Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)

1937-07-14 / 157. (4303.) szám

J« «T J XVI. évf. 157. (4303) szám • Szerda • 1937 julius 14 Elfifizetésl árt évente 300, félévre 15(1, negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská u 1 i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, Hl. emelet • • TELEFON: 303-11. • • SŰRGÖNYCIM HÍRLAP, PRAHA. Benemavatkozás elvben Peking és Madrid Háború a világ kát sarkán Súlyos háborús konfliktustól tartanak a Távol-Keleten - Elkeseredett harcok Peking kapuiában - A polgár­háború egyik legnagyobb légi csatája a madridi fronton ■(*) Tehát maradt az elv. Néhány hó­napi reménytelen kísérlet után, hogy vala­milyen formában elszigeteljék Európától s Európa más, még lappangó veszélyeitől, nagyhatalmi intrikáktól, a kicsinyek pana­szaitól, az erősek csillapitatlan étvágyától s a kisemmizettek még csillapitatlanabb gyomorkorgásától a spanyol égzengést, hogy az érdektelenség kínai falát vonják köréje, hogy levegőben, szárazföldön és vizen immunissá tegyék fertőzéseivel szem­ben a környező világot, hogy hivatkozással a kölcsönös megértésre és a kölcsönös féle­lemre visszautasítsák világnézeti és érdek­beli kihívásait, egyszóval, hogy lokalizálják a szerencsétlen Ibériai félszigetre. A törek­vés tiszteletreméltó, csak reménytelen, mint általában a tiszteletreméltóság géhrokkjában föllépő félszeg és tétova békekisérletek szemben az imperializmus nyers és harcias téltudatosságával. A józan emberi értelem természetesen azt diktálja, hogy el kell ke­rülni a beavatkozást, mert ha Spanyolor­szág nyíltan világmérkőzés szinterévé válik, még akkor is végzetes hatással lehet az em­beriségre, hogyha a nagyhatalmak részvé­tele nem feszíti szét az aréna falait és nem tódul ki a marakodó tömeg Európa tereire, de széthordja a háború baktériumait, mint- ahogy a sokkal távolabbi és sokkal kevésbé veszélyes abesszin-ügy is háborús-fertőzés csiráit hordozta magában. Csakhogy a jó­zan emberi értelem régen indexre került, a diplomáciai játszmákban nem lehet hasznát venni, skrupulusai szemben állnak a nagy­hatalmak érdekeivel, sőt a tömegek szenve­délyeivel Is és e kettő együtt hat. Sajnos, nap-nap mellett látjuk, hogy milyen irány­ban. Ó igen, elvben mindenki hive a semle­gességnek, az ellenőrzésnek, a benemavat- kozásnak, de a kölcsönös bizalmatlanság sokkal erősebb, mint a kölcsönös békevágy. Ebben a pillanatban már csak az elv ma­radt meg a semlegességből, szankciók és praktikus keretek nélkül. Mi következik ebből? Az semmi'esetre sem, hogy jobban van elszigetelve ma a háború Európától, mint volt egy év előtt, amikor rövid idővel a spanyol polgárháború kirobbanása után az érdekelt európai hatalmak lefektették a benemavatkozási elv alapjait s megpróbál­tak rájaépitení gyakorlatilag is ható és eredményes ellenőrzési rendszert. Ez a rendszer megbukott s nemcsak úgy, hogy a spanyol polgárháborút nem sikerült meg­rövidíteni és mint akkoriban mondták, „hu­manizálni" általa, hanem úgy is, hogy Európa érdektelenségét sem bztositotta eléggé s ma sokkal jobban vannak bel ék e- verve bonyodalmaiba az érdekelt európai 1 nagyhatalmak, mint háromnegyed évvel i ezelőtt. A spanyol polgárháborúban kockán forgó nemzetközi érdekek sokkal több ol­dalról és sokkal érzékenyebben érintik Eu- rópát ma, mint tegnap s az ellenőrzés nem­csak hogy nem közömbösítette el az érde­keket, de éppen ellenkezőleg: kimélyitette. Olaszország és Németország az egyik ol­dalon, Anglia és Franciaország a másik ol­dalon, sőt Amerika is, a szovjet is, nem be­szélve más apróbb hatalmakról, az érdekek egész láncolatával csüng az egyik vagy a másik fél sikerein vagy kudarcán. Hogy ehhez köze van-e a rosszul alkalmazott semlegességnek* hogy egy jól elgondolt elv PEKING. — A Peking kapujában dúló harcok olyan erővel újultak ki, hogy ko­moly háborús konfliktustól lehet tartani. A Peking körül fölvonuló japán és kínai csa­patok létszáma meghaladja a százezer em­bert. Ma reggel egy japán hadosztály tiz tankkal, hét tábori üteggel s negyven teher­autóval megjelent Peking keleti kapujánál. A japán hadosztály parancsnoka követelte, hogy csapatait engedjék be a városba, a kínaiak azonban a japán tisztek kívánságát visszautasították, amire a japánok erőszak­kal próbáltak behatolni a városba. Nagyobb küzdelemre azonban nem került sor, mert a japánok Raniuan irányában, Pekingtől délre elvonultak. Más hírek szerint japán csapatok elérték Vanpingsient, amely hét kilométernyire van az északkinai fővárostól. Tiencsinből érkező jelentések szerint hét katonavonat robogott be a tegnapi napon a városba, valószínűnek tartják, hogy eze­ket a csapatokat a Peking elleni harcra mozgósították. Peking körül ellenőrizhetetlen hírek sze­rint nagy harcok dúlnak, amelyeknek kime­neteléről még semmit sem lehet tudni. Egy bizonyos, hogy Tiencsin irányában megsza­kadt a vasúti összeköttetés. Az összes vas­úti vonalakat japánok tartják megszállva és a vagonokat katonai célokra foglalták le. Még a nemzetközi vonatokat sem engedik kirobogni Tiencsinből. Menekül a lakosság Pekingböl SHANGHAI. —• A Domei-iroda pekingi jelentése szerint a lakosság körében leírha­tatlan a riadalom, ezer és ezer ember, japá­nok és kínaiak vegyesen, menekülésszerüen igyekeznek elhagyni Pekinget és a háború által veszélyeztetett északkinai területeket. Mindenki meg van győződve arról Shang- haiban, hogy a jelenlegi konfliktus súlyos következményekkel fog járni, sőt egyesek elkerülhetetlennek tartják a háborút. A leg­több pekingi menekült Tiencsinben és Mandzsúriában keres menedéket. rossz kivitele mérgesitette-e ej ennyire a helyzetet vagy a jelenlegi európai erőviszo­nyok természetéből következik, hogy a leg- távolabbinak látszó konfliktus is felsora­koztatja és harcvonalba állítja az összes lappangó érdekellentéteket — ugyan ki tudná megmondani. Az azonban bizonyos, hogy a semlegességet gyakorlatilag meg­szervezni nem lehet, vagy legalábbis majd­nem lehetetlen. Az egyedüli cérnaszál, amin ebben a pillanatban a béke ügye lóg, a be­nemavatkozás elve s ez a cérnaszál, sajnos, ijesztően vékony. Tudjuk a világháború egész aktatárából, hogy a háborút elvben senki nem akarta s hogy mindakét oldal­ról a bizonyítékok ezreit lehet felsorakoz­hatni amellett* hogy elvbén mindenki béke­A Reuter-iroda hongkongi jelentése sze­rint több Formosában állomásozó japán ha­dihajó azt a parancsot kapta, hogy azonnal induljon Kínába az ottani japán lakosság védelmére. A pekingi események hatása alatt ugyanis egész Kínában fölujult a ja­pánellenes agitáció és attól tartanak, hogy a fölizgatott tömeg a japánok ellen fog for­dulni. Két hadihajó már meg is érkezett, az egyik Svatauba, a másik pedig Fucsauba. Ezekben a kikötőkben ugyanis a legszoron- gatottabb a japán lakosság helyzete. Harcok a pekingi vasúti liidnál PEKING. — A leghevesebb összeütközé­sek a pekingi vasúti összekötő hídnál zaj­lottak le 11 óra tájban. A hid Peking déli kapuja közelében fekszik. A harcokba be­avatkozott a kínai lakosság is és a japán csapatok által szorongatott hidőrség segít­ségére sietett A vasúti forgalom Pekingtől délre teljesen szünetel. A város katonai pa­rancsnoksága kiáltványt intézett a lakos­sághoz, hogy őrizze meg nyugalmát és ma­radjon házaiban. A Reuter-iroda jelentése szerint a harcok 12 óra 45 perckor véget értek a vasúti ösz- szekötő hídnál. A japán csapatok Fengtai irányában visszavonultak. Romlanak a békés megoldás esélyei LONDON. A londoni kínai követ ma megjelent a Foreign Office épületében és kijelentette, hogy a helyzet Északkinában rendkívül aggasztó. Szerinte a japánok jól előkészített akciót hajtanak végre, amely­nek az a célja, hogy Északkinából második Mandzsukuot csináljanak. Kína állítólag el van határozva, hogy további Japán invá­ziót mindenáron megakadályoz. Fengtai- ban 30.000 japán van koncentrálva és To­kióból öt hadosztályt indítottak útnak Kina felé. További csapattesteket is mozgósíta­nak a japánok. A Times részletesen foglalkozik a távol­barát volt. Csak, sajnos, vannak helyzetek, amelyekben a minden oldalról vallott elvet mindenki más gyakorlati érdekekkel köti össze, érdek és elv pedig gyakran monda­nak ellent egymásnak. A benemavatkozás ebben a pillanatban már csak elv tehát, ami éppenséggel nem alkalmas arra, hogy Spanyolország határain feltartóztassa ajkár a német, akár a francia tankokat és repülő­gépeket. Hogyan képzelhető el, hogy komoly gyakorlati eredményt lehet elérni olyan ellen­őrzési rendszerrel,amely minden hónapban két hetet üzemhiba következtében nem működik. Hogy holnapután esetleg az önkéntesek vissza­hívásában egyeznek meg a hatalmak, amikor közben módjuk és alkalmuk volt saját érdekeik szerint annyi önkéntest szállítani az egyik vagy keleti eseményekkel és megállapítja, uogy a háború és béke sánszai 50:50. Ez az arányszám a béke terhére az utóbbi napon lényegesen leromlott. A japánok állítólag a Kvantung-hadsereg csapatait is Peking felé irányítják. A kínai kormány figyelmez­tette Tokiót arra, hogy ne mérgesítse el végképp csapatszállitásokkal a helyzetet, de ugyanakkor hivatakozott arra is, hogy Kina szuverénitását és integritását minden erővel meg fogja védelmezni. Felborult a londoni flottaegyezmény LONDON. — Hull amerikai államtitkár jelentése szerint Anglia nagyon nagy je­lentőséget tulajdonit ánnak a körülmény­nek, hogy Amerika uj csatahajóit negyven centiméteres ágyukkal szerelte fel. A Ti­mes flottaszakértőjének cikke szerint Ame­rika elhatározása ugyan nem keltett megle­petést angol flottakörökben, mégis csalódást okozott azoknál, akik azt remélték, hogy az 1936-os londoni flottaegyezmény véget ve­tett a túlságosan drága harci hajók korsza­kának. Amint ismeretes, a londoni flotta' egyezmény 35 centiméterben állapította meg a hadihajókon alkalmazott ágyuk leg­nagyobb kaliberét. Angol körökben az a. vélemény, hogy Amerika a távolkeleti ese­mények és Japán egyre agresszívebb maga­tartása miatt határozta el magát erre a lé­pésre. Ami Angliát illeti, egyelőre még nem lehet tudni, hogy vájjon elhatározza-e ma­gát az amerikai példa követésére. A Man­chester Guardian megállapítja, hogy a lon­doni flotíaegyezmény fölrugásáért Japánt terheli a felelősség. Bizonyos, hogy a japán flotta is követni fogja Amerika példáját és hasonlóan nagy kaliberű ágyukkal szereli fel flottáját. Ezzel az újabb flottafegyver­kezési verseny veszélye is a háborús té­nyezők sorába lépett. Amerika aggódik WASHINGTON. - Az United Press értesülése szerint a japán-kinai konfliktus súlyos aggodalomra ad okot washingtoni másik félnek, amennyit csak akartak. A londoni helyzet emlékeztet Chesterton süllyedő hajójá­ra, amelyen, csupa tulokos ember parancsnokol s mindvalamennyi más uton-módon akarja megmenteni a hajót, közben a vitatkozástól nem marad idejük betömni a lékeket és kimerni a be­tódult vizet. S ha már elhatározták valamit, ak­kor először merik a vizet s aztán tömnék csak a lyukakat. Elvben természetesen valamennyien korrekt európaiak és lelkes békebarátok és ki­vétel nélkül egyetértenek abban, hogy a hágót pedig meg kell menteni. Hogy közben a hajó mégis elsüllyed, ez magán az elven mitsem vál­toztat, az elv azért teljes pompájában ragyogni fog a vizek fölött. Kár, hogy már csak a pingvi­nek fognak gyönyörködni benne.

Next

/
Thumbnails
Contents