Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)

1937-07-02 / 148. (4294.) szám

frMCT-MAGtoft-HTBLSg A magyar egység első évfordulóját ünnepelte Léva magyarsága Najthényi László, az egyesült párt egyik első kezdeményezője mondotta az ünnepi beszédet 1937 julius 2, péntek* LÉVA* — Az egyesült párt az utóbibi na­pokban több nagysikerű népgyülést rendezett, amelyeken méltóan megünnepelte az egyesülés kimondásának első évfordulóját. E nagyszabású tömegmegnyilatkozások közül első helyen a lé­vai szervezet vasárnapi gyűlését kell megemlíte­nünk. A nagy látogatottságu díszközgyűlést Klain Ödön, a lévai pártszervezet elnöke nyitotta meg s lelkes beszédben méltatta a magyar egy­ség megteremtését, majd kegyeletes szavakkal búcsúztatta el a pártszervezet halottak. Majihényi ünnepi beszéde Az ünnepi beszédet Majihényi László orszá­gos pártvezetőségi tag mondotta. ■ Gyakran ve­tik a magyarok szemére, mondotta, hogy sze­retnek fényes külsőségekkel ünnepelni és lelke­sedni, de lelkesedésük szalmaláng. Az egyesült párt ünnepe mentes a fényes külsőségektől, nem fényt s nem is egyéni feltűnést akar tömjénezni, hanem olyan, mint a szántóvető vasárnapja, amikor istentisztelet után kiballag földjére és megnézi heti vagy évi munkájának eredményét. Az egyesült pártért tulajdonképpen már két éve folyt a munka. Az 1935-ös választás után spontánul, minden befolyásolás nélkül tört fel a magyarság min­den részében a meggyőződés, hogy a meglévő két, illetve három párfckeret fenntartása cél­szerűtlen, mert súrlódásokra és személyi vil­longásokra szolgáltat alkalmat. A szónok 1935 junius 27-én, tehát éppen két évvel ez­előtt nyújtotta át a pártok vezéreinek az egyesülésre vonatkozó emlékiratot, amelyben a közhangulatot és az idők parancs­szavát vetette papírra. 1936 januárjában aztán megindult az egyesülésért való nyilvános vita, amely nem a magyar széthúzást, hanem a magyar vitalitást, a magyar politikai érettséget doku­mentálta, A helyi szervezetek egymásután nyilatkoztak az egység mellett. Büszkeséggel emlékszik meg a lévai szervezetek példaadásáról, amidőn 1936 február 25-én mindhárom pártszervezet ugyanabban az órában foglalt állást az egy­ség mellett. A három határozat elindította a hasonló állás' foglalások lavináját. A lévai szervezet ezzel az egyesült párt anyaszervezetévé vált. Március 12-én már a két párt vezérlete is kimondta az egyesülést, junius 21-én pedig megalakult az uj egységes párt. Az egyesitési mozgalom Léváról kezdődött és Léván is fejeződött be, amikor 1936 szeptember 29-én a magyar nemzeti munkáspárt nagygyűlése is kimondta egyhan­gú csatlakozását. A lévai ősszervezet most a magyar optimizmust, az élni akarás szellemét ünnepli. Az igazi munkának most kell kezdődnie s ehez bizalomkeltésre van szükség. Bizalomkeltésre az olyan szellemiség iránt, hogy a szlovenszkói ma­gyarságban van gerinc, hogy nyílt sisakkal meg­küzdjön jogaiért, hogy büszkén valljuk magunkat magyaroknak nem­csak nyelvben, de lélekben, vérben, tettben, politikai meggyőződésben és munkában is. A magyarság politikai jogai — mondta a szó­nok — csakis politikai utón érhetők el, sérelmei csakis politikai utón orvosolhatók, mivel egész kisebbségi helyzete és kisebbségi jogállása poli­tikai események és cselekedet eredője. A politikamentesség jelszava a magyar eszmei hadállások önkéntes föladatát jelenti. Mi politikailag öntudatositani akarunk minden magyart, osztálymentes magyar lelkiséget aka­runk belevinni minden magyarba. Az