Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)

1937-06-09 / 129. (4275.) szám

t937 junius 9, szerda, 9 ^KÖZGAZDASÁG £ A rovatért LüKÖ GÉZA felel A külföldi áru szerepe Budapest gazdasági forgalmában A magyar főváros külföldről származó árubeho­zatalában Csehszlovákia áll az első helyen BUDAPEST.— A magyarság gazdasági és szel­lemi életének központja Budapest székesfőváros, amely miliós lélekszámún felüli népességével és fejlett gazdasági életével nemcsak mint fogyasztó, de mint termelő is uralkodó szerepet tölt be Ma­gyarország gazdasági életéiben. Nagyrészt Buda­pesten halmozódnak össze azok a hatalmas erők, amelyek Magyarország közgazdasági gépezetét mozgatják. Tudósnak és gyakorlati szakembernek egyaránt érdekes feladat megvilágitani azt a fontos szere­pet, amelyet Budapest Magyarország gazdasági életéiben 'betölt. A magyar főváros kitűnő földrajzi fekvése, amelynek eőnyeit még jobban fokozzák a su­garasan összefutó vasúti vonalak és a Duna nemzetközi útja, nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a fővárosnak, mint fogyasztónak és mint termelőnek, olyan kimagasló szerep jut Magyarország gazdasági életében. Ennek a szerepnek igen hivatott méltánylója akadt most dr. IUyefalvi I. Lajosnak, a magyar székesfővárosi statisztikai hivatal igazgatójának személyében, aki „Budapest áruforgalma'1 cimü nagyszabású munkájában hatalmas felkészültség­gel, az évtizedekre visszatekintő adatok és az évenkénti áruforgalom részleteibe bevilágító gra­fikonok százaival mutat rá arra a nagy jelentő­ségre, amelyet Budapest a háborúé,lőtti és a mai Magyarország gazdasági életében betöltött, illető­leg betölt. A belföldi áruforgalom messzemenő részletezé­sén kivül igen érdekes ennek a tudományos szem­pontból is becses értéket képviselő munkának azokba a fejezeteibe betekinteni, amelyek a ma­gyar fővárosnak a külfölddel szemben lebonyolí­tott áruforgalmáról szólanak. Magyarország külföldi áruforgalmának java­része Budapesten, mint gyűjtő- és elosztó-köz­ponton keresztül bonyolódik le. Bár ez a forga­lom súly szerint kisebb jelentőségűnek látszik, értékre nézve úgy a behozatal, mint a kivitel irányában annál jelentősebb. Dr. IUyefalvi I. Lajos kitűnő munkája, a szállí­tott áruk sulyszerinti számbevételével mutatja be a magyar főváros külföldi eredetű és rendeltetésű áruforgalmát. Megtudjuk, hogy az 1933. évi 62 millió q súlyú budapesti árufelhozatalnak mindössze 10.3 szá­zaléka volt külföldi eredetű. Igaz, hogy ez az arányszám' a közvetetten feladó- állomások és nem az áruik származáshelyének ala­pulvétele mellett adódik, mert vannak olyan áruk (pl. az ásványolaj), amelyek bár közvetlenül bel­földi feladóállomásról érkeznek Budapestre, ere­detileg azonban mégis külföldi eredetű cikkeknek tekinthetők. Budapest külföldről származó 6.4 millió q-s áru- behozatalában Európa 6.33 millió q áru szállításá­val szerepel. Ebből az árumennyiségből Csehszlovákia — Románia — — — Ausztria — — — Németország — — Olaszország — — Jugoszlávia — — Lengyelország — — — 2.2 millió q — » »- 1-0 „ „ 0*9 ,, „ 0.6 „ „- 0.3 „ „ — 0.1 „ „ gipsz (12%) sulyszerinti jelentősége emelkedik ki a külföldi eredetű árufellhozatalban. A külföldi behozatal legnagyobb tömegét tehát a Magyarországban leginkább hiányzó