Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)

1937-06-06 / 127. (4273.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.— Ké. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség; Prága II., Panská u 1 i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. © © TELEFON: 303-11. <0 • SŰRGÖHYCIM HÍRLAP. P R A H A. A VISSZAVONULÓ NAGYHATALMAK (sp) — Egyre világosabban látni: a spa­nyol kérdés az európai szolidaritás próba­köve lesz. Ott dől el — nem a harctéren, hanem a spanyol határok mögött —, vájjon a nagy- és kishatalmakat nem fertőzte-e meg annyira a híres „ideológiai küzdelem' , hogy presztizsokokból vagy belpolitikai nyomás következtében kénytelenek elveik mellett „kitartani", s mindenáron diadalra segíteni spanyolországi védencüket, még akkor is, ha ez komoly nemzetközi bonyo­dalmakhoz vezet. Anglia, amely belső be­rendezésének tökéletességével fölötte áll a fasizmus és a bolsevizmus középkori színe­zetű harcának és biztos demokráciájával talán meg sem érti az Ázsia-szagu, buta elvi tülekedést, példás erőfeszítéssel törekszik az összhang helyreállítására s külpolitikája tiz hónap óta semmi más, mint erélyes kísérlet az ideológiai ellentétek leépítésére, vagy legalább megfékezésére. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy törek­vései, főleg Spanyolországon kívül, nem jmindenben voltak eredménytelenek. Spa­nyolországban a vérlázitó öldöklés ugyan tovább tart, de az ibériai félszigeten olyas­mi történik, amit lehetetlen kívülről elintéz­ni, ámbár London itt sem adta föl a re­ményt, hogy mégis sikerül kompromisszumot teremteni Valencia és Salamanca között. Nem tudhatjuk ,megvalósul-e a terv, Euró­pa szempontjából csak az fontos, hogy bár­ki győz Spanyolországban, az eredmény ne jelentse az erők eltolódását és ne bontsa meg az egyensúlyt. Ennek egyik előföité- fele az, hogy ne kerüljön uralomra Madrid­ban szélsőséges irányzat, sem baloldali, sem jobboldali, hanem helyreálljon a demokrá­cia körülbelül azon a kiegyensúlyozott par­lamenti síkon, mint Zamora legjobb napjai­ban volt, kerülve az 1936 tavaszán megin­dult szélsőséges akciókat, a templomégeté­seket, papüldözéseket, katonamegbántáso- kat. Mintha a valenciai kormány magatar­tásából azt olvasnék ki, hogy tanult a múlt hibáiból, s mérsékeltté vált. Enyhébb kor­mányzat került uralomra, s mintha a katoli­kus egyháznak egyenesen udvarolna ez a rezsim: csak a napokban láttunk egy valen­ciai plakátot, amely Krisztus szenvedő ar­cával és feszülettel agitál a spanyol köznép között. Nem tudjuk, a vallás és a naciona­lizmus gondolatával való kibékülés őszin- te-e Valenciában, vagy csak skrupulus nél­kül fölhasznált eszköz a cél érdekében, né­mi machiavellizmus, amit gúnyosan ismét elvetnek, ha hatalmukat megszilárdítják és elég erősek régi ideáljaik tüzzel-vassal való megvalósítására. Ha igy van, a világtörté­nelem egyik legnagyobb csalása volna, amit a baloldal a vallással, a katolikus egyházzal, a nemzeti érzéssel és a demokráciával cse­lekszik, olyan csalás, ami nem maradhatna megbosszulatlan a jövőben és a tömegek Irtózatos fölébredéséhez vezethet. De ha Valencia —• és egyáltalán az euró­pai baloldal — a demokráciával való kibé­külés után komolyan ki akar békülni a nem­zeti és vallási gondolattal is, s komoly a megértés és a szeretet, amit az Egyház, a hit és a nacionalizmus felé mutat, s a spa­nyol népfront tényleg hajlandó védeni a ke­resztet, tisztelni Krisztus eszméit, melléje a- papoknak- és- a- szerzeteseknek/ elis­merni jussukat és jogaikat, akkor a prog­ramnak ez a százszázalékos elhajlása