Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)
1937-06-08 / 128. (4274.) szám
\ 2 'PPAGAI-T'A.A.G^Cv^HIRTjAP 1937 junius 8, kedd. Szeretne On fölfrissülni ? Az időjárás nem mindig kedvező a föl- frissüléshez, ezért erről magunknak kell gondoskodni. Néhány csöpp Odol egy vizespohárban olyan fölfrissülést jelent, amit minden tagunkban érzünk. A kellemes ize élteti a légzőutakat, ahonnan az üditő érzés a szervezet minden működésére kiterjed. Az Odol hatása azonban nemcsak pillanatnyi, hanem fertőtleníti a szájat, torkot és gégét és megakadályozza, hogy a por és a bacillu- sokkal telített levegő a szervezetben bárminemű fertőzést okozzon. Mint ismeretes, az Odol egy védőréteget képez, ami a baktériumokat ártalmatlanná teszi és ezáltal sok betegség keletkezését elkerülhetjük. Az Odollal való szájöblögetés fölfrissülés és önvédelem egyaránt. 77sa A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA nelmi eseménynek lökőerejével lendülnek a magasba. De korábban is: a török elleni harcokban együtt állott és együtt vérzett a vártán a magyar és a szerb nép, közös nemzeti hőseink is vannak. Hogy csak mást ne mondjunk: Hunyady János. A világhét ború előzményeit is sokféleképen lehet megítélni, de az bizonyos, hogy Magyarországon mindig volt egy erős irányzat, amely a szerb érdekek tiszteletét hirdette. A berlini kongresszuson —, amely az egész Balkán-kérdést szülte s ugyanakkor mindjárt meg is ásta vele két nagyhatalom sírját — valóban Andrássy Gyula képviselte a monarchiát, de ne feledjük el 1849-et sem: a magyarságnak gátakat kellett emelni az orosz terjeszkedés elé, ezt nemzeti létérdekei követelték. Hogy azután Andrássy koncepcióját egy balkezes és Bécs megtépázott presztízsének szempontjait túlontúl mérlegelő diplomácia mivé torzította, — erről a magyarság már igazán nem tehet. Sőt a magyarság egyes képviselői közvetlen a világháború előtt Ausztria szerencsétlen gazdaságpolitikájával is szembefordultak épen Szerbia érdekében, mert végzetesnek tartották a módszert, amely egy értékes du- navölgyi nemzetet először gazdaságilag nyomorékká akar tenni, hogy majd úgy politikai kezesbárány váljék belőle. A magyarságban sóba nem volt gyűlölet egyetlen dunavölgyi nemzettel szemben, sőt a magyar történelem adta évszázadokon keresztül a nemzeti gondolatnak azokat a hőseit, akik valamennyi nemzet szabadságáért sikraszálltak és előrevitték a nemzeti szabadságeszmék ügyét. Kossuth Lajosnak talán voltak, épen nemzetiségi vonatkozásban, hibás lépései kormányzósága idején, de ő volt az az európai államférfiu, aki először hívta fel a nagyvilág figyelmét a történelemből kitaszított dunavölgyi nemzetekre; az ő ragyogó szelleme világította be ezt a tájat, amely azóta kezdett szereplni a modern Európa történetében, amióta a magyar szabadságharc napirendre tűzte a dunai népek nemzeti problémáit, és akkor kezdődött az a mozgalom, mely önálló nemzeti államhoz juttatta a Duna mellett lakó népeket, amikor Kossuth Lajos bejárta Európát és előadásokat tartott, elsőnek valamennyi európai politikus között, a Habsburg-monarchia nemzetiségi problémáiról s arról a történelmi átalakulásról, mely ezeknek a problémáknak feszítőerejével előbb vagy utóbb el fog következni. Ezt a Kossuth Lajost lehet és kell idézni nemcsak a szabadkai, de a suboticai városházán is. Dehogy ezt a Kossuth Lajost szabad idézni, hogy szellemére, mint történelmi fényforrásra lehet hivatkozni ott, ahol nem is olyan régen még átkokat szórtak feléje, — olyan fejlődés, olyan tisztulás, olyan megtérés az igazsághoz, amit fel kell jegyezni. Fel kell jegyezni, mert túl azon a felemelő és megnyugtató érzésen, hogy vajdasági testvéreink sorsának jobbrafordulásának jelét látjuk benne, rámutat egy általános, bölcs tanulságra is. Arra figyelmeztet, hogy ahol legvigasztalanabbnak látszik a helyzet, ott van legközelebb a javulás. Amikor e sorok Írója Közel tízezer ember vett részt a pozsonyi keresztény munkásság máriavölgyi zarándoklatán POZSONY. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Tizennyolcadik fogadalmi zarándoklatát rendezte Po- szony keresztény munkássága vasárnap Máriavölgy- be. Hetek óta tartó gondos előkészítés előzte meg a hatalmas arányú rendezést, amely az idén az eddig szokottnál is fényesebben sikerült. Nemcsak Pozsony városából, de a környékről is olyan nagy számban vonaliak fel a zarándokok, hogy ilyen hatalmas tömegmegmozdulásra régen nem volt példa. Már szombaton százával öntötte a vonat a bucsuso- kat, akik a rózsauccai elemi iskolában kaptak Pozsonyban éjjeli szállást. Gyönyörű nyári reggel virradt vasárnap Pozsony- ra. A zarándokok már kora reggel szentmisét hallgattak a kapucinusok templomában, majd szentáldozás után menetbe sorakozva vonultak ki a városból. A kora reggeli órákban festői látványt nyújtott a többezer főnyi zarándokcsoport kivonulása templomi zászlókkal és szobrokkal. Zenekar is kisérte a bucsusokat. A zenét a jőkai tü- zoltótestület zenekara szolgáltatta. A zarándokokat az idén is Gregorovits Lipót szentszéki tanácsos, jókai plébános, a volt országos ke- resztényszocialista párt volt nemzetgyűlési képviselője vezette. Máriavölgybe érve a bucsusok ünnepi nagymisét hallgattak, amelyet fényes papi segédlettel dr. Ko- perniczky Ferenc pozsonyi nagyprépost celebrált. Az oltár környékét sűrűn ellepte a hívők serege, úgyhogy talpalatnyi hely sem maradt elfoglalatlanul. Rengeteg sokan a Vaskutacskán át vezető gyönyörű hegyi utón tették meg az utat a, máriavölgyi zarándok- helyre, mások kocsikon, autókon és autóbuszokon érkeztek a nagymisére. A végeláthatatlan sokaság soraiban ott láttuk Esterházy János nemzetgyűlési képviselőt, az egyesült párt országos ügyvezető elnökét, dr. Aixinger László országos pártigazgatót a párt központi tisztviselői kara élén, továbbá Pozsony város képviselőtestületi tagjait és a keresztény egyesületek vezetőségét Az ünnepi nagymise után a hívők szentbeszédet hallgattak. A magyar hívek részére Gregorovits Lipót mondott mélységes hatású szentbeszédet, a szlovák híveknek pedig Hom^ Pál rendfőnök. Ezután néhány órai pihenő következett a kies fekvésű bucsujáróhelyen, amelynek régen volt olyan mozgalmas napja, mint vasárnap. Stációjárás után délután három órakor ismét menetbe sorakoztak a zarándokok és Vaskutacska érintésével tértek vissza Pozsonyba. A mélyuti kápolna környékén este hét óra tájban nagy számban gyülekeztek össze a pozsonyiak, a helybeli papság és rengeteg ájtatos katolikus hivő. Itt várta és fogadta a Máriavölgyből érkező zarándokokat teljes főpapi omátusban dr. Oká- nik Lajos belvárosi plébános, pápai protonotá- rius, majd a hatalmas tömeg a pozsonyi hívőkkel erősödve, harangzúgás közepette bevonult a városba. Impozáns látvány volt a közel kilencezer főnyi tömeg bevonulása. Az esti szürkületben lenyűgöző látványt nyújtott a sokszáz gyertya- és fáklyafény, a hatalmas kivilágított kereszt, a zászlók és a szobrok sokasága. A papság mögött haladt a menetben Esterházy János, továbbá dr. Förster Viktor helyettes polgármester, városi képviselőtestületi tagok élén, Aixinger László pártigazgató, Krei- bich Károly volt szenátor, Lászlóffy Ferenc, a zarándoklat