Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)

1937-07-11 / 155. (4301.) szám

foT&'<?AI-MAC&AR.HIRLfig A rovatért LirKŐ GÉZA felel Az iparospártiiak már a gabonára is megjött az étvágya Különös, de átlátszó terv PRÁGA. -— Az iparospárti szövetkezet a „Koncentrace" már hosszabb idő óta arra törekszik, hogy valami módon bekapcso­lódjék a Gabonatársaságba. A terv azon az elgondoláson alapul, hogy az iparospárti szövetkezet szeretne a ga- bonamonopóliuxn negyedik csoportjának,, a kereskedelmi csoportnak ötödik tagjá­vá válni. Ebben a csoportban van ugyanis a prágai Gabonakereskedelmi Társaság, a brünni Moravobil, a pozsonyi Szlovenszkói Ga­bonatársaság és az Ungvári Gabonatársa­ság. A társaságok tagjai a Csehszlovák Gabonatársaságnak főbizományosai. A politikai iparosok terve szerint a „Koncentrace“ a csoport ötödik tagjává s egyben főbizományosává válna. Naj- man kereskedelemügyi miniszter terveit bizonyos agrárkörök is támogatják, ame­lyek szívesen látnának a gabonamono­pólium kereskedelmi csoportjában egy olyan réteget, amely aláveti magát az agrárpárt intencióinak, amely tehát ag­rár nyomdokokop halad, minélfogva az agrárpártnak a gabonamonopólium ke­reskedelmi csoportjára gyakorolt hatása jelentősen megnövekedne. Gyakorlatilag ez a jelenlegi, olyan-amilyen egyensúlynak az agrárpárt javára való bil- lentését jelentené. A dolog azonban nem olyan egyszerű, mint ahogy azt az agrárok és az iparosok elképzelik. A bökkenő ott van, hogy a monopólium- rendelet pontosan fölsorolja, hogy milyen csoportok alkotják a Gabonatársaságot és a rendeletben egy szó sincs arról, hogy a csoportok kiszélesithetők, vagy korlátozhatók lennének. A gabonamonopóliumrendeletet a fölhatal- mazási törvény alapján adták ki, amely — mint ismeretes — már érvényét vesztette. Ennélfogva tehát a gabonamonopólium rendelete már nem változtatható meg az iparosok hő óhajtása szerint. Ennek ellenére egy uj tervet eszeltek ki, éspedig azt, hogy a Gabonatársaság változtassa meg alap­szabályait olyan értelemben, hogy a kereskedelmi cso- , port uj réteggel egészittessék ki. Ez azonban csak a Gabonatársaság köz­gyűlésén történhet, ahol azonban a többi csoportok védekezni fognak a törvényerővel bíró kormányrendeletnek egyszerű alapszabályváltoztatásával törté­nő kijátszása ellen. Több'rányu kereskede empo itlkai tárgyalások e Íjkészítése PRÁGA. — A Metropress jelenti: Az osztrák kereskedelempolitikai bizottság már előterjesz­tette az ősszel lebonyolítandó osztrák-csehszlo­vák kereskedelempolitikai tárgyalásokra vonat­kozó kívánságokat. Az osztrákok szeretnék elérni a kontingensek fölemelését, esetleg az eddigi vámkedvezmények kiszélesítését a vámtarifának körülbelül 80 tételére vonatkozóan. Egész sereg más tétel tekintetében Ausztria hajlandó lemon­dani eddigi szerződéses előnyeiről. Az ipari kö­rök már megkezdték az osztrák kívánságok át­tanulmányozását s véleményüket julius végéig terjesztik be. A múlt év december 22-én kötött csehszlovák­magyar kereskedelmi szerződés revíziójára irá­nyuló tárgyalások előkészítése szintén folyamat­ban van. Á csehszlovákiai ipar a Magyarország felé irányuló kivitel javítására törekszik az ed­dig ki nem merített kontingensek leszállításával. A kivitelt azokban az árukban szeretnék fokozni, amelyek iránt Magyarországon nagyobb a keres­let. Állítólag szó van arról, hogy a Nemzeti Bank B. alszámlájáról az összegeket átvezetnék az ipari csoportra. Tekintettel Csehszlovákiának Franciaország­gal szemben fennálló ama szerződéses jogára, mi­szerint a II. félévre vonatkozóan igénye van to­vábbi szuperkontingenseket kérni, a csehszlovák gyáriparosok központi szövetsége átadta a