Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)

1937-06-27 / 145. (4291.) szám

r' SOUZSBq B qaU|<q3pua.lSaUI IpJEfuiJPi BflUIV’ZS [8A9J ►Z3 S? [3A3.IZ3 U3MQ |BJJB J jpiU BÚI S9 ^ap -aqaAou uB9puBU? jaisaiaq B ‘);OZgpJIA[3^ «mazn“ zy *30| íubjui^zs fBqpqjBgoq Xji ÁSoq ‘ípjBlupfB qpjpBSoj [araraojo qojauua) -saipumÁS B ‘qo;azs9piaq y *qBjipf [a.naq ►is qajap^siq psp zy •pfSoj juajzs^Áus) jsq ►9q.re3oq siq B A'Soq ‘BjzojEjBqia jpqa* SBq -muuzs^jjaq y ^gasaAaq 3ipuira jBqnraEzs •jaj ;imj sí i^uuarajBqE ap ^uaiafSaiu BqjES -oq siq b Bq ‘qaqnjo ajiÁuuara vC3oq ‘bjjbi jjo sg qBfBqumu SBqaiap BqjBÍíoqBairBq B uuasoip Bj^ojiBq HO 'spqunui saS^suoz-oq ;u;m *}[ozo3[0p sf uaqjazs^iaq qqoXJ -bu ASa Siapi Xga T;ozoq[E[3oj jauuapuiin >[09 [bjjbj 'qsa;pi ;ouiJBj-jpSoqBoiVBq A3oq ‘jojB[opuo3 b qBujBqfjauiB [bjbij X3a *qau -U3M0 IBjjbj BjpB zg ■>[BuqojC[ora SjauqaA -ja; 9}i[zsnd ;aqo[aAai3pjjA 59 -BjsajouiflÁjl b aS^suona uaitajaqiap^q :B3psuopfB[nj sozoq AS<9 OBquozB uba qBupjfBj S9 qaunu -izs J^uuauiBiBA •qizojipA sí Burpzs qojuod siq b ‘qasaÁjjad sojid s? ajaqaj ‘J^qaj *qBnj. -Bq aqjnzs ‘sojid qBuuBA jjozoq qazg ‘jani -s; Jaza uiaupfBUi ÁuBuiopnuazs^uuaj. b ap ‘.Saui qiza>[9pua 191.iBSoqBOij.Bq sa£j -Xjadjaq e qBso UBÁSn [Bpd^u jb^Sbui y jBSoqo>üe>i s3A}}3d}9H ■♦♦♦------­qn joq jbjzsb zb [n qmp JBquozsnq ap ‘ojo^uuaz -rj mán Bq ‘qEUOsjojn uofpBJBui sojSapuaA B KSoq ‘qnfjBqB jzb Bq ‘jsbjouibzs b [uap -zaq gaq [auiq XSoq ‘[uajfa.íSaui qojBÍ‘iBq9Jcj •uiBjpuom qqpia jzb ÁSoqB *qaj9ssajin jso[ *3apuaA b ajojjEjzsB zb s ‘joqmp ojo.íuuaz -íj* b aqjpq s ‘jjbjzsb zb ai qojBf[ozj'BH ‘uaiíj -aq qipaÁÍSau b BJjBq lojsojgqpiiaA y jjejoso »ba b assazíj so[3apuaA b A'Soq ‘jze apaja Á8oq ‘ipzsBABJl Jin BAoq ‘qajqau uiopuBig '•};oS ►Ákosom uasapuaso Sipad ipzsBABH ‘BJqoq -pjp pzE^oqBq b uazpu [boojb iiXubabS i[Bzop -ip zb uaj sojS^puaA b uaSaA b s jsejouiezs b qajpzaqia ‘[uauiajaq iquapuiui EqBjaj^ y •[BJ0S3BA 61 B UBjnZB ass^z^ JBZOpjB ípBJBIU >!EU9S[0[11 zb za s pBiBin Jaqina ASa qesa 3;iu ‘aqjoq ASl qBUB[[OUlBZS Sippy ‘[9JB ajaj^Azs^J spj -osjos iqqBAo; e jaj; q^sjuaui [aqjpajaq uap -uiui s (;uBqsy[osios b [zsai uaA’SaA sí sofSpp -uaA b) qBUBf[OiuBzs uBqBÁuBJi qBupspjpr 9)B[iuubj9 zb ‘;sb[Oiubzs b qpfpzáq [BuipzsBA -ég ‘;aqoAaAjzsaj b Bqaos qBfiouiBzs A’Soq ‘qafuajjo; ASn Sipad sbjosjos y 'assazíj OAaAÍzsaj ;[0[zsB[BAiq [bsse[osjos ‘A3a jBfpa -osdba qnfBÁupuiui ASoq ‘B^zoAnBAqpui ;zb ‘qaiqqp} e ja qa^zaAau qBuipzsBABa ^ibsb; -BjSnaq ‘[JaiBjpj; 9puBI[B }jqB ‘qBip qiASa zb ‘iiBq;B]nSuBq uippiA b ‘uaSpA bjosoba y *>1?!P L—L UPIBPIO m qiSBui [b^zsb zb s qBip |í uaqurazs a[8A ‘upj -[bjzsb zb qn spiSapuaA B ASoq ‘ja qa^peqi -zaAjaq ASn [bu[b[zsb zy ’qnjaA uos;jb^ ‘qBj. -AiqSaui sí ^spjg^puaA soSpsjBJBq e s qe^pi zoqBJOsoBA íaqojSppuaA siq ASa M?jaq ub;h SBjnpuBaiq isnlBui dazs qEip o[oAuuazix jeqq9!P zsqaqj b ajasa ruouuozs so|SapuaA v •♦♦♦------r 'l^opo.Ti u&deíío.n sn SBqsppoiq v za A°oq ‘“ara soÁuoziq iau -íny ’qunnas xupinqSaui' qnaaqis maii Siap'iza -pniin [OJiB bu[oa q;a[ sf aAuptnpaia sbiu [nAi'quaza qBusnzssa.iSuoqS,BpA v ÁSoj-j • • • iiriarasoB.1 wa^aqiaj 3i|'B piára !q-BppB.ooj 'BApoqBUBA.3 ‘BqranaZ'Bra v piapBzssiA ioq -ira-B s pOA nuizsspra sa spra azsai uapiuiiu A®oq ‘peSbüi BpAizsap; ASti sí poipny Sdio zb “aj^; •uBqqBqui; nzi sa nuizs ajajuoinq v qaposzpp .oidBuspra [oqB ‘nq.iBA^Biin} A.a-3 qBpn.uoAaq sa ;o[oj d'a*OJi zb jaqnrapzoA.S Sara qaqpadauun pBAOzsqana Á.őbu ‘qaqns -aqas .ipqB ‘qBppoA q'ada apq-B !3ipadi qiq -[01 y 'SinBA-oii a[0[aq qBjpB.iera qoquppzs qBSo :[a[[araazs b qa^jodpsiq Sípod ladaS -0.11 zb qo qa[[tA qopuara b [oirSBsCn zy jqoA BpBsa nAu.ipzg •aASaqranipij'i zb quo[a[ Bq £B[iiBq as [[oioq[q; qqoqzsnq^ -Sa[ b s ^adaS b qapiaA ‘qap[0[n ‘[BAppuip nutzszpzs qapzop'uoqsoojpz'sso ‘[oaiSpsCn zb >[BÍ[Bqinzsazsso ‘a(a[a} qapopAns qB|iAii qaop -i>[ [uii\r -qBíinpjof auayja púira a.i'j*azsi.Sa ‘qB[ -zopiB[ sí zoqpiBd uaAjrui.iBqB pBSBSo-pBq dpS9.11 zb qB[[0[[BqSara qB[[0[ B ASoqiy qppzaq [uSod-oq ubsbiu[bSj'Ozs 9p bjb .laSuoq b qa; pid -Bd ‘pnzsaq sí [qajsí •iiqBqo.idiq B}.iBqB uas -o[t]A.ü b uaza sa pdpSp.11 o^Bqzopaoq, a.o9 qo.iB9BA d'BiizB uaddp Sí pád qnqiÁSq 'Pqop -uozaqqaAoqaq b qppsa[ pmuiapÁSij qnzsaj 'qp.ispinÁS nSasopapaCASBU b q-Buqrefd'Bi qaqpínq [BqosBpsop'nq qxqs ‘qpai.SBsfn zy ■jBSSBUikSa qaupa.iaA -aq Bqa.iBq sa b.iijoa ipnaq [af ÁSa q-BSQ 'Bi -qBj[0[oqq[ 9a -op'Biu :q-BppBqBZS Bipípd ;pq — EÜ2 — *89Aa gr ‘bíPT-KISO sihew •Bqpuujzs qaupAizs Bpsjx ‘BqpraiBSjx íaquiui zsaAag ‘quqiapjppi ‘iBi9zs3aui ejj •BJpurj pqujui qpzng ‘uapqazs 89 upSAjosoui Ajo •tífSuBJBq pSuasa uad9zs qunrBí ®3pj(j ‘3uBJBq B I9Z8 ‘3uB[B3-3uniO ‘HNflONVJTVH Uhubsba :9aAp gp ‘q3JBiv qtsopfBO ‘jbS[zsbA3oj ua[9í quiy í]ba9joASoui uba apx *3192891 qoASBqja A3ba ‘npoBj A3a ‘BspqBg •qipoqzsBdnq uaoupípf pa«í - ‘qisaai A3oq *[9qB [91 uiaM *8| uosziojbj qqBunsSai y ‘BJ39-19J39 [BJSn ubiuepiÁ •sn^pw V qnjpSBA í-í -o ‘HA £»iSjbim JO[upH •afpsajaq juazs qBusnz9f jq ‘axqojo ‘9 *A3pi qopjp *o •[BoaiB Ajouioq ‘paaizs 0ZJ9Á ‘[BJJBq [JBqq uiaSua xpA qo •ad9q ;uazs sn;zsij>[ ‘A39[Z0App) ‘a;pp qappj9pr sg *uiaz9u3;39A *qaX3ara Bjjy ‘uaSaAnfBj b jjb uaqzsng uzsaaaM v •pazspsiy‘S9AP PX ‘pUJO}[ BZOUBd •qauuauiBZB'q UBfpAupunn sg ‘qauuozsoq [BqBzsf9 9f ‘jBf aj<?s9q -1?111 9P! ZV *qiB}uoiSaui papuaq b Joqi^í q;9saui so[Bq 9dB3aJO zy ‘qipASij sí qospuoj b Bq9jq *qp{[BS[[Bq uasapuosa jzb qozs s *[BiJ9piq dazs qos qiqau iasaj\; •Hl Q3Q9IP 3ipad qqasiqSaj y ■[i]joq BdB zb qeuuBA íio qaqauua^S y •qau[9SpAau jBq9Í S ‘qaupzsaq [ojuapuiui uaqzo>[ •qBUIBSoUOJ UBUIBpiA S ‘qBuuBA no púira i9qp9zsuiozs y •qaupSiod 19SJ0 qo^uozssB zy *X3aiu p[a Sia [BuqaisauBf •NVHPNOd V •pnapspA ‘eaAp gq *b;i^hí •japuaj b pBnopiBpg UBqpjoqsi zb X3oq *qBuay pazsaA ipuzsBq X3Bfq •zspupj pÍBiu Bq ‘pojp[3ai\[ •BJiBq-Bjqqo.r ssaSjujqaj a^ ‘uapaApq b uasapuaso fjpj •BJ9Z8 <nui qos y *BJp9[raB[ uad9zs fiaX3ig •pi?3aJazsiC3a zb sg ‘jnpq qos b pojnuB^Sajv •pd9zs qos zs[nuBi líO *qaJaA3 ‘ssais BqB[oqsi 'VIOXSI •pipsBA !boap gq *isz9h zoJBAqos „•napi zb pSas pÍBW“ :anai?zzoq ueqiBq s ‘jaAAizs 9f SrpadSpiv' ‘ipznq b BjpBBpo s „’iuopB qBuqSBiu pzg ‘fBq uiau zb JpzB 9Q ‘uioibibj pApjag souis uiaqau ASoq *zbSi“ iBfpuoui pq9zs a sg [Bznq b izsapq ‘BfBzzoq ÍSamopO Xuozssb pf ‘iftpSazs 3 •uBfjBq b qauuaX3 si>[ ‘Xuozssb XSa ipSopjis ‘l9n[B[iUB^UBq[n ‘[[p3apuara ‘juaui [uriny •BqpSBui BpopuoQ ‘BqiUOpUI B [ZSIA13 ‘Bfpznq siq ASa }[oa qBUjíuozssB Xu93azs AS3 ’ANOZSSV Pf A93 ■[IUBSBa 93Ap ‘U9JI SU[BIV ;uib^ub[ saApaq ‘papA uap[ ‘uip/íuB) ua zb jBiu pora zsa[ no ‘uqpzBq spra ‘Bqi^pq sypy ‘qojJopuBAia *U9 qaifSauqg •jBraB^uB; siq saqzspíaqsaag ‘jb|bí b [za U9 raoX3Bq ni •BiBqosraau ua qspí3eq nj ‘BJBpq d9zs raapiojojnzs ’waaiQjpinzs IVSVUI MOdVADVN SIX — 9oe — — 202 — VttágUoHQcess&us IRTA: MAJTHÉNYI GYÖRGY Bizony nem mindennapi eset volt, ami­kor a tollak gyűlésre jöttek össze, hogy er­dőiket megvédjék és hatalmukat az em­berek világában továbbra is biztosítsák. A világ minden tájáról volt itt képviselőjük, hiszen a jövő nemzedékek létéről, vagy nemlétérői volt szó és Amerika töltő- és öntöltőtollai, nem sajnálva a költséget és fáradságot, épp úgy megjelentek, mint az angol vágottíhegyü aranytollak, a német acéltollak, továbbá a rond- és redisztollak, a nádtollak, — de ki tudná valamennyit fölsorolni, hiszen nagyságra és minőségre annyian voltak, mint égen a csillag. A gyűlés természetesen ismerkedési ebéd­del kezdődött, aztán autokárba ültek a. ven­dégek és megszemlélték a főváros gyönyörű látnivalóit. A különös társaság nagy feltű­nést keltett és különösen egy szinesre fes­tett kinai bambusztól! meg egy pirinyó „Da- men-Feder”-nek nevezett acéltoil-1 aratott nagy sikert, amikor egy irógépszalón ab­lakait >be akarták verni. Ne is tagadjuk tovább, ez a gyűlés az Írógépek ellen irányult, mivel az elmúlt év­tizedek alatt az Írógépek annyira elterjed­tek, hogy a tollakat jóformán kiszorították a használatból. De ezalatt a tollak is rá­jöttek arra az igazságra, hogy szervezett­ségben az erő! és előkészítették ezt a vi­lágkongresszust. Az írók — még ha irógép­S el írtak is — nem tagadhatták meg az ősi arátságot a tollaktól és ebben az időben annyit írtak róluk, 'hogy a fenyegető uj vi­lágháborúról se többet. De meg is volt az eredmény s most itt voltak, hogy megkezd­jék a harcot az Írógépek ellen. A megnyitó ülésen egy molyrágta, öreg Indtol 1 elnökölt. A mnzeum üvegszekré­nyéből jött ki és méltán csodálkozott az nj világon, amelyet maga körül látott. A fiatalabb nemzedék furcsán bámult rá és nem értette, hogy voltaképpen mit is keres közöttük. De ő megfelelt magáért. Azt mondta: — TJgy tudom, hogy az írógépek ellen akarjátok a harcot fölvenni és erre az ülés­re engem hívtatok meg elnöknek. Szép ez a kegyelet és köszönöm, hogy rám godol- iatok. Pedig ti talán nem is tudjátok, hogy valamikor én is harcoltam ám, még pedig éppen ti ellenetek!... Bizony!. . A/ez hát, nem .s volt az igazában harc, csak . .. szere­teti volna lenni. Mert 1S38-ban, amikor az ej kő acél tol lak forgalomba kerültek, én bi­zony már nyugdíjban voltain, .Vagyis, hogy nem használtak, csak éppen őriztek. Mert én Kazinczy Ferenc irótolla voltam és ő ab­ban az időben már hét éve halott volt. Itt egy kicsit megtörülte molyrágta sep­rőjét a hálás emlékezet jeléül és a hallga- tóság’on is némi meghatódóttság vett erőt. — Bizony, abban az időben — s ennek közel száz esztendeje — társaimmal, mert voltunk jó nöhányan, sokat töprengtünk azon: miként lehetne az acéltoLlakat kiszo­rítani? Dehát akkor a posta még delizsán- con járt, nem volt se telefon, se táviró, se repülőgép, hát nehezen tudtunk egymással érintkezni s így az összeesküvésből, a harc­ból nem lett semmi. Mindegy na, ód már nem is bánom, inkább azt kívánom nektek, hogy több sikeretek legyen és végezzétek szerencsésen a harcot! Nagy tapsot kapott az öreg ludtoll, bele is pirult az ünneplésbe egész a kopasz csonkjáig. Utána, persze, tüstént mások kértek szót és azt hitték, hogy mivel ők türeLmetesen hallgatták végig az öreget, őket is türelmesen hallgatják majd meg. Elsőnek egy német acéltól! fogott szóbá. — Kérem, — mondta — minket már csak iskolásgyermekek használnak, hiszen a fel­nőttek töltőtollakat vesznek és igy az a helyzet áll elő, hogy nemcsak az Írógépek, hanem a töltőtollak ellen is harcot kell kez­denünk. No csak ez kellett. Olyan ricsaj támadt, hogy az öreg budtoll majd megsiketült bele. — Le vele! — kiáltották a töltőtollak. — Le vele! Abcug! Hiszen ez ellenünk beszélt Kinek a zsokljában áll maga mártótoll? Mártótoll! Ez szörnyű sértés volt, majd­nem annyi, mintha azt mondták volna: fegylháztöltelék. Nem, ezt nem lelhetett el­viselni! Az acéltoll neki is feszült, hogy megmondja a véleményét alaposan ezeknek a fölfuvaikodott töltőtollaknak, de abban a illanatban egy öntöltőtoll lita tintát pree- elt a szájába: egyetlen szót se tudott már mondani. Annál inkább Írni! Le is irta nyom­ban: önök árulók! Sok péklányban irta ezt le és osztogatni kezdte. Egy töltőtoll azonban, harsányan fölkacagott. — Mi az, hogy árulók? Kérem, nekem irídiumból való hegyem van, én a tudo- mány szolgálatában állok. Tudja, kegyed, hogy mi az irídium? Tudja, hogy az kemé­nyebb a platinánál. Hát hogy meri azt Írni, hogy árulók vagyunk? Nagy zűrzavar' keletkezett, és a tollak A JÓ GYERMEK. Egy kis gyerek megkérdi: — Tanító ur kérem, mitől halt meg a Holt-tenger? MÉG EZ IS! — Mondd, Karcsi, a te vörhenyed súlyo­sabb volt, mint a kis húgodé volt? — Igen, mert én a nagyvakációban be­tegedtem meg. ÉV VÉGÉN. Benőke két négyest hoz haza a félévi ér­tesítőjében. Lemondóan nyújtja át a gyá­szos iratot: — Papa, a tanitó ur elküldte a számlát. AZ ÓVATOS DIÁK. — Mondd, Benőke, miért vannak egész oldalak áthúzva a földrajzkönyvedben? — Azokat már tanultam, nehogy még- egyszer megtanuljam. NAGY PROBLÉMA. Anyuka benyit a szobába. — Micsoda lárma ez, Laci, Béla? Miért nem alusztok? — Nem tudunk megosztozni az ágyon. — Miért? — Mert a Laci azt, mondja, hogy ő az ágy közepére akar feküdni, én meg feküd­jem a két szélén ... A Jó DIÁK. — Hogy viselkedik a fiam, tanító ur? — Na! óra alatt csendes, mert alszik, de szünetekben annál pajkosabb. KÖVETKEZTETÉS. Benőke rossz fát tett a tűzre és azért pa­pájától nagyon kikapott. Mikor később Be­nőke papája benéz a gyerekszobába, csodál­kozva látja, bo^y Benőke és az öccse is, sir. — Hát te miért sírsz? — kérdi az apja az öcsköst. — Arra gondoltam, mi lesz akkor, ha én is ilyen verést kapok? — felel a gyerek, FÖLHÁBORODOTT MONOLÓG. — Azért a tanitó ur mégis rémesen igaz­ságtalan! Azt mondta, hogy földrajzban én vagyok a leggyöngébb az osztályban, pedig éppen csak én birom a nagy földgömböt kihozni a szertárból. A HÁLÁTLAN. Pista: Nem adod nekem a süteményedet? Laci: Nem! Én sem kaptam tőled semmit. Pista (felháborodva): Nem igaz! Tőlem .kaptad az influenzát, s két napig nem kel­lett iskolába jármod. HA MINDEN KÖTÉL SZAKAD ..." Apa; Mondd. Feri, miből akarsz megélni, ha felnősz? Élvégre nap lopásból még sem lehet megélni! Feri: Ha minden kötél szakad, elmegyek kötéltáncosnak. BOSZORKÁNYOS MUTATVÁNYOK UGRASSUK EGYMÁST! Ha két gyermek, mondjuk Jancsi és Pis­ta, mielőtt társaságba megy, összebeszél, sok mulatságos helyzet adódhat. Beugrat­hatják az egész társaságot, holott minden­ki azt fogja hinni, hogy egymást ugrat­ják. Ilyen beugratás, ha a két barát közül az egyik, mondjuk Jancsi, amikor Pista nincs jelen, megbeszéli a társaság többi tag­jaival, hogy amikor majd Pista feláll az asz­talnál, kihúzza alóla a széket. (Természe­tesen Pista és Jancsi előzőleg mindent megbeszél egymással.) A társaság nevetést visszafojtva fogja várni az eseményeket. Amikor Pista feláll, s Jancsi kihúzza alóla a széket, a társaság visszafojtott jókedve már-már kirobban. De nem nevethetnek Pistán, mert nyugodtan ül le szék nélkül is és „ülve” marad a le­vegőben, anélkül, hogy a társaság várako­zásához hiven a földre zuhanna. S igy be­szélget Pista tovább, mintha mi sem történt volna. Mindenki csodálkozik, s csak később jön­nek rá, hogy a dolog nyitja miben rejlik, hogy Jancsi és Pista előzőleg összebeszélt. Egy kis ügyesség azonban kell ahhoz, hogy valaki szék nélkül tudjon ülni, de megéri a gyakorlást, mert a társaság jól fog mu­latni. MEGFEJTÉSEK A rejtvényeket helyesen fejtették meg: Bernáth József, Bartiha József. :: Csendes István. :: Darvas Attila, Darvas Sziláid. :: Forgách Ildikó, Fo-rgách Klárika. :: Gál Ferenc. :: Horváth Elemér. :: Janák Etel­ka. :: Kern Mária, Klucsik Tildus, Kolos Éva, Kerekes Kató. :: Latkóczy Antal, Lu­kács Pál, Letoclha István. :: Müller Klári, Molnár Teréz. :: Nagy Ferenc. :: Perjéssy Eszter. :: Riszner Jenő, Riszner Karcsi, Rótli Sándor, Rozlosnik Bözsi. :: Sós Ist­ván, Sclhulcz Gyula. Szeesey Klára. Sper- ling Émr. :: Tóth Tivadar. Virágúi Vilma, Világi József. MÓKA- 207

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents