Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)
1937-07-18 / 161. (4307.) szám
12 1937 julius 18, vasárnap* Kisebbségi magyar színjátszás: 1937 A negyvenháromfl,',após sziniszezón befejező előadásaként vasárnap este utoljára csendül fel a magyar szó a pozsonyi .színházban. Legördül a függöny és becsukódnak a kapuk, hogy csak egy esztendő múlva nyíljanak meg ismét a magyar színjátszás számára. A kisebbségi magyar színészet történetében mindig szomorú pillanatot jelentenek ezek a szezónbefejezések, mert emlékeztetnek arra, hogy a magyar színjátszás itt esztendőről-esztendőre nehezebb helyzetbe kerül. Nem azért, mintha kiveszőben volna a közönség szinháztámogató kedve, vagy éppen a magyar közönség, hanem egyéb jólismert okok: a színjátszásunkkal kapcsolatos kívánságaink következetes nem teljesítése miatt. A közönség csaknem mindenkor és mindenütt megteszi kötelességét a magyar színjátszással szemben, amely még a mi körülményeink között is egészen jól boldogulhatna, ha hivatalos vonatkozásban is megnyitnák előtte azokat a lehetőségeket, melyekre pedig a legteljesebb joggal igényt tarthat a szlovenszkói magyarság. Évről-évre visszatérő panaszok ezek, melyek most ismét időszerűséget nyertek egyrészt a sze- zónbefejezés, másrészt pedig az uj szinikoncesz- sziók kiadása miatt. Csak az a csodálatos, hogy ezek a panaszok még egyszer sem tudták áttörni a rideg bürokrácia érzéstelen falát, még egyszer sem tudtak eljutni odáig, ahol az orvoslás jó- akaratu szándéka kezdődik. Hogy miért, az természetesen bennünket érdekelne a legjobban. A hiba semmiesetre sem a mi részünkön van, mert mindenkor mindent megtettünk, hogy ezekről az orvoslásra váró panaszokról illetékes helyeken tudomást szerezzenek és kifejtettük nem egyszer azok okát és jogosultságát. A többi már nem a mi dolgunk lett volna. * Külön fájdalma volt a kisebbségi magyar színjátszásnak Pozsony, ahol 1928-tól részint az igazságtalan szezónbeosztás juttatott egyre kevesebb időt a magyar színjátszás számára, részint pedig ezekben a rövid és a nyári hónapokra eső idényekben sem azt kapta a közönség, amit a pozsonyi színház múltja és hagyományai alapján jogosan elvárhatott volna. Ebben az utóbbi tekintetben — és ezt jóleső tárgyilagossággal kell megállapítanunk, — a most befejezett szezon változást hozott, mert színvonalasabb, jobb előadásokkal szolgált, mint az előző évek sziniidényei. Távolról sem állítjuk, hogy a pozsonyi színház régi, szép színvonalát láttuk ismét újraéledni, — ami az örökös faluzásra kényszeritett színtársulat mai körülményei miatt csaknem lehetetlen kívánságnak tűnik, — viszont azonban a rossz előadások mellett láttunk a szezon során néhány olyan előadást is, amely kiállotta a legszigorúbb kritikát és reményekkel kecsegtet a jövőre nézve. Ez csak azt bizonyítja, hogy Földes Dezső igazgató, — ha akar, — tud színházat csinálni még a mai mostoha körülmények között is, még pedig olyan színházat, amely üzleti tekintetben is megfelelő eredménnyel szolgál. Ezúttal is csak . az a régi tétel kapott igazolást, hogy: — a jó színház egyúttal jó üzletet is jelent, csak szív és hozzáértés kell hozzá. Ha pedig a kisebbségi magyar színigazgató szerencsés kézzel tudja összeegyeztetni ezt a két szempontot, akkor közel kerül ahhoz, hogy Valóban missziót teljesítsen. Mert szinte szükségtelen hangsúlyoznunk, hogy a kisebbségi színjátszás ma missziós fontossággal bir mindenütt s missziós kötelességei vannak a kisebbségi színigazgatónak is. Örömünkre fog szolgálni, ha Földes Dezső erre a vonalra állítja be a működését. Erre bőven nyilhatik alkalma, mert hiszen további három évre megkapta a nyugati szinikerület koncesszióját. * És ezzel ismét elérkeztünk oda, ahol egy évtized óta színjátszásunk egyik legfájdalmasabb pontját érezzük. Kezdettől fogva képviseljük azt az álláspontot, hogy csak az egységes szlovenszkói szinikerület adhat megfelelő keretet és nyu- godtabb lehetőségeket színjátszásunk részére. Ezen az állásponton volt a szinpártoló egyesülettől kezdve mindenki, aki felelősséggel kezeli ezt a kérdést. Az egységes szlovenszkói szinikerület szükségességét régen belátták már az illetékes körök a szlovák nemzeti színház esetében, amely egyaránt játszik Pozsonyban és Kassán, csupán a mi színjátszásunkkal kapcsolatoIrta: Kelemben Sándor san késik a belátás, mert a prágai iskolaügyi minisztérium részint még most sem ismeri eléggé a helyzetet, részint pedig mindig titkos és egyéni érdekektől fütött törekvések szólották bele a háttérből, melyeknek, sajnos, minden esetben sikerült keresztezniük azt, amit a magyarság és a magyar színjátszás érdekei megköveteltek volna. Ez történt a legutóbb is az uj szinikoncessziók kiadásánál is. Nem is beszélve arról, hogy nem egységesítették most sem a két szlovenszkói szini- kerületet, nem vették tekintetbe még csak a magyarság személyi kívánságait sem. így jutott máról-holnapra az uccára Iván Sándor, aki pedig egy évtizeden keresztül becsülettel állott előbb az egységes, később pedig a keletszlovenszkói magyar szinikerület posztján. A háttérből dolgozó, titkos erők befolyására helyette olyan ember kapta meg a keletszlovenszkói koncessziót, akivel szemben a magyarság teljes bizalmatlansággal viseltetik. Az a magyarság, melynek elKASSA, — Annak a népnevelő munkának, melyre a 67/1910. sz. törvény ad felhatalmazást és lehetőséget a magyar nemzeti kisebbség részére is, szinte ideális tükörképét vetíti elénk az előttünk fekvő füzet. Egy téli szezon alatt megtartott huszonhat népszerű tudományos előadást regisztrál, melyből tizenkettőt teljes egészében közöl a kilencives könyv. Az előadások belső értéke mellett igen fontos azok programszeriisége is. Mint első ilyen sorozat, a kisebbségi magyar nemzet- darab helyzetének általános értelmű tisztázását és kulturális célkitűzéseit szolgálja, mig, — az „utó- -szó“- bejelentése szerint — a következő évadban a csehszlovákiai magyarság gazdasági problémáit akarja beható tárgyalás alá venni. Különös értéke ennek a munkának az, hogy személyi, vagy világnézeti elfogultság nélkül válogatta össze az előadókat, szakképzettségüket vette egyedül figyelembe s ez ellen senkinek, — bármilyen politikai párt-meggyőződése legyen is, — kifogása nem lelhet, mert a Járási Közművelődési Testületek munkájából a politikai állásfoglalás ki van zárva s igy a politikamentesitett szakértelem egyaránt hasznot hajthat, ha baloldalitól származik, a jobboldalnak is és viszont.' A teljes egészében leközölt tizenkét értekezést' minden kisebbségi helyzetben élő magyar emberinek el kellene olvasnia. Ezek jelentősége túllépi egy járás érdeklődési körét, mert a kisebbségi magyar nemzettest egyetemes problémáit világítják meg s igy egyetemes értelműek. Az értekezések elrendezése, egymásutánja a •kötetbein egy tudatos és gyakorlott nevelő nép- pedagógiai érzékére vall. Berecz Kálmán: „A kisebbségi kérdés mai ál- lása“ cim alatt a kérdés történelmi fejlődését, mai jogforrásait s a kisebbségvédelem nemzetközi lehetőségeit taglalja. Révay István: „Nemzetiség! demográfia és kisebb ségünk “ c. értekezése mintapéldája az alkalmazott tudományosság nagy horderejű fontosságának. A magyar kisebbségi nemzettest fölmérése a település, az egymás mellett ólő nemzetek kölcsönös egymásrahatása s a népszámlálások számadatai alapján alapvető értelmű és értékű. Ezek ismerete és tudatosítása minden kisebbségi sorsiban élő emberben föltétlenül szükséges volna, mert e-z, — ahogy az előadó mondja, — „az első tényező annak az ön- és köztudatnak kifejlesztéséhez, mely nélkülözhetetlen a kisebbségünk állagáért beállítandó gnegszervezkedésiink munkájában'^ i i Vargha Imre az előbbi értekezés általános adatait mintegy folytatva és részletezve, pontos statisztikai adatokat állít egybe «, kisebbségi magyarságról, a foglalkozás, alkalmaztatás, vallás, vitathatatlan joga beleszólani abba, hogy milyen színigazgató pénztárába fizeti be azt a pénzét, melyet a kisebbségi magyar szinikultura fenntartására, támogatására szán. Nehéz ebbe bele nem magyarázni bizonyos tendenciákat, melyek semmiesetre sem a magyar színjátszás érdekében jutnak érvényre s nehéz ilyen helyzetben, melynek felidézéséért nem a magyarságot terheli felelősség, nem helyezkedni bizonyos konzekvenciák álláspontjára. A kisebbségi magyarság azonban velünk együtt azon a tisztultabb állásponton van, hogy még a mai áldátlan helyzetben is első a színjátszásunk érdeke, melynek nem szabad kárt szenvednie még a nem a mi oldalunkról felidézett személyi kérdések miatt sem. Ezért egyelőre á várakozás álláspontjára helyezkedünk s további magatartásunkat, elsősorban a keletszlovenszkói szinikerülettel kapcsolatosan, a dolgok további alakulása s az uj igazgató működése fogja meghatározni. a szaporodási és halálozási együttható, stb. szerint is ezeket összehasonlítja a köztársaságban j élő többi nemzet számadataival is. Ezek a száraz, j de beszélő számok szintén hozzájárulhatnak ahhoz j a tudathoz és meggyőződéshez, — ami egyébiránt § majd mindegyik közölt értekezés végső konklúziója, — hogy a magyar kisebbség életlehetőségé nem reménytelen, de, hogy a reménység valósággá váljék, ön- és céltudatos, pikenéstelen, rendszeres munkára van szükség. Borsody István „A szilovenszkói magyar ifjúságról" beszél, Schubert Tódor „A magyar egyesületek szerepe Szlovenezkón11 c. alatt értekezik azokról a szervezeti keretlehetőségekről, melyek a magyarságnak rendelkezésére állanak a szükséges munka kifejtésére és rendszerezésére. Esterházy Lujza: „Nevelés a.kisebbségi sorsvállalásra" c. bátorhangu előadásában azokat az erkölcsi és vallási jellemne-velői tényezőket világítja meg, melyek a magyar ember hibáiból magyar erényeket varázsolhatnak elő s megmutatja ennek a lélekébresztő és jellemképző munkának a módját és eszközeit is. Vájlok Sándor a csehszlovákiai magyarság kulturális helyzetéről ad kissé talán pesszimisztikus képet, de talán ez nem hiba, az elégedetlenség, a .lelkiismeretbe való belemarkolás jobb, mint a hibákat kendőző öndicsekvés, csak el ne érje a de- fétizmus határát. Duka-Zólyomi Norbert a szlovenszkói magyar iskola helyzetéről, dr. Jócsjk Lajos a dilettantizmus szociológiájáról, dr. Kramnier Jenő a szlovenszkói magyar ifjúság fejlődéséről és felkületé- TŐl, Fizély Imre a szülői társulatok munkájáról és feladatairól értekezik. Külön ki kell emelnünk még Ludwig Aurél előadását „A magyarság gyakorlati feladatai“-ról. Azokat a magyar részről eddig résziben, vagy teljesen elhanyagolt munkaterületeket fedezi föl, melyek a kisebbségi magyarság kultúrájának, anyagi és szellemi megegésizségesedésének haladását segíthetik elő a legszélesebb néprét egek körében. Ilyen lehetőségek a járási ifjúság-gondozók a néphigiéna terén, a járási közművelődési testületek az iskolánkivüli népművelés terén és a szülői társulatok az iskolai nevelés terén. A nem közölt előadások is, — ahogy előadóik nevét és előadásaik elmét olvassuk, — a közölt, alapvető értekezések kiegészítései a lefolytatott előadássorozat egybefoglaló Síkján, a magyar kisebbség kulturális (munkaterületén. Az előadók maguk a Pozsonytól Kassáig való területről xekru- tálódtak s igy, — mint már mondtam, — a lévai J. K. T. munkája túllépi a lévai járás érdekkörét nemcsak az előadások tárgybeli fontosságával, de •a szakképzett előadók össze válogatása terén is 6 orz elvégzett jó munka, melyet Schubert Tódor, a lévai J. K. T. elnöke és Koperniczky Kornél, annak titkára szerveztek meg, példát adó lehet arra, hogy kell az erre vonatkozó törvényadta lehetőséget a kisebbségi magyarság anyagi és szel-' lernl boldogulására kihasználni, *-yf— 1 .............. ‘ i.—— — Ne m akarok megőszülni! JMl hajreperator" Csalhatatlan szer az egészséges, természetes hajszín visszanyerésére és az öszülés ellen való védekezésre. - Ezen híres, rég bevált hajviz nem - festőszer és nem tartalmaz semmiféle festőanyagot. A haj magábaszivja ezen hajvizet és igy kellő táplálékot nyer, minél fogva az őszülő hajszálak rövid idő múlva egészséges, természetes színt és megfelelő sűrűséget nyer- ' nek. Erősíti a hajat és megakadályozza az öszülést a legmagasabb korig. £ra io.Kapható: V£r£srák-Patikában, BSt&ygs&.mm, í^jfcáSy ucca 24. szám. Kamarazene ünnepi hetek Trencsénteplicben TRENCSÉNTEPLIC. — Nem mindennapi nagy zenei eseményt készít elő Trencsénteplic igazgatósága. A fürdő e célra külön átépített pompás kurszalonjábaa augusztus második felében a kamarazene első nemzetközi ünnepi heteit tartják meg, amelyre meghívást kaptak Európa legjobb kamarazene együttesei. A nagyszerű zenei esemény részleteiről, amelyre még nem volt példa a csehszlovákiai zenei életben, részle* tes beszámolót hozunk. (*) A „Tátra" hatodik száma most jelent meg. Be* vezető cikkében Gömöry János, értekezik a Tátra folyóirat hivatásáról. Féja Géza „Nép arcvonal“ címe n a kialakuló történelmi realizmusról ir. Dobosy László a nemrég elhunyt nagy cseh kritikus F. X. Salda életművét méltatja. Dr. Kerekes György érdekes írásban Kuruc Feja Dávid tragédiáját tárja elő* Zsadányi Mária novellája, Győry Dezső, Simon Menyhért versei, Sebesi Ernő versfordításai, valamint gazdag irodalmi, színházi és kulturális szemle zárja a; Kassán megjelenő folyóiratot, mely előrészében aj j Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség pályadijait í is felsorolja. A Tátra hetedik száma szeptember elején jelenik meg. (•'■') Rádió közvetíti az idei salzburgi ünnepi játékokat. Bécsből jelentik: Az idei salzburgi ünnepi játékoknak külön nevezetessége lesz a rádióközvetités, amelyet nagy számban vesznek át külföldi rádiótársaságolj a bécsi Ravagtól. A salzburgi közvetítést máris lekötötte valamennyi nagyhatalom, beleértve a tengerentúliakat, de közvetíti az előadásokat a svéd, a svájci* a lengyel, a holland és a dán rádió is, mig számos más ország rádiótársaságával még folynak a tárgyalások. Most első ízben közvetíti a salzburgi ünnepi játékokat a német rádió is. A bécsi rádió tizenöt salzburgi előadást ad tovább a külföldnek, közte három előadást, amelyet Toscanini vezényel. Ez' a három előadás az uj betanulással játszott Varázsfuvola. || Mesterdalnokok és a zenekari Toscanini-hangversen^* Közvetítik továbbá a Figaro házasságát Brúnó Síaltefi vezényletével. ; , , ] (*) A porosz művészeti Akadémia reformja. Berlinből jelentik: Göring porosz miniszterelnök azonnali hatállyal érvényen kívül helyezte a porosz művészeti akadémia alapszabályait és megbízta Rust birodalmi népnevelésügyi minisztert, dolgozza ki az uj alapszabályokat. Göring miniszterelnök ugyanakkor átvett^ az akadémia védnökségét. Rust miniszter a miniszter- elnök utasításának megfelelően a porosz művészeti akadémia tagjává felvett több neves művészt, köztük Sagebiel és Speer műépítészeket, valamint Furtwaeng- ler Vilmost, a neves karnagyot, (*) Shirley Tempíe — színpadon. Hollywoodból jelentik: Minden hollywoodi sztár elöbb-utóbb enged S kisértésnek és színpadi szereplést is vállal. Az egyetleq kivétel közöttük Shirley Temple, akit azért nem engednek színpadra, mert a mindennapos fellépés fáradalmaitól meg akarják kímélni. Az első alkalom* hogy Amerika I. számú kedvence színpadra lépett „Az ucca üdvöskéje" cimíi filmjének parádés bemutatója volt. A film utolsó jelenete egy revüszám, amelynek a' sztárja a kis Shirley. A film bemutatója után ezt ö revüszámot a diszbemutató közönségének a színpadon is meg kellett ismételnie. Ez volt az első és egyelőre; az utolsó alkalom, hogy Shirley Temple a színpadon mutatkozott be a közönség előtt. • • AZ UNGVÁRI MOZIK MŰSORA: KINŐ PASSAGE: yiI/16—17—18: Udvari bál* BIO RÁDIÓ: fVII/16—17—18: Budai cukrászda* A POZSONYI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA: t Vasárnap d. u.? A csárdás. Félhelyárakkaí* 1 Vasárnap este: A csárdás, Rózsahegyi Kálmán yendégfelléptével. Kisebbségi problémák A Lévai Járási Közművelődési Testület 1936-37 évi előadássorozatából I Havonta koronát ^IdozsEoxt a szlovenszkói magyar kultúráiét fejlesztésére és lépjen a SzMKE tagjai közé. Ha községében van SzMKE-szervezet: jelentkezzék ott, ha ninc sen: szívesen felveszi a központ, Komárom, Kultúrpalota, i in i in llii'iiiit I Ml................1
