Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)
1937-06-27 / 145. (4291.) szám
^rkgm-Ma<Aarh!rlai> 1937 junius 27, vasárnap. nanesHnBUHHaaBicfl A szenátus is megszavazta a kormányzói javaslatot A vitában Hokky Károly ás Turchányi Imre szenátorok feltették a magyarság álláspontját Hokky Károly: Ni magyarok is részt kérünk az autonómiából PRÁGA. — A szenátus szombaton délelőtt kilenc órakor ült össze és délig megszavazta a nemzetgyűlés tagjainak fizetésére vonatkozó két javaslatot, valamint a Kárpátalja kormányzójának jogkörére vonatkozó s a képviselőház által már elfogadott javaslatot. Élénkebb vitát ez utóbbi, úgynevezett „kárpátaljai autonómia] avaslat' ‘ váltott ki. Az egyesült párt nevében Hokky Károly kárpátaljai és dr, Turchányi Imre szenátor szólalt fel és ismertette a magyarság álláspontját ebben a kérdésben. Rendkívül éles bírálatban részesítette a javaslatot Földesi Gyula, a ruszin autonóm szövetség szenátora is. Hökíky szenátor beszédében ezeket mondotta: Hokky Károly beszéde — Már többizben rámutattam arra, hogy a csehszlovák kormányok egyáltalában nem teljesítették a saint-germaini szerződésben foglaltakat. Sőt a múlt év évégén tartott beszédemben egyenesen és őszintén megmondtam, hogy valójában szerződésszegésről van itt szó. Nincs itt senki, aki ezért felelőssé tenné a kormányt, holott a törvényhozó testületeknek ez is kötelességük volna. Ez a kétoldalú szerződés, ha megcsonkítva is, mégis be van iktatva a törvények és rendeletik tárába, tehát annak végrehajtásáért valójában mindkét törvényhozó testület és a kormány felelősek. A csatlakozás is csak igy kap jelentőséget. Az 100 ember, aki annak idején feljött Prágába « bejelentette a csatlakozást, még ma is gondolkozik rajta, hogy kiknek a képviseletében jelent meg s kitől kapta a megbízást? A „generálni statútum is Az autonómia két helyen is be van iktatva törvényeink tárába. Egyszer az 1920. évi alkot- mánylevélben s azután az 1920. évi 356. számú kormányrendeletben, amely „A kárpátaljai generális statútum módosításáról" szól. Nagyon érdekes, hogy ez a rendelet olyasvalamit módosít, ami valójában sohasem jelent meg a törvények gyűjteményében. A generális statútumot módosító rendelet bevezető intézkedésében az 1920. évi 121. számú alkotmánytörvény 3. §-ának 8. bekezdésére hivatkozik s a 17. záró §-ában pedig azt mondja, hogy ezzel az ideiglenes statútummal módosul és kiegészitödik Kárpátalja szervezete és köz- igazgatása számára kiadott 26.536/19 m. r. (miniszteri tanácsi sz.) G. St. — Az 1920. évi 356. sz. kormányrendeletet — úgy tudom — azelőtt adták ki, amikor Svehla Ehrenfeldet küldte ki Kárpátaljára alkormányzói minőségben. Ennek megfelelően a Generális Statutum-módositás az eredeti statútumból ismétli a kormányzói hatáskörre vonatkozó intézkedéseket. De már mindenütt jogokat biztosit az alkormányzónak is, igy a kinevezéseket ez utóbbi a kormányzóval együtt írja alá. — Az eredeti 26.536/19. sz. statútumot ma már kevesen ismerik Kárpátalján is. Pedig annak idején „a helyben szokásos módon" — a városokban falragaszok utján s a falvakban dobszóval — kihirdettette Hennoque francia tábornok, a megszálló haderő főparancsnoka. Ez megismételte az alkotmánytörvény ama szakaszait, amelyek a kormányzói jog és