Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)
1937-07-02 / 148. (4294.) szám
frMCT-MAGtoft-HTBLSg A magyar egység első évfordulóját ünnepelte Léva magyarsága Najthényi László, az egyesült párt egyik első kezdeményezője mondotta az ünnepi beszédet 1937 julius 2, péntek* LÉVA* — Az egyesült párt az utóbibi napokban több nagysikerű népgyülést rendezett, amelyeken méltóan megünnepelte az egyesülés kimondásának első évfordulóját. E nagyszabású tömegmegnyilatkozások közül első helyen a lévai szervezet vasárnapi gyűlését kell megemlítenünk. A nagy látogatottságu díszközgyűlést Klain Ödön, a lévai pártszervezet elnöke nyitotta meg s lelkes beszédben méltatta a magyar egység megteremtését, majd kegyeletes szavakkal búcsúztatta el a pártszervezet halottak. Majihényi ünnepi beszéde Az ünnepi beszédet Majihényi László országos pártvezetőségi tag mondotta. ■ Gyakran vetik a magyarok szemére, mondotta, hogy szeretnek fényes külsőségekkel ünnepelni és lelkesedni, de lelkesedésük szalmaláng. Az egyesült párt ünnepe mentes a fényes külsőségektől, nem fényt s nem is egyéni feltűnést akar tömjénezni, hanem olyan, mint a szántóvető vasárnapja, amikor istentisztelet után kiballag földjére és megnézi heti vagy évi munkájának eredményét. Az egyesült pártért tulajdonképpen már két éve folyt a munka. Az 1935-ös választás után spontánul, minden befolyásolás nélkül tört fel a magyarság minden részében a meggyőződés, hogy a meglévő két, illetve három párfckeret fenntartása célszerűtlen, mert súrlódásokra és személyi villongásokra szolgáltat alkalmat. A szónok 1935 junius 27-én, tehát éppen két évvel ezelőtt nyújtotta át a pártok vezéreinek az egyesülésre vonatkozó emlékiratot, amelyben a közhangulatot és az idők parancsszavát vetette papírra. 1936 januárjában aztán megindult az egyesülésért való nyilvános vita, amely nem a magyar széthúzást, hanem a magyar vitalitást, a magyar politikai érettséget dokumentálta, A helyi szervezetek egymásután nyilatkoztak az egység mellett. Büszkeséggel emlékszik meg a lévai szervezetek példaadásáról, amidőn 1936 február 25-én mindhárom pártszervezet ugyanabban az órában foglalt állást az egység mellett. A három határozat elindította a hasonló állás' foglalások lavináját. A lévai szervezet ezzel az egyesült párt anyaszervezetévé vált. Március 12-én már a két párt vezérlete is kimondta az egyesülést, junius 21-én pedig megalakult az uj egységes párt. Az egyesitési mozgalom Léváról kezdődött és Léván is fejeződött be, amikor 1936 szeptember 29-én a magyar nemzeti munkáspárt nagygyűlése is kimondta egyhangú csatlakozását. A lévai ősszervezet most a magyar optimizmust, az élni akarás szellemét ünnepli. Az igazi munkának most kell kezdődnie s ehez bizalomkeltésre van szükség. Bizalomkeltésre az olyan szellemiség iránt, hogy a szlovenszkói magyarságban van gerinc, hogy nyílt sisakkal megküzdjön jogaiért, hogy büszkén valljuk magunkat magyaroknak nemcsak nyelvben, de lélekben, vérben, tettben, politikai meggyőződésben és munkában is. A magyarság politikai jogai — mondta a szónok — csakis politikai utón érhetők el, sérelmei csakis politikai utón orvosolhatók, mivel egész kisebbségi helyzete és kisebbségi jogállása politikai események és cselekedet eredője. A politikamentesség jelszava a magyar eszmei hadállások önkéntes föladatát jelenti. Mi politikailag öntudatositani akarunk minden magyart, osztálymentes magyar lelkiséget akarunk belevinni minden magyarba. Az egyesült párt első éve a szervezés, a keretalkotás éve volt. A második év legyen a propagandának, a keretek tágításának, teljes kitöltésének, a közszellem egységesítésének, a magyarság egységes politikai szellem alapján való öntudatositásának az esztendeje. Megnyerni mindenkit, aki megnyerhető, de aztán kimutatni s a gyakorlatban is keresztülvinni, hogy aki nincs velünk, az ellenünk harcol. Tudatosítani kell azt a szellemet, amit a szlovákok a ,,Svoj k svojmu“ jelszóval régen hirdetnek. Magyar támogasson magyar iparost, kereskedőt, vigye pénzét magyar intézetbe, magyar iparos és kereskedő tartson magyar alkalmazottat, magyar iparvállalat magyar munkást, magyar gazda magyar aratót, szakmányost és napszámost. Magyar ember csak igazi magyar szellemű lapot olvasson és nem magyarul irt moszkvai vagy párisi szellemű lapot. Magyar adakozó támogassa a tfiagyar szegényt, segélyezzen, iztánoljon magyar gyermeket, magyar szü-ő adja gyermekét magyar iskolába, magyar ember magyar művészeket támogasson s elsősorban magyar dalt.és magyar zenét műveljen. Ez a magyar eszmei teljesség a kiteljesedett magyar demokráciát jelentse. Az általános tetszéssel fogadott beszéd után Klain a díszközgyűlés nevében köszönetét mondott Majthényinak s indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy a pártszervezet díszes zászlót fog készíttetni. Nagy Gyula indítványára a közgyűlés táviratban üdvözölte a párt vezéreit, Jaross Andor országos elnököt, Esterházy János országos ügy* vezető elnököt és dr. Szüllő Gézát, a párt parlamenti klubjának elnökét. Népgyiilés Gután A Csallóköz és egész Szlovenszkó legnagyobb magyar községében, Gután, Péter és Pál napján fényesen sikerült népgyülést rendezett az egye- sült párt. A templom előtti téren ezres lelkes tömeg várta a párt szónokait. Bognár Gergely szentszéki tanácsos, országos pártvezetőségi tag megnyitójában örömének adott kifejezést, hogy az egyesült párt a magyarság minden rétegét magához vonza. Füssy Kálmán szenátor beszámoló beszédet mondott. Beszédében részletesen foglalkozott az egyesült p&xt ©unkájával, erősen bírálta a kormánypártok magyar politikáját, foglalkozott az adóügyekkel, a földreform végrehajtásával és a gazdákat érdeklő ügyekkel. Nagy tapssal fogadott beszéde után Esterházy János, a párt országos ügyvezető elnöke mondott hatalmas politikai beszédet, amelyben áttekintést nyújtott a bel- és külpolitika helyzetéről. Behatóan jellemezte a csehszlovákiai magyar kisebbség panaszait és követeléseit, majd statisztikai adatokkal alátámasztott bírálatot mondott a kormány gazdasági politikájáról. Végül az egyesült párt munkájáról számolt be. A lelkes helyesléssel kisért beszéd végén a hallgatóság sokáig melegen ünnepelte Esterházyt. Király József esperes, a párt körzeti elnöke az] egybegyült nagyszámú munkássághoz intézett szívhez szóló, mély szántásu beszédet. kőzteti jelentőségéből. A zsenitől fél, láttára a forradalmak szelét érzi vagy félreérti és olcsó mulatságainak fedezetére használja. A klasszikusokat pedig a maradiság kerékkötőjének tartja vagy üres bámulatban révülő csodálattal távolmarad tőlük. (Hányán idézik Goethei és lekendezve dicsérik, anélkül, hogy ismernék.) Pedig a különbség éles tudatosítása és tartalmi megismerése esedékes. Az egység, a termékenység és a fejlődés jegyében. Lázálmok és klasszikusok Irta: Duka Zólyomi Norbert Az irodalom olyan, mint egy természeti tünemény. Csak az foghatja fel igazi szépségét, aki csillogó színeit és nagyszerű, fényreflexeit közvetlenül engedi önmagára ráömleni. Az előre- beállitottság, az értelemnek méricsgélő működése tönkreteszi a szépséget. Ezzel egy csöppet sem akarom a kritikát bántani. Sőt ellenkezőleg. Ha az elfogulatlanul és maradék nélkül átérzett felvétel megtörtént, ha a műalkotás úgy vésődött már belénk, mint a természeti kép fénypontocskái a szűz fényképlemezre, akkor már jöhet a kritika. De előtte rombol, hamis tükröt mutat, vagy elcsenevészesedik. Králik, bécsi esztétikusnak volt egy irodalmi köre, a „Gral“, mely az elbeszélő szépirodalmat két csoportra osztotta. A tulajdonképpeni elbeszélő művészetre és a beletriára. Az első csoport szerintük az eposzok, a szigorú szerkezetű és jellemrajzu és nagyszerű témájú elbeszélő müvek, a másikba a többit sorozták. Raymond Parasztjai sem találtak kegyelemre és Ganghofer egyik regénye sem. A különbséget nem körvonalazták eléggé élesen. Teóriájuk különben is elmerült az irodalom történeti ad aktái közé, mert nem volt benne mélység, hiányzott belőle a részletesség és nem volt hivatott hirdetője. Ha közelről szemügyre vesszük, valami ösztönös érdekes mozdulatot látunk benne, melyet megalkotói sem vettek észre. Az ösztönösség biztos kézmozdulatával bizonyos irodalmi müveket erősebben ragadtak meg, kiemeltek, becéztek és simogattak. Másokat, melyeknek legalább is épp olyan nagy tömgsikerük volt, féhetoltak és elhanyagoltak. A különbséget a kétfajta elbeszélő mii között nem lehet száraz, esztétikai teóriával megmérni és kifejezni, ahogy ők tették. Ebbe buktak bele, Mert ezt a különbséget csak a mü közvetlen hatásában lehet megragadni. Ki tudja átérezni a bolgár rózsakertek illatát, ha megmondjuk neki pontos földrajzi helyüket, kiterjedésüket és felsoroljuk az összes rózsafaj latin nevét? Amit Králikék a tulajdonképpeni elbeszélő irodalomnak neveztek, mind olyan müvek, melyek olvasás közben úgy magukkal ragadnak, mint a megbokrosodott lovak a fogatot. A hasonlat mélyebb értelmében is találó, mert az illedelmesen és méJtósiágosain ügető lovakkal szemben a megbokrosodott állat szilajsága valami rendelleneset jelent, valamit, ami a természetesnek és megszokottnak ellentmond. Edgár Poe és Long- fellow, Stiifter és Ganghofer, Herczeg és Szabó Dezső örök különbsége. Vagy ha még tovább vezetem, Bach és Beethoven, Va,n Dyck és Rermbrandt, Thorwaldsen és Rodin két különböző világa. Oly sokszor kell olvasás kzöben a bécsi Grálkor megkülönböztetésére gondolnom. Ha úgy is látom, hogy ösztönösen csak. a szimptőmái- ban ragadták meg a különbséget és nem fejezték ki pontosan és szabatosan, hogy minden alkotóművész két pólusról ered. Az egyik a zseni. Korlátlan képzelő tehetség és minden lehetőség önmagától hajszolt, ura. A lázálmok átérzője és teremtője. A másik a tökéletesség, belső és külső rend szigorú őre. A természetes és szabályos következetes hive és alkotója, akinek nagysága éppen abban van, hogy a rendet, a forma és tartalom harmóniáját olyan részletek és következetességek magasságába emeli, melyekről az átlagember álmodni sem mer. A klasszikusok. A Blomberg egy nappal meghonzabbi otta budapesti tartózkodását BUDAPEST. —- (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Blomberg vezértábornagy német birodalmi hadügyminiszter csütörtökön délelőtt tért vissza Kenderesről, ahol a magyar kormányzó vendége volt. A német hadügyminiszter a csütörtöki napot magánemberként töltötte a magyar fővárosban és megtekintette a város nevezetességeit. Blomberg pénteken reggel utazik vissza Berlinbe a hárommotoros „Hermann Gö- ring“ külön repülőgépen. [költészet, az irodalom, a képzőművészet és a I zene klasszikusai. Emlékszem, egyszer hosszabb ideig nem jutottam az olvasáshoz. Úgy ki voltam éhezve lelki élményekre, mint ahogy szabadságra, változatosságra és életre vágyik a szürke rácsok mögül kifelé vágyódó pusztai vad. Úgy látszott, hogy minden már a helyzet súlyánál fogva is fokozott lázas élménnyé lesz. Dickens valamelyik jól megalapozott, minden tekintetben tökéletes müve került a kezembe. A hatás elmaradt. Körülbelül úgy éreztem magam, mint aki bormámorok vágyában nyúl a pohár után és akkor jó, tiszta, üdítő és tökéletes forrásvizet nyomnak a kezébe. A másik élményem épen fordítva volt. Mindenki ismeri a tulolvasottság elfáradását. A felvevő és élvező képesség oly csordultig van tele, mintahogy minden további csepp kiömlik a telt kehelyből. Az élénk leírások, az érdekes bonyodalmak fárasztóak ilyekor és az irodalmi remekművek belső harmóniája nem köt le. Kezemtigyébe Werfel Abiluriententagja akadt. A közöny és fásultság az első oldalak után megszűnt. Úgy, ahogy még egy hasonló esetben Szabó Dezső Karácsony Kolozsvárott bevezetésének első néhány mondata, a lélekbe markoló formában megirt mese az embererdchől, melynek fái simák, már nem enged el. És a megindult leki folyamatok zsilipje már záródik be: a lelki élmény úgy ömlik végig vízre vágyó síkságokon, mint az áradó folyam, mely akadályt nem ismer. A könyv megragad, kiemel, feldob az öröm magaslatába és megint visszasodor a szomorúság mélységébe. Ügy játszik velünk, mint a vihar a kitépett fával. Minden egyéb megszakadt bennünk. A mü és az alkotó zsenialitása elsöpör és rángat, tép és cibál. Ellep a láz és én tudom és másoktól is tudom, a láz a maga fizikai valóságában cikkázik végig a testünkön. A lázálmok költője rabul ejtett. Nem tudom, hogy hány ember, hány miiél- vező tudatosítja önmagában ezt a különbséget, két más világ különbségét. De sokszor örömmel láttam, hogy a különbség a kevésbé öntudatosaknál, a kritika laikusainál is ösztönösen jelentkezik. Az egyik fajta müvet nyugodtan szemlélik, hallgatják és olvassák, a másik nyugtalanít, felkavar, cselekvésre ösztönöz. Kár volna a két világ különbségét csak a közvetlen lelki benyomásokban keresni. A jelentősége sokkal mélyebb. Olyan mély, mint az emberiség örök Janusz arcának kétfajta kifejezése. A lázálmok alkotója túlnő a szabályos élet keretein. Ő a jövő előrelátó felidézője, a jelen az ő gondolatain keresztül alakul át mozgalmas, termékeny történéssé. A zseni, lázálmok kötője jelenti az emberiség történetében a tovább fejlődést, a dinamikát. Uj irodalmi irány és nyomukban uj meggyőződések születése a zsenik meggyötört életéhez fűződik, Nietzsche, a sokat körülvitatott német filozófus Uebermensch- teóriáját igv is érthetjük. A fejlődés, régi tespedések forrongó megfordulása, uj eszmék győzelmes csatája a teremtő zseni érdeme. Ezért mindig kollektív értékű jelenség a *senl. Ha önmaga talán el is téved egyéniségének útvesztőjén, ha önmaga nincs is tudatában kollektív küldetésének, a hatás, egy későbbi megértő kor magatartása igazolja. A klasszikusok sohasem vitték előre az emberi fejlődést. Fényképeztek. A kész helyzetet tökéletes meglátással vázolták, vagy múló problémákon túl az élet változatlan igazságait tárták fel. A bécsi Ring teóriáját már régen a feledés hamuja takarja. De a különbség örökké él: A mozgás és nyugalom két világában. A meg nem értés, a széles tömegek közömbössége vagy ferde nézete mind a kettőt kivetReformátus diá&konfereiKia Losonton A református fő- és középiskolai ifjúság — amint legutóbb megírtuk — 1937 julius 2-a és 4-e között tartja Losoncon VII. országos diákkonferenciáját. A konferenciát a „Református összefogás" mozgalom jegyében rendezik, hogy ezzel alkalmat nyujtsa- jjr.ak minden olyan magyar református ifjúinak, aki valamilyen értelmiségi pályára ké- j szül, hogy a Református összefogás széleskörű föladatában — önkéntes szolgálat alapján — valamely munkaágban rendszeres tevékenységet vállalhasson és folytathasson. A konferencia részletes programja a következő: I. nap, julius 2-án délelőtt 10 órakor a konferencia megnyitása. Üdvözlések. Utána két előadás. 1. Mit jelent az, hogy református vagyok? Előadó Varga Imre rima- szombati lelkész. 2. Mit jelent számomra a szentek egyessége. Előadó Sörös Béla teológiai igazgató. Hozzászólások. ( Délután kirádnulás Gácsra. A gácsi váru megtekintése. Séta a várkertben. Ütána 17 órától 19.30-ig előadások e tárgy körül: Magyar református föladatok. Előadók: R. Vozáry Aladár tartománygyülési képviselő, Nagy József lelkész, Ónody Zoltán, a prá- : gai MÁK elnöke. II. nap, julius 3-án d. e. kirándulás Fülekre. A zománcgyár megtekintése. Fél 11 órától előadások Füleken. Tárgy: Miként szolgálhatok? Fölkért előadók: Tunyoghy Csapó András lelkész, Csekes Béláné, lelkész neje. Délben 13 órakor ebéd a gyári vendéglőben. (A konferencia résztvevőit Hulita Vilmos gyárigazgató vendégül látja.) Utána bibliai óra, tartja Ceglédy Pál barsi református esperes. 16.30—18 óráig előadás. Tárgy: Mit jelent a református kollek- tivum a gazdasági életben. Fölkért előadók: dr. Agyagási Sándor és Konta Károly lelI készek. Este 18 óra 30 perckor indulás visz- sza Losoncra, utána Losoncon 21 órakor Tábortűz változatos műsorral. III. nap, vasárnap d. e. 10 órakor isten- tisztelet. Prédikál Balogh Elemér, az egyetemes konvent püspök-elnöke. Utána konferenciai előadás. Tárgy: Milyen visszhangot adunk az Isten igéjére? Fölkért előadók: dr. Kenessey Kálmán, Csekes Béla lelkész és Kimer Nelly missziói testvér. Hozzászólások. Délután 17 órakor konferenciai előadás. Tárgy: A bizodalmas hit ajándéka az összefogás számára. Fölkért előadók: Na- rancsik Imre lelkész, Novák Olga vallástanárnő. Este 20.30 órakor búcsú, a konferencia berekesztése. Előadó Zsemlye Lajos lel-* kész. — KITERJESZTIK A VIZSGÁLATOT A TOR- DAY-FÉLE SIKKASZTÁS ÜGYÉBEN. Budapesti szenke»ztősé günk jelenti telefonon: A földművelésügyi mdniettériunnban történt visszaélések ügyéiben a budapesti ügyészség vezetői ma az igaza ág tigymin i s ztér iu m bán folytattak tanácskozásokat. Áz Esti Kurír értesülése szerint a Tor- day-féle sikkasztás ügyével kapcsolatban való- szinűleg a minisztérium egész számvevőségét felelősségre vonják annak megállapítása céljából, hogy a számvevőség megfelelő ellenőrzést, gyakorolt-® a kiutalásoknál és nem az ellenőrzés lanv- haeága következtében történtbe tett-e meg, hogy Torday n bűnös manipulációkat elkövethette. Torday László védője ma délelőtt a törvényszéken kérte védencének megfigyelőintézet.be való szállítását, tekintettel arra. ihogv Torday♦, az al- jjohélszeiivodtSly teljesen tönkretette s azonkívül bKífidovkónbaia. sjenved* 4