Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)
1937-06-06 / 127. (4273.) szám
14 €^<ai-MAG^AR-HTRLaf 1937 junius 6, vasárnap. fi rovatért LüKö GÉZA felel Illíren vonatkozásban szükséges a Phfinix-rendelet kijavítása? Irta: Dr. Szemző Pál POZSONY. — Az 1937. évi 56. számú Phönix-ikormányrendekt az érdekelteiket több szempontból nem elégítette 'ki. Az a tény, hogy a 10.000 koronát meghaladó kötvényeknél a biztosítási összeg 5—27 százalékig terjedő részét le fogják vonni, a kötvénybirtokosokat elkedvetlenítette. A Phönix-rendeletnek a kötvénybirtokosokat érintő rendelkezéseit már ismertette a PMH s ezúttal csupán azokkal a rendelkezésekkel óhajtok foglalkozni, amelyek magával a Phönix rendezése során követni kívánt intencióval nyilvánvalóan nincsenek összhangban és amelyek a törvények és rendeletek gyűjteményében a megismétlődő szövegezési hibákra vetett egyén, aki a biztosítási dijak fizetését 1936- ban beszüntette, elesik attól a lehetőségtől, hogy 42 százalékos veszteségét 14 százalékra redukálja, holott az illető tulajdonképpen a díjfizetések megtagadásával az eredeti kötvényben kikötött jogával élt és méltán számított arra, hogy a biztosítás 8020 koronás díjmentes alapon fog fennmaradni. A biztosítottak szempontjából nem mondható méltányosnak az a rendelkezés sem, amely az 1936. évi 101. számú kormányrendelet paragrafusában szabályozott moratóriumot 1939 április 21-ig meghosszabbította anélkül, hogy különbséget tett volna ama biztosítási összegek javára, amelyek a novella 6—8 paragrafusaiban meghatározott módon csökkentettek. Most tehát a jogi helyzet az, hogy még az a kötvénytulajdonos is, aki az uj rendezés óta fizeti a dijakat, nem tehet semmit az esetben, ha a biztosító vezetősége a biztosítási összeget annak ellenére, hogy az esedékessé vált, megtagadja. Ha a kormányrendelet szabályozni akarta a Phö- nix-kötvények sorsát és helyre óhajtotta állítani a kötvénytulajdonosok bizalmát s biztosítani akarta a dijak további fizetését, úgy a biztositó intézet által teljesítendő azon fizetéseket, amelyek már a novella értelmében fokozatosan csökkentett összegben állapíttattak meg, ki kellett volna vonni a moratórium rendelkezései alól. Nézetem szerint a kormányrendeletnek az az intenciója, hogy a csökkentett biztosítási összegek esedékességűikkor tényleg folyósittassanak. Tudomásunk van arról, hegy á Phönix vezetősége a biztosítási összegek fizetését valóban foganatosítja is, ennélfogva a moratóriumnak e követelésekre való fönntartása szövegezési hibára vezethető vissza, amely azonban végzetes következményekkel járhat. Elvárható ezért, hogy a rendelet szövegezési és az egyéb könnyen elkerülhető, de a jog- biztonság érdekében minden esetre föltétlenül elkerülendő hibákból kifolyólag a biztosítottakat az eddigi károsodáson kívül további sérelem ne érje. Kívánatos lenne tehát, hogy a Phönix-biztosító novelláját a fenti két vonatkozásban sürgősen kijavítsák. zethetők vissza. A novella II. cikkely 2. §-ánaik 1. bekezdése a következőképpen hangzik: „Ha a biztosított jelen rendelet érvénybelépését megelőzően a Phönix csehszlovák biztosítási blokkjával kötött biztosítási szerződés alapján az 1936. január 1. után esedékes dijakat nem fizette meg és ha ennek folytán az általános biztosítási föltételek ér* * * isi @!©ti nem hintenek az uj Phönix filállltásáről telmében a biztosítási összegek leszállítása (redukciója) következett be, úgy a biztosítás föl- ujitása a biztosított kérésére a jelen rendelet életbeléptetésétől számított három hónapon belül keresztülvihető". A rendelet tartalmából nyilvánvaló, hogy annak intenciója az érdekelt biztosítottakat a biztosítás megtartására, illetve felújítására akarta késztetni. Ez az intenció még inkább kitűnik a II. cikkely 11. paragrafusából, amely kimondja, hogy a biztosításnak a három éven túli dijak nemfizetése következtében történő leszállítása (redukálása) esetében a leszállított biztosítási összeg ama teljes összeggel csökkentetik, mellyel a kötvény értéke annak épségbentartása esetén lenne csökkenthető. Ezzel az intézkedéssel a törvényhozás nyihvánvalóan elejét akarta venni a tömeges redukálásoknak, hogy lehetőleg minél több biztosítási kötvény tarfcassék fenn teljes értékben, illetőleg állíttassák vissza, Csak ez az intenció teheti indokolttá azt az aránytalanul óriási veszteséget, amely a kötvényeiket leszállító biztosítottakat 'éri a Phönix ama kötvénybirtokosaihoz viszonyítva, akik életbiztosításukat eredeti magasságban fenntartják. Hogy ez a veszteség viszonylag is milyen nagy, azt egy konkrét példával világítom meg:. Vegyünk például egy 20.000 koronás Phönix- kötvénytulajjdonost, aki csökkenő díjtételekkel kötött biztosítást 1930 junius havában. Ha a biztosított 1936-ig pontosan fizette a biztosítási dijakat, hat éven keresztül összesen 6.347.25 koronát fizetett be. A Phönix megingása után a biztosított érthető okokból beszüntette a díjfizetést. Tehette ezt annál is inkább, mivel tekintettel arra, hogy az eredeti feltételek szerint három évet meghaladó időn át fizette a dijakat, már igényt nyert a díjmentesen leszállított biztosítási összegre amely adott esetben 8.020 koronát tett ki (húszéves elérésére vagy halál esetére szóló biztosítási kötvényt véve alapul.) A rendelet szerint az eredeti feltételék értelmében járó összegből az az összeg vonandó le, amely a rendelet II. cikkely 6. §~a értelmében a teljes biztosítási ösz- szegből volna levonható, azaz 20.000 koronának 14 százaléka, vagyis 2.800 korona. A megmaradó összegből levonandó azonfelül még további 10 százalék, vagyis 522 korona, tehát a leszállított biztosítás csupán 4698 korona ösz- szegben marad érvényben. Az ilyen kötvénytulajdonos tehát 8020 korona leszállított biztosítási összeg helyett csupán 4.698 koronát fog kapni. Vesztesége tehát 42 százaléknál többet tesz ki ama kötvénybirtoikossal szemben, aki biztosítását fönntartotta és igy annak lejártakor csupán 14 százalék veszteséget szenved és 20.000 korona helyett 17.200 koronát fog majd kapni. Ez intézkedésnek a novella indokolásában is bevallott, de egyébként kereskedelmileg is érthető és elfogadható indoka csupán az lehetett, hogy a kormányrendelet meg akarta akadályozni a Phönix-biztositó kötvényeinek redukció folytán való csökkenését és fenn akarta tartani azt a biztosítási anyagot, amellyel a Phönix-biztosító rendelkezett. A már idézett 2. paragrafus szövegezése ez intervencióval össze nem egyeztethető, mert az a kötvénytulajdonosnak nem ad jogigényt a biztosítási összeg visszaállítására, hanem csupán megengedi, hogy az intézet az eredeti kötvényt visszaállíthassa, ha a vonatkozó kérvény 1937 április 22-től számítva három hónapon belül, azaz július 21-ig benyujtatlk. A kormányrendelet szerinl tehát a Phönix vezetősége a kötvén'/birtokos kérvényét el utasíthatja és- kiy az önhibáján kívül abba a- helyzetbe juTárgyalssoSe indulnak Ausztriával a hiány fedezéséről — Ausztria álláspontja elutasító — A biztosítók idegenkednek az uj intézet fölállításának tervétől PRÁGA. — A Metropress jelentése szerint mindmáig nem biztos, hogy mikor kerül sor a Phönix biztositó intézet helyett fölállítandó uj biztosító intézet megszervezésére. Ezidő szerint a dolog úgy áll, hogy az ügyben döntés ősz előtt nem várható. Ami az Ausztria kötelezettségét illeti, a csehszlovák kormány most készíti elő az osztrák kormány tavasszal küldött memorandumára adandó választ. Mint ismeretes, az osztrák kormány a memorandumban tagadó álláspontra helyezkedett Ausztriának a csehszlovákiai Phönix hiányaiért való felelőssége kérdésében. A memorandumra adandó csehszlovák válaszban a kormány olyan bizonyiitékokat kíván fölsorolni, amelyek Ausztria szavatossága mellett szólnak. Beavatottak úgy tudják, hogy e kérdésben a csehszlovák-osztrálk tárgyalások a közeli hetekben megindulnak. Optimista körök remélik, hogy sikerülni fog elérni azt, hogy Ausztria valamivel hozzájárul a Phönix csehszlovákiai intézete hiányának fedezéséhez s ebben az esetben Csehszlovákia és az érdekelt biztositó intézetek hozzájárulása csökkenne. Ez azonban valószínűleg hiú reménynek tekintendő, mert a dolgok állásából ítélve alig lehet kilátás arra, hogy Ausztria hajlandó lenne elismerni a szavatossági kötelezettséget. Egyébként az állam részvételével alakítandó üj biztositó szervezése körül a többi biztosító intézetek részéről támasztott nehézségek még mindig fennállnak. A többi biztosítók ugyanis félnek attól, hogy az állam égisze alatt működő intézet súlyos konkurrenciát jelentene. E kérdésben a biztosító intézetek beleegyezését még nem sikerült elérni. Mint ismeretes, a kormány elhatározta, hogy a Phönix élére kinevezett gondnokok számát háromról hatra emeli. Az újonnan kinevezendő három tagra vonatkozóan azonban az érdekvédelmi testületeket még meg sem kérdezték. (—) Törvények és rendeletek. A törvények és rendeletek gyűjteményének 29. számú füzetében 89. szám alatt a belföldi piac statisztikájára vonatkozó hirdetmény jelent meg. A 27. számú füzetben a vasúti törvény jelent meg 86. szám alatt. (—) Emelkedett az Ostrau-karwini szénvidék szénkivitele. Az Ostrau-ikarwini szénvidék szén- kivitele május hónapban jelentősen emelkedett. Májrsban 10.898 vagont terheltek meg szénnel, azaz 5637 vagonnal, illetve 107.1 százalékkal többet, mint a múlt év azonos szakában. A szén- kivitel Olaszország felé 1.724.1 százalékkal, Ausztria felé 27.4. Magyarország felé 17.6, Lengyelország felé 31.7 százalékkal emelkedett. Ausztriában 5.078 (3985), Olaszországban 2791 (153), Jugoszláviába 155 (22), Magyarországba 975 (828), Németországba 87 (45), Romániába 48 (1), Lengyelországba 299 (227), Svájcba 133 (0), Stettinbe 405 (0), Danzigba 927 (0) vagon szenet szállítottak ki május hónapban. (—) Csehszlovákia majdnem kizárólagos üveg- szállitója Szovjetoroszországnak. Moszkvai jelentés szerint Szovjetoroszország az első negyedévben 182.000 rubel értékű üvegárut hozott be. Ebből 178.000 rubel értékű áru Csehszlovákiából került behozatalra. (—) Harmadik helyen van Csehszlovákia Jugoszlávia autóbehozatalában. Jugoszláviába az elmúlt évben 427 teherautót vittek be 21.9 millió dinár értékben és 1228 személykocsit 33.7 millió dinár értékben. Németország 315, USA 46, Csehszlovákia 33 teherkocsit, továbbá Németország 745, USA 240, Csehszlovákia pedig 57 személy- kocsit szállított. (—) Jelentősen emelkedett a ceruzakivitel. Az év első négy hónapjában Csehszlovákia ceruzakivitele a múlt év azonos szakában kimutatott 5.8 millió koronával szemben 9.9 millió koronát tett ki. (—) A prakfalvi vas- és acélmű rt. üzleti éve. A prakfalvi vas- és acélmű rt. tegnap tartotta meg közgyűlését o pozsonyi Zivnobank helyiségében. Ezen jóváhagyták a vállalat 1936. évi mérlegét. A mérleg 128.538.55 korona veszteséggel zárult. A veszteséget átvezetik az uj számlára, ( —) Kormányrendeletjavaslat az ürmér- tékek mértékhitelesitéséről. A közmunkaügyi minisztérium kormányrendelettervezetet dolgozott ki az ármértékek hitelesítéséről. A javaslat részletesen föltünteti azokat az ármértékeket, amelyek hitelesítése a jövőben megengedett lesz és a hitelesítés technikai végrehajtására vonatkozóan is uj előírásokat tartalmaz. A rendelet valószi-j nüen julius 1-én fór érvénybe lépni. (—) A szabad csehszlovák korona Bukarest-J ben. Bukarestben a szabad csehszlovák koronát I ma 5.65—5.75 lejjel jegyezték a multheti 5.35—| 5.45 lejes jegyzéssel szemben. (—) A líra árfolyama. A Csehszlovák Nemzeti Bank jelentése szerint a líra árfolyamát a következő hétre az olasz nemzeti devizaintézetnél lévő „Conto Speciale" utján való utalványátruházásoknál 100 líra egyenlő 151 korona arányában állapították meg. 1 ( — ) Kliringkifizetéselc és előlegek. A Zemská Banka junius 4-ig a csehszlovák hitelezők követeléseit a jugoszláv kliringben a 122.717 számig, az olasz kliringben az Olaszországból érkezett összes fedezetek erejéig, illetve az 1412. számig fizette ki. A görög kliringben a 20.000., a törökben a 11.000. számig nyújtanak előleget. (—) Közmunkák májusban. A közmunkaügyi minisztérium májusban 48,403.762 korona értékű közmunkát engedélyezett. Januártól május végéig a közmunkákra összesen 191,267.856 millió koronát engedélyeztek. (-—) Államvasuti vagonrendelések. Az ál- liamvasutakon az utóbbi időben egyre érezhetőbb a vagonhiámy. Ezért megesik az, hogy a fát zárt vagonokban szállítják. A vagonhiány őszre csak fokozódni fog. A vasút ügyi minisztérium a közelmúltban 500 uj vagont rendelt, ezeknek Ieszállitására azonban csak szeptemberben lehet számítani. Hir szerint a vagonparkot 10 ezer uj vagonnal szándékoznak kiegészíteni., Májusban csökkent a munkanélküliek száma PRÁGA. — A népjóléti minisztérium sajtóosztályának jelentése szerint május hónap végén a munkaközvetítő hivatalok 384.386 munkanélkülit tartottak nyilván az áprilisvégi 503.632 személlyel szemben. A májusi munkanélküliek száma az 1936. évi májusi adatokkal szemben 252.999-cel, az 1935. évi adatokkal szemben pedig 282.047-íel kevesebb. Áprilissal szemben a munkanélküliek száma, mint a fentiekből kitűnik, 119.246 személlyel, azaz 23.7 százalékkal csökkent. Csehországban a munkanélküliek száma 40.563 személlyel (16.6 százalék), Morvaországban és Sziléziában 39.906 (28.0 százalék), Szlovenszkón 37.798 (34. százalék), Kárpátalján pedig 979 (20 százalék) személlyel csökkent. A sztoveuszkói mezőgazdasági tanács tévedése PRÁGA. — A szlovenszkói mezőgazda- sági tanács dr. Bella elnöklete alatt ülést tartott. Ezen — nem tudni, hogy milyen adatok alapján — azt állapították meg, hogy Szlovenszkón az idén a gabonatermés valószínűen olyan lesz, mint tavaly volt. Sajnálatos, hogy a mezőgazdasági tanács, amelynek pontosan ismernie kell a helyzetet, ilyen meggondolatlan jelentéseket ad ki* Úgy látszik, a tanács urai egyszerűen nem szereztek tudomást a szlovenszkói árvízkárokról és az utóbbi napok elemi csapásairól* melyeknek következtében Szlovenszkó számos vidékén a gabonatermés megsemmisült* Nem tudni, hogy micsoda érdekeket szolgálnak az ilyen nyilvánvalóan tendenciózusan elrajzolt jelentések. Annyi tény, hogy a mezőgazdaság érdekeit nem szolgálják s nincsenek összhangban azzal a hivatással, amit a mezőgazdasági tanácsnak a gazdák érdekében be kellene töltenie. További drágulás várható a grafikai iparban PRÁGA. — A grafikai iparban szükséges! nyersanyagok árának állandó emelkedése következtében, a papír árának februárban történt fölemelésével a drágítás! folyamat még nem ért véget. Május elején, mint isme* retes, az összes fajtájú papírok árát ismét fölemelték. A grafikai ipar az anyagok árának emelkedése folytán kalkulációját ismét átdolgozza és a közel jövőben további áremelkedésre lehet számítani, általános fizető-eszközzé vált Szlovenszkón a tojás PRÁGA. — Ismeretes, hogy Szlovenszkószerte a szövetkezetek tojásgyüjtőket létesítettek. Ezidő óta a tojásnak árura való becserélése Szlovenszkón rendkívül elterjedt. A kisebb gazdák tojásért vásárolnak cukrot, sőt petróleumot. Ez a cserekereskedelem annyira elterjedt* hogy a tojás Szlovenszkón általánosain elismert fizetőeszközzé vált. A mezőgazdák pénzbevételeinek elégtelenségét semmi sem juttathatja jobban kifejezésre, mint a primitív cserekereskedelemnek eme régi módjához való visszatérés. Ez is egy bizonyítéka a pénz hibás cirkulációjának és a hibás pénzügyi politikának. Augusztus elején lesznek a csehszlovák-magyar kereskedelempolitika: revíziós tárgyalások PRÁGA. — Szombati rovatunkban értelemzavaró eltördelés történt, amennyiben a fenti cka alá a korompai rézmüvek fölszerelésére vonatkozó híradásunk került, mig a csehszlovák-magyar kereskedelempolitikai revíziós tárgyalások megkezdéséről szóló tudósítás a nyolcadik oldal első hasábjára betördelt „Augusztus végéig fölszerelik a korompai rézkohókat" című cikk cime alá került. Az eltördelés a két dm azonos keződszavának tudható be. (—) A vágmenti szeszgyár és finomító vesztesége. A lipótvári vágmenti szeszgyár és finomító 1935—36. évi üzlet évét 1 millió 0.35.555.90 korona veszteséggel zárta. A' vállalat vesztesége 1933—34-ben 44.121.25* 1934—35-ben pedig 8633.45 korona volt. A veszteség már nagyobb, mint a részvénytőke fele. A részvénytőke ugyanis 2.05 millió korona . (—) Állatvásári hir, A hétfői prágai állatvásárra 650 szarvasmarha, 2000 belföldi sertés és 1300 külföldi bakonysertés felhajtását jelentették be. (—) A kereskedelmi utazók nyugdíjbiztosítása. Mint ismeretes, a nyugdijbiztositás novellizalá- sára vonatkozó kérdéssel már hosszabb idő óta foglalkozik egy külön miniszteri bizottság. A tervezet szerint a nyugdíjbiztosítási kötelezettség á kereskedelmi utazókra is fog vonatkozni, ameny- nyiben e hivatásukat nem mellékfoglalkozásként tizik, tekintet Nélkül arra, hogy egy vagy több cég részére dolgoznak,