hatáskörre vonatkoznak. Az ebben megszabott kormányzói hatáskört szükitik az 1920. évi 356. sz. kormányrendelettel, úgyhogy Prága kiküldöttjének az alkormányzónak együtthatározási jogot biztosítanak. A kormányzó Jogköre De ez a módosítás is papír maradt csupán. Valójában a kormányzói jogkör a gyakorlatban odafejlődött, hogy a kormányzónak megengedték ugyan, hogy saját lakásából egy-két szobát kormányzói iroda céljaira használjon. Egy szép lukszusautót is bocsátottak rendelkezésére, hogy abban bejárván megismerje Kárpátalja területét, — esetleg a vadászterületeit is — s a sűrűn panaszkodó nép panaszait is meghallgassa. Azután tetszése szerint papírkosárba dobja, vagy elirattározza — ahogy neki jól esik. Ebben a tekintetben a kormányzat rendkívül liberális volt: gondoskodott munkakörről, de hatáskörről nem. Most is ezt teszi. Ezért lett újból aktuális a generális statútum a Hodfa-féle Ígéretek 8 a kormányzói hatáskörről és kormányzói tanácsról szóló javaslat kapcsán, itt. úgy látszik, a miniszterelnök űr újból „meg akarja borotválni", a már egyszer úgyis megborotvált generális statútumot. Mi tudtuk ezt a miniszterelnök úrról, mert már mi jól ismerjük, úgy, ahogy azt az angol közmondás megállapítja, hogy a kecskét és a minisztert csak » vásár után lehet megismerni. — Mi kárpátaljai magyarok már vásár után vagyunk, mert az Ungvárott Hodza kultuszminiszternél annak idején tisztelgett s Árky Ákos vezetett deputá- ciónak azt mondotta a miniszter ur, hogy akkor jöjjenek, majdha a magyar kultúra lesüllyedt oda, ahol a ruszin van. Akkor majd beszélhetünk. Ha egy kultusz- miniszternek a kultúra lesüllyesztése van a tarsolyában, akkor azzal minden időre klasszifikálta magát. — Hodza miniszterelnök ur januári rádióbeszédében a következő kijelentést tette: Kárpátalja autonómiáját meg fogjuk valósítani. Ha van kormányzó, úgy hatáskört is adunk neki. — Hát nézzük: van hát kormányzónk, akinek joga bifurkál az alkormányzóéval. A kettő között csak annyi a különbség, hogy a kormányzónak papíron — az alkormányzónak az életben, a gyakorlatban lesz joga. Ha esetleg hatásköri viszályok törnének ki, amire e bifurkáció folytán gyakran kerülhet sor, dönt a belügyminiszter. Kinek a javára? Duz isz e frug — kérdezik Kárpátalján, a „helyben szokásos zsargonban”. Lehet erről az egész játékról komolyan beszélni? Nix und wieder nix — amit a kormányzói jogkörről elmondhatunk. • A kormányzói tanács No és a kormányzótanác-s? Ott sincs nagy különbség. Csak annyi, 'hogy a „sznjnmak” egész Kárpátalját kötelező törvényeket volna joga ad- | ni. Ellenben a kormányzótanács adhat „tanácsot”, amelyet II magyar kormányig jogkörére vonatkozó javaslatot valamennyi párt elfogadta BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az egyesült kereszténypárt szombati értekezletén foglalkozott az újonnan szövegezett kormányzói törvényjavaslattal. A párt a javaslatot elfogadta és kimondotta, hogy amennyiben a többi párt sem állít szónokot a törvényjavaslat képviselőházi tárgyalása során, akkor az egyesült kereszténypárt is eláll a fölszólalás jogától. Tekintettel arra, hogy a többi párt is kielégítőnek tartja a javaslatot és a többi párt sem kiván a vitában résztvenni, minden valószinüség amellett szól, hogy a kormányzói jogkör kiterjesztésére szóló javaslatot a képviselőház jövő csütörtökön vita nélkül meg fogja szavazni. A lengyel kormány a Vatikánhoz fordult Sapieha krakói értek ügyében BÉCS. — A Reichspost római munkatár-1 sa szerint a lengyel ügyvivő a varsói kormány nevében interveniált a Vatikánban j Sapieha krakói érsek magatartásának ügyében és a Vatikán intervencióját kérte. Mint ismeretes, Sapieha érsek nem akarja beengedni a krakói Pilsudski-sirhoz Károly ro-| mán királyt, mert a király nem katolikus. Magatartása nagy fölháborodást okozott! Lengyelországban. Illetékes vatikáni körök szerint a Szentszék ebben az ügyben aligha interveniálhat, mert Sapieha autonómiát élvez és a kánonjog alapján a pápa nem vonhatja őt felelősségre. Arról szó sem lehet, hogy az érseket szuszpendálják. A Vatikán azonban mindent el fog követni, hogy békítőén hasson és hozzájáruljon az incidens eltüntetéséhez. Az iskolanovellét megszavazta s nyári szabadságra ment a képviselöház Az osztályok csökkentését akarják elkerülni a novellával PRÁGA. — A képviselőház szombaton tartotta a nyári szünet előtt utolsó ülését. Az ülés délelőtt tiz órakor kezdődött. Napirendjén az iskolaügyi novella szerepelt, amely megváltoztatja azt az eddigi törvényes rendelkezést, hogy egj/esiteni kellett azokat az elemi és polgári iskolai osztályokat, ahol a tanulók száma 60 alá csökkent. Most, hogy az utóbbi időben csökkent a népesedés arányszáma s ezzel természetesen együtt az iskolaköteles gyermekek száma is leapadt, ennek a rendelkezésnek további ér- vénybentartása számos tanerőt tett volna fölöslegessé s a tanítók közötti munkanélküliséget ijesztő mértékben emelte volna. Ezért csökkenti a novella a hatvanas határértéket 45-re, vagyis a jövőben csak az esetben kell egyesíteni az osztályokat, ha a tanulók létszáma 45 alá süllyed. A rendelkezés természetesen a gyakorlatban elsősorban a csehszlovák iskolákat érinti s a kormány az uj javaslat értelmében anyagi áldóÖregedő egyéneknél, Ha az erek meszesednek, JgmándT ■ val segithetnek, S évekkel tovább élhetnek. Kapható kis és nagy üvegben. senkisem köteles meghallgatni, vagy követni. A szojm tagjait választani kellene, s a kormányzótanács tagjai majdnem kizárólag „kinevezettek”. Az országos képviselőtestület ad 9 tagot, de annak egyharmada kinevezettekből áll, tehát 3 tag már kinevezett. A választmány ad 6 tagot, de abból 2 kinevezett (1A), azonkívül lesz 9 kinevezett tag, tehát a 24 tagból 14 kinevezett lesz. A 15. a kormányzó, aki nem egyéb, mint a kormány kinevezett hivatalnoka. De a gyakorlatban csak másodrendű hivatalnoka a kormánynak az alkormányzóval szemben. Valójában az alkormányzóhoz és a tanügyi referátus- hoz van kötve s azzal hármas ikret játszik. A magyarok és az autonómia Ennyit kaptak a ruszinok. Gondollhatja ezek után min4enki, hogy mennyit fogunk kapni mi magyarok. Pedig mi is kérünk az autonómiából, mert az a Kárpátoktól délre eső terület népeinek adatott. Ruszinszkó magyarsága már több autonómia javaslatot nyújtott át a kormánynak, amelyek átgondoltak és a gyakorlat élethez alkalmaz- kodók s az állam szempontjából is, célszerűek voltak. De mint minden, ami az ellenzék oldaláról jön, helytelen s azért elvetik. — Minket csalódás nem érhet. Amíg ezt a fojtó légkört meg nem szüntetik körülöttünk. Amig nem kapunk valódi, hanem csak világgá kürtőit jogokat, — adidig itt a helyzet meg nem változik, mert addig itt az A-ILet és a Teie'hman- fel'é ál-történetírók sanda szemével fogják nézni a mi ihelyzetünket. Vagyis a kérdés lényegét félreismerve. Pedig itt két ember volna hivatott, aki éles szemmel tisztán láthatja a magyar kérdést és azt helyesen megr is oldhatná: Hodza és Dérer. Amig ezt nem teszik, mi semmit nem szavazhatunk meg, legkevésbbé a kormányzatnak ezt az idétlen gyermekét. A szenátus plénuma legközelebbi ülését szerdán délután tartja. zatoktól sem riad vissza, hogy a ma meglévő csehszlovák iskolák számát fönntartsa* A vita A javaslattal kapcsolatiban érdekes kultúrpolitikai vita fejlődött ki' a képvisdlöház- ban. A szónokok legnagyobb része az ifjú-, ság problémáit feszegette s még a cseh szó* nokok is alapos iskolaügyi reformot sürgettek. Nagyobb teret követeltek a gyakorlati tudományoknak és a szakiskolák további fejlesztését és kiépítését szorgalmazták. Sullyos bírálat hangzott el az iskolaügyi kormányzat működéséről, még pedig nemcsak ellenzéki részről, de koalíciós cseh képviselők felszólalásában is. Ősszel esedékesek a községi választások, nem csoda, ha a kormányban résztvevő pártok képviselői minden alkalmat felhasználnak a választók megagitálására, pedig a gyakorlatban tulajdonképpen ők felelősek a mai állapotokért. A déli órákban a képviselöház a Javaslatot mindkét olvasásban megszavazta, majd né-: hány mentelmi ügy elintézése után az elnök visszapillantást nyújtott az elmúlt évad parlamenti munkájáról, kellemes szabadságot kívánt a törvényhozóknak és berekesztette az ülést. A .képviselőház ezzel megkezdte nyári működését, amely előrelátha-. tólag szeptember közepéig fog tartani. Érdekes miniszteri válaszok A képviselőházban ma kiosztott nyomtatványok között szerepel a pénzügyminiszter válasza dr. Porubszky Géza képviselő interpellációjára a párkányi jövedéki hivatal főnökének túlkapásai s uj, szociális eszméktől áthatott bortörvény előkészítése és kiadása tárgyában. A válasz bejelenti, hogy ez iíaladőről szóló törvény novellája elkészült ugyan már, de annak tárgyalása holtpontra jutott. Még egy érdekes válasz volt a mai nyomtatványok között. A szudétanémet párt képviselői még januárban külön-külön interpellációkat nyújtottak be az egyes miniszterekhez s kérték a minisztériumban alkalmazott tisztviselők pontos nemzetiségi statisztikáját. A hét interpellációra most a miniszterelnök egységesen válaszolt. A válasz kiemeli, hogy a közigazgatás egyik ágában sem vezettek eddig az alkalmazottak nemzetiségi hovátartozásáról statisztikát, de az állami statisztikai hivatal utasítást kapott* hogy a február 18-i „kisebbségi politika irányelvei" alapján az illetékes közigazgatási szervekkel ilyen értelemben megejtse a vizsgálatot. Hamarosan tehát nem igen fogjuk hivatalosan megtudni, hogy hány magát valóban magyarnak, németnek, lengyelnek stb. valló alkalmazott van az állami közigazgatásban. A román államvasutak kölcsöne BUKAREST. - A román minisztertanács fölhatalmazta az államvasutat, hogy 800 millió lej kölcsönt vegyen föl. Az ál lamvasutak ezt az összeget uj hadászati vasúti vonalak kiépítésére és szerelvények beszerzésére fogják fordítani. 2
