Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)
1937-06-06 / 127. (4273.) szám
1937 junius 6, vasárnap. ^i^<mMa<Aarhirlseí 7 A „szürke farkas" nagy müve Hogyan szervezte meg Kemál a legyőzött Törökország negyedmilliós hadseregét ? Háború esetén a 14 milliós Törökország 2 és fél millió embert tud fegyverbe állítani ■•■A PMH munkatársától PARIS. — (MTP). A legyőzött államok közül Törökország volt az első, amely kiszabadította magát a legsúlyosabb lekötöttségből és nemzeti érdekeinek védelmére hadsereget szervezett. Ezt a munkát, amely az uj Törökország megalapozásával tökéletesen összeforrott, elsősorban a „szürke farkas", Musztafa Kemal végezte el. Ke- mal ma az első ember Törökországban és az első ember a török hadseregben. Közvetlen munkatársa és tanácsadója Fevssi mársal'l, a vezérkari főnök, aki nemcsak katonai kérdésekben, hanem politikai kérdésekben is az elnök legmeghittebb munkatársa. Önálló fegyverkezési ipar A feladat megoldása nemcsak azért volt rendkívül nehéz, mert a világháború súlyos megpróbáltatásai után úgyszólván a semmiből kellett akcióképes, modern hadsereget talpraállítani, hanem azért' is, mert a régi Törökország ipara semmiképpen sem volt alkalmas arra, hogy egy modern hadsereget megfelelő fegyverekkel szereljen föl. A hadsereg megszervezésével párhuzamosan kellett tehát megvalósítani a nehézipar kiépítését. Sok nehézséget okozott a török hadsereg talpraállitásánál az is, hogy a régi Törökország közlekedési viszonyai meglehetősen kezdetlegesek voltak. Kemalra várt — már csak katonai szempontból is — az a feladat, hogy az ifjú köztársaságot megfelelő vasúthálózattal lássa el. Ezeknek a gigantikus feladatoknak a megvalósításához az uj Törökország vezérei emberfeletti energiával láttak hozzá és mint a világpolitika fejleményei mutatják, fáradozásaikat siker is koronázta. Ma már ott tart Törökország, hogy a legmodernebb hadi eszközöket is saját gyáraiban állítja elő. Törökország hadi felszerelési ipara ágyukat, tankokat és páncélos hajókat állít elő. Külföldi technikai és pénzügyi segítséget a törökök csak a legsürgősebb esetben vesznek igénybe. A török nehézipar az anatóliai ércbányák közelében épült ki és egész felszerelése arra utal, hogy egy esetleges jövőbeli háborúban Törökország ellenálló- képességét biztosítani tudja. Eddig a török hadsereg német „M 98" gyalogsági fegyverekkel és orosz, úgynevezett ,.háromvonalas" fegyverekkel volt fölszerelve. Ezeknek a fegyvereknek az az előnyük török szempontból, hogy rendkívül könnyen kezelhetők és a technikailag kevésbbé képzett török katona is könnyen tud bánni velük. A könnyű gépfegyverek Hoíchkiss- és Chauchad-tipusuak. A tábori tüzérség 7.7 centiméteres Krupp tábori ágyukkal és 7.5 centiméteres Schneider-ágyukkal van fölszerelve, tehát úgy a német, mint a francia nehézipar képviselve van a török hadseregben. A helyi tüzérség felszerélését a svéd Bofors-gyár szállította, ezzel szemben a légel'háritó ütegek Wickers védjegyé*- viselik. A legközelebbi években már kizárólag belföldön készült hadianyagokkal és fegyverekkel szerelik föl a török hadsereget, mindenesetre a régi fegyvertiipusok megmaradnak. Rohamtempóban épülő vasúthálózat A vasút- és úthálózat csodálatosan gyors kiépülésénél a kormány elsősorban katonai szempontokat hagyott érvényesülni. A külföldi cégek kezében levő vasútvonalakat a török kormány fölvásárolta, úgy hogy ma már a híres Chemin de Fér Orientaux, mely a világháború előtt dúsgazdag francia vállalkozás volt, ma már a török állam tulajdona. Évente mintegy 500 kilométer hosszú uj vasútvonal épül Törökországban, a meglevő vasútvonalakat pedig állandóan javítják és modernizálják. Nagy tempóval indult meg a montreauxi konferencia óta a török tengerpart megerősítése és a flottafegyverkezés, Mint ismeretes, a montreauxi konferencia megengedte Törökországnak a Dardanellák katonai megszállását és ezzel Törökország katonai egyenjogúságát törvényesen is megpecsételte. Háboruelőiti német minta Kemal Atatürk olyan nagyszabásuan építi föl a török hadsereget, amely mindenesetre meghaladja egy tizennégymilliós állam szükségleteit. Ennek ellenére a legfelsőbb katonai vezetés olyan egyszerűen van megszervezve, amennyire csak lehetséges- A hadsereg legfőbb parancsnoka a mindenkori államfő, a jelen esetben tehát Musztafa Kemal marsall. Közvetlen őneki van alárendelve a nemzetvédelmi miniszter, akinek két államtitkár segédkezik. Az egyik államtitkár tábornok és négy alállamtitkárral vezeti a hadseregszervezés felelősségteljes munkáját. Külön alállamtitkára van a szárazföldi hadseregnek, a tengerészeinek, a légi flottának és a hadiiparnak. A vezérkari főnök olyan szerepet játszik, mint amilyet a háború előtt Németországban a nagyvezérkar főnöke játszott. Általában a török hadsereg fölépítése néhány részletkérdéstől eltekintve a háború- előtti német mintára készült. A legfelsőbb haditanács áll a nemzetvédelmi miniszterből, a vezérkari főnökből és négy hadseregfelügyelőiből. Törökország katonailag négy körzetre van osztva. Az egyik körzetnek Ankara, a másiknak Konia, a harmadiknak Kars és a negyediknek Balikes- sir a központja. A hadsereg tiz hadtestből áll és beavatott körökben úgy tudják, hogy most újabb két hadtestet szerveznek. A négy hadsereg közül mindegyik három hadtestből áll. Pénzügyi szempontból mindenesetre takarékosan igyekszik a kormány megoldani a hadseregszervezés kérdéseit, mert igy is a költségvetés negyven százalékát foglalják le a hadi kiadások. Milyen erős a török hadsereg? Minden hadtest két gyalogos hadosztályból áll. A hadosztályok összetétele a következő: három gyalogos és egy tábori tüzérezred (6—9 üteggel) és segédcsapatokkal. Ebben a pillanatban tizennyolc gyalogos hadosztályból áll a török hadsereg, ezenkívül van öt lovas hadosztály (összesen huszonnégy lovasezrede van a török hadseregnek) és három hegyitüzér brigád. A hadsereg létszáma 20.000 tiszt és 200 ezer főnyi nyári és 135.000 főnyi téli hadsereg. Takarékossági okokból csak 150.000 embert tartanak fegyverben. A szolgálati idő gyalogosok részére másfél, a lovasság részére kettő és a műszaki, valamint a légi csapatok részére három év. A hadsereghez még hozzá kell számítani az úgynevezett csendőr-élcsapatokat, amelyeknek teljes lét száma 3000 tiszt és 37.000 ember. A csendőrség békében a belügyminisztérium kötelékébe tartozik és a hadügyminisztérium csak katonai kiképzés szempontjából foglalkozik a csendőrséggel. Mozgósítás esetén a csendőrség automatikusan katonai csapattestté alakul át. Végül a 10.000 főből álló határőrséget is hozzá kell számítani a haderőhöz. A csendőrök és határőrök szolgálati ideje két és fél év. Mindezek alapján a török hadsereg maximális békelétszáma 24.000 tisztben és 246.000 katonában állapítható meg. Háború esetén azonban Törökország két és félmillió katonát tud fegyverbe szólítani. A török katonák és tisztek nagy katonai kvalitásait már a világháború bebizonyította, úgy hogy Törökország ma egyike a legkomolyabb katonai hatalmaknak. Bensőséges keretek között ünnepelték meg a leesel evangélikusok templomuk százéves jubileumát Felavatták a hősök emlékművét LŐCSE. — Röviden jelentettük már, hogy a lőcsei ágostai evangélikus egyházközség főtéri templomának százéves jubileumát ünnepli és ez alkalomból meghívta az egyházmegyét, hogy közgyűlését Lőcsén tartsa meg. A százéves jubileumi ünnepség nemcsak Lőcse város, de az egész Szepesség evangélikus társadalmának lélekemelő ünnepe volt. A lőcsei evangélikusok 1684-ben építették fel első templomukat. Ez a fatemplom, amely a mai temetőben állott, 1709-ben a császári hadak ostroma alkalmával tűzvész áldozata lett. Három év múlva újból felépítették a faternplo- mot. Ez az ideiglenes állapot természetesen bántotta az egyházközség vezetőit, s mindent elkövettek, hogy a város belső területén emeljenek méltó templomot. Fáradozásukat száz év múlva koronázta siker. 1810-ben sikerült az uj templom alapjait megvetni, de — anyagi eszközök hiányában — 27 évig tartott az épitkezsés. Povolny építőmester építette a régi pellengér, az úgynevezett Ketterháusclhen helyén, alaprajza görög kereszt, fölötte nagy kupola, de torony nélkül. 1837-ben készült el és avatták fel ünnepélyesen. Harangjai nincsenek. Érdekes, hogy a katolikus főtemplomnak sincsenek harangjai, hanem a harangok a városháza melletti külön toronyban vannak elhelyezve s azokat mindkét egyház békés egyetértésben használja. A templomban van elhelyezve az evangélikus egyházközségnek több mint harmincezer kötetből álló. hatalmas könyvtára a lőcsei krónikák értékes kézirataival. A templomi kincsek között néhány szép példány arany ötvösmunka, egyházi edény stb. van. A hármas ünnepség a következő sorrendben zajlott le: Junius 3-án délelőtt 10 órakor Holkó Mihály aiesperes elnökletével az egyházmegyei presbitérium tartotta üléseit. Délután dr. Kárpáti lelkész, egyházi elnök és dr. Förster Lajos világi elnök kettős elnöklete alatt egyházmegyei gyámintézeti közgyűlés volt. A jubileumi istentiszteletet 6 órakor tartották meg, még pedig a szepesi lelkészegyesület által elfogadott egységes liturgia — pozsonyi istentiszteleti rend — szerint. Az ünnepi beszédet Wagner György, a jubiláló gyülekezet lelkésze mondotta s az istentisztelet keretében avatta fel a világháborúban elesett lőcsei hősök emléktábláját Varga Imre pöprádi főesperes. Az avatás előtt felhangzott a régi fatemplomból, 1697 évből származó öreg orgonán az ismert bajtársi dal: „Idh ha/tte einen Kamerádén.. mig az avatás után a vegyeskar elénekelte Albt Ferencnek a maga egyszerűségében is gyönyörű dalát: „így gehe beim ..Péntek délelőtt Varga Imre főesperes és dr. Kaldhbrenner Hugó egyházmegyei felügyelő kettős elnöklete alatt tartották meg az egyházmegyei kcxnventet, melynek keretében a jubiláló lőcsei egyházközség is megtartotta Okolicsányi-Zsedényi Ede egyházfelügyelő és Wagner György lelkész elnöklete alatt ünnepi konventjét, hogy a jubdlá- lás tényét és a jubileum eseményeit megörökítse. A városi Tátra-szállóban megtartott közös ebéddel ért véget a szép ünnepség. gyógyulási, üdülést, szórakozást nyújt. Teljes penzió, fürdőt és gyógydijat is beleértve: junius—szeptemberben RCÉ 35*— julius—augusztusban Ke 36—44*— Gyógyít: Idegbántalmakat, női bajokat, vérszegénységet, szívbajt stb. föesxélő tények Nyílra városában a legutolsó népszámláláskor kiadott hivatalos statisztikai kimutatások szerint közel ezer magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár él és ennek dacára a városban nincs magyar népiskola és a magyar szülők gyermekei a csehszlovák tannyelvű iskolákba kötelesek járni. Ha tekintetbe vesz- szük, hogy Szlovenszkón 3.508 község közül 2.775 község lakosainak száma nem éri el az ezer leiket és mégis iskolájuk van, úgy nyilvánvaló, hogy a nyitrai ezer magyarnak szintén jogos kívánsága, hogy magyar népiskolája legyen, hogy a gyermekeket anyanyelvükön tanítsák, ami nemcsak a mi óhajunk, hanem az állam legfőbb tényezői nyilatkozata szerint a kormányzás akarata is és igy joggal kérhetjük az iskolaügyi minisztert, hogy a jövő tanév elején a magyar tannyelvű népiskolát minél előbb állítsa fel. (Nyitrán a magyarságnak más iskola felállítására is volna igénye, de ezzel most nem kívánunk foglalkozni.) A beregszászi járásbíróság területén a legutolsó népszámlálás adatai alapján kiadott igazságügyminiszteri rendelet szerint a lakosság 71.51 százaléka magyar nemzetiségű és a rendeleti közlöny szerint a járásbíróság azon bíróság közzé tartozik, ahol a lakosság több mint kétharmada magyar nemzetiségű és igy a járásbíróság területén minősített úgynevezett kisebbségi jog van. Ennek dacára a járásbíróság a nyelvtörvény végrehajtási rendeletét és az igazságügyminiszter utasítását mellőzve magyar felek magyar beadványait csak a hivatalos cseh nyelven intézi el, ami ellenkezik a hivatalos kormánytényezők többiz- ben tett nyilatkozatával is és ezért kérjük az igazságügyminisztert, hogy minisztériuma utasításának és a nyelvtörvény végrehajtási rendeletének szerezzen minél előbb érvényt és utasítsa a beregszászi járásbíróságot, hogy az érvényes rendeleteket tartsa be és a magyar feleknek magyar nyelvű kiadmányokat kézbesítsen. > A somorjai járási hivatal főnöke a járás 1936. évi zárszámadását Szlo- venszkő országrész hivatalos közlönyének május 20-án megjelent számában tette közzé, de csak az államnyelven. A nyelvtörvény végrehajtási rendelete világosan előírja, hogy azon járási hivatalok területén, ahol a magyar kisebbségi nyelvhasználati jog létezik, minden hivatalos közleményt az állam nyelvén kívül még az illető kisebbség nyelvén is közzé kell tenni. A somorjai járási hivatal területén a legutolsó hivatalos statisztikai kimutatások szerint a magyarság a lakosság több mint 76.9 százalékát alkotja és igy feltétlenül joga van ahhoz a magyarságnak, hogy a járási hivatal hivatalos közleményeit magyar nyelven is közzétegye. Felhívjuk erre a körülményre úgy a belügyminiszter, mint az országos elnök ur figyelmét és kérjük, hogy utasítsák a somorjai járási hivatal főnökét a nyelvtörvény végrehajtási rendeletének szigorú betartására. Már van telke a beregszászi magyar elemi iskolának BEREGSZÁSZ. — Megemlékeztünk arról, hogy a tanügyi kormány a beregszászi állami magyar iskola tarthatatlan állapotain tizenkét- tantermes iskolaépület emelésével kíván segíteni. Az építkezés céljaira ingyen telket kért a minisztérium a várostól, amit a képviselőtestület készséggel fel is ajánlott. A város több telket jelölt meg, amelyet az építkezés céljaira kész átengedni és a minisztérium szabad választására bízta, hogy melyik telket veszi igénybe a magyar iskola számára. A telek kiválasztása tegnap történt meg. Az iskolaügyi minisztérium a tanfelügyelőséget bízta meg képviseletével, míg az országos hivatal a járási hivatalt. A választás a város tulajdonát képező Munká- csi-ucca 11. szám alatti bérházra esett, mely a város központjában fekszik és igy kiválóan alkalmas az iskola céljaira. A földszintes bérházat természetesen lebontják és helyébe emeletes épületet emelnek, hogy a hajléktalan magyar iskola végre otthonra találjon. A tervezett építkezés nem szünteti meg teljes mértékben az itteni nagymérvű tanteremhiányt, mert hiszen csak tizenkét tanterem készül, holott ezidőszerint már tizenhatra volna szükség. S ez a szám az idők folyamán csak nőni fog a lakosság természetes szaporulata folytán. V yhne