attól a magatartástól, amely 1936 tavaszán még száztizenhét templom fölégetéséhez, kolos­torok kirablásához s papok gyilkolásához és kiüldözéséhez . vezetett Spanyolországban, PRÁGA, — Jelentettük röviden, hogy a kép- viselőház pénteki ülésén a kassai műegyetemről szóló kormányjavaslat vitájában az egyesült párt részéről Jaross Andor nemzetgyűlési kép­viselő hosszabb beszédet mondott. Jaross be­szédében követelte a magyar egyetem felállítá­sát, a magyar középiskolákból a nem magyar nemzetiségű tanárok eltávolítását és ezek helyé­be fiatal magyar tanárok alkalmazását. Az is­kolahálózat kiépítésének kérdésével kapcsolat­ban rámutatott arra, hogy mialatt a Slovenská Ligának 72 olyan magyar községben van isko­lája, ahol erre nincs elég indok, ugyanakkor 60 magyar községben egyáltalán nincs iskola. Beszéde végén foglalkozott a miniszterelnöknek a komáromi Jókai-szobor ünnepségén való rész­vételével. A közérdekű beszédet az alábbiak­ban ismertetjük: Köszöntő szó a svájci demokráciának — Engedtessék meg nekem, — kezdte beszé­dét Jaross, — hogy elsősorban felhasználjam az alkalmat, hogy a csehszlovákiai magyar ki­sebbség nevében köszöntsem Svájc köztársaság államtanácsát abból az alkalomból, hogy a rétoromán nemzet, amely mindössze 44.000 lelket számlál és Svájc köztársaság lakossá­gának mindössze 1.1 százalékát alkotja, javas­latot nyújtott be az államszövetséghez, hogy a rétoromán nyelv államnyelvvé nyilvánít­tassák. Ha összehasonlítjuk a svájci demokráciának ezen mostani megnyilvánulását a mi demokrá­ciánkkal, megállapíthatjuk, hogy milyen messzi­re kanyorodtunk el arról az útról, amely útra vonatkozólag 1918-ban oly sok szép programot és szót hallottunk. A magyarság ét a miiegyetem •— Amikor a kassai műegyetem felállítását célzó javasLat a képviselőház asztalán fekszik, a magyar nemzeti kisebbség nehéz helyzetben van. Nehéz helyzetben van azért, mert a magyarságnak nemcsak hogy nincs egyete­me, de még főiskolája sincsen. Mi, magyarok azon az állásponton vagyunk, hogy a latin szavak: „suum cuique" pregnánsan fejezik ki azt; hogy azt jelenti, hogy remény van a kompromisz- szumra, s a spanyol uralom olyan mérsékelt, tradíciót, hitet és nemzeti érzést tisztelő ura­lommá válik, amellyel a szociális érzésű, de az elért európai eredményeket és a korfor­máló erőket tisztelő ember nyugodtan kibé­külhet. Hiszen teljes változást jelentene, ha azok, akik egy évvel ezelőtt még tapsoltak a spanyol szélsőbal vallásellenes törvényei­nek, ma tényleg őszinte fölháborodással a szerzetesek mellé állnának, akiket Német­országban biróság elé állítottak és szivvel- lélekkel védenék a szerzetesek igazát, jo­gait és elveit. Ma lehetetlen megmondani, vájjon Valen­cia és a népfront kacérkodása a Krisztus­képekkel, az Egyházzal és sikraszállása az üldözött papok mellett őszinte elvváltozás, vagy szemfényvesztés, csalás, s olyan erők kihasználása, amelyeket később, amikor a „A komáromi Jókai-szobor hoz nem Hodzovón át vezet az ut“ Jaross Andor a képviselőházban föltárta a magyarság legsürgősebb kulturköveteléselt .................. 