Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)
1937-06-27 / 145. (4291.) szám
12 1937 junius 27, vasárnap* SzmHÁzKöM\>Koi>Tai?A ^g^lifiy^irtlTfrffhHKMMgEBflaBBBSaHBggMBaHem^^ j-üfcHWBW^P Zilahy Irén pozsonyi vendégszereplése hatalmas siker jegyében zajlott le Értékes tanulmányok, novellák és beszámolók a Magyar írás májusi számában POZSONY. —- (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) Pénteken este mutatta be a magyar színtársulat Rejtő Jenő és Kulinyi Ernő az ,,Urileány szobát keres" cimü három- fölvonásos, öt képből álló zenés vígjátékét, amelynek zenéjét Zsigmondi Pál irta. A darab kitűnő, fordulatos, zenéje is kedves és fülbemászó. Az előadás szenzációja Zi- lahy Irén vendégföllépte volt, aki Székely Klári szerepét játszotta. Zilahy Irén ezúttal először lépett föl Pozsonyban és első fölléptével meghódította a pozsonyi közönséget, pedig ez a közönség nehezen melegszik. Már belépésekor hatalmas tapsvihar fogadta Zilahy Irént, ami azonban egyelőre csak a híres pesti művésznőnek szólt. Később azonban lelkesen ünnepelték és ez az ünneplés egész este tartott. Lenyűgözően bájos, kellemes jelenség, platinaszőke hajával, temperamentumos fiatalságával. Már régen nem láttunk a pozsonyi színpadon hozzá hasonló üde jelenséget, aki emellett vérbeli nagy művésznő. Hangja nem nagyterjedelmü, de lágy, kellemes és behízelgő. Játékában minden mozdulat a fővárosi nívót jelentette. A pozsonyi közönség hálás lehet a színház igazgatóságának, hogy ezúttal igazán szerencsés kézzel oldotta meg a vendégszereplést. Honthy Hanna emléke még ott él a szivekben és az igazgatóság most Zilahy Irént hozta, aki Honthy Hanna sikerét és ezzel a budapesti magas szinjátszási iskola sikerét csak tetézte. A budapesti vendégek egyébként táblás házakat vonzottak, ami magátólértetődik. Különösen jól sikerült Zilahy Irénnek a második fölvonásbeli „kecskeméti barack" jelenete és az utolsó fölvonásbeli francia dalbetét, amit végtelen gráciával énekelt és táncolt. Elegáns ruhái föltünést keltettek. Partnerei közül Putnik Bálintot, Rákos Tibort kell megemlíteni, akik ügyes játékukkal hozzájárultak a sikerhez. De a többiek is, mint Márfi Vera, Kondor Ily, a mindig ötletes Takács Oszkár, Mányay Lajos, Ross József, Erdős József, Bartos József, Faragó Márta, Várady Elza és Maár János kivették részüket a sikerből. Az előadás tempós, zökkenésmentes volt. A darabot Takács Andor rendezte, a zenekart lendülettel vezényelte Hemerka Gyula. Szombaton az előadást megismételték. (r. j.) Mit olvas a kisebbségi magyar diák A kassai állami magyar reálgimnázium mellett működő szülői társulat az intézet egy fiatal magyar tanárjának javaslatára ez év tavaszán pályázatot irt ki ezen a cimen: „Milyen könyveket olvasok a legszívesebben és miért?" A beérkezett 14 pályamű a tanári testület elbírálása után hozzám került, hogy mint szülő nézzem át őket. Régen nem volt olyan élményszerü, kedves foglalkozásom, mint a pályamunkák elolvasása. Mint volt pedagógus s mint a kisebbségi magyar kultúra szolgája, igazán érdekelt az, mit is olvashatnak a mi fiaink a kötelező olvasmányokon kívül, vagy ezeken felül, tisztára érdeklődésből, szórakozás, vagy tanulság végett. A vallomások, melyeket a tizennégy felsőbbosztályos ifjú tesz, őszinte lehet, mert — a titkos pályázaton — nem igen gondolhatott egyikük sem arra, hogy hamis adatok közlésével, idegen toliakkal befolyásolni tudja a tanárja Ítéletét, esetleg a „kalkulust". — De őszintének kell vennem a megnyilatkozást azért is, mert a pályairók közül nem egy nyíltan megmondja, hogy a hivatalos tananyagot terhes, kényszer-tanulmánynak érzi. a kötelező magánolvasmányokat időszerűtleneknek és a mai, megváltozott világban az ifjúság lelkivilágától, jövőbe tekintő szempontjától távolállóknak. Nem mind. Azokat az írókat, akik valóban klasszikus értékűek, akiknek a ma számára is van mondanivalójuk, szívesen olvassa a ma gyermeke s Jókai, Mikszáth, Madách, Petőfi stb. olvasása ma is élmény az ifjúságnak. Egyébként az olvasmányok javarészt olyanok, melyeket a mi diákkorunkban indexre tett volna a merev pedagógiai szellem s melyeket mi úgy „pad alatt" olvastunk volna csak azért, mert tilos. Ez a jövőbe nézés, ez a kivezető útkeresés a jelen kaotikus zűrzavarából, nem jelenti a múlttól való elszakadást. A diáklélekben különben sem lehet tudatos ez az elégedetlenség a mával, inkább ösztönös megérzése annak, hogy valami nincs rendjén, valaminek jönnie kell s hogy ő, a jövő nemzedék ennek a valaminek munkálója lesz. Legalább is az akar lenni. Érzi, hogy a hivatalosan tanított történelem nem őszinte, a száraz adathalmaz és a szellemiség fejlődésének hiánya nem elégíti ki. így jut el a történelmi és életrajz-regény értékeléséhez, mely a művészet csodálámpájával világit be a régi világnak nem eseményeibe, de az események hátterébe, a kor szellemébe. Gárdonyi Géza, Her- czeg Ferenc, Makkai Sándor, Bánffy Miklós# Gulácsy Irén, Harsányi Zsolt stb. igy és ezért lesznek a mai magyar ifjúság kedves irói. Az útkeresés másik formája a ma szociális fonákságainak megismerésére való törekvés. A vallomást tevők nagyrésze a ma divatos szociográfiai helyzetrajz felé fordul s a „Tardi helyzet", „Viharsarok" stb. alakítgatják ki benne a szociális igazság iránt való érzéket. Nagyon érdekes az egyik vallomást-tevő beállítása, hogy hogyan jutott el Petőfitől—Petőfiig, Illyésen, Erddyin, Szabón, Kodolányin, Sárközín, Tárná- sin, Veresen át, hogy Ismerte meg Petőfi nagyI sá.gát, melyet azelőtt irodalmi szempontból értékelt, a szociográfián át emberi nagyságnak. Ezt persze a VII.-es diák, a szavak értelmével küzködve nem fejezi ki ilyen tudatosan, de a sorok közt olvasni tudó kiérti, hogy mi a gondolat-menetének értelme. A magyar írókon kívül egészen meglepő az a tájékozottság, melyről a vallomások a korszerű, világirodalmi jelentőségű irók müveit illetőleg tanúságot tesznek. Nem vesztegetett meg maga az, hogy Freud, Bergson, Romáin Roland, Wilde, Thomas Mann, Zweig, Dosztojevszkij, Tolsztoj stb. neveivel dobálódznak az „ifjú titánok", — aki nem ismeri közelebbről a mai g3m- nazista pszichéjét, ennek vehetné ezt a jelenséget, — de mindegyikről megvan egy-egy olvasottabb ifjúnak a maga, könnyen felismerhető, mert naiv, diákos, tehát nem másoktól ellesett véleménye. Mindenütt ugyanaz az olvasmányokban megnyilatkozó tendencia, akár magyar, akár idegen írókról van szó, az útkeresés, a jövőbe vágyódás, a jövőbe vetett optimista hit. A szociográfiai munkák pesszimizmusát is erre alakítja a át a kisebbségi magyar ifjú, a bajok, hibák felfedezésére, ami a gyógyulásnak egyetlen biztos alapja. Nem félnek megvallani ezek a gyerekek azt sem, hogy megfordul a kezükön Dekobra, félpengős regény, „színházi hetilap" is, de eze- | két pihentető szórakozásnak értékelik csak s a I „szellemesség iskolájának", amire az életben vall íó forgolódás céljából szükségük van. Az utle! írásokból viszont a földrajz-tanulás szárazságát enyhitgetik s keresik a hivatalos tananyagban elsikkadt másfaju, más gondolkodású, más leliki- világu embert. Tizennégy kassai, felsőbbosztályos magyar gimnazista gyónt, vallott önként, ‘kényszerítés nélkül s azon tudat híján, hogy Írásaikat egy „laikus", egy szülő is el fogja olvasni. Nem tudhatta egyikük sem, hogy az a szülő egyúttal újságíró is, akinek, ha akad élménye ebben a meg- állottnak tűnő világban, nem tudja megálla:ni, hogy meg ne írja, mások okulására. Az a pesz- szimizmus, mely rárakódik az ember lelkére a szomorú napokban, az a féltő aggodalom, melyet mindenki érez manapság, ha csak az élet egyre szürkülő felszínén tapogatódzik, ez olvadt fel bennem a vallomások olvastán. Amig a kisebbségi magyar ifjúság ilyen komolyan fogja fel az Irodalomban megnyilatkozó életet, amíg ilyen horizontja tud nyílni a legmostohább körülmények közt, avult iskolában, lenyűgöző anyagi és elnyomott szellemi helyzetben, nem kell félnünk... Ezt a tudatot, ezt a meggyőződést köszönöm nektek, kassai magyar fiúik! Továbbra is „jó munkát'‘I —yf— (*) A kassai színészek „Filléres előadása" Komáromban, Komáromi tudósítónk jelenti: A kassai színtársulat több tagja nyári, filléres turnéra indult Szlovemszkón. A színész-sereget Farkas Pali színművész vezeti. Komáromban hétfőn, 28-án játszanak a Legényegylet nagytermében. Vidám, nyári egyfélvonásosok kerülnek sorra , PRAGA, — Az uj kiállítású Magyar írás most már valóban teljesen kiforrott nívót és 'biztos célkitűzéseket mutat. A 'kitűnő folyóirat a iszlovenszkói magyar irodalomnak és kultur- történéseinek valóban reprezentáns folyóirata. A májusi számban Kovács Endre „Egy nemzedék sorsa" cimü tanulmányában azzal a nemzedékkel foglalkozik, amelyik a huszas évek vége felé hagyta el a középiskolákat és lépett a szloven- szkói magyar élet porondjára. Kovács beszámolója számadás arról, hogy ez a nemzedék miképpen élt eddig, mit dolgozott és mire vitte. „Minden nemzedéket — írja Kovács —ideáljai jellemeznek legélesebben. Ez a nemzedék irodalom tekintetében az Ady-Móricz-Szabó megszabta vonalon rohamosan terjeszkedett. Komoly és elszánt nemzedék volt, nem volt benne semmi az azelőtti „aranyifjuság" köny- nyelmüségéből." Kovács Endre nyomon követi ezt a nemzedéket, rámutat a cserkészettől -kezdve minden mozzanatra, megrajzolja, a diákmozgalmak történetét és érdekes, egységes szempontból meglátott vallomást nyújt. „A forradalmi hullám elsimult, ígéretei szétfoszlottak. Az időik fenyegető vihara ismét élükre állította a létezés és a munka mindennapi problémáit." Kovács azzal fejezi be cikkét, hogy a nemzedék megérett a férfimunká- ra. — Szombathy Viktor „Európai utazás" dmü novellája lüktető, élénk és szép írás. Az olvasónak az az érzése támad, hogy a kitűnő Írótól uj regényt vár a szlovenszkói magyar olvasóközönség. — Reményi József, az Amerikában élő pozsonyi magyar iró „Puritán lelkiismeret" cimü hosszabb lélekzetü novellája a leihiggadt és érett iró minden kvalitása fölött rendelkezik. Érdekesen vegyül ebbe az amerikai levegőjű novellába a yankee-világ realizmusa és egyben egy sajátos miszticizmus. — Duka-Zólyomi Norbert pompás felépítésű tanulmányt irt „A magyar nacionalizmus fejlődése" címmel. A kérdés még nem tartozik a leszűrt tudományos vita irodalmába. A magyar nacionalizmust, mint fogalmat, fejlődésének egyes fázisait és jelenségeit még mindenütt a napi sajtó bolygatja és analizálja. Duka-Zólymi megrögziti a nadonalizmus fogalmáit, majd felvázolja a nacionalizmus fejlődését 1848-ig és ebben a részben Széchenyi, Wesselényi és Kossuth idevágó politikai felfogását idézi. Kossuth például a román nyelvet vette védelmébe. Wesselényi a magyarországi öt nemzetiség kulturföderációjára gondolt. Hogy miért küzdöttek a magyarországi nemzeti kisebbségek a negyvennyolcas demokrácia ellen és a germán imperializmus soraiban? — veti fel a kérdést és a császári kamarilla hatásával, néhány földesur szerencsétlen szereplésével, a régi megyei rendszer túlkapásaival és a nem(*) Molnár Ferenc uj darabjával nyit a budapesti Vigszinház. Jelentette a PMH, hogy Molnár Ferenc karlsbadi tartózkodása alatt befejezi nagy érdeklődéssel várt legújabb darabját, amelynek cime ,,Dalóla". Molnár darabját elsőnek a Vigszinház mutatja be. A budapesti bemulató után pedig a bécsi Deut-sches Volk-s- theater hozza. -ki. A Vígszínház igazgatói jelenleg Karlsbadban tárgyalnak Molnár Ferenccel. A Vigszinház szezonnyitó újdonsága lesz Molnár darabja. Szeptember 1-én kezdődnek meg a Da- íila próbái és szeptember második felében mutatja be a színház az uj Molnárt. A vezető főszerepet Darvas Lili, a másik nőd főszerepet Murát! Lili játsza. (*) Dr. Rajter Lajos európai hangversenyei. Budapestről jelentik: Dr. Rajter Lajos, a budapesti rádió karnagya, meghívást kapott több észtországi és finnországi hangverseny vereté- Ssére. Az első hangverseny junius 30-án lesz Tallinnban. Egy nagy tengeri fürdőben ünnepi játékok lesznek és ezek vezényletére ugyancsak Rajtért kérték fel. A szabadtéri játék kísérőzenéjét a magyar karmester szerezte. (*) Szabadtéri előadás a pöstyéni stadionban. Tudósítónk jelenti: A szlovák Nemzeti Színház Pöstyénben fog vendégszerepelni. Julius 4- én Godin Imre, a bécsi állami operaház magyar tenoristája a Tosca-ban lép fel. Julius 5- én délután 16 órakor a Park-stadionban szabadtéri előadás keretében a „Rose Marié" cimü operett kerül előadásra Csészényi Margittal a címszerepben. Este a „Marica gófnő“-t adják és 6-án Godin Imre Puccini „Bohémélet" cimü operájában lép fel. Julius 7-én Verdi „Trou- badur"-jában ismét Godin szerepel és partnere Rose Dalmar, a brüsszeli operai tagja. zetiségek túlhajtott követeléseivel féld a kéav désre. „Amikor 1849 március 4-én Szemere miniszter az autonómiát a nemzetiségeknek felkínálta, mái késő volt." Azután áttér az 1867-ig terjedő korszakra, a kiegyezés utáni időre és végül az ellentétes vélemények kritikáit analizálja. Értékes és vaslogikával megirt cikkét statisztikai adatok teszik teljessé. — Dr. Hazayné Pápay Margit „Rejtett kincs" cimü novellája újszerű irás: egyszerű realizmus hatja át, stílusa feltűnően leegyszerűsített, minden komplikációt kerülő. — Veres Vilmos „Bimbófakadás" cimen közöl kedves vázlatot. — Illés Endre Tormay Cecile irodalmi oeuvrejéről irt értékes tanulmányt. — Mártonvölgyi László Juhász Gyula szlovenszkói emlékeiről számol be és érdekesen egészíti ki a nagy magyar lírikus életéből eddi- gelé ki nem aknázott szlovenszkói képet. —Manga János kitűnő és rendkívül fontos cikket irt „Népi hangszereink" címmel. Manga János Kodály és Bartók módszere alapján gyűjti és kutatja a szlovenszkói magyar népdal és népzene egyes termékeit. Magára van utalva ebben a nagy munkában, amelyet bámulatos szívóssággal és hozzáértéssel végez el. Ez a cikke például, amely a népi hangszerekkel foglalkozik, hézagpótló és megérdemelné, hogy budapesti szaklapokiban jelenjen meg. Nyomon követi a hangszereik eredetét egész Tibetig, Keletafrikáig, Nubiáig és kimutatja* hogy például a tülökszerii fúvósokból fejlődtek ki a furulyák, amelyeknek hazája Kína, Japán, Kisázsia, Keletafrika, Palesztina, Arábia és India. Minden dicséret illeti Manga Jánost ezért a nagy munkáért és az országos SzMKE egyesületek kötelessége lenne a kitűnő kutató rendelkezésére bocsátani mindennemű támogatást. —■ Rády Elemér „Téma-problémák" cimen. kf írásában kisebbségi sorssal foglalkozik és felveti a kérdést: kisebbség, vagy kisebb nép? — Tamás Lajos Reményik Sándor költészetét analizálja, Egri Viktor a hangjáték esztétikájával foglalkozik, Zombory György felveti a kérdést, milyen véleménye lehet egy csak csehül beszélő embernek a magyar irodalomról és ebben a cikkében érdekes statisztikáját adja a csdH nyelvre lefordított magyar Íróknak. — Nagy Zoltán budapesti képkiállitásókkal, Farkas István a szlovák irodalom és a népiség kérdésével foglalkozik. A Kritika rovatban Marék Antal könyveket ismertet, Muhoray Elemér budapesti bemutatókról számol be. A füzetet a művészeti és film-rovat zárja le. A májusi számban Reményi József, Simon Menyhért Morvay Gyula, Tamás Lajos, Kovács Endre, Kossányi József írtak verseket és Sebesi Ernő Goethe-versek műfordításait jelenttette meg. o. p* A pozsonyi mezül ALFA: Fedora. ÁTLÓN: Hegyi vadászok. LUX: A varrónő. METROPOL: Marokkó. REDOUT: Greta Garbó mint Anna Karenina, SCALA: Ilyen kutyaéieti TATRA: Rembrandt URANIA: Charlie Chan. A POZSONYI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA: Vasárnap délután 3 órakor: Ezüst menyasszony. Operett. Vasárnap este 8 órakor: Urilány szobát keres, Zilahy Irén vendégfelléptével. Hétfőn este 8 órakor: Urilány szobát keres. Zilahy Irén vendég felléptével. Kedd (Péter Pál ünnepén) d. u. 3 órakor: Pármai ibolya. Operett. Kedd este: Urilány szobát keres. Zilahy Irén vendég-felléptével. Szerda: Fehér kór. Capek Károly színmüve. Csütörtök: Ma éjjel szabad vagyok. Gomba- szögi Ella vendégfelléptével. Péntek: Ma éjjel szabad vagyok. Gombaszögi Ella vendégfelléptével. Szombat: Torockói menyasszony. AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA KINŐ PASSAGE: VI/28—29—30: Gyilkos hazugság. VII/1—2—3—4: Tatárjárás. BIO RÁDIÓ: VI/28—29: Az ököljog titánja. VI/30—VII/1: Egy asszony tudja, nogy mit akar! VII/2—3—4: A balkán-óceánjáró pusztulása.
