Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)
1937-07-17 / 160. (4306.) szám
^^S<£PiA^AG*feR- Ff! RLAj>‘ 1937 julius 17, szombat. ■DHBBBBBDH Utazás a borzsavötgyi „Szegényországban“ Mórom szívós magyar sziget a szláv tengerben Már csak a magyar nevek tömege emlékeztet köröskörül a magyar múltra Pusztaiéban az állattenyésztés, a háziipar, a bányászat — Tanulságos cáfolat a „magyarosítás“ legendájára — ILOSVA. — (Kiküldött munkatársunktól.) Szegény- ország a Gyil áthághatatlan bércfala alatt, a Borzsa felső folyása és patakjai meddő völgy eben terül el. Hivatalos neve, ma ilosvai járás — az örök Ínség földje, Kárpátalja legvigasztalanabb vidéke. Letarolt hegyei ijesztően karsztosodnak, lejtőin a vasérckutatással szélesen vájt üregek, mint véres harapások sebe mutatják az egyre vékonyodó földréteg elmálló talaját, melyen már nem fakad élet és a lábukhoz települt falvak lakóit messze kergeti a mindennapi kenyérért. Szegényország népe csak a vasárnapot és az ünnepet tölti otthonában. A műves napokon a beregi szőlőhegyeken, a távolabbi tájak krumpli földjein, farakodókon, vagy a Gyil végtelen erdőrengetegeiben dolgozik, tarisznyája szűk elemózsiájából tartva el magát egész héten át. Az otthon-maradt fehérnép meg ezalatt a tétlenség kárhozatában kószál és koplal. Bujakóros homlokok ijesztő sokasága mutatja Szegényország erkölcsi sülyedését. A test nyomorúságát nyomon követte a lélek eltévelyedése is. A nép meg- basonlott önmagával, belső nyugtalanságában elhagyta ősi egyházát és a pravoszláv pópák nyiratlan nyájába állt, vagy megtagadva apái hitét a vallási szekták aranyatcsörgető álprófétái után szédült és elűzött papja helyett lett önmaga papja. így vált Szegényország a sizma kakukfészkévé és ezért van ma Iloncán Európa legnagyobb baptista egyháza. Idilikus vasút Szegényországot három ut és egy keskenyvágányu vasút köti össze boldogabb tájakkal. Vasútja harminc év előtt készült, Barta Ödön kezdeményezésére, a hegyvidéki akció keretében. A boszniai mintára épült vasút valóban balkáni képet nyújt. Állomáskáin asszonyok látják el a forgalmi szolgálatot, akik a vonat érkezésekor otthagyva a konyhát, félbeszakítva a házi munkát, a kézbekapott vörös szalaggal állanak a sínekhez és fogadják, meg indítják a vonatokat. A majorszerü apró állomásokon meg is látszik az asz- szonyi uralom. Az épület körül kacsák hápognak, csirkék szemelgetnek, malacok futkároznak, kecskék legelésznek. A kis vonat pedig gonddal ügyel a vigyázatlan aprójószágokra és sűrűn füt‘cyenget, hogy a merészebbeket elriassza a töltésről, közben pedig figyel arra, hogy ki ne billenjen a semmit kerülgető, kétszáz méterenként kanyargó vágányról, melynek pályáját annak idején az építkezést végeztető vállalat tanfslis okokból vezettette ilyen tekervényesen. Sikerült is a folytonos kigyózással a hatvan kilométer hosszú utat hetvenhat kilométerre nyújtani. Az idillikus vonal kedves nevezetessége még az is, hogy Szegényország székhelyén, Ilosván, az „előváros" megállója egy vendéglő, ahol a vasúti jegyet a csapos legény adja ki a söntésben. Pusztuló háziipar Szegényország népe a saját erejéből képtelen megélni. Rendszeres, állandó támogatásra szorul, mert a maga lábán nem áll meg. Kevés a földje, nem szokta meg az önálló gazdálkodást. Nincsen piaca, nem sajátította el az értékesítés ügyességét. Gyámoltalanságát a közvetítő kereskedelem élelmessége nagyon is kihasználja. Szűkös javait a kupecek a házánál vásárolják össze potom áron. Munkát helyben nem talál, csak napi járóföldre, vagy még távolabb, azért nincsen rendes otthona, nem él családi életet, nincs háztartása. Az Egán-akció megpróbálta elesettségéből felemelni ezt a szánandó vidéket, helyhez kötni örökké távolélő lakóit és megélhetését falujában biztosítani. Ellátták az ittenieket pompás svájci tehenekkel és kellő-számú apaállattal, meg rengeteg sertéssel. A legelő, de főleg a takarmány hiánya miatt az állattenyésztés hanyatlóban van, de még mindig ez a legjelentékenyebb jövedelmi forrás. Egán kézműipari műhelyeket is létesített és gondoskodott a készítmények átvételéről is. Kisfaludon harisnya- és szőnyegszövődét létesített. Árdánházán vászonszövődét, melynek damasztját ott lehetett látni a beregi menyasszonyládákban. Bilkén, Kövesden, Tőkésfalun kosárfonót rendeztetett be, Boródon seprükötőt. A szövetkezeti alapon életrehivott ipari üzemek az államfordulat után sorsukra hagyva tönkre mentek és sorra elpusztultak... és ezzel is szegényebb lett Szegényföld népe. Az áldozatokat kívánó, ráfizetéssel dolgozó, szociális rendeltetésű üzemek fenntartására senkinek nem volt gondja és a hegyvidék népéért lángoló Egán alkotásainak ma csak az emléke él az általa oly hatékonyan felkarolt nemzedék egyre ritkuló tagjainak lelkében ... Lerombolt vasgyár A múlt kereseti lehetőséget nyújtó háziipari szövetkezetei mellett eltűnt, megsemmisült a dolhai vasgyár is. A hírneves gyárat még 1780-ban alapították. Eredetileg papírgyár ,vagy ahogyan akkor mondták, papirosmalom volt, s csak 1830-ban alakították át vasgyáré. Eleinte a gömöri érchegység vasát dolgozták fel, de húsz év múlva már saját kohója van a gyárnak, mert Bilkén és Koncán bőséges vasérctelepet fedeztek fel. Ettől az időtől kezdve a gyár folytonosan fejlődött, csakhamar fiókja is létesült Rókamezön és1 1926. őszéig üzemben is állott. A munkások százainak adott kenyeret a gyár, melynek kályhái, lábonálló vasfazekai, üstjei, vasitti féktuskói, ötvényei, kapái és csákányai még külföldre is eljutottak. (Egy beregszászi volt orosz hadifogoly Dolhán készült kályhát látott Szibériában.) A gyár mellett a kohók és bányák üzeme is egy sereg embert foglalkoztatott. Szénégetőket, bányászokat és fuvarosokat. A munkaöröklés joga volt itt érvényben és a gyárban, vagy a gyár körül nemzedékeken keresztül állandó és biztos megélhetést talált mindenki, mert az alkalmazottak a munkabér mellett telket és konyhakertet is kaptak használatba. Az összeomlás után a történelmi országok gyáriparával az egyenlőtlen feltételek mellett folytatott versenyben az, egykor virágzó dédelgetett vashámor elsorvadt. Nyolcévi vergődés után a gyár beszüntette üzemét, a munkáscsaládok földönfutókká lettek és Resica, Vitkovic, Zólyombrézó és Frigyesfalva nyújtottak számukra menedéket. A munkások egy része azonban Dolhán máradt és ezeknek betetőzte tragédiáját, hogy a gyár, a kohók és a környékben lévő roppant erdőségek, amelyek mind a humánus gondolkozásu, szociális érzésű Teleky-gró- fok tulajdona volt, a földreform folytán uj kézre kerültek s az uj tulajdonos a gyárat éppen fennállásának századik évfordulóján lebontatta, alapjait széthányatta, anyagát elhordatta és eladta, úgyhogy ma csak a szétdult helyét látni. Miért pkennek a gazdag bányák? A dohai vasgyár és kohó végzetéhez hasonló sorsra jutottak a hátmegi és szélestói olvasztók, Valamint a bilkei, iloncai, szajkófalusi, bródi és tövisfalusi vasbányák is, amelyeket azután hamarosan ellepett a viz. Teljesen abbamaradt errefelé a vasbányászat, pedig a Háthegység és nyúlványainak ércgazdagsága egyedülálló Kárpátalján. A kőzetek vastortalma átlag 30—35 százalék, de vannak helyek, mint a Buzsora szélei, ahol 50—60 százalékos és az acélgyártáshoz kiválóan alkalmas vas bányászható. A csehszlovák töke eddig kevés figyelemre méltatta az itteni érctelepeket és csak a versenyfegyverkezés konjunktúrájának szélesenverő hullámain sodródó „bányabetyárok" szimatolnak itt újabban üzleti lehetőségek után. Volna azonban komoly érdeklődő is. A diósgyőri vasgyár egy kamjánkái bányatulajdonosnak ajánlatot tett a vas kitermelésére, amit az el is fogadott, de a bányaművelés megkezdéséhez az államvédelmi törvény rendelkezése folytán a katonai hatóságok hozzájárulása és a nemzetvédelmi minisztérium engedélye szükséges, ami pedig a bürokrácia útvesztőjében késik. A hadi ipar más vonatkozásában is ráterelte figyelmét erre a vidékre. Bilke és környéke temérdek diófája kitűnő puskaagyat szolgáltat, nem csoda hát, hogy az értékes dióligeteket éppen olyan esztelenül kiirtották, mint a túlnyomóan úrbéres kézen volt tölgy- és bükkerdőket. Eloroszosodott magyarok Az élet egyre apadó forrásainak ezt az örök gyámo- litásért esdeklő földjét ma nagy többségben ruszinok lakják. A magyar elem csak apró tengerszemeket képez, melyeknek kiterjedése mindinkább szűkül. A magyar nyelvhatár a Háthegy déli lejtőin, a Borzsa- völgy mentén Sarkad, Komlós, Salánk községeknél húzódik el és vonalának egy kitüremlése Ilosván és Bilkén át Dolháig ér. A XVI. és XVII. században Fényesen sikerült a rendszeres európa=amerikai légiforgalom második próbarepülése is LONDON. — A Clipper és Caledonia nevű repülőgépek, amelyek néhány nappal ezelőtt egymással szemben tették meg az utat Ujfundland és Írország, illetve Írország és Ujfundland között, ma visszafelé ellenkező irányban startoltak és mindkét gép baj nélkül érkezett el célpontjához. Botwoodból érkező jelentés szerint, a Clipper, amely az írországi Foynes repülőtérről indult útnak, megérkezett Ujíundlandba. A repülés 16 óra és 24 perc ideig tartott. A Caledonia repülőgép ma délelőtt 10 óra 30 perckor érkezett meg Foynes- be, útja mindössze 12 órát és 7 percet vett igénybe. Az orvostudomány legújabb csodája: a vastüdő CSIKAGÓ. — Régen megszoktuk, hogy Amerika a legképtelenebb fantasztikumok hazája, hogy az amerikai élet tömegesen termeli ki magából a számunkra sokszor érthetetlen eseteket. Már nem is csodálkozunk az Óceán túlsó partjáról érkező hihetetlen történeteken rendszerint egy kézlegyintéssel térünk napirendre fölöttük. De Amerika nem hagyja magát és néha olyan izgalmasan érdekes dolgokat produkál, hogy az ember lélegzete elakad a csodálkozástól. Most Ismét oldalas tudósításokban számoltak be az amerikai lapok egy fantasztikus esetről, amelyet talán el sem hiszünk, ha a cikkekkel egyidejűén nem érkeznek fényképek is. A képek kétségtelenül bizonyítják, hogy a hihetetlenül érdekes történet nemcsak „amerikai kacsa", hanem valóban megtörtént. De hadd mondjuk el a dolgot Tavalyelőtt augusztusban agyforraló hőhullám lepte el Amerika nagyvárosait. Különösen Csikágó szenvedett a trópusi hőségtől, amely napról-napra százával verte le a lábáról az embereket. A gazdagok menekültek a városból, közöttük volt Frederic B. Snite ismert csikágói milliomos is. Snitt családjával együtt felült a bostoni kikötőben horgonyzó yachtjára és a Panama- csatornán keresztül nekivágott az óceánnak. Pár hónapig tartó bolyongás után Kina partjain kötöttek ki. Pekingben a Snite-család hosszabb időre megállapodott és itt az ifjabb Snite, a csikágói gyáros huszonötéves fia, csakhamar kedvelt tagja lett a város előkelő társaságainak. A múlt év tavaszán a Snite-fiu kertiünnepélyen vett részt egy dúsgazdag kinai ültetvényesnél, akinek gyönyörű leányát, a pekingi társaságokban szállongó pletyka szerint az amerikai fiú feleségül akarta venni. A kertiünnepélyt tragikus esemény zavarta meg: a fiatal Snite tánc közben hirtelen elsápadt, a torkához kapott és a kővetkező pillanatban eszméletlenül terült el a földön. Az eszméletlen embert gyorsan beszállították az Union Medical College Hospltal-ba, a pekingi amerikai kórházba. Itt az orvosok megállapították, hogy a fiatalember gyermekparallzis következményeként tüdőbénulást kapott, ami percek alatt végezhet vele. A pekingi amerikai klinikán azonban van egy csodálatos késokkal kiterjedettebb volt a magyar nyelvhatár, de a magyarság állandóan tért vesztett és fokozatosan, de feltartóztatlanul beolvadt a ruszinok közé. Átvette azoknak nyelvét és vallását, fájdalmas cáfolatul a világgá kiáltott magyarosítás vádjának, s ma már csak zamatos, zengő családnevük emlékeztet magyar eredetükre. A statisztika már nem tud magyarokról olyan falvakban, mint Árdánháza, Sarkad, Kisfalud, ahol pedig tősgyökeres magyar nevek vannak, mint Alíöldy, Almási, Ámosi, Bányász, Bóbita, Csáva, Csobán, Csorba, Csupor, Fejér, Gomba, Guthy, Halász, Homonnay, Kampó, Kapitány, Kebeles, Koczán, Könnyű, Lakatos, Magyar, Mándy, Máté, Nemes, Papfalusi, Rákóczi, Rézi, Sánta, Siket, Szigeti, Tamóczy, Üveges, Vas, Vá- radi, Zoltán. Ezekben a falvakban a felszívott magyarság a többség vallását követve, görögkatolikussá lett, de Bilkén, ahol jelentős magyar tömeg élt, a sizmatizmus forró talajában a pravoszláv hitre tért és igy ennek a szláv lélekből fakadt egyháznak Béres, Birő, Erdélyi, Fülöp, Géresí, Hárfás, Kovács, Magyar, Palotás, Somogyi, Váradi nevű hívei is vannak, akiknek felmenőit pedig csillagos templomban keresztelték. Az alsókaraszlói görögkatolikus egyház birtokában lévő 1806-ból származó semetizmusa szerint akkortájt még kétszáznál több református élt Árdánházán. A dűlők megnevezései: Ászika, Bánya, Csertész, Csonkás, Kút, Malom, Mocsár, Pila-országom és sok más hasonló név, szintén a magyar elem egykori túlsúlyát igazolják. A Bimbó, Csákó, Daru, Fecske, Piros jószágnevek ugyancsak magyar örökséget jelentenek, éppenugy, mint a nóták dallama, meg a táncaik: a csárdás és a „rezgüs" is. Három magyar sziget Az egyre legjebb szoruló magyarságnak három szigete emelkedik ki a mindent elborított szláv tengerből, melynek partjait nem szűnő erővel porlasztja a ruszin tömegek állandó hullámverése. A három sziget: Ilosva, 3ilke, Dolha. Legjelentősebb köztük Ilosva, a legvitá- lisabb Bilke és a legkisebb Dolha, mely a tiszaháti magyarság végső nyúlványát képezi és mint egy vizállásmérő oszlopa mutatja az elapadt magyar vizek hajdani magasságát. Dolhán túl végkép elenyészik a magyar élet. A maroknyi magyarság még ellentáll az asszimilációnak, szívós kitartással küzd fennmaradásáért és a hallatlan erőfeszítések közt értékes szellemi erőkre tesz szert. Furfangos lett, mint a székely, üzleties, mint a zsidó, takarékos, mint a cseh. Amellett dolgos, józan és alkalmazkodó. Tevékeny részese a kereskedelemnek, mestere az iparnak, kovásza a szövetkezeti mozgalomnak. Beszél nyelveket, utazik, vállalkozásokba kezd. Van önbizalma, mert tudatában van életrevalóságának és távol véreitől bizonyos hivatásérzés tölti el, amely nem engedi ellankadni. A faji szolidaritás érzését a vallásán keresztül ébreszti és ápolja. Mind a három sziget magyarsága buzgó hive református egyházának. Bilkén és Dolhán sok százados templomuk áll, melyek egyben a magyar élet világítótornyai, ahol missziói lelkész irányítja a magyar sajkákat . és ahol magyarul zeng a zsoltár és dicséret. Dr. HUBAY KÁLMÁN. szülék, amelyet „Drinker Ortopedic Respirator‘‘-nak neveznek. Ez a respirator egy „vastüdő", amely a bénult tüdejü ember helyett lélegzik. A vastüdő egy három méter hosszú, háromszáz kiló súlyú, légmentesen elzárható vashenger, amelyben úgy helyezik el a beteget, hogy csak a feje van kint belőle. A készülék motorja percenként huszonhétszer friss levegővel tölti meg a beteg tüdejét és ugyanakkor kiszívja belőle az elhasznált levegőt. A fiatal Snite a vastüdőben hamarosan magához tért, de ettől a perctől kezdve tizennégy hónapon keresztül a vastüdő lakója maradt. Orvosok, ápolónők, műszerészek huszonöttagu csoportja figyelte ez alatt az idő alatt éjjel-nappal a beteget, illetve a respirator működését. Ha a legkisebb üzemzavar csak 8—10 percre megállította volna a mesterséges légzőkészülék motorját, a beteg menthetetlenül megfulladt volna. Tizennégy hónap múltán végre az orvosok elérkezettnek látták az időt, hogy a beteg fiatalembert hazaszállítsák Csikágóba. Ifjabb Snitenek természetesen a vastüdőben kellett megtennie a tízezer mérföldes utat és vele utaztak mind a huszonötén, orvosai, ápolónői és a készüléket kezelő műszerészek. A kórház falát át kellett törni, hogy a vashengerben fekvő fiatalembert ki tudják vinni a külön erre a célra villamos akkumulátorokkal felszerelt teherautóra. Veszélyes pillanat volt, amikor a vastüdő motorját átkapcsolták az akkumulátorok áramára és ez a veszély az ut folyamán többször megismétlődött. Pekingből ugyancsak különlegesen felszerelt vonat vitte a vastüdő foglyát Shang- haiba, ahová időközben befutott a „President Coolidge" óceánjáró hajó, amelynek egyik kabinjába Amerikában beszereltek már egy másik respiratort. Itt aztán ifj. Snitet, megfelelő előkészületek után, három perc alatt áthelyezték a hajón levő vastüdöbe. A hajóút simán folyt le, a ciskágói kikötőben ismét akkumulátoros teherautó várta a beteget. Itt az áram átkapcsolása már csak pillanatokig tartott, mert a vastüdöt a hajó áramforrásával olyan hosszú kábel kötötte össze, amely leért a rakparton váró teherautóig. A kikötőből egyenesen az egyik csikágói sebészeti klinikára robogtak a beteggel s nyomban megopcrálták. Az orvosok bíznak abban, hogy a szerencsétlen fiatalember most már néhány hét alatt meggyógyul és végre elhagyhatja vastüdő-börtönét. Hát nem úgy hangzik ez az egész, mint egy fantasztikus ponyvaregcny-részlet?... 4