Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)
1937-07-18 / 161. (4307.) szám
6 TO^gM-AW&AR-HTKLaP 1937 julius 18, vasárnap* Pálpvólasitós is elhelyezkedni lehelősid Irta: Mészáros Gyula i. magyar nemzetiségűek. Körülbelül hasonló a foglalkozási ágak szerinti megoszlás Kárpátalján is. A statisztikai adatok szerint a magyarság túlnyomó többsége mezőgazdasági foglalkozást üz és elég tekintélyes a magyar iparososztály száma. Nagyon kevés magyar kereskedő, magyar intelléktuelj van és kevés a magyar nemzetiségű állami tisztviselő. Ellenben igen nagyszámú a magyar proletariátus. amelynél még figyelembe kell venni azt a körülményt is, hogy a proletárcsaládoknál a családtagok száma rendszerint nagyobb, mint a többi rétegnél. Fontos körülmény ez, egyetemes nemzeti szempontból nézve a kérdést. A számok alapján megállapíthatjuk, hogy a magyar kisebbség társadalmi struktúrája meglehetős gyenge. Főerőssége a mezőgazdaság. E téren azonban a földreform hátrányosan befolyásolta helyzetünket. A szabad pályákon, különösen a szellemieken a magyarság igen kis mértékben van képviselve. Például Kárpátalján a magyar nemzet tiségü intellektuéllek az ottani magyarság** nak csupán 0.3 százaléké teszik ki. Valamivel kedvezőbb a helyzet a íkere#- kedelmi pályán, ahol 0.7 százalék s ennél jobb az ipari pályán, ahol 1.8 százalék az arány, ami azonban szintén kevés. Azt minden további nélkül megállapíthatjuk, hogy maga a magyarság nálunk sokkal több iparost, kereskedőt, intellek- tuellt tud eltartani, mint amennyi magyar nemzetiségűnek vallja magát s ezt a tények igazolják is. A magyar fiatalok akaraterején, szorgalmán és összetartásán múlik tehát, hogy ezeket a pozíciókat biztosítsák maguknak. (Vége következik.) Jeleket lövöldöznek a földre a világűrből Jansky amerikai tudós felfogta és felrajzolta, de megfejteni nem tudta a jeleket Óriási állomás épül, hogy a világűrbe lőjje a földi választ PARIS. — Francia tudományos körökben nagy feltűnést és érdeklődést keltett az a beszámoló, amelyet most tettek közzé egy amerikai kutató szokatlan tapasztalatairól. Ha a ,,Je sais Tout“ tudományos újság utján nyilvánosságra került adatok megfelelnek a valóságnak és komoly ellenőrzés után továbbra is megállják helyüket, akkor nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy bizonyos idő óta a világűrből, egyelőre ismeretlen helyről, állandóan ismétlődő és a feltevések szerint értelmes jelek áramlanak a föld felé, mintha egy távoli kultúra keresné a megértést és a kapcsolat megteremtésének módját. Jansky. a Bell, amerikai telefontársaság kísérleti állomásának vezetője, mintegy három esztendő előtt azt tapasztalta, hogy a rádióhullámokat különböző, ismeretlen forrású és megfejthetetlen eredetű energiák kisugárzása zavarja. Pontos előkészületek után kisérr Nem olyan egyszerű dolog ma válaszolni töprengő, gyermekük sorsáért aggódó ma- ígyar szülők ama kérdésére, hogy milyen pályára adják gyermeküket és hol, miképp •fognak majd ezek a fiatalok az életben elhelyezkedni. Nincs értelme annak, hogy sötét, vigasztalan képet rajzoljunk a magyar ifjúság jövőjéről, de lelkiismeretlen könnyelműség volna túlzott optimizmussal telíteni meg lelkünket s olyan reményekre jogosítani fel őket, amelyekről előre tudjuk, hogy megvalósíthatatlanok. Meg kell mondani őszintén és nyíltan, Jaogy a magyar ifjúságra nehéz, felelősség- teli munka vár nemcsak itt nálunk, hanem az egész Dunamedencében. Tisztában kell lennie a magyarság megváltozott történelmi helyzetével, számolnia kell azzal, hogy az utódállamok uralkodó népeinek ifjúságában erős versenytársakat talál magával szemben és minden pozíciót, minden darab kenyeret nehéz munkával kell kiharcolnia. Az uralkodó nemzetek előnyösebb helyzetével szemben szorgalmát, tehetségét és a fajában levő kvalitásait kell a létért való küzdelembe belevetnie. Hittel, reményekkel, de hamis illúziók nélkül induljon neki az életnek, amelyben senki mástól nem várhat segítse ~et, mint a saját fajtájától és legerősebb támasza a két karja, szellemi felkészültsége és akaratereje. Sajnos, a szülők tájékozatlansága és a fiatalok tapasztalatlansága néha meghamisítja a képet, amely az itteni magyarság való helyzetét hűen visszatükröztetné s ennek a következménye ezután az a sok csalódás, ami, éri őket. Az természetes, hogy minden szülő jobb sorsot akar biztosítani gyermekének, mint az övé, de nem veszi számításba, hogy milyen mások ma az érvényesülési lehetőségek és az életfeltételek. A fiatalok pedig még nincsenek annyira megedzve, élettapasztalatokkal felvértezve, hogy a kedvezőtlenebb viszonyok között fel tudják venni a versenyt és a kisebbségi ember szívósságával, egyszerűségével, szerénységével kiharcolják maguknak a pozíciókat. A pályaválasztás nehéz kérdésében, — amelytől függ jórészben nemzeti életünk helyes tagoltsága is — még nem lát a kisebbségi magyar közvélemény elég tisztán s azért ezen a téren még alapos vizsgálódásokra van szükség, amelyek azonban túllépik egy rövid cikk kereteit. Ezért csak néhány főbb szempontot kívánok érinteni az alábbiakban. II. A pályaválasztásnak, eltekintve a tehetségtől és hivatásérzettől, az elhelyezkedési lehetőségekhez is kell alkalmazkodnia. E tekintetben tehát fontos tudni, hogy milyen a szociális és gazdasági struktúrája magának a csehszlovákiai magyarságnak. A létszám az 1930-iki népszámlálás szerint 691.923, amit azonban nyugodtan ki- kerekithetünk 700.000-re. Foglalkozási ágak szerint önálló foglalkozási ágat űző magyar Szlovenszkón 85.270 van. Ebből 53.000 mezőgazda, 10.600 iparos, 3482 kereskedő, 1336 intellektuális foglalkozású. Van azonkívül 7000 állami- és magántisztviselő, 46.000 munkás és 45.000 napszámos, akik letet tett arra, hogy ezeket a zavaró hullámokat felismerje és igy megteremtse a lehetőséget arra, hogy a zavarokat meg lehessen szüntetni. Óriási méretű, rendkívül érzékeny, forgatható és pontosan beállítható antennával felszerelt felvevőkészüléket épitett, amelyhez mozgószalagos feljegyzőgép csatlakozott. Bizonyos idő múlva a feljegyzések vizsgálatánál megállapította, hogy a zavaró jelek között, amelyek rendszertelenül, különböző erővel és különböző időpontokban bukkannak fel, van egy jelcsoport, amely állandóan ismétlődik és amelynek szabályos volta egészen szembetűnő. Mivel semmiféle ismert földi eredetű hullámzással nem sikerült ennek a jelcsoportnak hovatartozását megállapítani, gépét most külön ennek megfigyelésére állította be. Két esztendei állandó munka után azt tapasztalta, hogy a jelek 24 óra alatt a föld forgásának megfelelő körNégyszázéves mvan már a magyar kávéháznak Zrínyi Miklós irta az első költeményt Európában a „kávés sátorról" ■ ■ ■ 1535-ben adta ki a szultán a kávéházakat engedélyező rendeletet A Kis Magyarok Lapja rejtvényszelvénye---------------------------A 2 9. számú rejtvényeket megfejtette: (olvasható név és pontosam;! BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztőségünktől.) A magyar kávésok testületének támogatásával mintegy másfélezer lapos könyv jelent meg Budapesten. Érdekes munka, érdekes a tárgya és a feldolgozásmódja. A művelődéstörténeti adatok egész tömegével mutatja be a magyar kávéház négyszázéves történetét és sok uj, jellemző adalékkal világítja meg a letűnt korok nevezetes szereplőit és eseményeit. 1535-ben teremtődik meg a kávéház alapja, ez a könyv szerzőinek az álláspontja és ez a dátum: 1535 — 1935, mutatja, hogy a nagykészültségü mü bizonyos aktualitással készült, centennáris ünnepséget akar megörökíteni. A magyar kávésipar méltó módon, egy másfélezer oldalas történeti müvei ünnepli meg centennáriurnát. Természetes, hogy sok könyvtárból, levéltárból, kortársak feljegyzéseiből és egyébfajta forrásokból összehordott anyag van e könyvben, amely igy önmagában is érdekes, de különösen érdekessé teszi az a körülmény, hogy a szerzők kutató munkájukat nemcsak a magyar fővárosra korlátozták, hanem ha más városra vonatkozó jellemző adatra bukkantak, azokat is lelkiismeretesen feltárták. így a szlovenszlcói kávéházakra, általában a szlo- venszkói városi és polgári életre vonatkozólag is sok érdekes és értékes adalékkal szolgál ez a munka. De ezen kívül egyéb szlovenszkói vonatkozása miatt is érdekelheti a szlovenszkóiakat. A társszerzők egyike, Bevilaqua-Borsody Béla ugyanis régi szlovenszkói család sarja, akinek francia őse 1699-ben telepedett meg Szlovenszkón, Rákóczi diplomatája volt és az indigenátust nyert család később is jelentős szerepet vitt Szlovenszkó életében. Bevilaqua-Borsody Béla Késmárkon végezte középiskolai tanulmányait és eddigi Írásaiban is sokat foglalkozott Szlovenszkó művelődéstörténetével. így feldolgozta az annyira jelentős szlovenszkói serfőzést. Természetes, hogy a kávéházakról szóló hatalmas munkája is tele van jellemző szlovesnzkói adatokkal. 1535-ben Ghazi Szülejmán el Muhibbi padisah, a nagy hóditó Ibn Szuhud isztambuli fömufti utján egy fetvát ad ki, amely az egész török birodalomban megengedi a kahve ivását és Háfiz verseinek olvasását. A kávéház kezdete tehát már az irodalommal van vonatkozásban. A kahve mellett gyűlnek össze az igazhivők és a kávémérés lesz az arab neológia, a kritika, a vita helye. Ezért a neve is stilszerü: Mekteb Miiharribim, a háborúság iskolája. A török 1541-ben elfoglalja Budát. 1545-ben már úgy Budán, mint Pesten sűrűn vannak Sejmő Hané-k, gyertyák házai, vagy a világosság házai című kávémérések. Ezzel megdől minden olyan állítás, mintha a kávéház eredete nyugati lenne. Londonban 1650-ben, Párisban 1671-ben nyílik meg az első kávéház. Egy századdal később, mint magyar földön. Az első európai verset a kávés sátorról Zrínyi Miklós irta. Az európai kávésok elsősorban görögök, örmények, zsidók. A XVII. század végén a svájci bündnerek lesznek kávésok Európa-szerte mindenütt. Azonban Morvaországban és Szlovenszkón morva és szepesi szlovák legények veszik át a svájci kávésok szerepét. A morva és szlovák kávés, a Feuerburscn, a kávéfőző legény 1790-től valóságos nemzeti foglalkozás lesz, a volt monarchiában mindenütt ilyen vándorló legények főzték a kávét. A múlt század harmincas-negyvenes éveiben az uj Európát megteremtő ifjúsági mozgalmak szerves kapcsolatban vannak a kávéházakkal. Itt gyülekeznek a mozgalmak vezérei és ezért itt rajzanak a reakciónak, Metternichnek a kémei. A Caffé Pedrucchi Padová- ban, a Quadri Velencében, a dél Greco Rómában, a Café Daum Bécsben, a Kavárna Ferdinandova Prágában, a Café Hollin- ger Pozsonyban és a jurátusok Pilvaxa, a filozófusok Arany Sasa, a jogászok Török császárja Pesten az ifjúsági mozgalmak központjai. A magyar reformmozgalom egyik legnevezetesebb központja a Hollinger-kávéház Pozsonyban. A koronázó városban diéták idején csak úgy hemzsegnek a reformra törekvő jurátusok. A Bach-korszakban a magyarság szellemi életének vezetői főleg a kávéházban találkoznak. Vörösmarty, Arany és társaik az Arany Ökör emeleti helyiségében gyűlnek, össze napról-napra. Az uj magyar irodalom is a kávéházból indul diadalutjára. Érdekes, hogy a szlovenszkói írók és publicisták a múlt század második felében a Kossuth Lajos- és Szép-ucca sarkán volt Kammon-kávéházban ütötték fel törzstanyájukat. Vajda János volt a társaság centruma és 1870—1890 között Komjáthy Jenő, Koróda Pál, Luby Géza, Rud- nyánszky Gyula, Kozma Andor, Szentessy Gyula, Reviczky Gyula voltak ennek a baráti társaságnak a tagjai. Csak egy-két adatot közöltünk a hatalmas miiből, amely művelődéstörténetünk értékes gazdagodását jelenti. ben, egy esztendő alatt pedig a földnek a nap körül megtett utjának megfelelő körben jelentkeznek és két szabályosan váltakozó jel-sorból állanak. A kisérletek harmadik esztendejében Jansky azt is megállapította, hogy a felvevőgép legtisztábban és legerősebben akkor jelzi ezeket az egyelőre ismeretlen eredetű és megfejthetetlen értelmű hullámokat, ha a rádió antennáját a Tejut, illetve a Nyilas néven ismert csillagkép felé irányítják. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy valahol ebben az irányban kell lenni a hatalmas energiájú hullámok kiindulópontjának, noha azok a földre már nagyon gyengén és fáradtan érkeznek el. A gyakorlati rádiózás mindezideig azt tapasztalta, hogy a földön gyártott rádióhullámok számára az úgynevezett ioniszféra, melynek magassága 100—200 kilométer között váltakozik, áthatolhatatlan akadályt jelent és úgy viselkedik, mint egy tükör, amely a rá- vetitett képet visszaveri, de át nem engedi. Ezért az a probléma merült fel: vájjon mégis nem földi eredetű hullámokat jegyez-e fel a készülék. Sorozatos kísérleteket folytatott ultrarövid hullámokkal és megfigyeléseinek eredményét közölte Stranger stockholmi professzorral, aki az elektromos mezők és hullámzások területén a világ első szaktekintélyei sorába tartozik. Stranger professzor felhívta Jansky figyelmét arra a körülményre, hogy néhány esztendővel ezelőtt az ioni szféra természetének tanulmányozása közben ő maga is állított elő rendkívül nagy erejű ultrarövid hullámokat, amelyeket a világűr felé irányított. Ezek a hullámok a hosszú időn át ismételt kisérletek során néha három, néha pedig 15 másodperc múlva érkeztek vissza a földre. Ez feltétlenül bebizonyította, hogy már földi eredetű hullámokkal is át lehet törni az ioniszférán, mert ha Stranger hullámai innen verődtek volna visz- sza, mindössze néhány tizedmásodpercnyi idő múlva kellett volna jelentkezniük. A három, illetve tizenöt másodperces visszaverődési idő a svéd tudós szerint azt bizonyítja, hogy a világűrben, messze az ioniszféra határain túl, egy földi eszközök számára egyelőre megmérhetetlen és kitapasztalhatatlan másik visszaverő réteg található. Éppen ezért a svéd tudós könnyen lehetségesnek tartja, hogy valahol a világűrben a földön támasztott rádióhullámokkal azonos természetű, de nagyobb energiájú leadás ezen a második visszaverő rétegen és az esetleg közbeeső többi rétegeken is át tud hatolni. Arról természetesen egyelőre még nem lehet szó, hogy a siker reményével tegyenek kisérletet a jelek megfejtésére. Jansky megnyerte a Bell Telephoné Company vezetőségének hozzájárulását ahhoz a tervéhez, hogy egy minden eddigit felülmúló erejű kísérleti leadóállomást építsenek, amelynek segítségével később meghatározandó jelcsoportot küldenek a világűrbe, ugyanabba az irányba, ahonnan a titokzatos üzenet érkezik. Fel kell tételezni ugyanis, — mondja Jansky — hogy amennyiben tényleg értelmes lények keresnek kapcsolatot egy távoli civilizációval és a Földről hozzájuk küldött jelcsoportot fel tudják fogni, akkor erről olyan módon adnak nekünk tudomást, hogy eddig küldött jeleiket megváltoztatják és ismételni fogják a hozzájuk továbbított földi jeleket. — Tudom, — mondotta Jansky, — hogy ez a feltevés egyelőre fantasztikusnak hangzik, minthogy azonban ma már a Földön olyan elektromos energiákat tudunk termelni, amelyek a földi téreken messze túl hatnak, nem tartozik a lehetetlenségek közé, hogy ezeknek az energiáknak segítségével más égitestekkel is érintkezésbe léphessünk. A ma használatos katonai légelháritó fényszórók ereje például olyan nagy, hogy ha a Holdon tartóz' kodna egy olyan élőlény, amelynek szeme és ideg- rendeszcrc a mienkkel azonos, minden egyes ilyen fényszóró felvillanását szabad szemmel észre tudná venni. Nem áll messze tehát annak feltételezése sem. hogy a Földön termelt elektromos energia a Holdon messze túl, a világűrben is jelentkezésre képes cs éreztetni tudja hatását.