egyesült párt első éve a szervezés, a keretalkotás éve volt. A második év legyen a propagandának, a keretek tágításának, teljes kitöltésének, a köz­szellem egységesítésének, a magyarság egységes politikai szellem alapján való öntudatositásának az esztendeje. Megnyerni mindenkit, aki meg­nyerhető, de aztán kimutatni s a gyakorlatban is keresztülvinni, hogy aki nincs velünk, az elle­nünk harcol. Tudatosítani kell azt a szellemet, amit a szlovákok a ,,Svoj k svojmu“ jelszóval ré­gen hirdetnek. Magyar támogasson magyar iparost, kereske­dőt, vigye pénzét magyar intézetbe, magyar iparos és kereskedő tartson magyar alkalma­zottat, magyar iparvállalat magyar munkást, magyar gazda magyar aratót, szakmányost és napszámost. Magyar ember csak igazi magyar szellemű lapot olvasson és nem magyarul irt moszkvai vagy párisi szellemű lapot. Magyar adakozó támogassa a tfiagyar szegényt, segé­lyezzen, iztánoljon magyar gyermeket, magyar szü-ő adja gyermekét magyar iskolába, magyar ember magyar művészeket támogasson s első­sorban magyar dalt.és magyar zenét műveljen. Ez a magyar eszmei teljesség a kiteljesedett magyar demokráciát jelentse. Az általános tetszéssel fogadott beszéd után Klain a díszközgyűlés nevében köszönetét mon­dott Majthényinak s indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy a pártszervezet díszes zászlót fog készíttetni. Nagy Gyula indítványára a közgyűlés távirat­ban üdvözölte a párt vezéreit, Jaross Andor or­szágos elnököt, Esterházy János országos ügy* vezető elnököt és dr. Szüllő Gézát, a párt par­lamenti klubjának elnökét. Népgyiilés Gután A Csallóköz és egész Szlovenszkó legnagyobb magyar községében, Gután, Péter és Pál napján fényesen sikerült népgyülést rendezett az egye- sült párt. A templom előtti téren ezres lelkes tömeg várta a párt szónokait. Bognár Gergely szentszéki tanácsos, országos pártvezetőségi tag megnyitójában örömének adott kifejezést, hogy az egyesült párt a magyarság minden rétegét magához vonza. Füssy Kálmán szenátor beszámoló beszédet mon­dott. Beszédében részletesen foglalkozott az egye­sült p&xt ©unkájával, erősen bírálta a kormány­pártok magyar politikáját, foglalkozott az adó­ügyekkel, a földreform végrehajtásával és a gazdákat érdeklő ügyekkel. Nagy tapssal foga­dott beszéde után Esterházy János, a párt or­szágos ügyvezető elnöke mondott hatalmas po­litikai beszédet, amelyben áttekintést nyújtott a bel- és külpolitika helyzetéről. Behatóan jellemezte a csehszlovákiai magyar kisebbség panaszait és követeléseit, majd sta­tisztikai adatokkal alátámasztott bírálatot mon­dott a kormány gazdasági politikájáról. Végül az egyesült párt munkájáról számolt be. A lelkes helyesléssel kisért beszéd végén a hall­gatóság sokáig melegen ünnepelte Esterházyt. Király József esperes, a párt körzeti elnöke az] egybegyült nagyszámú munkássághoz intézett szívhez szóló, mély szántásu beszédet. kőzteti jelentőségéből. A zsenitől fél, láttára a forradalmak szelét érzi vagy félreérti és olcsó mulatságainak fedezetére használja. A klasszi­kusokat pedig a maradiság kerékkötőjének tart­ja vagy üres bámulatban révülő csodálattal tá­volmarad tőlük. (Hányán idézik Goethei és lekendezve dicsérik, anélkül, hogy ismernék.) Pedig a különbség éles tudatosítása és tar­talmi megismerése esedékes. Az egység, a ter­mékenység és a fejlődés jegyében. Lázálmok és klasszikusok Irta: Duka Zólyomi Norbert Az irodalom olyan, mint egy természeti tüne­mény. Csak az foghatja fel igazi