Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)

1937-06-27 / 145. (4291.) szám

1937 június 27, vasárnap,

^i«gaiMa<Aarhirlap

15

(—) Terméskilátások a galgóci járásban. A

galgóci járásban az -utóbbi napok 'bő esőzései a gaibona'terméskilátásokat megjavították. A kapások; a burgonya, répa és a kukorica jól fejlődik. Takarmányban a második kaszálásra jő eredményre leket számítani. A szőlő szép reményekre jogosít.

(—) A pozsonyi tőzsde döntőbíróságának

{szünete. A pozsonyi terménytőzsde döntőbírósága julius 5-itől augusztus 15-ig szünetet tart. Ez idő alatt csak azokat a pereket fogják tárgyalni, amelyeket a döntőbíróság elnöke szünet! ügynek nyilvánít.

— Csökkentették Kárpátalja egyetlen étel- zsirgyárának kontingensét. Ungvárról jelentik: Kárpátalja egyetlen ételzsirgyára, amelynek üzeme tlngváron van, 1937-re 106.5 vagon kontingenst kapott. Ez a tavalyi kontingenssel szerrct.^ ben redukciót jelent, mert tavaly a gyár.gyikyíl"' tingense 125 vagon volt. A gyár é.yj.cpc^- <kon- kapacitás-ra van berendezve és 1 tvc* 300 vagon ad kenyeret. Kápátalja la:kos.rjr3.00 munkásnak hogy a pótkoníingensek kiofe^^gának érdeke, vári ételzsirgyár is megfosztásánál az ungt- xészesüljön. ef- .ytlelő kontingensben

(—) Mezőgazdasácr^

hivatalos lap mJi kényszer egy ességek. A

<,gvári -r\s^n v,4l^híbése szerint Kárpátalján az ui, ^Kerületi bírósági körzetében három uj mezőgazdasági kényszeregyességi eljárás indult.

Árlejtések, árverések

Dohá-nytözsde bérletére Pozsonyban, G-rössling-u. 20. Határidő: 1987 julius 15. — Dohány t őzsd-e bérletére Pozsonyban, La- macsHut 19. s-z. alatt. Határidő: 1987 julius 1. — A nagyszombati országos körk-óriház- ban asztalos és egyéb iparos munkákra. Határidő: 1937 julius 9. — A zsolnai országos közkórháziban kőműves és egyéb iparos munkákra. Határidő: 1087 julius 8. — Az alsópéli népiskola építéséire. Határidő: 1937 julius 28. — Znióváralján patakszabá!

lyozásra. Határidő: 1937 jiulius 15. — A nagykaposi járásbíróság építkezésénél kőműves és egyéb iparos munkákra. Határidő: 1937 julius 17. — iSzucsányban uoca 'létesítésére. Határidő: 1937 julius 9. —Pásztónál az Ipoly jobbpartja megerősítésére. Határidő: 1987 julius 12. — A csorbái állomáson kőműves és egyéb iparos munkákra. Határidő: 1937 julius 23. — Nagy- géren iskola építésre. Határidő: 1937 július 21. — A kassai vasutigazgatéság gőzgépek szállítására. Határidő: 1937 julius

20. — A tátrai omnicj állami szállodákban -felvonó szállítására és meleg-, hidegvíz bevezetésére. Határidő: 1937 julius 19. — A lőcsei közkónháznál festő és mázoló munkákra. Határidő: 1937 julius 10. — A dohányjövedék központi igazgatósága hivatalai részére szénszállításra. Határidő: 1937 julius 19. — Ipolyság részleges csatornázására. Határidő: 1937 j-uliius 30. — Vörösvár község iskolaépítésre. Határidő: 1937 julius 5. — Farkasd község tüzoltószertár építésére. Határidő: 1937 julius 30. — Farkasd

község csendőrlaktanya bővítésére. Határidő: 1937 julius 30. — Nagysurány község tűzoltóautó szállítására. Határidő: 1937 július 1. — A csapi csendőrlaktanya építésénél építkezési és berendezési -munkákra. Határidő: 1937 junius 30. — A kassai had- testparancsnokság inteudaturája kórházi élelmezési szállításokra. — A Selmecbányái bányaigazgatóság fecskendők szállítására. Határidő: 1937 julius 10. — A nagyszalóki vizező vetkezet vízesés szabályozására. Határidő: 1937 julius 10. — Liptóujvárnál folyószabályozásra. Határidő: 1937 julius 17. — Rózsahegynél Vág-szabályozásra. Határidő: 1937 julius 17. — A dohány jövedék Losoncon dohánybeváltó raktár építésére. Határidő: 1937 julius 3. — Bajmécska községben (galgóci járás) iskolaépítésre. Határidő: 1937 julius 3. — Kesnyő községben (trencsénbáni járás) iskolaépítésre. Határidő: 1937 junius 30. — Turócszentmártonnál országút javításra. Határidő: 1937 julius 7. — A nagyszombati országos köz-kórházban javítási munkálatokra. Határidő: 1937 julius 7. — Pozsonyban a volt kerületi bíróság épületének a magyar gimnázium részére szolgáló átalakítási munkáira. Határidő: 1937 julius 13. — Holics és Kopcsány köz- ’ ségeknél patakszabályozásra. Határidő: 1937 julius 7. — Fajkürt községben iskolaépítésre*. Határidő: 1937 julius 20. — A kassai hadtest élelmezési raktára -tűzifa szállításra. Határidő: 1937 julius 1. — Hid-épitésre Vaján községnél. Határidő: 1937 julius 1. — A pozsonyi hadtest intendaturája 1937— 1940. évekre fa. szén és koksz szállításra. Határidő: 1937 junius 30. ’v— Morvasz-ántjá- nosnál a Morva szabályozásihoz kcfezáíli- tásra. Határidő: 1937 julius 1. V- A -tren- cséni hadtest intendaturája fa és szén szállításra. Határidő: 1937 julius 8. — A pozsonyi országos hivatal Alsókocskóc községben lakóház építésére. Határidő: 1937 julius 1. — Hid-épitésre Vaján községnél. Határidő: 1937 julius 1. — A pozsonyi élelmezési raktár Zsolna -részére tűzifa szállításra. Határidő: 1937 junius 30. — A rozs- nyói járásbíróság és pénzügyi hivatal építésénél iparos munkálatokra. Határidő: 1937 junius 30. — Jekelfalva község tűzoltó-raktár építésére. Haláridő: 1937 julius 1. —

Szépéi község vendéglő bérbeadására. Határnap: 1937 julius 18. — A bábaszéki (kor- ponai járás) ág. ev. egyházközség templom- és toronyépitési tervezetére. Határidő: 1937 augusztus 1.

VS7

Közelebbi felviágositást az egyesült országos keresztényszocialista és magyaT nemzeti párt pozsonyi központja (Ventur-u. 15.), továbbá a pozsonyi (Köztársaság-tér 12/II.) és a rimaszombati Magyar Jogvédő Iroda nyújt.

Megjegyzések & „illetékes hely" paprika^Zjn dikátusl dicséretéhez

(f. i.) A PMH március 7. és 1(^1 megírtam azt, hogy mit hoz majd ? g-í számában előre Közben a paprikaszmdikjájus grr . : paprikaszindikátus, ki magát. N<*mc.« V ^ Jzágos botránnyá nőtte

állandóanéfaií'JrMH volt kénytelen a kérdéssel viselő foglalkozni — csak Kontsek tartományi kép- kozor /akciójára és az udvardi gazdák ügyére hivat- a szÁ hanem a cseh sajtó is és éppen itt leltük f/indikátus tevékenységének éles kritikáját, amikor á „Hospodárská Politika", a köztársaság legelőke- < lőbb gazdasági szaklapja megállapította, hogy a szindikátus tevékenysége az alkotmánytörvények súlyos megszegését jelenti.

Ezek után hozza a „Magyar Újság" junius 5-i száma az „illetékes helyről" nyert információit a „bizonyos helyről" jött támadások ellen. A cikkel csak azért érdemes foglalkozni, mert

számszerű adatok mögé bújva a demagógiát az Igazság látszatával igyekszik díszíteni

s mert éppen a számadatok azok, amelyek a súlyos sérelmeket a legélesebben bizonyítják.

A termelési engedélyek igazságos szétosztását a cikk abban látja, hogy 1205 termelőből 684 a magyar, tehát 50 százaléknál több.

Az „illetékes helynek" megfelelhet ez az arány, de nem úgy nekünk,

akik tudjuk azt, hogy a magyar gazdák verejtékes munkája és áldozata eredményezte azt, hogy azon a vidéken, ahol a fűszerpaprika termelése ismeretlen volt, ma a szindikátusnak érdemes a paprikazsákmányon verekednie

s akik azt is tudjuk, hogy a termelésre alkalmas terület mezőgazdái — eltekintve a maradékbirtokosoktól s a telepesektől —- szinmagyarok.

A termelési engedélyeknek nem 56.8 százalékát, hanem 95 százalékát kellett volna a magyar termelőknek kapni, nem beszélve arról az ugyancsak fontos kérdésről, hogy mennyi az 56.8 százaléknyi magyar termelőből az olyan magyar, akinek agrárpárti pártigazolványa van s mennyi a maradék.

Hogy milyen óriási sérelmeket szenvedtek a magyar termelők, arra csak két számadatot hozok föl Jaross képviselő ur interpellációjából: Udvard községben 149, Besenyőn 40 volt termelő annak ellenére, hogy a földművelésügyi miniszter Ígéretet tett nekik, egyáltalában nem kapott engedélyt. Ezek bízva az ígéretben kiültették a palántákat és most súlyos büntetés vár rájuk.

Hogy mekkora paprikaterületet kaptak a magyar gazdák, azt a cikk nem említi. Csak azt adja meg, hogy a termelők 75 százaléka kisgazda, pár sorral később pedig azt, hogy „a termelők 85 százaléka az egy hektáron alul gazdálkodó kisgazdák közül kerül ki“.

A két adat élesen ellentmond egymásnak, még élesebben azonban a nagybetűs cimben való átvitele, ahol a 75 százaléknyi kisgazda egyszerre magyar kisgazdává vált, noha az összes magyar gazdák csak 56.8 százalékát teszik ki a termelőknek. Ez adattal való foglalkozás azonban bizonyítja azt, hogy a „Magyar Újság" is elsősorban kisgazdaproblémát lát a paprikában s ezért lássuk azt, hogy mekkora területet is kaptak a kisgazdák. 994 egy hektárnál kisebb területen gazdálkodó kisgazda kapott termelési engedélyt. Az ilyen törpegazda —- az egy hektárnál kevesebben gazdálkodó ugyanis nem kisgazda — elsősorban is valami kenyérrevalót kell, hogy termeljen, ha nem kimondottan kertgazdaságot folytató üzemről van szó s csak azután kevés burgonyát, főzeléket és takarmányt. Már csak a vetésforgó miatt is földjének legfeljebb % részét használhatja paprikatermelésre, tehát legfeljebb fél magyar holdat kaphatott

A 2040 magyar holdnyi paprikaterületnek tehát csekély % részét kapták meg a kistermelők. Kétszáz egyéb termelő ennek a területnek a háromszorosát kapta meg.

Teljes mértékben bizonyítja tehát éppen a „megbízható hely" a szindikátus elleni legsúlyosabb vádat: hogy

a kistermelőket, akiknek egzisztenciális kérdése a paprikatermelés, a szindikátus kisemmizte.

Mennyi paprikatermelésre kaptak engedélyt a magyar gazdák? Erre a kérdésre a „Magyar Újság" nem ad választ, de megint módot ad arra, hogy következtetni lehessen. A paprikatermelésre alkalmas területen a nem magyar gazda majdnem kivétel nélkül maradékbirtokos vagy telepes, de nem törpebirtokos. Ez egyértelmű avval, hogy a magyar termelők legnagyobb része ilyen törpebirtokos lehetne csak, hacsak a szindikátus nem telepitett gyorsan olyan „termelőket" oda, akikre ráillik a törpebirtokos elnevezés. A magyar termelőknek juttatott terület tehát nem lehet sokkal több, mint az, amit a törpebirtokosoknak juttatott a szindikátus, de semmiképpen még annyi sem, mint amennyi a termelők számával arányosan járt volna a magyar gazdáknak.

Hogy nemgazdák is kaptak termelési engedélyt, azt a „Magyar Újság" jegyzőkre, tanítókra, papokra vonatkozólag elismeri. De ezt igazságosnak tartja, valószínűleg azért, mert „igazságos" az, hogy az agrárpárt fontos emberei legalább is úgy élvezzék a zsákmányt, mint a kevésbé fontosak, az igazi gazdák egy kis töredéke. Szerintünk azonban

Igazságos csakis az lett volna, ha azok kapják a paprikaengedélyeket, akiknek az egzisztenciális érdekük s ezek a törpe kisgazdák, továbbá azok, akik nagy munka és pénzáldozatokkal a paprikatermelést bevezették.

A „megbízható hely" azt állítja, hogy a jegyzőkön, papokon és tanítókon kívül nem kapott senki, aki nem földműves, termelési kontingenst, különösen nem állami hivatalnokok, postások, hanem csak azok kaptak, akik mezőgazdasági tevékenységet folytatnak s földdel rendelkeznek. A közölt számadatok azonban tisztán mutatják azt, hogy

igenis vannak olyanok, akik nem papok, tanítók, jegyzők, a mezőgazdaságból nem élnek s mégis kaptak termelési engedélyt.

684 magyar termelő kapott termelési engedélyt, viszont 994 olyan termelő, aki kevesebben, mint 1 ha-on gazdálkodik. Tekintettel arra, hogy nem minden magyar termelő, aki engedélyt kapott — törpebirtokos, 4—500 nem magyar nem törpebirtokos kapott termelési engedélyt. Hogy a mezőgazdaságból élő nem magyarok a paprikatermelésre alkalmas szinmagyar területen maradékbirtokosok s telepesek, arról volt már sző. Honnan vett a szindikátus egyszerre ennyi nem magyar törpebirtokost? A válasz igen egyszerű. Minden falusi bakter, falusi postamester és hasonló rendelkezik föld felett. így a „Magyar Újság" definíciója szerint áll az, hogy mezőgazdasággal foglalkozik.

Hogy ez a föld rendesen kis kertecske, amelyben kevés burgonyát és főzeléket termelnek, nem változtat a dolgon — az illetékes helyen. Viszont biztos az, hogy a legtöbb ilyen „mezőgazdának", ha paprikaengedélyt kapott, földet kell bérelnie s azt idegen munkással megdolgoztatni.

Ezeknek a termelőknek a termelése a legtisztább spekuláció,

részesedés a harácsból. (Folytatjuk.)

(—) Mikor kell a gyümölcsfákat öntözni? Erről ár a Növényvédelem és Kertészet legújabb száma. Cikkeket közöl még a szőlő nyári kezeléséről, az őszi'barackfák betegségéiről, az idei her- oyóinvázióról, a legnagyobb szamócaíajtáról, a nikotinos nyári permetezésről, a júniusban vethető zöldségfélékről, a rózsa cLus virágoztatásáról, a peronoszipóra elleni eredményes védekezés feltételeiről, a hangyák irtásáról stb. A diusan illusztrált, színes gyümölesképet is közlő két szaklapból a „Növényvédelem “ kiadóhivatala (Budapest, V., Földmivedésügyi Minisztérium) egy alkalommal lapunkra való (hivatkozással díjtalanul küld mutatványszámot.

(—) Májusban rekordkivitele volt Magyar- országnak hordósborokból. Budapestről jelentik: Május havában a hordósborkivitel rendkívüli mértékben megnövekedett és rekorderedménnyel zárult. Májusban összesen 28.229 q bor került kivitelre 582.858 pengő értékben. Ebből Németországba 16.022, Svájcba 2398, Franciaországba 2880, Belgiumba 2684, Luxemburgba 1343, Csehszlovákiába 1515, Lengyelországba 749, Ausztriába 393 és egyéb államokba 245 q ment ki. Az idei májusi borkivitel tehát mennyiségileg lényegesen meghaladja a megelőző öt esztendő bármelyikének május havi eredményeit, még az 1935. éviét is, amikor 18.172 q volt a hordósborkivitel.

(—) Kisebb a világ teaszükséglete. Európa teabehozatala az utóbbi időben állandóan csökken. Júliustól márciusig Nagybritannia 163.121 tonna teáit hozott be az azelőtti 'évben behozott 179.163 tonnával szemben. HoMíamdia teabeho- zatala 9390 (10.056) tonna volt. Az európai államok legnagyobb része is kevesebb teát hozott be, mint egy évvel ezelőtt Csehszlovákia teabehozatala ezzel szemben a multévi 456 tonnáról 473 tonnára emelkedett. A legnagyobb mértékben az Egyesült Államok teabevitele emelkedett, az azelőtti évben kimutatott 10.173 tonnával szemben 32.394 tonnát tett ki. A termelési évt kilenc hónapjában a teafogyasztás 269.492 tonna volt az azelőtti évi 282.625 tonnával szemben.

(—) A jugoszláv külforgalom aktívuma. A

jugoszláv külforgalom első öthónapi aktívuma

417.8 millió dinár, míg tavaly a mérleg ugyanezen időszakban 104.5 millió dinárral passzív volt. A behozatal a múlt évvel szemben 16.45 százalékkal 1987.2 millió dinárra emelkedett a múlt év azonos szakában kimutatott 1337.7 millió dinárral szemben.

ÉRTÉKTŐZSDE

Nyugodt a prágai magántőzsde

PRÁGA. — (Pragoradio.) A szombati prágai magán tőzsde forgalma nyugodt vöt. Ennek ellenére a részv'énvek árfolyama javult. Skoda szelvény nélkül 1616—1618, Poldi 1322—1324, Bánya és Kohó szelvény nélkül 3835—3845, Cselh-Morva 3440—3450, Königshofi Cement 1705—1715, Aius- sigi Vegyi 1180—1185, Prágai Vas 1910—1900, uj ibomnok 3670—3690, Rotlhau 410—415 és végül Alpine 314—316 koronás árfolyamon került forgalomba.

BUDAPEST BARÁTSÁGOS

BUDAPEST, — A tőzsde barátságos irányzattal nyitott. Az érdeklődés köz'éppontjálban Salgó, Rima, Magyar Fegyver, Magyar Cukor és Műtrágya állott. Tekintette! a hét végére, realizálásokat eszközöltek és így nem minden érték tartotta meg nyitási árfolyamnyereségét, ennek ellenére a tőzsde zárlatkor is barátságos irányzatú yolt. A beruházási értékek piaca nyugodt. , ^

BERLIN NYUGODT

BERLIN, — Nyitáskor a tőzsde forgalma igen szűk keretek között mozgott, a tőzsde alap- irányzata azonban barátságos volt. A járadékok piaca változatlan. A közönség az üzletben alig vett részt s a spekuláció sem nagy mértékben avatkozott bele. A pénzpiacon az ultimora készülődés jelei észlelhetők. Zárlatkor a tőzsde nyugodt volt

A szlovenszkői adóbizottságok tagjai

PRÁGA, — Eddig több folytatásban ismertettük a szlovenszkői adóbizottságok kinvezett rendes és póttagjainak névsorát. A hivatalos lapban megjelent névsor ismertetését az alábbiakban folytatjuk:

Losonci adóigazgatóság:

Rendes tagok: Osza Odilló asztalos (Losonc), Skupy Gusztáv borbély (Losonc), Oz- dinec János gazda (Rapp), Husák János gazda (Alsósztregova), Sacher Imre gazda (Losonc), Reinitz Gyula kereskedő (Losonc), Dvoíák József szabó (Losonc), Mózer Gyula vendéglős (Kékkő), Cilám János villanyszerelő (Losonc).

Póttagok: Einetter Albert cukrász (Losonc), Székely Rudolf drogista (Losonc), Veres Ernő gazda (Zsély), ifj. Laciak Mihály ev. lelkész (Nagylám), Pavlov János gazda (Alsó- esztergály), Vacek Károly szűcs (Losonc), Jablonka János vendéglős (Losonc), Singer Jenő cipőkereskedő (Losonc), Bokor András pék (Losonc).

Nagymihályi adóigazgatóság:

Rendes tagok: Alexa Mihály hentes (Nagy- mihály), Votrubec Péter könyvkereskedő (Nagymihály), Kubik József birtokos (Nagy- zalacska), Pirkovsky Mihály gazda (Hanajna), Csalfa Ferenc gazda (Deregnyő), Winkler Endre vendéglős (Szobránc), Scerba János autotaxis (Nagymihály), Nagy Antal kereskedő (Nagymihály), Óndtkó József ács (Nagymihály).

Póttagok: Goldschmiedt Simon bádogos

(Nagymihály), Varga Mihály asztalos (Szobránc), Durovcik György gazda (Lask), Mit- roveiak Gyula gazda (Nagymihály), Balázs János gazda (Sárosremete), Kirnag Kuzma Mihály gazda (Vásárhely), Kubáni Pál asztalos (Morva), Kiinger József kereskedő (Nagymihály), Rejta János kőműves (Szobránc).

Érsekújvár város:

Rendes tagok: Fiala Mihály szabó, Róth In- nác olajkereskedő, Olvecky Imre mezőgazda, Kostiál Gusztáv dohánytőzsdés, Bláha Károly szállodás.

Póttagok: Udvaros Ferenc mészáros, Hornák János paprikakereskedő, Sevcik András mezőgazda, Braun Albert vegyeskereskedő, Flekal József pék.

Érsekújvár vidék részére:

Rendes tagok: Bartos Károly kereskedő

(Tótmegyer), Tvrdon Béla mezőgazda (Kisvárad), Sklenár Rudolf mezőgazda (Malomszeg), Sporny Gyula kereskedő (Imely), Burán János főügynök (Nagysurány).

Póttagok: Fiala Manó kereskedő (Nagysurány), Boncsó István mezőgazda (Dögös), Hóiéba István mezőgazda (Szemere), Kelemen István kereskedő (Komját), Schierer Pál kereskedő (Tardoskedd).

Párkányi adóigazgatóság:

Rendes tagok: Neumann János cipőkereskedő (Párkány), Bélik Lajos mezőgazda (Kura- lany), Londák Pál mezőgazda (Bátorkeszi), Mészáros József mezőgazda (Párkány), Kohn Vilmos üvegkereskedő (Párkány), Pozsár István drogista (Párkány), Repka Péter szabó (Párkány).

Póttagok: Tóth János nagykereskedő (Párkány), Stolc Frigyes mezőgazda (Köbölkút), Gábriel Pál mezőgazda (Bátorkeszi), Géze Károly mezőgazda (Antalháza), Sipka Béla borbély (Párkány), Baig Márton kereskedő (Garamkövesd), Klész József kereskedő (Párkány).

Eperjes város:

Rendes tagok: Vajdicska Kálmán kereskedő, Lénárt József borbély, Soltés István mezőgazda, Gerő Sándor kereskedő, Kytka Ferenc vendéglős.

Póttagok: Paszternák Vilmos szállító, Man- del Móric kereskedő, Kobulsky András mezőgazda, Ungár Ernő könyvkereskedő, Stude- ny József vegyeskereskedő.

Besztercebányai adóigazgatóság:

Rendes tagok: Klimó Vilmos kereskedő

(Besztercebánya), Fried Ignác vaskereskedő (Besztercebánya), Drozen József szénkereskedő (Besztercebánya), Cizmár János mezőgazda (Göncölfalva), Masiarkin József mezőgazda (Garamszécs), Dr. Rybárik János orvos (Besztercebánya), Steller István mészáros (Breznó- bánya), Oravsky János kereskedő (Zólyom- lipcse), Kusy Emil trafikos (Breznóbánya).

Póttagok: Hajós Géza kereskedő (Breznóbánya), Lányik János mészáros (Besztercebánya), Lipták András kereskedő (Breznóbánya), Kuőera János mezőgazda (Keremcse), Kovafik Mátyás mezőgazda (Göncölfalva), Gescheidt Bertalan ügynök (Besztercebánya), Dolüan Samu mezőgazda (Breznóbánya), Spáth Lajos fakereskedő (Besztercebánya), 2abka József kereskedő (Besztercebánya).

(Folytatjuk.)

Felelűs szerkesztő:

Forgách Géza

Kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vissza. — Képeket csak megállapodás szerint díjazunk.

Hlrlapbélyeg használata a prágai postaigazgatóság 56.660) VII—1934, sz, rend, engedélyezve, ,