Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)

1937-07-20 / 162. (4308.) szám

4 ^I^^A\Wi5ARH!RLAK‘ 1937 julins 20, kedd, i Pályaválasztás és clhéloczkctfésl lehetősen Irta: Mészáros Gyula II. Utazzatok a megbízható LIDO Utazási Irodával. Minden héten gyönyörű autocar utazások a Grossglockneren és Dolomitokon át Velence, Trieszt, Abbázia; Suáak KI 990.—. Tengeri tartózkodás lehetséges. Párls: Luxusutazás. Svájcon és a francia Jura hegységen át, 14 nap, indulás minden második vasárnap. Július 25.-én a Rajnavidéken át Belgiumba, 14 nap KC 2050.— Minden héten Verdunon és Heidelbergen át K< 1395.—. Utazásunk gyöngye a francia Riviéra* Garmisch-Partenkirchen, Svájc, St. Moritz, Lago di Como, Lago di Garda, a Dolomitok, a Grossglockner érintésével, 14 nap, csak K< 1860.—. Vasúton és autocarral Szlovenszkóra és Kárpátaljára, SuSákba stb. Minden vasárnap Hlrschbergbef indulás 7-kor reggel KI 45.— Rendezésünk elsőrendű. Lakás és ellátás csak elsőrangú hotelekben. Jelentkezések: Lldo — Lldováautodopravaspol. s r. o., Praha II., Václavské nám. 72. Telefon 2I3-Ó8, 222-08 Tourlst — Brno, u Solnice 5/9 Ha felvetjük most a konkrét kérdést hogy milyen pályákon tud elhelyezkedni a magyar ifjúság, akkor körülbelül a követke­ző helyzetkép alakul ki. A háboruelőtti nemzetiségek fiai tulnyo- mórészben a szabadfoglalkozású pályákon helyezkedtek el. A nemzetiségi intelligencia egy része ta­nári, tanítói, papi pályára ment, s volt bi­zonyos számú orvosuk, ügyvédjük, magán- tisztviselőjük. Nagy súlyt helyeztek arra, hogy pénzintézeteket, szövetkezeteket léte­sítsenek, ahol saját embereiket igyekeztek elhelyezni. A nemzetiségek zöme azonban a mezőgazdaságnál maradt vagy mint mun­kás kereste a kenyerét. CP A cseheknél nagy súlyt helyeztek még arra, hogy az elsőbb tömegeket bizonyos értelmiségi fokra emeljék és szakmájukban kiképezzék. Ezért már a világháború előtt közismert volt a cseh földműves, munkás, iparos, a többi nemzetiséghez viszonyított magasabb általános műveltségéről és szak­tudásáról. s köztudomású volt, hogy Csehországban az analfabéták száma rend­kívül alacsony és a nemzeti érzés erős volt. A mi helyzetünk tisztázásához szükség van ezeknek a múltbeli állapotoknak az is­meretére. így jutunk el tárgyilagos megállapítások­hoz és helyzetünk valódi felismeréséhez. A főiskolákra nézve feltétlenül figyelem­be kell venni azt a tételt, hogy szellemi pá­lyára csak az menjen akiben van tehetség és aki érez magában egy bizonyos hivatást a kiválasztott pályára. Még igy is nehéz lesz boldogulnia az életben, ha hiányzanak számára a szabad pályán annyira fontos anyagi eszközök. Egy szervezett kisebbségi társadalomban ugyan lehetséges a tehetsé­gesek, — de csak az igazi tehetségek — számára az anyagi eszközök előteremtése az elinduláshoz. Azon főiskolát végzett egyének részére, akikben nincs meg a szabad pályához szük­séges önálló gondolkodás, cselekvési kész­ség. azonban megvan a kellő szaktudás és nyelvismeret, — számításba jöhet az ál­lamnál való elhelyezkedés lehetősége. Itt azonban ne ringassa magát senki illúziók­ban. Egyrészt mert az állami hivatalok nagyrésze túl van zsúfolva, másrészt pedig e téren óriási a konkurrencia, amelyben a magyar fiuk még akkor is hátrányos hely­zetben lesznek, ha csehszlovák nyelvű is­kolát végeznek vagy feladják nemzetiségü­ket. Ez tény, amivel számolni kell. Igen sokan mennek újabban tanári, taní­tói pályára. Vigyázni kell azonban, mert mindakét szakon már ma elegendő jelölt van a legközelebbi évekre és akik most mennek tanítónak, tanárnak, azok annak a veszélynek teszik ki magukat, hogy hosszú éveken keresztül nem kapnak állást. Szá­mos kész tanító, tanítónő van, aki nem tud elhelyezkedni. A tanárjelöltek száma most százon jóval felül van. Egyes szakok­ban még van hiány, de ez sem tart sokáig. A csehszlovák nép és középiskolai tanerők­nél még rosszabb a helyzet. Szinte érthetetlen, hogy aránylag oly ke­vés a jelentkező a papi pályára, Holott ma még mindig paphiány van. Csak legújab­ban mutatkozik nagyobb érdeklődés ebben a, irányban. Maradnak a kisebbségi fiatalok számára a szabadpályák, a földművelés, az ipar és kereskedelem, amelyeken kellő műveltség­gel, megfelelő szaktudással és szorgalom­mal lehet érvényesülni. A magyar fiatalság meglehetősen idegenkedik ezektől a pályák­tól, amiben nagy része van az utolsó 7—8 év rossz gazdasági viszonyainak. És sok van bennük még a régi előítéletekből, ami­kor a kereskedőt, iparost alsóbbrendű em­bernek nézték egyes társadalmi rétegek. Kövessük azonban a nyugati nagy nem­zeteket, ahol nyolc középiskola után egész természetesnek tartják az ipari, kereskedel­mi pálya választását. Már ma is hiány van müveit és szakkép­zett iparosokban és ezeket ma mindenkép megbecsüli a társadalom. Ez a kispolgári réteg képezi a földműves osztály mellett a nemzet gerincét, s erre a pályára kell kül­deni azokat, akikben nincs magasabb szel­lemi pályák iránt kellő hivatásérzet. így mentesülünk egy fölösleges szellemi prole- táriátus kitermelésétől, amely azután nem tudva sem társadalmilag, sem egzisztenciáli­san elhelyezkedni, saját nemzetében látja szerencsétlen sorsának okát és ellenségé­nek tekinti nemzettestvéreit. Fontos kérdés nemzeti társadalmunkban a munkáskérdés is. Szakmunkásokban ma is nagy a hiány BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztsőségünk telefonon jelenti.) A hevesmegyei Kál községben pénteken halt meg 104 éves korában Goldmann József kereskedő, Magyarországnak ezidő sze­rint talán legidősebb embere. Vasárnap volt a te­metés óriási részvét mellett. A sírnál kilenc élő gyermeke búcsúzott tőle. A gyermekek közül a legidősebb 80 éves, a leg­fiatalabb 48 éves. Nagyon sok unokája és dédunokája is ott volt a sírnál. Az elhunyt Goldmann életében soha­sem betegeskedett. Rendkívül tiszta ember volt, lefekvés előtt mindig rendbeszedte ruháit, kike­félte kalapját s minden ruhadarabját s úgy he­LÉVA. «— (Saját tudósítónktól.) A na­pokban véglegesen elintéződött a Nécsey- hagyaték körül támadt vita, amely hagya­ték jelentékeny alapítványokat tartalmaz a város és a környékbeli magyarság javára. Még 1928 szeptemberében, mint a PMH akkor jelentette, Nécsey József nyugalmazott verebélyi postamester 400.000 koronás alapítványt tett különböző jótékony célokra. Az alapítvány célja elsősorban szegény ta­nulók ösztöndíjjal való segélyezése és ezál­tal a műveltség terjesztése, másodsorban a szegény- és árvaügy istápolása. Az alapitványtőkét az a 400.000 korona képezi, amellyel kölcsön címén Léva vá­rosa tartozik Nécsey Józsefnek. Az örökhagyó Léva városát bízza meg az alapítvány kezelésével. Kamatjövedelem­ként 20.000 korona vétetik alapul, amiből és egy mesterségét értő, müveit, szorgal­mas munkás még a legválságosabb időkben is el tud helyezkedni. Ezt a típust kell kine­velni a magyar proletáriátusból, amelynek káderét képezi az az 54000 szlovenszkói és podkarpatszka ruszi munkás és 52000 nap­számos, akiket mint magyar nemzetiségüe- ket mutat ki a hivatalos statisztika. Ezek gyermekei szintén jogot formálnak a ke­nyérre és megélhetésre. lyezte el ágya mellett a széken. Korán kelt. Reggelire legelőbb is édespálinkát ivott, majd később mintegy félliíer kávét 10—15 kocka cukorral s egy zsemlével. Délben kevés levest s nagyon kis darabka húst evett. Este újból félliter kávét ivott egy zsemlével. A dohányo­sok megnyugtatására szolgád, hogy ez a matu­zsálemi korú ember százéves koráig dohány­zott. Cigarettát szívott. Századik születése nap­ján az egyik fia szivart hozott neki ajándékba. Ettől az öregur megszédült annyira, hogy azóta lemondott a dohányzásról. A politika halála napjáig mindig érdekelte s a leg­utolsó képviselőválasztáson még szavazott is. Orvosságot soha életében nem vett be. az oszlányi szegényház évi 700 koronát, a lévai nőegylet árvaháza évi 1000 koro­nát, a lévai kórházban ápolt szegény be­tegek ápolási alapja évi 2000 koronát kap. A fennmaradó 11.000 koronás évi jövede­lemből tizenegy tanulmányi ösztöndíj léte­sítendő az örökhagyó kívánsága szerint és az egyenként 1000 korona ösztöndíjat jó magaviseletti, jól tanuló, segénysorsu kö­zépiskolai őslakos tanulók kapják, még pe­dig Léva városából és a lévai járásból fele­részben katolikus, felerészben református tanulók. Az alább megnevezett járásokból pedig csak katolikus tanulók. Négy tanuló Léva városából és a lévai járásból való le­gyen, kettő a régi Barsmegye oszlányi, egy az aranyosmaróti, kettő a garamszentke- reszti és kettő a verebélyi járásból. Nécsey József prehisztórikus és néprajzi gyűjteményét is Léva városának ajándé­Cikkem elején megemlítettem, hogy ezt a kérdést nem lehet egy rövid írásban rész­letesen megvilágítani és tisztázni. Ehhez idő, fáradtság és nemzeteszeretet kell, min­denek fölött pedig szakszerű felvilágosító munka, hogy a kisebbségi magyar társada­lom világosan lásson ebben a nagyfontos- ságu nemzetkisebbségi kérdésben, amely­nek rendezése meghozza a szülők nyugal­mát és a fiatalok életlehetőségét. A nemesszivü hagyományozó a rákövetkező évben meghalt. A Lévának ajándékozott festményekkel a sajtó abban az időben so­kat foglalkozott. A ,,Slovák“ cimü lap első oldalán egyszer feltűnést keltő közlemény jelent meg, amely szerint a XV. század végén élő Grünewald nagy német festő egyik müvét, „Keresztelő Szent János“-t Léván találták meg a Nécsey-hagyatékban. Grünewald képei még életében nagyrészt eltűntek. A „Slovák“ jelentése valóságos forrongást idézett elő Léván, a város la­kossága már abban bizakodott, hogy ha az értékes képet eladják, az árából kifizethetik, a város minden adósságát. Sajnos, a hír­adás téves volt. A hagyatékban levő Szent János-kép nem Grünewald müve. Nécsey József halála után leánya, Né­csey Sarolta perrel támadta meg az alapít­ványt arra való hivatkozással, hogy édes­apjának nem volt jogában az egész vagyon felett intézkednie, mert abban édesanyja ha­gyatéka is bennfoglaltatik, ami pedig teljes egészében őt illeti. (Nécsey Saroltának Né­csey József végrendelete szerint a 400.000 korona kölcsön kamatai jutottak volna ha­láláig.) Az alapítványt kezelő lévai kuratórium­nak most végre sikerült megegyezést létesítenie az évek óta folyó perben. A megállapodás szerint, amelyet dr. De- mény Gyula verebélyi ügyvéddel, Nécsey Sarolta jogi képviselőjével kötöttek, az örökösnőre eső tőiké és múzeumi anyag megváltása, illetve a per likvidálása fejében a kuratórium 110.000 koronát fizet ki, ami­vel Nécsey Saroltának minden jogigénye kielégítést nyer. A lévai muzeum anyagának tulajdonjoga tehát nem kétséges többé és igy a város tulajdonát képező hagyaték végleges rende­zésre kerülhet. Boross László (József) H9L.Ü09S, ÖNÉRDEK ÉS ERKÖLCS c. könyv kapható a lap kiadóhivatalában Ara Ke 22.— Portó Ke 3.—, utánvétnél Ke 5.— — HÁROM ÉS FÉLÉVI FEGYHÁZAT KAPOTT A CSALÓ PRÁGAI ÜGYVÉD. Dr. Parkus Pál prágai ügyvéd, akit ezév március 6-án a bíróság hűtlen kezelés, csalás és hamis tanuzásra való rábírás miatt négyévi fegyházra Ítélt, semmiségi panaszt adott be és a legfelső bíróság egy pontban helyt adott panaszának. A bíróság ezért most újra tárgyalta ügyét és bün­tetését három és félévi fegyházra szállította le. Hathónapi vizsgálati fogságot betudtak a bünte­tésbe. — HALÁLOS MOTORKERÉKPÁRSZE­RENCSÉTLENSÉG MALACKÁN. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Vasárnap ha­lálos motorkerékpárszerencsétlenség történt Ma­lackán. Vlasztimil Mihály, a repülőezred egyik szakaszvezetője, motorkerékpáron haladt Malac­kán át. A katona nagy sebességgel hajtott s a szabálytalan oldalon haladt. Az egyik kanyar­ban elvesztette uralmát a gép fölött, felszaladt a járdára s a kerékpár fölborult. A katona súlyos sérüléssel eszméletlenül maradt az úttesten. Be­szállították Pozsonyba a helyőrségi kórházba s ott ma délelőtt meghalt. Századik születésnapján mondott le a dohányzásról Magyarország legöregebb embere És száznégy éves korában halt meg kozta, hogy megvesse alapját a lévai mú­zeumnak. A japán-kinai konfliktus miatt veszélyben van a tokioi olimpia Az olimpiabizottság elnöke Budapesten »• Az euiópai versenyzőket egyszerre viszik át Kanada érintésével Tokióba BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon- elentése.) Szombaton Budapesten járt Wetrne.r Gingebexg, a japánok általi megbízott európai .zervezőbizottság elnöke és beható tárgyaláso- cat folytatott a magyar sportfórumok vezetőivel i tokiói olimpiáról. Sztankovios Szilárd, a ma- )yar atlétikai szövetség elnöke s a nemzetközi izövetiség alelnöke Klingeberg látogatásáról s a okiói olimpia előkészületeiről a sajtó képvise- őinek a következőket mondotta: — A nemzetközi olimpiai bizottság kívánsága szerint egy európai megbízott fogja irányítani a apán olimpia előkészületeit. A japánok egymillió jent szavaztak meg arra, hogy támogassák a résztvevő nemzeteket. Az európai nemzetek résztvevőinek útirányát is eldöntötték már: Ka­nadán keresztül fognak utazni, mert ezen az út­vonalon mái’ 21 nap alatt tehető meg az ut. Az európai versenyzőket egyszerre fogják kiszál­lítani. Á nemzetközi olimpiai bizottságnak is igen komoly komplikációt okozhat a mostani japán-kinai konfliktus. A NOB véleménye sze­rint a tokiói olimpia megtartásét nagy veszély fenyegeti, ha a japán-kinai háború átterjedne más országra is. Ebben az esetben a XIII. olim­piát minden bizonnyal elvinnék Tokióból s másutt rendeznék meg. Léva városa végleg megváltotta a nagyértékü Nécsey-hagyatékot 400 ezer koronás alapítvány és gyönyörű mügyüjtemény a városnak, 110 ezer korona készpénz az örökösnőnek

Next

/
Thumbnails
Contents