szépségét, aki csillogó színeit és nagyszerű, fényreflexeit köz­vetlenül engedi önmagára ráömleni. Az előre- beállitottság, az értelemnek méricsgélő működé­se tönkreteszi a szépséget. Ezzel egy csöppet sem akarom a kritikát bántani. Sőt ellenkezőleg. Ha az elfogulatlanul és maradék nélkül átérzett felvétel megtörtént, ha a műalkotás úgy véső­dött már belénk, mint a természeti kép fény­pontocskái a szűz fényképlemezre, akkor már jöhet a kritika. De előtte rombol, hamis tükröt mutat, vagy elcsenevészesedik. Králik, bécsi esztétikusnak volt egy irodalmi köre, a „Gral“, mely az elbeszélő szépirodalmat két csoportra osztotta. A tulajdonképpeni elbe­szélő művészetre és a beletriára. Az első cso­port szerintük az eposzok, a szigorú szerkezetű és jellemrajzu és nagyszerű témájú elbeszélő mü­vek, a másikba a többit sorozták. Raymond Pa­rasztjai sem találtak kegyelemre és Ganghofer egyik regénye sem. A különbséget nem körvo­nalazták eléggé élesen. Teóriájuk különben is el­merült az irodalom történeti ad aktái közé, mert nem volt benne mélység, hiányzott belőle a részletesség és nem volt hivatott hirdetője. Ha közelről szemügyre vesszük, valami ösztönös érdekes mozdulatot látunk benne, melyet meg­alkotói sem vettek észre. Az ösztönösség biztos kézmozdulatával bizonyos irodalmi müveket erősebben ragadtak meg, kiemeltek, becéztek és simogattak. Másokat, melyeknek legalább is épp olyan nagy tömgsikerük volt, féhetoltak és elhanyagoltak. A különbséget a kétfajta el­beszélő mii között nem lehet száraz, esztétikai teóriával megmérni és kifejezni, ahogy ők tet­ték. Ebbe buktak bele, Mert ezt a különbséget csak a mü közvetlen hatásában lehet megragad­ni. Ki tudja átérezni a bolgár rózsakertek illa­tát, ha megmondjuk neki pontos földrajzi helyü­ket, kiterjedésüket és felsoroljuk az összes ró­zsafaj latin nevét? Amit Králikék a tulajdonképpeni elbeszélő iro­dalomnak neveztek, mind olyan müvek, melyek olvasás közben úgy magukkal ragadnak, mint a megbokrosodott lovak a fogatot. A hasonlat mélyebb értelmében is találó, mert az illedelme­sen és méJtósiágosain ügető lovakkal szemben a megbokrosodott állat szilajsága valami rendelle­neset jelent, valamit, ami a természetesnek és megszokottnak ellentmond. Edgár Poe és Long- fellow, Stiifter és Ganghofer, Herczeg és Szabó Dezső örök különbsége. Vagy ha még tovább vezetem, Bach és Beethoven, Va,n Dyck és Rermbrandt, Thorwaldsen és Rodin két külön­böző világa. Oly sokszor kell olvasás kzöben a bécsi Grál­kor megkülönböztetésére gondolnom. Ha úgy is látom, hogy ösztönösen csak. a szimptőmái- ban ragadták meg a különbséget és nem fejezték ki pontosan és szabatosan, hogy minden alkotó­művész két pólusról ered. Az egyik a zseni. Korlátlan képzelő tehetség és minden lehetőség önmagától hajszolt, ura. A lázálmok átérzője és teremtője. A másik a tökéletesség, belső és kül­ső rend szigorú őre. A természetes és szabályos következetes hive és alkotója, akinek nagysága éppen abban van, hogy a rendet, a forma és tartalom harmóniáját olyan részletek és követ­kezetességek magasságába emeli, melyekről az átlagember álmodni sem mer. A klasszikusok. A Blomberg egy nappal meghonzabbi otta budapesti tartózkodását BUDAPEST. —- (Szerkesztőségünk telefon­jelentése.) Blomberg vezértábornagy német bi­rodalmi hadügyminiszter csütörtökön délelőtt tért vissza Kenderesről, ahol a magyar kor­mányzó vendége volt. A német hadügyminiszter a csütörtöki napot magánemberként töltötte a magyar fővárosban és