világi vezetője és a pozsonyi őslakosok számos vezető embere. Felejthetetlen élményt nyújtott a szemlélőnek- az énekszóval bevonulok nagy tömege. Az útvonal két oldalán; amerre a mehet elvonult, ájtatos 'hívek százai sorakoztak fel s közülük sokan csatlakoztak a ibucsusokihoz. A menet a Stefanik-uton haladt végig a kapucinosuk templomában, ahol áMásosztással ért véget a lélekemelő zarándoklat. A zarándoklat előkészítésével és rendezésével nagyszámú rendező gárda hetek óta foglalkozott. A rendezőség éllén Lászlóffy Ferenc állott, továbbá Yircsik Károly, Balázsv Péter, Láng Gusztáv, Oöwald István, Árpa József, Galambos János, Tráger Sándor és sokan mások. Az egészség- ügyi szolgálatot a Kiskorpátok cserkészcsapatának önzetlen cserkészei és az önkéntes mentők látták el Prevsack Ferenc szakavatott parancsnoksága mellett. Tizennyolcadszor rendezte meg most Pozsony keresztény munkássága a máriavölgyi zarándoklatot, az egyházi vezetést pedig tizenhetedszer látta el Gregorovits Lipót szentszék! tanácsos, jókai plébános s vele együtt ezidén is nagyszámú jókai hívő vett részt a zarándoklatban. 15,186.000 lakosa van Csehszlovákiának PRÁGA* — Csehszlovákia lakossága 1936 végén 15.186.000 lélekre emelkedett. 10.000 lakosnál magasabb lélekszámmal bíró városokban 3.900.000 lakos él, 11.596.000 lakos pedig falvakban lakik. Tehát körül-j belül a lakosság negyede városlakó, migl háromnegyede falusi. A köztársaságban összesen 104 olyan város van, amlynek tízezernél több lakosa van. A falusiak összesen 15.674 községben élnek. A csehszlovákiai városok átlaglakossága tehát 34.500 lélek, egy-egy falura pedig átlagban 740 lakos esik. A pozsonyi kórház harmadik emeletéről az udvarra vetette magát egy ápolt beteg POZSONY. —' (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Megdöbbentő öngyilkosság történt hétfőn a kora délutáni órákban a pozsonyi állami kórház sebészeti osztályán. Erdélyi Pál 43 esztendős nagyudvarnoki munkás nemrégiben öngyilkossági szándékból elmetszette borotvával a nyakát s a pozsonyi kórházba szállították, ahol a sebészeti osztályon helyezték el. Állapota az utóbbi napokban annyira megjavult hogy fölkelhetett ágyából. Ma délután az * ápoló fölügyelete nélkül a fürdőszobába ment az épület harmadik emeletére. Annak ablakából hirtelen kivetette magát az udvarra, összetört tagokkal maradt a kövezeten s jóllehet azonnal kezelésbe vették, az orvosi segítség már nem használt. Röviddel végzetes tette után belehalt sérüléseibe. Tettének okát nem tudják. néhány év előtt ott járt Szabadkán, még kétségbeesett vigasztalanság ülte meg a lelkeket, a diktaturás lelkiség, a diktatu- rás gondolkozás eluralkodott elnyomottakon és elnyomókon egyaránt. Nem sok év múlt el azóta s ma reménysugarakkal van teli a vajdasági magyarság élete. Reménysugár! — nagy szó. Nincsenek vérmes reményeink. Azt reméljük, hogy a velünk egy sorsra rendelt, de szerencsésebb korszakot élő nemzetek lassan-lassan mégiscsak elismerik jogunkat az élethez. Kramáf Károlyról uccát neveznek el Pozsonyban POZSONY. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Pozsony város képviselőtestülete hétfőn délután három órakor rendes közgyűlést tartott. A gyűlés elején a polgármester kegyeletes szavakkal emlékezett meg Kramáf elhunytáról. Inditványára a közgyűlés az első csehszlovák miniszterelnök . emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg és elhatározta, hogy emlékére uccát neveznek el róla Pozsonyban. Nagyobb vitát váltott ki a munkanélküli nyomdászok ép.itőszövetkezetének a kérése. Ezek a.munkanélküli nyomdászok a város határában telepet akarnak létesíteni több lakóházzal és arra kérték a várost, hogy másfél millió korona kölcsön erejéig vállaljon szavatosságot részükre a banknál. Több városatya ellenezte a tervet, minthogy a város amugyis el van adósodva. Dr. Förster Viktor helyettes polgármester arra való hivatkozással, hogy a kérdés nincsen kellően előkészítve, azt indítványozta, hogy egyelőre vegyék le a napirendről az ügyet és annak pontos előkészítésére bizottságot küldjenek ki. A közgyűlés ezt az indítványt elfogadta és a bizottságba Förster alpolgármestert, dr. Gothe Árpádot, dr. Fieisch- hacker Mórt, Singer Jenőt, Buzek Vencelt, Stef- kó Bélát, Wagner igazgatót és Hermannt, a pénzügyi bizottság elnökét választották meg. Szeptemberben kihirdetik az önálló Palesztinái zsidó köztársaságot? LONDON. —* Junius 15-éc közük a palesztinai királyi bizottság jelentését, amelynek értelmében Palesztina mindkét része, a zsidó és az arab rész, szuverén szabad állammá válik. Palesztina alkotmányát az iraki alkotmány mintájára alkotják meg. Az eljövendő huszonöt év alatt Anglia fog gondoskodni Palesztina két részének katonai védelméről. Jeruzsálem külön alkotmányt kap és élén angol főbiztos fog álla- ni. Haifa a zsidó részhez kerül és a zsidó köztársaság fővárosává teszik. A zsidó köztársaság proklamálása szeptemberben várható s egy év múlva Palesztinát felveszik a népszövetségbe is. lövőre fölépítik az érsekujvári járásbíróság épületét ? ÉRSEKÚJVÁR. — Múlt héten Prágában járt Érsekújvár városi küldöttsége, amely döntést akart a minisztériumoktól kisürgetni számos nagyfontosságu kérdésben. A kül* döttség, amelyet dr. Holota János nemzet* -v gyűlési képviselő, Érsekújvár városbirójai vezetett, elsősorban a közmunkaügyi mi* nisztériumban járt el a járásbíróság ujjáépi* tésének ügyében. Az ujáüpités szükségessé* gét az igazságügyminisztérium már elismer* te. Úgy a közmunkaügyi, mint a pénzügy* minisztériumban ígéretet kapott a küldött* ség, hogy az 1938-as költségvetésbe erre a célra 1,100.000 koronát fognak beállítani* Ugyancsak interveniált a küldöttség az ér- sekujvár—kamocsai ut megépítése ügyében is. Ez a fontos vicinális ut összekötné a Csallóközt a Mátyusfölddel és a legnagyobb délszlovenszkói községet közelebb hozná Érsekújvárhoz. Ebben az ügyben azonban kedvezőtlen választ kapott a küldöttség* mert egyelőre vicinális utak részére támogatás nincs fölvéve a költségvetésbe és kérdés, hogy jövőre lehet-e fedezetet találni rá. A város most még egy kérvénnyel fordul a pénzügyminisztériumhoz és amennyiben ez az akció nem sikerül, megkísérlik* hogy a kamocsai utat államsegély nélkül építsék meg. Jugoszlávia kedvezően fogadta a buzaértékesitö központ fölállításának tervét PRÁGA. — A minap jelentette a PMH, hogy a „Jugoslovenski Kurier" budapesti forrásból beszámolt arról, hogy magyar gazdasági körökben közös magyar, jugoszláv, román és bolgár buza- értékesitő központ létesítésének tervét vetették fel* A „Jugoslovenski Kurier" ismételten foglalkozik a kérdéssel és azt írja, hogy a budapesti tervet jugoszláv gazdasági körökben igen kedvezően fogadták. A lap megjegyzi, hogy a terv hat-hét évvel ezelőtt merült föl, akkor azonban a politikai helyzet nem volt alkalmas a megvalósításra. Ma a politikai helyzet megváltozása folytán a terv megvalósításának lehetősége ked- tvezően bírálandó el. 1 MMjPL'W'ora.'taL koronát áldozzon a szlovenszkói magyar kultúráiét fejlesztésére és lépjen a SzMKE tagjai közé. Ha községében van SzMKE-szervezet: jelentkezzék ott, ha * nincsen: szívesen felveszi a központ, Komárom, Kultúrpalota.