60 magyar község iskola nélkül! ■■ Ezer magyar főiskolás várja a magyar egyetemet •• A magyar középiskolák tanárainak fele nem magyar: helyet a magyar fiataloknak! mindenkinek adassék meg az, ami őt erköl­csileg megilleti. Minden nemzetnek érdekében áll, hogy a maga kultúráját fejleszthesse, hogy kultúráját ápol­hassa és ezért a magunk részéről elvileg nem is gördítünk akadályt az ellen, hogy a szlovákság megkapja a maga műegye­temét. Sajnálattal kell azonban megállapítanom, hogy ha csak a szlovenszkói képviselők szavaznának itt ebben a kérdésben, a szlovenszkói képviselők szavazatával elvet­nék ezt a javaslatot. Rybárik agrárpárti (közbeszól): Miért? Jaross: Mert a többség, a szlovenszkói kép­viselők többsége a kassai műegyetem br*---v- tott javaslatával szemben ellenzéki álláspontot foglal el bizonyára azért, mert ez a javaslat a szlovák nemzet nemzeti aspi­rációit ki nem elégíti. Kisebbségi iskolapolitika — Amikor elvben koncedálom a szlovákság­nak jogát egy műegyetemre, ugyanakkor vizs­gálnom kell a magyarság szempontjából, hogy miért hiányzik a köztársaságban a magyarság­nak az egyeteme és főiskolája és állásfoglaláso­mat attól kell, hogy függővé tegyem, hogy az az iskolapolitika, amit 1918 év óta ebben az államiban folytatnak, megfelel-e tényleg azoknak a demokratikus elveknek, amiket az alkotmányban lefektettek és hogy vájjon nincsenek-e elnemzetlenitő ter­vek és tendenciák részben a hivatalos szervek­nél, részben a hivatalos szerveknek munkáját kiegészítő társadalmi szervek munkájában, ame­lyek lehetetlenné teszik azt, hogy a magyarság a maga iskoláit tényleg magáénak vallhassa és hogy kikapcsoltassék annak a lehetősége, hegy a magyar gyermek elnemzetlenitessék. 60 magyar község iskola nélkül — Amikor ezt felolvastam, tekintettel vol­tam arra, hogy vájjon melyik községben van olyan szlovák vagy csehszlovák társadalom, amely igényelheti a maga nemzeti iskoláját. Ennek a képnek kiegészítését szolgálja az a megállapításom, hogy viszont 60 olyan abszolút magyar többséggel bíró A Slovenská Liga 72 jogosulatlan iskolája — Ha ezt a kérdést vizsgálom, akkor a ma­gyar népiskolák kérdésétől kell elindulnom. S itt rögtön megállapíthatom, hogy 72 olyan szlovák tannyelvű, a Slovenská Liga által felállított állami népiskola van, amelye­ket olyan >községekben létesítettek, ahol a la­kosság abszolút és túlnyomó többsége ma­gyar és ezen községekben még annyi szlo­vák gyermek sincs, amennyi egy osztály lé­tesítésére szükséges. Meg kell állapítanom azt is, hogy ezekben a községekben a szlovenszkói tanügyi politika nem elégszik meg azzal, hogy csak a szlovák gyermekek tanuljanak szlovák tannyelvű isko­lában, mert ez ellen az elv ellen nem lehet kul- turem'bernek kifogása és a magam részéről egészen természetesnek találom, hogy a határ mentén szolgálatot teljesítő csendőrök, fináncok, csehszlovák tisztviselők gyermekei saját nem­zeti nyelvükön kapjanak megfelelő iskolai ok­tatást, de amikor ezt koncedálom, természetesen tiltakoznom kell az ellen, hogy ezen iskolák arra törekszenek, hogy a magyar iskolákból a magyar anyanyelvű gyermekeket a szlovák iskolákba csábítsák át. — A somorjai járásban 4, a dunaszerdahelyi- ben 4, a galántaiban 7, a vágsielyeiben 1, a komáromiban 4, az érsekujváriban 2, az ógyal- laiban 5, a nyitraiban 2, a zseliziben 7, a pár­kányiban 6, a korponaiban 4, a kékkőiben 5, a losonciban 3, a felediben 6, a tornaijaiban 1, a rozsnyóiban 1, a szepsiben 1, a tőketerebesi- ben 1, a királyhelmeciben 5 és a nagymiihályi- ban 1 olyan község van, ahol nincsen létjogosultsága az egyenlően osztó nemzeti elv alapján a szlovák tannyelvű isko­lának, ... magyar község van, amelyekben magyar tan­nyelvű iskola nincs. Ha azokat a nemzeti és erkölcsi energiákat, amiket a 72 szlovák isko­lának fenntartására használnak, átadnák en­nek a 60 magyar községnek magyar iskola FOLYTATÁSA A 2. OLD. KÖZEPÉN Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara 2Ke * Ma Kis Magyarok Lapja: jf XVI. évf. 127. (4273) szám • ^fasáraa|£ ■ 1937 junius 6

Next

/
Thumbnails
Contents