megtekintette a város ne­vezetességeit. Blomberg pénteken reggel utazik vissza Berlinbe a hárommotoros „Hermann Gö- ring“ külön repülőgépen. [költészet, az irodalom, a képzőművészet és a I zene klasszikusai. Emlékszem, egyszer hosszabb ideig nem jutot­tam az olvasáshoz. Úgy ki voltam éhezve lelki élményekre, mint ahogy szabadságra, változa­tosságra és életre vágyik a szürke rácsok mögül kifelé vágyódó pusztai vad. Úgy látszott, hogy minden már a helyzet súlyánál fogva is fokozott lázas élménnyé lesz. Dickens valamelyik jól megalapozott, minden te­kintetben tökéletes müve került a kezem­be. A hatás elmaradt. Körülbelül úgy érez­tem magam, mint aki bormámorok vágyában nyúl a pohár után és akkor jó, tiszta, üdítő és tökéletes forrásvizet nyomnak a kezébe. A másik élményem épen fordítva volt. Min­denki ismeri a tulolvasottság elfáradását. A fel­vevő és élvező képesség oly csordultig van tele, mintahogy minden további csepp kiömlik a telt kehelyből. Az élénk leírások, az érdekes bonyodalmak fárasztóak ilyekor és az irodal­mi remekművek belső harmóniája nem köt le. Kezemtigyébe Werfel Abiluriententagja akadt. A közöny és fásultság az első oldalak után megszűnt. Úgy, ahogy még egy hasonló eset­ben Szabó Dezső Karácsony Kolozsvárott be­vezetésének első néhány mondata, a lélekbe markoló formában megirt mese az embererdchől, melynek fái simák, már nem enged el. És a megindult leki folyamatok zsilipje már záródik be: a lelki élmény úgy ömlik végig vízre vágyó síkságokon, mint az áradó folyam, mely aka­dályt nem ismer. A könyv megragad, kiemel, feldob az öröm magaslatába és megint vissza­sodor a szomorúság mélységébe. Ügy játszik velünk, mint a vihar a kitépett fával. Minden egyéb megszakadt bennünk. A mü és az alkotó zsenialitása elsöpör és rángat, tép és cibál. El­lep a láz és én tudom és másoktól is tudom, a láz a maga fizikai valóságában cikkázik végig a testünkön. A lázálmok költője rabul ejtett. Nem tudom, hogy hány ember, hány miiél- vező tudatosítja önmagában ezt a különbséget, két más világ különbségét. De sokszor öröm­mel láttam, hogy a különbség a kevésbé öntu­datosaknál, a kritika laikusainál is ösztönösen jelentkezik. Az egyik fajta müvet nyugodtan szemlélik, hallgatják és olvassák, a másik nyugtalanít, felkavar, cselekvésre ösztönöz. Kár volna a két világ különbségét csak a köz­vetlen lelki benyomásokban keresni. A jelentő­sége sokkal mélyebb. Olyan mély, mint az em­beriség örök Janusz arcának kétfajta kifejezése. A lázálmok alkotója túlnő a szabályos élet ke­retein. Ő a jövő előrelátó felidézője, a jelen az ő gondolatain keresztül alakul át mozgalmas, termékeny történéssé. A zseni, lázálmok kötője jelenti az emberiség történetében a tovább fej­lődést, a dinamikát. Uj irodalmi irány és nyo­mukban uj meggyőződések születése a zsenik meggyötört életéhez fűződik, Nietzsche, a so­kat körülvitatott német filozófus Uebermensch- teóriáját igv is érthetjük. A fejlődés, régi tespedések forrongó megfordulása, uj eszmék győzelmes csatája a teremtő zseni érdeme. Ezért mindig kollektív értékű jelenség a *senl. Ha önmaga talán el is téved egyéniségének út­vesztőjén, ha önmaga nincs is tudatában kol­lektív küldetésének, a hatás, egy későbbi meg­értő kor magatartása igazolja. A klasszikusok sohasem vitték előre az em­beri fejlődést. Fényképeztek. A kész helyzetet tökéletes meglátással vázolták, vagy múló problémákon túl az élet változatlan igazságait tárták fel. A bécsi Ring teóriáját már régen a