tüzelő­anyagok és energia-nyersanyagok, továbbá az ipari feldolgozás céljára szolgáló faanyag és más nyersanyag képviseli. Ezekre a megnevezett árukra esik a magyar fő­város összes külföldi eredetű behozatalának négy­ötöd része. Igen érdekes dr. IUyefalvi I. Lajos munkájának az a része, amely a legfontosabb áru­cikkekre vonatkozólag egyenkint részletezi, hogy a magyar főváros összes fölhozatalából mennyit szá.llit a külföld és mennyi a belföldi származású áruk aránya. Ennek az összeállításnak legérdekesebb adatai a következők: összes áru- Külföldi szár- • felhozatal mazásu áru 1000 métermázsa % -bán Só 439 438 99.8 Déligyümölc® 219 218 99.6 Magnezit 39 38 99.6 Gipsz 77 76 99.1 Kávé 18.8 18 96.0 Faszén 138 122 88.5 Rizs 210 184 87.4 Kender 45 38 84.8 Pamut 129 87 67-3 Ásványolaj 1.298 805 62.0 Fűszeráruk 20 11 54.2 Nyers- és meg­munkált fa 1.546 815 52.7 Tea 1.3 0.6 46.1 MODERN REUMAKEZELÉS A pöstyéni kúra hatásossága abban rejlik, hogy a beteg Ízületeken kivül a gyomor- és medenceszervek (máj, lép, vese) is részesülnek az iszap gyógyhatásában. Szakszerű irodalmat kívánatra küld a Fürdőigazgatóság. Pösíyén fürdő gyógyít! áru felhozatalával részesedik- A többi, távolabbi európai országokból eredő áruszállítás — legalább súly szempontjából — kisebb jelentőségű. Á külföldről Budapestre szállított áru súlyának mintegy negyedrésze (24.5%) kőszén. Második he­lyen a nyers és megmunkált fa szerepel, 12.7%-os súlyaránnyal, harmadik az ásványolaj, 12.6%-kal. Majd a só (6.9%), a koksz (4.0%), a déligyümölcs (3.4%), a tűzifa (3.2%), a rizs (2.0%), a földek (2.6%), a papirosánuk (2.3%), a faszén (1.9%), a nyerspamut (1.4%), a vas- és acéláruk (1.2%) és a Magyarországnak összes sószükségletét külföld­ről kell beszerezni. De a külföldre van utalva Ma­gyarország egy«s különleges és az országban nem található, vagy nem kielégítő mennyiségben ter­melhető nyersanyagok tekintetében is. Magnezitet és gipszet, faszenet, nyers- és megmunkált fát, ásványolajat, egyes textil-nyersanyagokat (ken­dert és pamutot) s végül a Magyarországon nem termelhető gyarmatárukat, déligyümölcsöt, kávét, rizst, teát és fűszerárut túlnyomó részben kül­földről szerzi be a magyar főváros gazdasági élete. A felsorolt árukon kivül igen jelentős még a külföldi piacok szolgáltatása a koksz- és mü- trágyafélék szükséglete tekintetében. (39.0, illető­leg 36.4.) Fenyőfélék és lombos ágak tekintetében is jelentős részben a külföldi termelőhelyekre van utalva Magyarország (48.6%). Magpogácsát és lisztet, bőröket és különböző gépeket is mintegy harmadrészben szintén külföldi beszerzési 'helyek­ről vásárol a magyar főváros közgazdasága. A Budapestre hozott kakaónak csak 29%-a kerül közvetlenül a külföldről, bár a kakaó alapanyaga a belföldi termelésű és belföldről szállított áruban is mind külföldi származású­Augusztus 2-án kezdődnek meg al csehszlovák-magyar kereskedelem­politikai revíziós tárgyalások PRÁGA. — A Metropress jelentése szerint budapesti illetékes helyről érkezett jelentés sze­rint a magyar kereskedelempolitikai bizottság augusztus 2-án érkezik Prágába a csehszlovák- magyar kereskedelempolitikai revíziós tárgyalá­sok megkezdése céljából, A tárgyalásokat ere­detileg juniius közepén akarták megtartani, de a határidőt a magyar delegáció másirányu elfog­laltsága miatt el kellett halasztani. Huszonegy és fél milliárd korona a takarékpénztárak betétállománya PRÁGA. — A takarékpénztárak szövetségé­nek jelentése szerint április hónapban a takarék- pénztárak betétállománya 44,822.292 koronával szaporodott, mig a múlt év azonos hónapjában a takarékbetétszaporulat 33 millió koronát tett ki. Az áprilisi betétszaporulatból a betétkönyvi be­tétekre 18,272.414 korona, a csekk (folyószámla) betétekre 22,934,599 korona, a maradvány pedig a pénzintézetek betéteire esett. Az év első négy hónapjában a takarékbetét-szaporulat 235 millió koronát tett ki s a takarékpénztárak betétállomá­nya 21.5 milliárd korona volt. A takarékbetétek alakulása az egyes államokban Zsolnán tartotta meg közgyűlését a szlovenszkéi faiparosok országos szövetsége ZSOLNA* ~ A szlovenszkói faiparo- sok országos szövetsége Stodola Kornél szenátor elnöklete alatt tartotta meg Zsol­nán rendes évi közgyűlését. Az évi jelentéseket a jelenlevők vita nélkül fogadták el és megejtették a tiszt­újító választásokat. Elnök Stodola Kornél szenátor, fürészszak- osztályl elnök Kelemen kormánytanácsos, helyettese dr. Silberstein tescheni fanagy­iparos, nagykereskedelmi szakosztály elnö­ke Kömer Walter konzul, helyettese Spitz Dezső (Kassa), a kiskereskedelmi szakosztály elnöke pedig Fuchs Gyula (Váguijhely) lett. A közgyűlés után Szucsány község küldöttséget menesz­tett Stodola elnökhöz és Kelemen alel- nökhöz. A küldöttség tagjai kérték, hogy újabb erdőkivágások engedélyezé­se által tegyék lehetővé a már évek óta nem működő szuesányi fűrész üzembe­helyezését, amely körülbelül 200 embernek adhat ke­nyeret. A község a közeljövőben akciót indit a földművelésügyi minisztériumnál az ügy érdekében. BUDAPEST. — Az egyes államokban észlelt takarékbetétalaikulásra vonatkozóan Budapesten pengő értékben számítva rendkívül érdekes adato­dat hoztak nyilvánosságra. Ezek szerint a lakos­ság fejszámára a legnagyobb átlagos betét Svájc­ban e6ik és ez a nemzetközi maximum 7980 aranypengő. A legkisebb betét viszont Jugoszlá­viában .található, ahol egy-egy lakosra mindössze 37 aranypengőnyi betétállomány esik. A többi államok e két szélsőség között helyezkednek el. A második helyen az USA áll, 2500 pengős fej­átlaggal s utána Ausztrália (1882 P) és Nagybri- tannia (1871 P) következik. Dánia ugyanazon a szinten van 1846 tengővel, viszont Hollandia mindössze 239 pengős átlagot mutat. Ezer pengős átlagén felül van még Kanada, (1350 P), Norvégia (1210 P) és Svédország (1068 P) is, Belgiumról nincsenek adatok. Franciaország aránylag szerény helyet foglal el 465 aranypengő átlaggal. Ehhez képest meglepően magas a portugál átlag: 898 aranypengő. A* utódállamok közül Csehszlovákia betétátlaga a legnagyobb, 437 aranypengő egy-egy lakosra. Ausztriában átlag 202 P, Magyaroirszágon 184. Romániában a helyzet nem jobb, mint Jugo­szláviában s általában a kezdő agrárfokon álló államokban a takarékbetét még érthetően csak nyomokban jetentfcezlhetik. Mexikóban is csak 46 P az átlagos takarékbetét és Lengyelországban «em találunk tóbbet 44 pengőnél. (—) Nem jártak eredménnyel a csehszlovák­olasz buzatárgyalások. A Gabonatársaság megbí­zottai mát hosszabb idő óta tárgyalásokat foly­tattak az olasz