Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)

1937-07-13 / 156. (4302.) szám

2

tudósítója előtt kijelentette. Hogy Franco tábornok elhatározta, hogy nem tárgyal az önkéntesek szabadonbocsátásáról, mert ezt a problémát a nagyhatalmak által javasolt formában megoldhatatlannk tartja.

PARIS. — Az United Press értesülése szerint a Quai d’Orsay ma ismét értesítette Londont, hogy holnap pontban déli tizenkét órakor megszűnik a nemzetközi ellenőrzés a spanyol-francia határon. Nagy jelentősé- get tulajdonit ennek a bejelentésnek az a körülmény, hogy most már hiányzik az utalás arra az eshetőségre, hogyha közben sikerülne mégis megegyezést létrehozni az érdekelt hatahnak között. Franciaország ezek szerint nem bízik többé az ellenőrzési rendszer megmentésében.

Edén még mindig bízik

LONDON. — Edén külügyminiszter az alsóházban egy hozzá intézett interpellációra kijelentette, hogy az angol kormány mindent megtesz, hegy a benemavatkozási bizottság 9-i ülésén magára vállalt feladatot eredménnyel oldja j meg és reméli, hogy a jelenlegi súlyos helyzetből sikerül megtalálnia a kivezető utat. A jelenlegi helyzetben azonban a kormány a kibontakozás részleteiről még nem nyilatkozhat.

Berlin Párisi vádolta

BERLIN .— A berlini lapok élénken foglalkoznak Franciaország uiabb londoni jegyzékével í és egyöntetűen megállapítják, hogy a francia kormányt terheli a morális felelősség, amennyiben az ellenőrzési rendszer a spanyol határok mentén teljesen fölborul. A Berliner Tageblatt Franciaországnak azzal a bejelentésével kapcso-s latban, hogy kedden délben megszünteti az ellen-! őrzést a pireneusi határ mentén, megállapítja, jj hogy annak a platonikus értékű francia óhajnak J ellenére, hogy az ellenőrzési rendszer továbbra! érvényben maradjon, a tény az, hogy a legújabb francia lépés a bolsevisták határozott kívánságára történt és az ő érdekeiket szolgálja. Ennek következtében Edén küldetése Franciaország hibájából még az edidginél is körülményesebbé vált és alig van remény rá, hogy sikere legyen.

Edén kényes kérdések kereszttüzében

LONDON. — Az alsóházban Kennedy munkáspárti képviselő kérdést intézett Edenhez, hogy vájjon tudomása van-e a külügyminiszternek arról, hogy a Gibraltárhoz vezető partvonal Németország által van megszállva és hogy szakértők véleménye szerint a német ágyuk a gibraltári kikötőt sakkban tarthatják. Ezeket az ágyukat esak akkor távoli tjük el, hogyha Franco megnyeri a háborút. Edén azt válaszolta, hogy az ő információja szerint Franco ütegei az Algeciras és Tariffa közötti partvonalon vannak fölállítva. Azok a sajtójelentések, amelyek szerint német szakértők vettek részt az ütegek fölállításánál, valószinüleg nem nélkülöznek minden alapot. A helyzetet Anglia minden esetre igyetemmel kíséri, de ebben a vonatkozásban többet a kérdésről nem mondhat. Egy másik kérdésre, hogy Anglia képviselői és Franco között a bilbaói bányákra vonatkozólag volt-e valamilyen tárgyalás, Edén kijelentette, hogy mindeddig ilyen tárgyalásokra nem került sor. Edén még később egy, a benem- avaíkozásra vonatkozó újabb interpellációra kijelentette, hogy az angol kormány ugyan tisztában van a feladat nehézségeivel és tudja, hogy a benemavatkozás megvalósítása csak szélesebb nemzetközi bázison érhető el, mégis kötelességének tartotta a feladat vállalását. A kormány tisztában van a feladat vállalásának sürgősségével is és az a célja, hogy még ez év folyamán jelentést tegyen munkájáról a benemavatkozási bizottságnak.

Megkezdődött a francia szocialista párt

marseiüei kongresszusa

MARSEILLE. — A szocialista párt kongresszusán tegnap este a Blum-kormány volt pénzügyminisztere, Vincent Auriol, beszédet mondott, amelyben a volt kormány politikáját igyekezett védeni. Hivatkozott arra, hogy a Chautemps-kormány tulajdonképpen azokat a pénzügyi reformokat valósítja meg, amelyeknek ő fektette le alapjait. A Bonnet által foganatosított pénzügyi rendszabályok a francia gazdasági és pénzügyi helyzet megjavítását célozzák. A párt politikai magatartásáról szóló vitában harminc szónok jelentkezett szólásra. Az általános vitát León Blum beszéde fogja megnyitni.- MEGHÍVÓ A KOMAROMI „MARIANUM" INTERNATUS - EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉRE.

A komáromi „Marianum" magyar középiskolai katolikus internátus-egyesület julius 19-én, hétfőn délelőtt

10 órakor Érsekujvárott a Flenger-intézet nagytermé- j-en igazgató-választó rendkívüli közgyűlést tart, mely- jj rn ,',z egyesület összes tagjait ezennel tisztelettel meg- | hívom. — Gregorovits Lipót s. k. elnök. 1

■—a—wn mi hűi ■ MHíiiwiiTiiiTiHiiirTnunnidiiin Iliim m »u

1937 Juliu$ 13, kedd.

Világraszóló ünnepséggel szentelte föl Pacelli bíboros az uj lisieuxi bazilikát

Hat bíboros, hetven érsek és püspök a felavatáson ■■■ A tradicionális építőművészet hatalmas remekműve

A pápa rádlószózata s „Igazságosság és könrörüie- tesség azok iránt, akik kisemmiztettek és szenvednek"

PARIS. — Pacelli bíboros államtitkár vasárnap szentelte fel az uj lisieuxi bazilikát rendkívül fényes ünnepségek között. A bíboros óriási embertömeg sorfala között

érkezett a karmelita rend kápolnájába, ahol hat bíboros, 70 érsek és püspök, ezenkívül igen nagyszámú papi és polgári méltóság jelent meg. A bíboros államtitkár a trónuson foglalt helyet mint a Szentatya legátusa. Felolvasták latin és francia nyelven a pápa bulláját, amelyben a Szentatya kijelenti, hogy

a Gondviselés különös müvének kell te-! kinteni, hogy éppen a mai zavaros idők-l ben szentelik fel és nyitják meg az uj bazilikát.

Mikor Pacelli bíboros elhagyta a kápolnát, a kint várakozó tömeg letérdelve üdvözölte és Pacelli megáldotta őket. A város egész í éjszaka ki volt világitva, a kávéházak, szál-| lodák és éttermek teljes üzemben voltak. $

Éjfélig nyolcvan lelkész szünetlenül szentmisét celebrált.

Az uj bazilika felavatása előtt Pacelli bíboros feltünéstkeltő beszédet mondott,

amelyben kiemelte a katolikus egyház ellen irányuló üldözéseket.

Pacelli beszéde után Castel Gandolfoból a pápa rádiószózatát

közvetítették. A Szentatya többek között a következőket mondta francianyelvü beszédében:

— Imádkozzunk, hogy a Teremtő Isten megszabadítsa a mai idők szenvedéseitől és a holnapért való aggodalomtól' a világ népeit és a holnap kegyes nyugalmat hozzon

számukra. Mindezt meg fogja hozni a helyes útra való visszatérés, az Isten uralma alá való megtérés, a törvények iránti engedelmesség, valamint az igazságosság és kö- nyörületesség azok iránt, akik kisemmiztet- tek és szenvednek.

Az ul hatalmas házi lka

Lisieux városka óriási előkészületeket tett Pacelli bíboros fogadtatására. A várost ötven diadalívvel díszítették fel, valameny- nyi a francia művészet remekműve. A korai román stílustól kezdve a bizánci és gót stíluson át a legmodernebb stílusokig képviselve van az építőművészet, amely az egyház évezredes uralmában dominál.

Maga a bazilika az építőművészet hatalmas és ízléses remekműve.

Építője, Cordonier építész valóban gyönyörű müvet alkotott és a bazilika felépítése hihetetlen emberi erőfeszítést vett igénybe.

Száznyolcvan helyen végeztek ásatást egyenkint 30 négyzetméter területen az

alapfalak elhelyezésére és e munkálatoknál több, mint 280.000 köbméter földet távolítottak el. A falakat Soissonsból származó gránitból és Vireből szállított kövekből építették. 880 tonna vasat, 2500 köbméter cementet használtak föl az építésnél. A bazilika homlokzata 120 méter széles, a templomi ivek magassága 109 méter.

. A főhajó 52 méter magas és 28 méter széles. A kupola átmérője 90 méter, az oszlopok és tartópillére 28 méter magasak és 3 méter szélesek. A főhajő hossza majdnem 450 méter.

A tradicionális stílust szigorúan megtartották, de a modern építészeti stílusnak is szerep jutott az építésben.

Pacelli látogatásának

le.saiSsége

Noha Pacelli bíboros utazásának főcélja a lisieuxi bazilika fölszentelése volt, francia- országi látogatása igen nagy jelentőséggel bir más tekintetben is. 1804 óta, amikor Napóleont császárrá koronázta a pápa, a Vatikánból nem érkezett hivatalos kiküldött Franciaországba. A nagy francia forradalom egy csapásra megsemmisítette az évszázadokon át tartó barátságot Franciaország és a katolikus egyház között. Addig Franciaország volt az egyház „legidősebb és legkedveltebb*1 leánya. Napóleon kénysze- ritette a pápát, hogy a koronázási misét a Notre Dame-ban celebrálja, de a viszony, továbbra is feszült volt Franciaország és az egyház között. A restauráció után javult ez a viszony, de III. Napóleon idejében ismét rosszabbodott, amikor az egyházi állam ellenére a császár olaszországi kalandokba bocsátkozott. A Vatikán befolyása úgyszólván teljesen megszűnt a Dreyfuss-pör utáni annak ellenére, hogy Franciaország lakosságának 97 százaléka katolikus. Hogy azonban az egyház lelki befolyása még mindig döntő Franciaországban, annak ékes bizonyítéka, hogy

a pápai legátus, a bíboros államtitkár éppen most, a népfrontkormány idejében látogatott el az országba.

Pacelli bíborost a legnagyobb tisztelettel fogadta a hivatalos Franciaország is. Megérkezésekor Yvon Delbos külügyminiszter üdvözölte és még a baloldali radikális sajtó is a tisztelet hangján ir róla és a legnagyobb megértéssel viseltetik papi küldetése iránt.

„Magyarország nem hajlandó megfizetni az egyenjogúságot"

Kánya külügyminiszter első beszélgetése kisantant újságíróval

BELGRÁD. — A Vreme, Sztojadinovics miniszterelnök lapja, beszélgetést közöl Kánya Kálmán magyar külügyminiszterrel. A külügyminiszter nyilatkozata elején figyelmezette az újságírót, hogy szóről-szóra jegyezze, amit mond, mert ő az első újságíró nemcsak Jugoszláviából, hanem általában a kisantant országaiból, akivel a külügyminiszter beszélgetést folytat. Majdpedig a következőket mondta:

— A külpolitikában Magyarország teljesen határozott: csak az a szándéka, hogy a békét szolgálja. Magyarország ezt a célt nemzetközi téren és szoros együttműködésben barátaival követi, akikhez mindig hü marad, Azok a barátsági kötelékek, amelyek bennünket Olaszországgal és Ausztriával, mint a római jegyzőkönyvek aláíró hatalmaival egybefüzuek, nemcsak változatlanul fennállanak, hanem az utóbbi időben még jobban megszilárdultak. Ugyanez áll a Német Birodalommal való barátságunkról, amely a két állam kölcsönös érdekein nyugszik.

— Éppen úgy, mint az általános magyar külpolitikát, a dunai medencére vonatkozó politikánkat Is ugyanazok a békés alapelvek vezérlik. Mi őszintén normális kapcsolatokat óhajtunk közöttünk és szomszédaink között. Tudatában vagyunk azonban annak, hogy a közeledésnek még bizonyos akadályai vannak és hogy csak ez akadályok kiküszöbölése után következik el a közeledés azokhoz az államokhoz, amelyektől még nagyobb, vagy kisebb differenciák elválasztanak bennünket. Ehhez meg időre van szükség, de meg vagyok győződve arról, hogy némi jóakarattal és kölcsönös engedményekkel el lehet majd jutni az óhajtott eredményhez.

— Egyébként elegendő, ha utalok az ön országa és a mi országunk közti kapcsolatok kedvező fejlődésére, amit Sztojadinovics miniszterelnök ur Is legutóbbi költségvetési beszéde alkalmával említett. Ami engem illet, meg vagyok győződve, hogy megvan a lehetőség arra, hogy ez a helyzet szerencsés eredményekre vezessen. Annál is inkább, mert már rokonszenv mutatkozik a magyaroknál a jugoszlávok iránt és a jugo- szlávoknál a magyarok iránt.

— A jugoszláviai magyar kisebbség helyzete két év óta fokozatosan javult, — tuj légkör jut érvényre a vajdasági magyar kisebbségekkel szemben. Sokat jelentett már az is, hogy az uj rezsim kezdete óta enyhítettek a gyakorolt szigorúságon. Remélem, hogy ez folytatódni fog.

Arra a kérdésre, hogy mi a magyar felfogás az egyenjogúság kérdésében — vájjon tárgyalások utján, vagy a katonai záradékok felmondásával gondolják-e megvalósítani, Kánya miniszter ezeket mondotta:

— Magától értetődik, hogy Magyarországnak a legjobban megfelelne, ha ezt a kérdést barátságos tárgyalásokkal lehetne megoldani. Azonban e tárgyalások jelenleg szünetelnek. Nem szeretnék részletekbe bocsátkozni —• azonban a kisantantnak megvannak a maga követelései, Magyarországnak viszont szintén a maga követelései. Magyarországtól megnemtámadási egyezményeket kívánnak. Én azonban c paktumok tekintetében Magyarország számára semmiféle gyakorlati hasznot nem látok. Kész vagyok tárgyalni, de nem vagyok hajlandó az egyenjogúságot, amelyről oly sokat beszélnek s amelyre nézve Írott szerződések vannak a Népszövetségben, bármivel megfizetni, legkevésbé uj paktumokkal. Magyarország önálló állam és önálló politikát kell folytatnia, — éppúgy, mint az ön országának.

LEGÚJABB

Franca csapatai győznek a madridi fronton

PARIS. — A Havas-iroda munkatársa a madridi frontról jelenti, hogy a tegnapi napon Franco csapatai ismét visszaszerezték a harci fölényüket az egész madridi fronton. Az ütközet végefelé közeledik és nincs kizárva, hogy a nemzetiek valamennyi frontszakaszon átveszik az iniciativát és döntő rohamot intéznek a kormánycsapatok által megszállott fontosabb stratégiai pontok ellen.

VALENCIA. Ma reggel a valenciai kikötőben megjelent a Canarias nemzeti páncélos, de egy hat torpedóromboló által kísért kormánypárti csatahajónak sikerült a nemzeti páncélos elől elzárni a valenciai kikötőt. Délelőtt tiz órakor újból megszólaltak a riadó szirénák, mert a Canarias ismét föltűnt a valenciai öbölben. A parti tüzérség néhány lövést adott a páncélosra, mire az északi irányban eltávozott. (Folytatás a

III. oldalon.)

A földrengés teljesen szétrombolta Ujguinea fővárosát

SANFRANCISKÓ. A Honoluluból visszatérő „Golden Bear" kapitánya megdöbbentő részleteket jelent az ujguineai földrengésről, amely teljesen elpusztította Rábául fővárost. A hajó legénysége résztvett a mentési munkálatokban és a város kiürítésében. A földrengésnél 260 ember halt meg. Egyidejűleg tengerrengés is pusztított és a hullámok elöntötték a várost. A ten-' ger felszínét fehér gőz és hamufelhő lepte be,

1 amely két napig teljesen c.hötétitc^ - - ■ ' iákét*