, hogy az egyes hivatalok és tisztségek betöltése a szisztemizáció alapján 1 mind a mai napig sincs keresztülvezetve, a városnak jelenleg több alkalmazottja van, mint amennyit a kerület által jóváhagyott pótszabály- rendelet megenged. Megállapítást nyert, hogy az alkalmazottak szaporítását uj tisztségek beállítása (így például a CPO) tette szükségessé, de Krúdy Pál képviselő nyomatékosan kifejezést adott annak, hogy az alkalmazásoknál figyelembe kell vermi azt, hogy van-e ezekre fedezet a költségvetésben? Nagyobb vitára adott alkalmat a leiratnak a városi mérnöki ügyosztály ügykezelésére és gaz- Pdálkodására vonatkozó kritikája. Hibáztatja a I leirat azt, hogy a mérnöki ügyosztály a saját re- S isijében végezteti a városi épületek javítását, az utak kövezését és a járdák építését, valamint a szükséges anyagot szabadkézből vásárolja. Megfontolásra ajánlja a képviselőtestületnek azt, hogy ezek a munkák nem volnának-e előnyösebben végezhetők rendes pályázat utján? Szemléltető példaként állítja oda a leirat a még ma is befejezetlenül álló gazdasági épületet, 4 gazdasági cseléd lakását és az ahhoz tartozó gazdasági berendezkedést. Dr. Sacher Géza képviselő szerint a leiratnak erkölcsi súlyát lerontja az, hogy a járási hivatal maga sem jár jó példával elől az előírások és szabályok betartásánál. Konkrét esetre hivatkozik. A városi építkezési szabályrendelet ugyanis uj építkezések esetén bizonyos szabályokat ír elő. Megállapítani kívánja azt, hogy a járási hivatal, mint elsőfokú építési hatóság — legutóbb a szabályrendelet előirásainak figyelmen 'kívül hagyásával engedélyezett egy építkezést. A leirat utolsó szakaszában „előlegek megtérítése" címen, részben alaki természetű hibákat állapit meg; a választmány, felhiván a város vezetőségét arra, hogy legkésőbb a folyó év végéig a kifogásolt tételeket rendezze, illetve, ahol a lehetőség meg van, az előlegek megtérítése ügyében a szükséges intézkedéseket tegye meg. A közgyűlés Schwamberger városi jegyző javaslatára utasítja a városi számvevőséget, hogy az egész anyagot gondosan nézze át, dolgozza fel s november elsejéig terjessze elő jelentését a képviselőtestületnek. Nagyszerű, lelkes német munka példája áll előttünk, sokkal könnyebb lesz tehát a szervezkedésünk, az alapításunk, mintha minden példa nélkül és mér létesített pozitívumok nélkül kellene sorsdöntő munkánkat meg. kezdeni. Tartalmat kell adnunk és tartalmat fogunk adni ama szálló igévé lett mondatnak, hogy: „Magyar gyermek magyar iskolába való!" Rá fog eszmélni minden magyar szülő, hogy ha jövőnket fel akarjuk építeni, az építést a magyar iskolán kell elkezdeni. Ebben a kérdésben nem lehet közöttünk világszemléleti különbség. Veszekedjenek az apák, politikai, fai: vagy vallási meggyőződésük miatt, ez azonban nem vonatkozhatok arra az alapvető és jövőt-mentő igazságunkra, hogy minden magyar szülő gyermeke kizárólag és csakis magyar iskolába járhasson. Az ezeréves múlt, a demokratikus jövő mind azt bizonyítják, hogy gazdasági szempontból is, nagyobb jövője van az olyan gyermeknek, aki saját, szent anyanyelvén tahulja meg az általános- és szakismereteket, mintha idegen nyelven sajátíthatja el ezeket. A gyakorlati pályán működők tudják ezt legjobban megállapítani, hogy egy idegen nyelvnek a finomságát, lelkét, aprólékos árnyalatait soha, de sóba nem sajátíthatják el tökéletesen. Ha igaz és őszinte a demokráciába vetett hitünk, akkor hinnünk kell abban is, hogy olyan mértékben fogják gyermekeinket a kenyérosztó, — nem szabadpályákon elhelyezni, mint amennyi erőnkhöz képest minket megillet, vagy ahogy most mondani szokták, amennyit ki birunk harcolni. Ezért kell szervezkedni, ezért kell megnyilatkoznunk országosan, becsületes, kitartó, mindnyájunk múltja erejével, ezért kell haladéktalanul megalakítanunk a „Magyar Iskola Egyesületeket". Hogy súlyúnk legyen, hogy harcias szervünk legyen, amely felemeli mindenütt a szavát, ahol velünk törvénytelenségek vagy igazságtalanságok történnek. Egy harcos szerv, amely törvényes eszközökkel ki fogja küzdeni, hogy minden magyar gyermek magyar iskolába járjon és járhasson; hogy gyermekeinket magyar nemzetiségű tanítók tanítsák és magyar nemzetiségű igazgatók és tanfelügyelők vigyázzanak arra, hogy a magyar kultúra áldásai, magyar értelmiséget neveljen az államnak. Ha nemzetmentő és nemzetalkotó jövőnk megalapozásához végre hozzá akarunk fogni, érdemi munkánk értelemszerűen ezzel a ténnyel kell, hogy kezdődjék. Ha összefogunk, anyagi erőnk is lesz hozzá, hogy ezeket a politikán feliilálló kulíurtestületeinket erősen megszervezzük és felvirágoztassuk. A magyar kulturegyesületek, a magyar nép elöljárói, lelkészei, hivatott vezetői álljanak sorompóba: alkossunk végre olyat, ami minden magyar embernek a leikéhez fog forrni, ami szívügyünk lesz, mert ettől függ a jövőnk! (BEREGSZÁSZ.) KISPÁL JÁNOS. 163 korona napibért kapnak a Belgiumba szerződtetett kárpátaljai bányamunkások UNGVÁR. —• Mint ismeretes, Kárpátalján újból munkásokat toboroznak a belgiumi bányák számára. Eddig összesen 477 munkást fogadtak fel és a 300 főIzületi csuznál és ischiásnál, neuralgikus és arthritikus fájdalmaknál egy pohár természetes „Ferenc József" ikeserüviz, reggelenként felkeléskor 'bevéve igen könnyű, lágy székletétet, jó emésztést, fokozott anyagcserét és kellemes közérzetet biztosit. Az orvosok ajánlják. 3* bői álló első csoport tegnap, julius 20-án indult útnak Husztról a belgiumi Monsba. A munkások különvona- ton utaznak, amely ütjük végcéljáig viszi őket. A második, 177 munkásból álló csoport, julius 27-én Csapról indul útnak Monsba ugyancsak különvonaton. A munkafeltételek rendkívül kedvezők, mert minimálisan 33.60 belga frank napibért biztosítanak a munkásoknak. Ez kb. 163 csehszlovák koronának felel meg. A következő toborzás az ökörmezői járásban fog végbemenni és érthető, hogy egész Kárpátalján óriási az érdeklődés a belgiumi bányamunka iránt. — A KÉMÉNYSEPRŐ „SZERENCSÉJE". Lőcséről jelentik: Gebner Árpád 28 éves ké- ményseprősegéd alaposan rácáfolt arra a régi babonára, hogy a kéményseprő szerencséit hoz. A kéményseprősegéd nem hozott szerencsét, ha- nem — pénzt Sikkasztott a mesterétől. Ugyanis utóbb! megbízta őt a kéménysperési díjak beszedésével, amit Gebner meg is tett, azonban a beszedett pénzösszeget, mintegy hatszáz koronát, az utolsó fillérig elmulatta. Ráadásul még elvitte munkaadójának a kerékpárját is, azután megszökött. A csendőrség rövidesen elfogta és most a fogházban elmélkedik a babona alaptalansága fölött. — TULERŐSEN KOPOGTATOTT - TIZENNÉGY NAPI FOGHÁZ- Rimaszombatról jelentik: Krlska Sámuel Üszőid lakos ném! mulatozás után egy éjszaka bekopogtatott a kávéház kaszirnőjéhez és mivel nem kapott választ, botrányos lármát csapott. A kaszirnő másnap feljelentést tett ellene és a rimaszombati bíróság most tizennégynapi feltétlen fogházbüntetésre Ítélte ás erőszakos üiivarbt, — FELLENDÜLT AZ ÉPÍTKEZÉS KOMÁROMBAN. Komáromból jelentik: Az utóbbi években örvendetesen fellendült Komáromban az építkezési kedv. Számos uj házat építenek s különösen a belváros házait építik s bővítik nagy sikerrel. Nagyon sok családi ház is épült a város 'külsőbb negyedeiben, aminek az az oka, hogy igen sok nyugidjas telepedett meg Komáromban. A Megye-uecában három helyen is folyik építkezés, aimi komáromi viszonyokat ' tekintve, nagyon jelentős eredmény. 1936rban az 1935-ös építkezéshez képest 15 százalék volt a javulás, idén újabb 10 százalékos javulás tapasztalható a tavalyihoz viszonyítva. — SZERENCSÉS KIMENETELŰ BALESET. Rozsnyóról 'jelentik: Majbuth. Albert ■ma-lomtulajdonoef, az egyesült párt rozsnyói körzetének népszerű elnökét e napokban könnyen végzetessé válható baleset érte a malomban. A hajtószíj elkapta a malomtulajdórtost és az életveszélyes helyzetben az volt, Májkuth Albert szerencséje, hogy a azij letépte róla a ruhát. így megmenekült a halálos veszedelemből és csupán kezén szenvedett elég súlyos sárülést.- KÉTEZER KORONÁT SIKKASZTOTT EGY FIATAL PRÁGAI PÉNZTÁROS. Prága Sporilov külvárosában egy kis bank 21 éves pénztárosa, Rössler Mirko, 200.000 koronát sikkasztott el és megszökött. A „sikeresen” kezdő bankhivatalnokot a prágai rendőrség keresi. xx HITEL. A gabonatermés kilátásairól, a gabonaárak alakulásáról és a 'hét gazdasági eseményeiről számol be élvezetes cikkekben és megbízható tudósításaiban a HITEL ma megjelent, tizenegyedik száma. A jól szerkesztett friss, gazdasági hetilap minden újságárusnál kapható.- MALNASZEDÉSBŐL FOGHÁZ. Rozsnyóról jelentik: Ugorcsák József rozsnyói erdőkerülő rajtakapta, a Krupinszky-fi vére két, amint málnát szedtek a tilosban. A két. fiatalember életveszélyesen megfenyegette a kötelességét teljesítő erdőkerülőt. Ugorcsák följelentésére a rimaszombati kerületi bíróság most, öthavi, illetve háromhavi fogházra ítélte a Kr.upinszky-fivéreket.- HÁTÁBAN ÁLLT MEG A VASVILLA. Komáromból jelentik: Németh Gizella tizenhétéves singellői leány cséplésnél segédkezett. A cséplőgép mellett állt éppen, amikor a gép dobja mellől egy vasvilla leesett, még pedig oly szerencsétlenül, hogy egyenesen a leány hátába fúródott s lapockái között megállt. Életveszélyes állapotban vitték be a kórházba.