érdekelt körökkel 1000 vagon csehszlovákiai búzának Olaszországba irányuló kiviteléről. A tárgyalások az alacsony árajánlat miatt zátonyra jutottak. A többi országok érdek­lődnek ugyan a csehszlovákiai búza iránt, az ajánlat azonban nem kielégítő, úgyhogy a föl­ajánlott föltételek mellett a Gabonatársaság nem tud szállítani. A kivitelre engedélyezett 30 ezer vagon mennyiségből eddig 27 ezer vagont vittek, ki, úgyhogy még 3000 vagon búza yár export­ra. (~) A prágai leszámítoló egyesület jelentése sze­rint junius 1-től 7-ig 2.010,911.927.05 Kő értékű vál­tót, csekket, utalványt és faktúrát nyújtottak be köl­csönös kicserélésre a múlt év azonos szakában kimu­tatott 1.942,867.252.25 Kő értékűvel szemben. A ja­nuár 1-e óta történt benyújtások összege 48.368 millió 506.708.45 Kő-t tett ki a múlt év azonos szakában kimutatott 26.817,509.870.15 Kő-val szemben. Az emel­kedés tehát 21.550,996.838.15 Kő. (—) Hat százalékban átalányozták a késáru forgalmiadóját, A késáru forgalmiadójának áta- lányositására vonatkozó tárgyalások eredmiény- nyel jártak. A pénzügyminisztérium az érdekelt rétegekkel való megállapodás után a késáruk for­galmiadóját julius 1-től 6 százalékban átalányo- sitotta. (—) Tizenhat koronában fogják - stabilizálni a vaj árát. Jelentettük, hogy a vaj értékesítésére intervenciós alapot fognak létesíteni. Az erre vonatkozó tárgyalá­sok az egyes csoportok között, amelyeknek az alap hoz hozzá kell járulniok, most folynak. Az alaphoz hozzá fognak járulni a cukorgyárak, a szeszgyárak, a répatermelők, a burgonyatermelők, a repcetermelők, a müzsirtermelők, a tejcsamokok, az olajütők és a ga­bonatermelők. Az alapnak a célja a vaj értékesítésén kivül az ár stabilizálása. Az árat 16 koronában szán­dékoznak állandósítani. (—) Csehszlovákia nem kapott Romániában utó­lagos behozatali kontingenst A román külkereskedel­mi hivatal a második negyedévre vonatkozóan mint­egy 1.6 milliárd lej értékű utólagos behozatali kon­tingenst engedélyezett Csehszlovákia az utólagos kon­tingensekben nem részesedett. Háziasszonyok öröme a főzőrecept-gyüjtemény, amit a NAGYASSZONY havi folyóirat praktikus kártyákon ad előfizetőinek Kérjen mutatványszámot a PMH kiadóhivatalánál ri (—) Tárgyalások a cukorkartellről. A cukorkartell átszervezésére és meghosszabbitására vonatkozó tár­gyalások zárt ajtók mögött folynak és az illetékes té­nyezők jelenleg nem hajlandók nyilatkozni. A tárgya­lások súlypontja a nyerscukor árának megállapítása körül mozog. Hírek szerint az előkészítő munkálatok a fölmerült nehézségek ellenére is már annyira előre­haladtak, hogy néhány héten belül sor kerül a kartell meghosszabbitására, illetve átszervezésére. (—) A husiparosok az állatpiac szabályozása ellen. A hentesek és mészárosok országos egyesülete a „Ceské Slovo"-ban nyilatkozatot tett közzé, amelyben leszögezik, hogy az egyesület kezdettől fogva az állat­piac szabályozása ellen foglalt állást. Az egyesület tagjai kitartanak eme elhatározásuk mellett A nyilat­kozat szerint nem felel meg a valóságnak az — amint a Venkov irta, — hogy a szervezet tagjai kérvény­nyel fordultak a kereskedelmi minisztériumhoz az állatpiac szabályozása érdekében. ( —)’ A sörgyárak az átpagazdálkodás fölszabadítá­sát kérik. A sörgyárak központi szövetsége 1936. évi — most nyilvánosságra hozott — jelentésében utalnak a sörgyárak árpával való ellátsa terén beállott nehéz­ségekre és a jelentés leszögezi, hogy a sörgyárak ér­deke azt kívánja, hogy az árpagazdálkodást vonják ki az irányított gazdálkodási rendszerből. (—) Vita a gabonaárak körül. A „Právo Lidu** vitába száll a Venkov ama cikkével, amelyben a ga­bonaárak levonásának megszüntetése mellett foglal állást. A lap megállapítja, hogy az árlevonásokat éppen azért kellett foganatosítani, mert a gabona­monopólium gazdálkodása az agrárpárt hibájából 1934—35-ben eltért a stabilizációs elvektől s az ár­levonásokra a veszteségek fedezésére volt szükség. A lap kérdi, hogy ezek a veszteségek vájjon fedezve vannak-e már. (—) A kisantant vasutjalnak együttműködése. A vasutügyi minisztérium sajtóosztálya jelenti: A kisantant-államok statisztikai szolgálatának egyesítésére alakított bizottság — mint ismere­tes — május 24-én és 26-án Prágában ülésezett Ezen letárgyalták a vasúti statisztika egyesítésé­nek kérdését A bizottság megállapodott az évi és a havi vasúti statisztikai jelentések egységes kiadásának módjáról. A bizottság egyezményt kötött a személy- és teheráruforgalmi üzemi ki­adások felosztására vonatkozóan. Ezenkívül megtárgyalták az áruszállítás statisztikájának egységesítését. A bizottság több kérdésben nem tudott megállapodást létrehozni s e kérdésekre vonatkozólag a tárgyalások tovább fognak folyni. ( —) Hova fordították a gabonaárlevo­násokat? Dr. Feierabend, a Gabonatár sa- fág elnöke a „Venkovnak“ adott nyilat­kozatában megállapította, hogy a gabonaár levonásokból a Gabonatársaság több mint 191 millió koronát vett be, s hogy ezen a cimen a bevétel a gazdasági év végéig 200 millió koronát fog kitenni. Feierabend sze­rint ezt az összeget teljes egészében a ga­bonakészletek likvidálására használták fel, azaz a kiviteli veszteségek fedezésére. A nyilatkozat szerint az idén várható kisebb gabonakészlet jó hatással lesz a Gabona- társaság további gazdálkodására, arról azonban Feierabend nagy diplomatikusan hallgatott, hogy mi lesz a gabonaárakkal és a levonások megszüntetésének kérdését egy szóval sem említette. (—) Százkilenc fiókja van már a * szlo­venszkói gyümölcsészeti társaságnak. A szlovenszkói gyümölcsészeti társaság a meginditott szervezési munkát Szloven- szkó-szerte folytatja. Tornaiján a napok­ban alakították meg a 106. fiókot. Ennek elnökévé Beélik Elemért, alelnökévé dr. Dapsy Bélát, titkárává Gacsó Istvánt, pénztárosává pedig Barta Sámuelt válasz­tották meg. A 107. fiókot Teszéren alakí­tották meg, ennek elnöke Ormos János. A 108. fiók Kinorányban alakult meg, elnö­ke Wohland Ignác kanonok. A 109. fiók Nádasfőn alakult meg Fuchsa József el­nöklete alatt. (—) Beiratások a pozsonyi mezőgazdasági szövet­kezeti felsőiskolába. A pozsonyi mezőgazdasági szö­vetkezett felsőiskolába az 1937/38. iskolaévre a be- iratásdk már megkezdődtek és augusztus 15-én érnek véget, Az iskola Igazgatósága (Pozsony, Kőztársaság- tér 15. III. b) készséggel küld fölvilágositást. A hall­gatók száma korlátozott és a hallgatók kétharmad X$|3;ét érettségizetted kSjül veszik föl. A szövetkezeti i^yakor-lattal rendelkezők előnyben részesülnék,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents