Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)

1937-07-02 / 148. (4294.) szám

1937 julius 2, péntek* Óvakodjék reumától a korai stádiumban való alapos keze­léssel. A meleg magában nem használ, — a pöstyéni termális iszapban kénes vegyületek vannak, amelyek a beteg szövetekre gyógyitólag hatnak. Uj gyógyanyagok támadnak és a betegség fészke radikálisan eltávolittatik. Felvi­lágosítás: Fürdőigazgatóság. Pöstyén fürdő gyógy ti! Magyar vidéken elsősorban magyarokat nevezzenek ki az adóbizottságokba! Hz egyesült párt tiltakozik az adóbizotiságok kinevezésének módja e'len ■ Jaross pártelnök távirata a kormányelnökhöz és a pénzügyminiszterhez ■ POZSONY* — Szlovenszikó magyarsá­gában általános megdöbbenést váltott ki az adó'bizottságok kinevezése, mert a kinevezettek közt a legmagyarabb vi­dékeken is alig akad magyar. Eltekintve attól, hogy a magyarság joggal megkövetelheti, hogy az adóbizottságokban saját embereit lássa, a kinevezett nem ma­gyar tagoktól sem az egyesek helyzetének ismeretét, sem pedig a szükséges tárgyila­gosságot és megértést nem várhatja. Ezért az egyesült országos keresztény- oialista és magyar nemzeti párt országos elnöke, Jaross Andor nemzetgyűlési kép­viselő táviratot intézett Hodza Milán mi­niszterelnökhöz és Kalfus pénzügyminisz­terhez. A pártelnök a miniszterelnökhöz küldött uccai zavargások. Ma már nem titok, hogy a Blum-kormánynak idő előtt kellett átvenni a hatalmat, még mielőtt a beigért szociális reformok pénzügyi alapjait meg lehetett volna teremteni és következett a foltozás politikája. Egyik lyukról levették a foltot és rátapasztották a másikra. A Blum-kormány híres Matignon-egyezményével ugyan meg­oldott egy sereg sürgős szociális reformot és mindenekelőtt gondoskodott az általános béremelésről, ami egyes kivételesen rosszul fizetett szakmákban 15 százalékot is elért, de nem volt ereje, hogy megakadályozza a tőkeszöktetést, hogy megrendszabályozza a spekulációt, nem is tudott egyéb gondjaitól nyomába iramodni, mindkét keze annyira tele volt munkával, hogy igazán nem tudta megragadni a menekülő tőke üstökét. Köz­ben a kistőkés-spekuláció, tekintet nélkül a sokat emlegetett népfront-összetartásra, el­végezte a magáét és a kiskereskedői árak fölhajtásával máról-holnapra eltüntette a béremelést, 1935 augusztusától 1936 szep­temberéig pontosan 15 százalékkal emelked­tek az árak. Ugyanakkor, amikor Angliá­ban, Belgiumban és Amerikában sikerült biztosítani az alacsonyabb árnivót s igy Franciaország külkereskedelmi mérlegén megint hatalmas rés támadt. 1936 szeptem­berében sor került a háromhatalmi érték­egyezményre, amelyben a frankot a fonthoz és dollárhoz igazították. Csakhogy Francia- ország tovább haladt a szociális experimen­tumok utján, vagy legalább is a francia spe­kulációs tőke ezután sem érezte biztonság­ban magát otthon és az aranyáramlás to­vább tartott, úgyhogy míg 1934-ben, tehát a Laval-féle deflációs politika idején 5059 tonna arany fölött rendelkezett Franciaor­szág és a világ első aranyhatalma volt, ad­dig a Blum-kormány uralomrajutása idején már csak 3036 tonna aranya volt és egyéves népfrontgazdálkodás után ez is leolvadt 2698 tonnára. Tekintettel arra, hogy a fran­cia arany legnagyobb része Angliába mene­kült s Franciaországnak különben is továb­bi súlyos kötelezettségei vannak Angliával szemben, ebben a pillanatban a legtelitet- tebb ország ebből a szempontból Anglia,! ami az értékegyezmény praktikus megujitá-. sát megnehezíti. Súlyosbítja ezt a helyzetet az is, hogy az utóbbi időben rengeteg orosz arany is Angliába tódult. A krízis azonban könnyen lokalizálható egy aránylag kis rétegre s ezért nem lehet azt mondani, hogy Franciaországban ko­moly baj van a frank miatt. A frank csak tulérzékeny pontja a francia életnek, mert rengeteg a kis betevő és mert a tőkegazdag országoknak különben is érzékenyebb pont­juk a pénz, mint a szegényebbeknek. Tekin­tetbe kell venni azután lélektani szemponto­kat is. A franciákról nagyon elmésen irta a minap Churchill, hogy szeretik a házát; de utálják az adót. Az angolok jó adófizetők, de nem szeretnek katonáskodni, a franciák szívesen katonáskodnak, de nem szeretnek adót fizetni. Igen, a franciák kevésbé ret­tegnek egy háború veszélyétől, mint az adó­emeléstől. S ezért ilyen éktelen a lárma a frank-krizis körül. A francia gazdasági élet alapjai azonban olyan egészségesek, hogy úgynevezett katasztrófától nem kell tartani. A francia ipari produkció általános indexe megmutatja, hogy 1935 óta, mig a pénzügyi krízis folyton fokozódott, az ipari termelés jelentősen emelkedett, különösen a fém-, a gép- és papíripar állott talpra. Már pedig a francia munkások nagy többségét foglal­koztatják ezek az iparágak s ezekben az ágakban volt a deflációs krízis idején a leg­nagyobb a munkanélküliség. 1937 március 20-án Franciaországban összesen 393.851 munkanélküli volt, szemben a múlt év 470.460 munkanélkülijével. A francia gazda­sági élet egyik oldalon határozottan javu­lási tendenciát mutat, úgyhogy a krízis pénztechnikai eszközökkel valóban megold­ható. Komoly veszély csak akkor fenyeget, hogyha ebben a kritikus időszakban súlyos politikai, zavarok, jelentkeznének* táviratában közli, hogy ugyanilyen szövegű távirat ment a pénzügyminiszter címére is s kéri őt a „tarthatatlan állapot megszün­tetésére és a magyarság jogos követelé­seinek tettekben nyilvánuló teljesítésére.*’ A két távirat további egyező szövege a kö­vetkező: „Az adóbizottságok kinevezésénél meg­döbbenéssel állapítjuk meg a magyarság teljes mellőzését. A bizottságokban csak mutatóba akad egy-egy magyar. Legjellem­zőbb erre a komáromvidéki adókörzet, melybe a komáromi és dunaszerdahelyl já­rások tartoznak s melynek kilencven száza­léka magyar. Ebben a körzetben is csak egy magyart neveztek ki az adóbizottság rendes tagjai közé. A leghatározottabban tiltakozunk az ilyen eljárás ellen és kérjük annak jóvátételét. Lehetetlen állapot az, hogy a magyarság ügyeiben olyanok hatá­rozzanak, akik egyrészt nem ismerik an­nak viszonyait, másrészt nem várhatjuk tő­lük a magyarság bajainak megértését. Ál­landóan halijuk, hogy a magyarság sérel­meit megszüntetni és orvosolni kell, jogos követeléseinek eleget kell tenni, a gyakor­lat azonban napről-napra az ellenkezőről tesz bizonyságot s nemhogy orvosolnák és megszüntetnék a sérelmeket, ellenkezőleg azokat napról-napra szaporítják. Ismételten tiltakozom az eljárás ellen és orvoslást ké­rek az egyesült párt nevében. Jaross Andor képviselő.** Érdeklődéssel nézünk a tiltakozás elin­tézése elé, mely szintén bizonyságát fogja szolgáltatni annak, hogy a magyarság so­kat hangoztatott egyenlőségének megvaló­sítása és sérelmeinek orvosolása csak pro­paganda-e, vagy pedig azt gyakorlatilag is meg akarják valósítani. Ha liéütül, egyhangúlag szavazta meg a kormányzói javaslatot a magyar képviseiőhái I tiesno&ratüksas egyetértés ritka példája a történelmi Jelenti- siili Illésen ■ ■ Kisebbségi bizottság a magyar parlamentben BUDAPEST. (Szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Történelmi jelentőségű ülésre gyűlt csütörtökön össze a magyar képvi- selőház. Ennek az ülésnek a napirendjére tűzték ugyanis ki a kormányzói jogkör ki- terjesztéséről1, illetve az utódlás kérdéséről szóló javaslatot. A legtöbb képviselő erre az alkalomra fekete ruhában jelent meg az ülésteremben, hogy ezzel is dokumentálják az ülés jelentőségét. Csak a szociáldemokrata képviselők ma­radtak távol az üléstől. A javaslat bizottsági előadója Ángyán Béla képviselő volt, aki beszédében min­denekelőtt bejelentette, hogy a pártok úgy határoztak, hogy nem kezdeményeznek vi­tát, mert ezzel is jelezni akarják azt, hogy a nemzet nagy kérdéseiben megnyilvánul a nemzeti egység és együttérzés. A képviselőház az előadó beszéde után minden hozzászólás nélkül egyhangúlag el­fogadta a javaslatot. A javaslat megszavazása után Darányi Kálmán miniszterelnök emelkedett szólásra és a kormány nevében köszönetét mondott a képviselőiháznak nagyszerű manifesztál ciójáért. Ez az egyöntetű állásfoglalás bi­zonyítéka annak, — mondotta a miniszter- elnök, *—• hogy a nemzet nagy kérdéseiben megvan az egység s nemzetünk nagy kér­déseit képesek vagyunk megoldani. Azután ismételten bejelentette, hogy a felsőház reformjára vonatkozó javaslat az ősszel, a titkos vá­lasztójogi javaslat még ebben a naptári évben a parlament elé kerül. A megszavazott javaslattal kapcsolatban mélységes tiszteletét és megbecsülését fe­jezte ki Horthy Miklós kormányzó iránt s ezzel az ülés véget is ért. Kisebbségi kérdés A nemzeti egység pártja szerdán tartott értekezletén elhatározta, hogy a miniszter- elnököt felkéri kisebbségi ankét összehívá­sára. Egyben elhatározták azt is, hogy (mozgalmat indítanak abból a célból, hogy | az országgyűlésen is alakítsanak kisebbségi I bizottságot. Mussolini őszinte cikke a semlegességről Hogyan gondolkozott Franciaország és Anglia egy évvel ezelőtt a semlegességről ■ ■ Vissza lehet-e hívni az önkénteseket? MILANO. — A Popolo d'Italiában is­mét föltünéstkeltő vezércikk jelent meg a benemavatkozás kérdéséről. A cikket min­den valószínűség szerint Mussolini irta, aki szerint a külföldi önkéntesek visszahívása Spanyolországból olyan bonyolult, hogy lehetetlennek kell mondani. Megemlíti, hogy Anglia és Franciaország 1936 augusztusá­ban, amikor Németország és Olaszország az önkéntesek visszahívását javasolta, elutasító álláspontot foglalt el a javaslattal szemben. Olasz önkéntesek csak 1936 végén jöttek Spanyolországba. A benemavatkozási bi­zottság 1937 februárjában mondta csak ki az önkéntesek szállításának tilalmát. Olasz­ország a lap szerint respektálta a megálla­podást, mig Franciaország nyíltan meg­szegte. De különben is — állapítja meg Mussolini a tőle megszokott nyíltsággal —, ki rendelkezik olyan autoritással, hogy egy sereg olasz, francia, svájci és zsidó expat- riált menekültet, akik régen kikerültek kor­mányaik ellenőrzése alól, visszahívjon? Azokat az olasz önkénteseket, akik jelenleg Spanyolországban küzdenek, nem az olasz kormány küldte oda, tehát nem is áll hatal­mában visszahívni őket. Ezek a Franco- hadseregbe vannak beosztva és egyedül Franco tábornok tudja őket hazaengedni. Olaszország azonban nem tudja és nem is akarja önkénteseit visszahívni. A lap egyéb­ként nevetségesnek mondja Angliának a megállapítását, hogy az önkéntesek jelen­léte meghosszabbítja a spanyol polgárhá­borút. Feltétel: Franco elismerése LONDON. — Itteni lapok szerint egyet­lenmód van a benemavatkozási és ellenőr­zési rendszer teljes csődjének elkerülésére, mégpedig Franco tábornok elismerése Fran­ciaország és Anglia által. Az Evening Stan­dard római tudósítója úgy értesül, hogy az olasz kormányban megvan a hajlandóság, hogy Angliával és Franciaországgal újabb kísérletet tegyen. Megvan a lehetősége te­hát annak, hogy a benemavatkozási bizott­ság pénteki ülésén az érdekelt nagyhatab mák uj tervben egyezzenek meg, amely sze­rint Franciaország és Anglia között nemzet­közi ellenőrző bizottságot szervezzenek az­zal az előföltétellel azonban, hogy Franco tábornokot a valenciai kormánnyal egyen­rangú félnek ismerik el. Azt azután a há­ború kimenetele döntené el, hogy a két had­viselő fél közül melyiket ismeri el Európa Spanyolország törvényes kormányának. Es Spanyolországban tovább dúl a háború BARCELONA. — Tegnap este nemzeti repülőgépek jelentek meg Sarria dél Tér fölött és számos bombát dobtak le. A bom­bák hat személyt megöltek és több házat rombadöntöítek. A kormány jelentése sze­rint a repülőgépek az egyik kolostor köze­lében is bombát dobtak le, amely jelenleg kórház céljaira szolgál. A közelben lévő Pala községet is bombázták. A valenciai kormány jelentése szerint kedden este 11 órakor két ismeretlen hadihajó a Lamola- erőd előtt flottatüntetést rendezett. Az egyik hajó 12.250 méternyire megközelitette a par­tot és reflektorfényt bocsátott a parti erő­dítményekre. Négy hadihajó északkeleti irányban úszott el, mig másik két hajó a parti ütegek lőtávolán kívül helyezkedett, de azért a partról látható volt. Uj lakóházat építenek a köztársasági elnöknek PRÁGA, — A Bohemia bezámol arról, hogy a prágai Várban a közeljövőben nagyobb átala­kításokat fognak eszközölni. A Várhoz közelesö úgynevezett Lumbe-kerteket eredetileg magán­házak céljaira akarták parcellázni, most azonban a várkezelőség ezeket a területeket megvásárol­ta. Az eddigi konyhakertészetet kihelyezik az újonnan szerzett területre és a mostani konyha­kertészet helyére a köztársasági elnök részére magánparkot létesítenek. Ebben a parkban azután modern lakóházat fognak emelni, hogy a köztársaság elnökének és családjának egészsé­gesebb lakást biztosítsanak és ahol az elnök za­vartalanabbá töltheti magánéletét. Az év egész tartama alatt itt fog lakni az elnök és csak kül­földi állmfők látogatásának idejére megy vissza a várbéli lakosztályba. Arra is tekintettel lesznek az uj elnöki lakás építésénél, hogy egy jövendő elnöknek esetleg népesebb családja lesz, amely­nek elhelyezésére a régi Várban költséges és kö­rülményes átalakításokat kellene véghezvinni. A köztársaság elnökének uj lakóházát a következő évben fogják, fölépíteni. 2 ___

Next

/
Thumbnails
Contents