köve­teléseit tartalmazó iratokat a ipar- és kereske­delemügyi minisztériumnak és fölhívta a minisz­térium figyelmét azokra a nehézségekre, amelyek­kel a csehszlovák kivitel Franciaországban ta­lálkozik. Néhány francia hatóság ugyanis nem a szerződés szerint jár el. A csehszlovák pana­szokat és kívánságokat a közeljövőben a francia kereskedelemügyi minisztérium elé terjesztik. (—) Csehszlovákia kereskedelmi kapcsolatai és Franciaország. A Venkov utal a csehszlovák- francia kereskedelmi kapcsolat elégtelenségére. Európa hat állama, köztük Németország is, Csehszlovákiától 1936-ban több árut vásárolt, mint Csehszlovákia főszövetségese, Franciaor­szág. Ennek oka a lap szerint nem az árakban s talán nem is annyira a csehszlovákiai áru rósz- szabb minőségében keresendő, mint inkább ab­ban, hogy Franciaország kontingensétől és be­hozatali korlátozásaitól nem tágít. A cikkíró appellál az illetékes francia tényezőkre, hogy hassanak közre a csehszlovák-francia gazdasági kapcsolatok elmélyítése érdekében és leszöge­zi, hogy egyetlen politikai szövetség sem ér sem­mit gazdasági alapépítmény nélkül. (—) Támadások a burgonyakiviteli tárgyalá­sok miatt. A cseh nemzeti szocialista párti Ceské Slovo ma éles kirohanást intéz a burgonyakivi­teli tárgyalások miatt. A PMH is jelentette, hogy megindultak a tárgyalások Németországgal a ko­rai burgonya kivitelére vonatkozóan. A Ceské Slovo azt Írja, hogy mialatt az agrár sajtó egyre hangsúlyozza, hogy kevés a burgonyatermés, azalatt tárgyalásokat folytatnak Németországgal s majd ki fogják oda vinni a burgonyát, amint ki­vittek a lisztet és a búzát s azután elő fognak állani áremelési kéréssel azzal az indokolással, hogy nincsen áru. A lap szóról-szóra a követ­kezőket írja: ,,Abból a kevésből, ami van, még ki is visznek, hogy enyhítsék Németország köz­élelmezési nehézségeit, a belföldi fogyasztónak pedig csak fizetni és hallgatni van joga.“ (—) További keményitőcukorfölszabaditás jti- liusra. A hivatalos lapban megjelent az ipar- és kereskedelemügyi miniszteri hirdetmény szerint a belföldi szükségletre julius hónapra a kemé- nyitőeiukoralapkontingens további 5 százalékát szabadították föl. Az október 1-óta fölszabadított mennyiség 70 százalék. ( —) Állatvásári hir. A hétfői prágai ál­la tvásárra 550 darab szarvasmarha, 2000 belföldi sertés és 1900 külföldi bakonyser- tés fölhajtását jelentették be. A PárkáeiM-vidéki magyar gazdák magyarországi tanulmányútja PÁRKÁNY. — A párkányi járás gaz­dálkodói és gyümölcstermelői a kor kívá­nalmainak megfelelően igyekeznek ismere­teiket úgy elméletileg, mint gyakorlatilag gyarapítani. Ezt a célt szolgálta a debreceni tanul­mányút is. A hatvantagu tanulmányi csoportot Hege­dűs Balázs és Bratkovics István szervezte és vezette. A tanulmányi csoport — párt­állásra való tekintet nélkül — kisgazdákból, gazdaifjakból és gyümölcs- termelőkből állott. A tanulmányi csoportot Debrecenben Greszl Herbert, az idegenforgalmi hivatal igazgatója és Kassay Tibor városi gazda­sági titkár fogadta és kalauzolta. A csoport megnézte a város nevezetességeit, a Nagy­erdőn levő jóhixü gyógyfürdőt, majd Ma­gyarország egyetlen krematóriumát, az egyetemet, a klinikákat és a Déry-muzeu- mot. Pohl Ferenc gazdasági tanácsos kalau­zolása mellett, kitűnő szakelőadás kere­tében tekintette meg a csoport a debre­ceni mintagyümölcsészetet. Pohl gazdasági tanácsos előadása szerint a I cél csak olyan gyümölcsfajták kultiválása lehet, amelyek exportképesek és ebből a szempontból bírnak nagy fontossággal. A debreceni gazdasági akadémián dr. Tóth igazgató-helyettes fogadta és üdvözölte a csoportot s az akadémiai tanárok felbecsülhetetlen gyakorlati értékű előadásokat tartottak. A tanulmányi csoportot Kölcsey Ferenc polgármester látta vendégül vacsorára a gyönyörű fekvésű Leveles csárdában, ahol a távollevő polgármestert dr. Bodnár vá­rosi tanácsnok képviselte. A tanulmányi csoport kiutazott Horto- bágyra s ott Kassay Tibor ismertető elő­adása közben megtekintette Debrecen hí­res ló-, szarvasmarha és juhtenyésztését. H. B. A belföldi cukorfogyasztás csak jeflentéktelenOI emelkedett A kiviteB megkétszereződött - Szlovénné cukortermelése 29*6 százalékkal emelkedett PRÁGA. — Junius hónapban a cukorgyárak már csak 2.586 q cukrot állítottak elő a múlt évi 6.213 q-val szemben, miáltal Csehszlovákia cukorgyártása 7,262.203 mázsá­ra emelkedett, amely mennyiséggel a multévi termelést 1,557.335 q-val, azaz 27.2 százalékkal múlta felül. A ter­melés legjobban emelkedett Csehországban, 52.6 százalékkal, a szlovenszkói cukortermelés emelkedése 29.6 százalék. Morvaország cukortermelése viszont az idén 8.940 q-val kevesebb, mint az előző kampány­ban. A cukorgyárak a belföldi szükséglet részé­re junius hónapban nyerscukorértékben számít­va 324.870 q cukrot szállítottak a múlt év azo­nos hónapjában szállított 310.697 q-val szemben. Más célokra a cukorgyáraktól 1.160 mázsa nem adóztatott cukrot vettek át a tavalyi 1.693 má­zsával szemben. Az idei kampány kilenc hónap­jában a cukorgyárak a belföldi szükséglet szá­mára 2,710.445 mázsát szállítottak a tavalyi 2,654.955 mázsával szemben. Tehát a belföldi cukorelhelyezés az idén a múlt év­vel szemben csak mérsékelt javulást mutat. Egyéb célokra a kampány 9 hónapjában a cu­korgyárak 340.121 nem adóztatott nyerscukrot szállítottak a tavalyi 247.880 mázsával szem­ben. A cukorkivitel júniusban 237.154 mázsát tett ki a tavalyi 178.001 mázsával szemben. A kampány kilenc hónapjában a cukorgyárak külföldre 2,535.911 mázsát szállítottak, mig tavaly 1,270.247 mázsát. Az idei cukorkivitel tehát 1,265.664 mázsával, azaz majdnem 100 százalékkal magasabb a múlt- évinél. A Dunamedence államai gazdasági közele­désének kérdése az európai gazdasági és vámegyesületek párisi kongresszusán PRÁGA. — Az európai gazdasági és vámegyesületek julius 5-től 7-ig lefolyt pá­risi III. kongresszusán a külön alakított bi­zottság nagy figyelmet szentelt a közép­európai államok gazdasági megszervezése kérdésének. A főelőadó a csehszlovák cso­port elnöke, dr. Schuster Vencel meghatal­mazott miniszter volt, aki terjedelmes refe­rátumában vázolta a Dunamedence államai gazdasági közeledésének kérdését. Beszédé­ben kiemelte, hogy a Dunamedence államai: Ausztria, Ma­gyarország, Csehszlovákia, Románia, Ju­goszlávia geopolitikai és tradiciós gazda- sági egységet alkotnak. Éhez csatlakozik földrajzi fekvésénél fogva Bulgária is. A hat állam kiterjedése 964.283 négyzetki­lométer 69,348.089 millió lakossal, úgyhogy egy négyzetkilométerre átlag 71.9 lélekszám esik. Beszéde szerint már a saintgermaini és a trianoni békeszerződések Ausztriának, Csehszlovákiának és Magyarországnak fa­kultatív lehetőséget akartak nyújtani a ke­reskedelmi és vámpolitikai közeledésre, de ezt a lehetőséget nem használták ki. Később aztán számos közeledési kísérlet történt. Két alakulat keletkezett, természetesen politikai elgondolások alapján, melyeknek keretében szoros gazdasági együttműködés fejlődött ki: az egyik a kis­antant, amely Csehszlovákiát, Jugoszláviát és Romániát foglalja magában, a másik a római blokk: Olaszországgal, Magyarom szággal és Ausztriával. A két alakulat keretein belül közös gaz­daságpolitikai megállapodásokat létesítet­tek, emellett azonban fönnállanak a két­oldali vámegyezmények az egyes duna- medencei államok között* Nem lehet elnézni afölött, hogy a Duname­dence államai gazdaságilag olyan országok­kal vannak gazdasági kapcsolatban, ame­lyek a Dunamedencén kivül esnek. A Dű­ne medencéhez leglényegesebben Magyaror­szág van kötve. A háború utáni évek fejlődése a Duna­medence államainak jelentős eltávolodá­sához vezetett, egyrészt az önellátási törekvések, főképen az agrárállamok indusztrializálódása és a túlnyomóan ipari államok újjászervezése (agrárizálódása) következtében, másrészt pedig a nemzetközi árucsereforgalom aka­dályainak növekedése és a kiegyensúlyozat­lan kereskedelempolitikai és fizetési viszo­nyok miatt. Ennek ellenére azonban igen sok gazdasági kapocs maradt meg és az uj viszonyok a behozatal és a kivitel átcsopor­tosítását vonták maguk után. A Dunamedencének a nyugati államokhoz viszonyított fogyasztási elmaradottsága még mindig rendkívüli és ebből nagy fejlődési lehetőségek adód­hatnak. Tudomásul kell venni, hogy a kö­zépeurópai államok gazdasági és politikai sorsa és a nyugateurópai államok biztonsá­ga között hova-tovább, annál szorosabb az összefüggés. A legnagyobb kedvezmény el­vére vonatkozó generális klauzula általános világgazdasági érvényén mit sem változta­tott a dunamedencei regionális klauzula, lé­vén belső szomszédi intézkedés, azonban mégis lényegesen hozzájárult a Dunamedence minden államának gazdaságpolitikai kö­zeledéséhez* Mindkét blokk: a kisantant és a római pak­tum keretein belül kísérletek történtek vám- preferencia megvalósítására. A jelenlegi ke­reskedelmi és vámpolitikai kapcsolatokat a szabadabb fejlődés irányában kell megjaví­tani. Amig a Dunamedencében az egész Duna- medencére kiterjedően nem kerül sor pre- ferenciális alapon kollektív megállapo­dásra, addig kétoldali kereskedelmi egyezményekkel kell megkönnyíteni és megnagjrobbitani a szerződéses államok közötti kölcsönös kereskedelmi kapcsola­tot* A kölcsönös árucsereforgalom akadályai: a vámok, a behozatalnak kontingensek meg­állapításával való korlátozása és akadályo­zása, a transzfernehézségek fokozatosan kiküszöbölendők. Jó példa ezen a téren a skandináv álla­mok, Belgium és Hollandia között Osló­ban kötött egyezmény. Fontos föladat az egyes államok költségve­tési egyensúlyának megteremtése, amennyi­ben ez az egyensúly még nem állott helyre, — a külföldi adósságok rendezése, a valu­ták stabilizálása és a nyugateurópai álla­mok együttműködése Középeurópa államai­nak gazdasági kiépítésében. A középeurópai államok szorosabb gaz­dasági kapcsolata nem válhat sohasem a szomszédokkal, Európával és a többi vi­lágrészekkel szemben elzárkózó politi­kává, hanem inkább meg kell könnyitenie a nem­zetközi kereskedelmi kapcsolatba való be­kapcsolódást. (—) A líra árfolyama. A Csehszlovák Nemzeti Bank jelentése szerint a következő hétre a lira árfolyamát az olasz nemzeti de­vizaintézetnél lévő ,,Conto Speciale" utján történő utalványátruházásokra 100 lira egyenlő 151 csehszlovák korona arányában állapították meg. ( —) A szabad csehszlovák korona Buka­restben. A Nemzeti Bank jelentése szerint a szabad csehszlovák koronát Bukarestben ma 5.70—5.80 lejjel jegyezték. (—) A cukorárakról. Neumann Oszkár vezér- igazgató több lapban hosszabb cikket irt a cukor­árak leszállításának kérdéséről. A cikk szerint a cukor ára ezidő szerint nem szállítható le a kalkuláció miatt. A belföldi cukor éra a cikkíró szerint csak akkor lesz leszállítható, ha sikerül elérni a kiviteli cukor árának fölemelését és ha ez a fölemelt ár hosszabb ideig megmarad. Ekkor lehet majd a belföldi cukor árát olyan összeggel leszállítani, amilyen összeggel a kiviteli cukor ára javult. 1937 julius 11, vasárnap* 14

Next

/
Thumbnails
Contents