Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)
1937-07-11 / 155. (4301.) szám
1937 július ti, vasárnap. 17 Mithikus homály a zenetörténelemnek a Marseillaise mellett leg- gyujtóbb hatású indulója körül ■ Bihari az inszurrekció muzsikusa IX. BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztőségünktől.) Bihari nevét igazi halhatatlanságra az emeli, hogy ő volt a verbunkos zenének a legnagyobb teremtő és előadó zsenije. Abban az időben muzsikált, amikor ugyancsak buzgott a virtus. A magyar kard rendet vágott messze idegen földön és sok nehéz csatában mérkőzött Napóleon válogatott katonaságának fegyverével. Az inszurrekció Idejében Bihari és bandája mintegy nemzeti és honvédelmi szolgálatot teljesített. Ez á híres cigányzenekar volt a toborzásnak szerződtetett, alkalmi bandája. Az inszurrekcióra készülő nemesi világ lázas légkörében robbant ki a Marseillaise mellett leggyujtóbb hatású induló, a Rákőczi-induló. A magyar zenetörténelemnek olyan érdekes fejezete ez, hogy Haraszti Emilnek Rákóczi zenéjéről írott kitűnő tanulmánya alapján behatóbban ismertetjük meg ezt a kérdést. A magyar cigányzenének egyik legnagyobb érdemét abban látjuk, hogy az indulót gyújtó hatású előadásmódjával a nemzetnek és a külföldnek érzésvilágába valósággal bele- szuggerálta. De a következők alapján látni fogjuk azt is, hogy az induló megszületésében is nagy része volt a magyar cigányzenésznek: a Rákőczi-induló először Bihari világhíres hegedűjén robbant ki. Rákóczi-nóta és Ráhóczi-tánc Thaly Kálmán és a kuruc-korszak romantikus álmodozói a Rákóczi-indulót is a Rákóczi-kor termékének tekintik és úgy hitték, hogy a fejedelem hadserege ennek az indulónak gyújtó ritmusára vonult a csatába. A képzett muzsikus azonban minden történeti forrás nélkül is megállapítja, hogy e felfogás körül alighanem baj van. A Rákóczi-indulőnak akár a dallamvezetése, akár a szerkezete világosan elárulja, hogy nem keletkezhetett a XIX. század elejénél korábban. A történeti kutatás meglehetősen megvilágítja az induló keletkezésének körülményeit, de teljes világosságot még ma sem deríthetett az ügyre s talán soha sem fog deríthetni. így a világhíres induló megszületését valami mithikus homály veszi körül. A XVIII. században és a XIX. század első tizedeiben a magyar életben végig vonul a Rákóczi-nóta. Ennek születése körül is elég sok a mithikus köd és legenda. Bizonyos, hogy a kuruc nótakincsnek s népzenének központjában áll ez a szomorú hangulatú' nóta, amelyben a busongó kuruevilág minden fájdalma jajong. Ezt a nótát ezen a néven először Thaly Kálmán tette ismertté, aki több töredékből szerkesztette össze s költötte újra, nem létező forrásokra és beküldőkre hivatkozva. Thaly szerint Fáy András beszélte neki, hogy jelen volt a múlt század végén a zempléni főispán beiktatásán, ahol a megyei bandérium előtt egy vén sipos lovagolt, akinek apja kuruc török-sipos volt s tőle tanulta fia a táragatózást s a Rákóczi siralmát. Thaly maga hallotta volna vén cigányoktól muzsikálni és énekelni a Rákóczi-nótát. 1860-ban Marosvásárhelyütt a cigány a Rákőczi- induló bevezetéseképen „egy rendkívül szivreható, ösmagyar jellegű, kesergő Rákóczi-melódiát játszott". Thaly megkérdezte tőle, hogy kitől tanulta, mire igy felelt: „Jaj, ides uram, az apámtul, mert a hetedik öregapám fújta ezt a Rákóczi herceg installációján." Annyi bizonyos, hogy a Rákóczi-nóta a kuruc korból való és a cigánybandák tradíciója mellett a tárogatók tartották fenn a kuruc nőtakincs többi eredeti darabjával együtt. A nép ismerte és énekelte. Az egykorú iró megemlíti egy népes alföldi város lakodalmi szokásainak ismertetésében, hogy az ünneplők majd a Rákóczi-nótát, majd a darvakét énekelték. Ismertettük gróf Gvadányi József „pöstyéni feredését", ott is olvastuk, hogy „Rákóczi, Bercsényi nótáit hallgattam ..." Keresztúri József naplója megemlíti, hogy azon az ünnepségen, amelyet Biharmegye 1790 március 26-án a korona hazaszállításának örömére tartott, a procesz- szió előtt tárogatósok mentek, akik a „Hajj Rákóczi, Bercsényi..nótát zengték. A nemzeti újjászületés napjaiban zengő szimbólumok voltak a kuruc nóták és köztük a Rákóczi-nóta. Az ellenzékiséget és a magyar érzést jelentik, ahogy Martinovics is felrójja: „A nemes ember Bertsényi, Rákótzi, Bezerédi nótáit füleket hasogató tárogató sípon, majd zöld, majd pedig a tsikós gulyásokhoz hasonló fekete ümeg és gatyában, üstökben gombozott vagy szerteszéjjel kótyagosodott hajakkal kutsmákban borított fővel fújja, danolja." Csokonai Cultura cimü komédiájából megtudjuk, hogy qwnnyir* népwerü ét i*egi«m«r}ük a XVIII. század végi szövegét is: „Haj RaWczi. Bercsényi, Thököly -r- Nemzetünknek régi, híres magyar vitézi , Ho^á lettek Hová mefatek nemz,etünknek — Ré$i híres magyar‘vitézi? — Szegény magyar nép —'Mikor lesz-már ép —-Mert a zsarnok körme között, körme között — Fonnyad mint a lép — Töredékeny mint cserép — Szegény magyar nép." Ismerős volt még a Rákóczi tánca, amelyet daloltak is. A XVIII. század végén a háromszéki országgyűlési bálon Thuri követ gróf Nemes János főkirálybiró bosszantására a cigányokkal ezt a táncot játszatja. A hagyomány szerint a Rákóczi-nóta szövege és dallama a zenekedvelő Bercsényitől való. A Rákőczi-induló zenei elemei A XVIII. században van tehát egy egyszerű dal- forma, egységes, szomorú hangulattal: a Rákóczi-nóta. Van egy energikus, erőteljes ritmusú, hangszeres dal, a Rákóczi-tánc. A cigány egyiket a másik után játszotta és igy a századfordulón a két változat egyesül, megindul a Rákőczi-induló felé. A hagyomány szerint a szomorú Rákóczi-nótát akkor játszották a fejedelemnek, amikor a csata előtt elmélyedve magába merült hogy aztán a tánc pattogó ritmusára lóra szálljon és diadalra vezesse seregét. Bihari szerepe a Ráhóczi-indutó megszületésében Ötven éve volt már ismerős a Rákóczi-induló, de eredetéről még senki semmit nem irt, talán nagyon kevesen is tudtak megbízható dolgot. Mosonyi Mihály, a múlt század derekának egyik zenei kitűnősége, aki német eredetű családból származott, rétorikus pátosz- szál írja: „A Rákóczi-idnuló éppen az a magyarnak, ami Homér Odisszéája a görögnek, a Talmüd a zsidó nemzetnek, a Biblia a kereszténységnek, a Korán a mohamedán világnak. Nem szabad engedni, hogy kíváncsiság tárgyává aljasuljon." < De két évvel előtte egy igen érdekes egyéniség, Fáy István gróf már felvetette az eredet kérdését. A gróf Fáy-család utolsó férfitagja abauji birtokos és nagy zenebarát volt, érdekes keveréke a képzett és a naturalista muzsikusnak. Abauji kastélyában zeneestélyeket rendez, amelyen klasszikusokat játszanak, de ő soha sem hallgatja meg, ő csak magyar muzsikát hallgat ö az első zenebarát, akinek automata-zongorája van, de csak dgánymuzslkát hallgat. Csermák az 6 szemében a magyar Beethoven, Szabadi Frank Ignác, B Komlókért nótacsináló korcsmárosa a magyar Chopin és Simonffy Kálmán a magyar Schubert Fáy hosszabban ir a Rákóczi-nóta és -induló kérdéséről és megállapítja, hogy nincs köze az indulónak a fejedelemhez. ö veti fel újból a Rákóczi-nóta hagyományát, hogy. azt Barna Mihály szerzetté volna, akit a hagyomány Rákóczi udvari cigányának tett meg (erről részletesen irtunk, amikor Csáky Imre bíboros hires cigányáról emlékeztünk meg). Tőle szállt volna a nóta Cinka Pannára és igy vált tradícióvá a cigány nótafáján, mígnem a század elején egy Ruzsicska nevű zenész indulót csinált belőle. Fáy helyesen látta meg, hogy a nóta alapján keletkezett az induló, még pedig a XIX. század elején. A többiben azonban téved. 1862-ben aztán a lapokban nagy vita indul meg az induló keletkezéséről. Jelentkezik mindenki, aki akár hallomásból, akár közvetlenül szerzett róla valami tudomást. A tanuk sokban ellentétes dolgokat mondanak, de most, hogy nyolcvan esztendő távlatából tekintjük át mindazt, amit felhoztak, a homály mintha derengene. Hajdú László turkevei ügyvéd, volt negyvennyolcas főhadnagy az első tanú. Karakán magyar, aki világért el nem hagyná a pitykés dolmányt, ő elmondja, hogy Kálmán Sándor jászkun nádori alkapitánytól hallotta, hogy az Ó pesti tartózkodása idején Bihari, akinek a csillaga akkor már hanyatlóban volt, többször megfordult a lakásán. Bihari ilyenkor emlegette, hogy lSH'ben és 15-ben többször megfordult nála ax Esterházy-ezred karmestere, akinek ő többször eljátszotta a Rákóczi-nótát. Igen megtetszett ez a karmesternek, indulót csinált belőle és aztán eljátszotta Bihari előtt. Bihari egyszeri hallásra megtanulta s másnap a saját Ízlése szerint átalakítva játszotta el az uj indulót a karmesternek: „így szeretném én azt, uram!" — mondotta. így is tette le a karmester kottára. Tehát az induló szerzője az első tanú szerint Bihari. A másik tanú Vojnits György, tekintélyes társadalmi állású és zeneértő ember, szavának tehát fokozott súlya vaf.. ő 1809-ben Pesten jogászkodott. Muzsikával is foglalkozott. Kótamestere Moravetz Károly volt, a magyar zenét Biharitól tanulta. Biharit felszólították a hadba induló urak, hogy csináljon nekik valami talp alá való harci dalt. A megyeház kapujával szemben vált egy borkereskedő, ott lakott Vojnits és idekukkantott be mindig Bihari. Itt jó tokaji bor inspirá- lására próbált a Rákóczi-nótából indulófélét faragni. Amikor az ezred Styria felé megindult, ezt a tokaji nedűje mellett született idnulót hallotta Vojnits. „Bihari egész zenekarával játszotta *ezrede oldalán, az angol királynő-féle épület körül állván, valamint a győri ütközet után, a pestmegyei ezred visszatérésekor a régi hid közelében állván, Bihari Jánost az ura- ságok hosszú kocsisorán láttam bandájával együtt bevonulni, az ezred oldalán szintén hangoztatva a Rá- kóczi-indulót." Ebben a tanúvallomásban nagyon érdekes az, hogy az induló játszatásra az inszurrekciós ezred nem osztrák vagy cseh fúvószenekart állított be, hanem magyar cigánybandát, bizonyságául annak, hogy a népre igazán nagy hatás-* sál a cigány muzsikája volt. A harmadik tanú Bráuer Ferenc egyházi karnagy* Beszéltünk már róla, ő volt az a kisgyermek, aki Bi-* hari bandájában a kürtőskalapot körbehordta. ö elmondja, hogy az inszurrekció idején a toborzó katonák fel és alá jártak, Bihari bandájától kisérve. Egyéb! lelkesítő magyarjai mellett sűrűn játszotta a Rákóczi- nótát. Scholl Miklós, az Esterházy-ezred karmestere, indulót komponált Bihari játéka alapján a nótából, dé nem pusztán ezt vette figyelembe. A trió egészen az ö szerzeménye. A hangszerelésben különösen ügyelt* hogy a zenekar virtuóz korvettistája különösen érvényesüljön. Amikor az Esterházy Miklós herceg bőkezűségéből felszerelt zenekar először játszotta az indulót, nem lehetett megmozdulni az utón, zúgott az éljen és a brávó. A három koronatanú megszólalt és vallomásukat* amelyek telve vannak látszólagos ellenmondással, csak egymás mellé kell rakni, össze kell egyeztetni, hogy kialakuljon a kép: Inszurrekcióba indul a had. Az urak felszólítják Biharit, hogy csináljon valami lelkesítő harci dalt. ö a tokaji borospincében a Rákóczi-nótát próbálgatja. A verbunkosok tempója ugyan nem volt olyan friss, mint a későbbi csárdások frisse, de a leglassubb verbunkos tempója is gyorsabb volt a Rákóczi-nótáénál. Bihari tehát az allegro tempóját fokozta s hozzá alkalmazta a verbunkosok tüzes amoszférájához, az inszurrekció lázas ritmusához. Ezt tudjuk meg Vojnits György elbeszéléséből. 1815-ben, amikor az Esterházy-ezred Olaszországból visszatért garnizonjába* Scholl Miklós, az ezred karmestere, hivatásos muzsikus és Bihari, a katonafogdosás alkalmi muzsikusa, jó barátságba kerültek és Bihari gyakran el is játszotta a nótából verbunkossá gyúrt Rákóczi-dalt. (Hajdú.) Scholl aztán ezt a képzett muzsikus fegyvertárával indulóvá alakította. (Brauer.) De Bihari még induló formájában is módosított rajta. Bihari hegedűjén robbant ki tehát Rákóczi magyarja, verbunkosa, az ő naturalista géniuszának alkotása adja meg a képzett muzsikus müvének magvát. Ennyi szerepe volt a cigánynak a Rákóczi-induló létrejöttében. De még nagyobb a jelentősége belföldi és külföldi propagálásában, népszerűsítésében. A huszas évektől kezdve, mint látni fogjuk, megkezdődik a magyar cigány mind sűrűbb külföldi vendégszereplése. Főslágerük a tüzes Rákóczi-induló, amellyel valósággal lázba hozzák Bécset. Itt hallja tőlük először Berlioz is. A szlovák Rákóczi-nóta Kevesen tudják, hogy a szlovák nép körében is élt egy Rákóczi-nóta. Az 1888-ban elhunyt liptószentmiklósi Pityó József ftzamnényt volt talán, annyi bizonyos, hogy bandáin állandóan Játszotta a Svihrovait. Temetésén Rácz Jank kassai prímás vezetésével ezzel az indulóval kisérték végső nyughelyére. Skultéty Józsefnek azt a nézetét, hogy a Svihrovaiból származott volna a magyar Rákóczi-nóta, nem lehet semmivel alátámasztani és éppen ilyen alapon lehetne mondani, hogy a Svih- rovai való a Rákóczi-nótából. Meghalt az öreg Pityó, felejtik a Svihrovait Liptóban, panaszolja Skultéty; Az ö közléséből tudjuk, hogy Kubinyi Miklós Árva- váralján. nagyon szépen játsza zongorán. Érdemes volna megmenteni és feleleveníteni! Miért teltek meg Szliács-fürdő „túlméretezett'4 fürdőpalotái Középszlovenszkó újjászületett fürdőparadicsoma elérte a nyugateurópai színvonalat ■ A gyógyfürdőkön kívül strand- és légfürdőt is létesítettek a fiatalok számára SZLIÁCS-FÜRDŐ. - Néhány évvel ezelőtt, amikor Szliács-fürdő modernizálása során a hatalmas fürdőpalotát és luxus-szállót fölépítették, a látogatók nagyrésze fejcsóválva állapította meg, hogy mindez impozáns és gyönyörű, de a szliácsi viszonyokhoz képest túl van méretezve. — Alig akadt talán fürdővendég, vagy átutazó kiránduló, aki ne értett volna egyet ezzel a megállapítással. Szembeszökően hatalmas méretek, világvárosi kivitel és nyugati fényűzés Középszlovenszkó eddig szerényen meghúzódó fürdőhelyén. Tényleg merész gondolat! Akad-e vendég, aki a fényűző Palace- és Szlovenszkó-szállók szobáit megtölti? MEGTELTEK AZ ÓRIÁS-SZÁLLÓK Nagyon is akadt. Aki ez év gyönyörűen induló nyarán, junius végén, julius elején ellátogatott Szliács- ra, az meglepetten győződhetett meg arról, hogy a szállók tömve vannak, a mammut-éttermek minden asztalához jut vendég és a délutáni zenét is annyi ember hallgatja a fürdőpalota kertkávéházában, akárcsak a prágai Barrandovon, vagy a budapesti Margitszigeten. Szliács beérkezett az igazi, nyugati értelemben vett fürdő-nagyüzemek sorába. Mi okozta ezt a fellendülést? Elsősorban a páratlan hatású gyógyforrások. A SZÉNSAVFORRÁSOK Szliácson négy meleg forrás buzog, amelyeknek vizét négy medencében fogják föl a fürdőépületben. A források nyomása a nagymennyiségű szénsav folytán olyan erős, hogy minden szivattyúzás nélkül töltik meg a medencéket Négyezer hektoliter 23—33 Celsius fokú viz buzog föl naponta és a medencék vize állandóan kicserélődik. Minthogy a viznek hőmérséklete és szénsavtartalma medencénként különböző, a szénsavnak a testre való hatását fokozni lehet. Pómpás eredménnyel gyógyítják ezek a fürdők a női bajokat, a szív és véredény betegségeit. Véredényel- meszeiedézt* a szívbajokat* q% idegrendszer* főleg pedig a gerincagy és hátgerinc betegségeit. De nagyszerű hatása van a szénsavfürdőnek a vérszegénységnél, a köszvény és ízületek könnyebb fajtájú megbetegedéseinél is. Emellett ivókúra céljaira is kiválóan alkalmas vas (vasoxid) tartalmú négy forrás áll a vendégek rendelkezésére. AZ EURÓPAI SZÍNVONALÚ ÉPÍTKEZÉSEK A két pompás nagyszálló és a látványosságszámba- menö uj fürdőház rendkívüli mértékben emelte Szliács- fürdő színvonalát. A szállók tökéletes berendezés, hideg-meleg folyóvízzel, rengeteg fürdőszobával, központi fűtéssel és személyfelvonókkal való felszerelése teljes kényelmet biztosit a legigényesebb vendég számára is. A fürdőpalota pedig egész nagyvonalú modern építészeti megoldásával nemcsak társalgótermeket, étkező és kávéházi csarnokokat, hanem gyönyörű könyvtárat, olvasótermeid hagy színházat és bárhelyiséget is magábanfoglal. STRANDFÜRDŐ ÉS SPORT Kies fekvésű, modern úszómedence áll a strandoló fiatalság rendelkezésére. Van gyönyörű réttel körülvett légfürdő és négy ápolt teniszpálya is és igy nemcsak a gyógyulást kereső betegek, hanem a kíséretükben lévő fiatalok és kiránduló, látogatóvendégek is megtalálják mindazt Szliácson, ami a nyár zavartalan élvezetéhez szükséges. Árnyas sétányok, ápolt parkok és modern kertészet teszik teljessé Szliács fürdőjellegét. Közel esik Szlovenszkó egyik legszebb és legfejlő- dőbb, történelmi kincsekben is gazdag városa: Besztercebánya és alig néhány percnyire van Zólyom városa. Szliácson minden megvan, amit a gyógyulást kereső beteg, a pihenni vágyó nyaraló és a szórakozni akaró kiránduló kiván. Ez a titka annak, hogy a „túlméretezettnek" tartott, újjászületett Szliácsfürdő megtelt vendégekkel. A magyar cigányzene ötszázados jubileuma Bihari hegedűjén robbant lei először a Rákóczi-induló