feledés hamuja takarja. De a különbség örökké él: A mozgás és nyugalom két világában. A meg nem értés, a széles tömegek közöm­bössége vagy ferde nézete mind a kettőt kivet­Református diá&konfereiKia Losonton A református fő- és középiskolai ifjúság — amint legutóbb megírtuk — 1937 julius 2-a és 4-e között tartja Losoncon VII. or­szágos diákkonferenciáját. A konferenciát a „Református összefogás" mozgalom jegyé­ben rendezik, hogy ezzel alkalmat nyujtsa- jjr.ak minden olyan magyar református ifjú­inak, aki valamilyen értelmiségi pályára ké- j szül, hogy a Református összefogás széles­körű föladatában — önkéntes szolgálat alapján — valamely munkaágban rendsze­res tevékenységet vállalhasson és folytat­hasson. A konferencia részletes programja a kö­vetkező: I. nap, julius 2-án délelőtt 10 órakor a konferencia megnyitása. Üdvözlések. Utá­na két előadás. 1. Mit jelent az, hogy refor­mátus vagyok? Előadó Varga Imre rima- szombati lelkész. 2. Mit jelent számomra a szentek egyessége. Előadó Sörös Béla teoló­giai igazgató. Hozzászólások. ( Délután kirádnulás Gácsra. A gácsi váru megtekintése. Séta a várkertben. Ütána 17 órától 19.30-ig előadások e tárgy körül: Magyar református föladatok. Előadók: R. Vozáry Aladár tartománygyülési képviselő, Nagy József lelkész, Ónody Zoltán, a prá- : gai MÁK elnöke. II. nap, julius 3-án d. e. kirándulás Fü­lekre. A zománcgyár megtekintése. Fél 11 órától előadások Füleken. Tárgy: Miként szolgálhatok? Fölkért előadók: Tunyoghy Csapó András lelkész, Csekes Béláné, lel­kész neje. Délben 13 órakor ebéd a gyári vendéglőben. (A konferencia résztvevőit Hulita Vilmos gyárigazgató vendégül látja.) Utána bibliai óra, tartja Ceglédy Pál barsi református esperes. 16.30—18 óráig elő­adás. Tárgy: Mit jelent a református kollek- tivum a gazdasági életben. Fölkért előadók: dr. Agyagási Sándor és Konta Károly lel­I készek. Este 18 óra 30 perckor indulás visz- sza Losoncra, utána Losoncon 21 órakor Tábortűz változatos műsorral. III. nap, vasárnap d. e. 10 órakor isten- tisztelet. Prédikál Balogh Elemér, az egye­temes konvent püspök-elnöke. Utána kon­ferenciai előadás. Tárgy: Milyen visszhan­got adunk az Isten igéjére? Fölkért előadók: dr. Kenessey Kálmán, Csekes Béla lelkész és Kimer Nelly missziói testvér. Hozzászó­lások. Délután 17 órakor konferenciai elő­adás. Tárgy: A bizodalmas hit ajándéka az összefogás számára. Fölkért előadók: Na- rancsik Imre lelkész, Novák Olga vallásta­nárnő. Este 20.30 órakor búcsú, a konferen­cia berekesztése. Előadó Zsemlye Lajos lel-* kész. — KITERJESZTIK A VIZSGÁLATOT A TOR- DAY-FÉLE SIKKASZTÁS ÜGYÉBEN. Budapesti szenke»ztősé günk jelenti telefonon: A földműve­lésügyi mdniettériunnban történt visszaélések ügyéiben a budapesti ügyészség vezetői ma az igaza ág tigymin i s ztér iu m bán folytattak tanácsko­zásokat. Áz Esti Kurír értesülése szerint a Tor- day-féle sikkasztás ügyével kapcsolatban való- szinűleg a minisztérium egész számvevőségét fe­lelősségre vonják annak megállapítása céljából, hogy a számvevőség megfelelő ellenőrzést, gyako­rolt-® a kiutalásoknál és nem az ellenőrzés lanv- haeága következtében történtbe tett-e meg, hogy Torday n bűnös manipulációkat elkövethette. Torday László védője ma délelőtt a törvényszé­ken kérte védencének megfigyelőintézet.be való szállítását, tekintettel arra. ihogv Torday♦, az al- jjohélszeiivodtSly teljesen tönkretette s azonkívül bKífidovkónbaia. sjenved* 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents