Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)

1937-06-27 / 145. (4291.) szám

^rkgm-Ma<Aarh!rlai> 1937 junius 27, vasárnap. nanesHnBUHHaaBicfl A szenátus is megszavazta a kormányzói javaslatot A vitában Hokky Károly ás Turchányi Imre szenátorok feltették a magyarság álláspontját Hokky Károly: Ni magyarok is részt kérünk az autonómiából PRÁGA. — A szenátus szombaton délelőtt kilenc órakor ült össze és délig megszavazta a nemzetgyűlés tagjainak fizetésére vonatkozó két javaslatot, valamint a Kárpátalja kormányzójá­nak jogkörére vonatkozó s a képviselőház által már elfogadott javaslatot. Élénkebb vitát ez utóbbi, úgynevezett „kár­pátaljai autonómia] avaslat' ‘ váltott ki. Az egyesült párt nevében Hokky Károly kárpátaljai és dr, Turchányi Imre szenátor szólalt fel és ismertette a magyarság állás­pontját ebben a kérdésben. Rendkívül éles bírálatban részesítette a javasla­tot Földesi Gyula, a ruszin autonóm szövetség szenátora is. Hökíky szenátor beszédében ezeket mondotta: Hokky Károly beszéde — Már többizben rámutattam arra, hogy a csehszlovák kormányok egyáltalában nem tel­jesítették a saint-germaini szerződésben fog­laltakat. Sőt a múlt év évégén tartott beszé­demben egyenesen és őszintén megmondtam, hogy valójában szerződésszegésről van itt szó. Nincs itt senki, aki ezért felelőssé tenné a kormányt, holott a törvényhozó testületeknek ez is kötelességük volna. Ez a kétoldalú szer­ződés, ha megcsonkítva is, mégis be van ik­tatva a törvények és rendeletik tárába, tehát annak végrehajtásáért valójában mindkét tör­vényhozó testület és a kormány felelősek. A csatlakozás is csak igy kap jelentőséget. Az 100 ember, aki annak idején feljött Prágába « bejelentette a csatlakozást, még ma is gondolko­zik rajta, hogy kiknek a képviseletében jelent meg s kitől kapta a megbízást? A „generálni statútum is Az autonómia két helyen is be van iktatva törvényeink tárába. Egyszer az 1920. évi alkot- mánylevélben s azután az 1920. évi 356. számú kormányrendeletben, amely „A kárpátaljai ge­nerális statútum módosításáról" szól. Nagyon érdekes, hogy ez a rendelet olyasvalamit módosít, ami való­jában sohasem jelent meg a törvények gyűj­teményében. A generális statútumot módosító rendelet beve­zető intézkedésében az 1920. évi 121. számú al­kotmánytörvény 3. §-ának 8. bekezdésére hi­vatkozik s a 17. záró §-ában pedig azt mondja, hogy ezzel az ideiglenes statútummal módosul és kiegészitödik Kárpátalja szervezete és köz- igazgatása számára kiadott 26.536/19 m. r. (mi­niszteri tanácsi sz.) G. St. — Az 1920. évi 356. sz. kormányrendeletet — úgy tudom — azelőtt adták ki, amikor Svehla Ehrenfeldet küldte ki Kárpátaljára alkormányzói minőségben. Ennek megfelelően a Generális Statutum-módositás az eredeti sta­tútumból ismétli a kormányzói hatáskörre vo­natkozó intézkedéseket. De már mindenütt jogokat biztosit az alkormány­zónak is, igy a kinevezéseket ez utóbbi a kor­mányzóval együtt írja alá. — Az eredeti 26.536/19. sz. statútumot ma már kevesen ismerik Kárpátalján is. Pedig annak ide­jén „a helyben szokásos módon" — a városok­ban falragaszok utján s a falvakban dobszóval — kihirdettette Hennoque francia tábornok, a meg­szálló haderő főparancsnoka. Ez megismételte az alkotmánytörvény ama sza­kaszait, amelyek a kormányzói jog és hatás­körre vonatkoznak. Az ebben megszabott kor­mányzói hatáskört szükitik az 1920. évi 356. sz. kormányrendelettel, úgyhogy Prága kikül­döttjének az alkormányzónak együtthatározási jogot biztosítanak. A kormányzó Jogköre De ez a módosítás is papír maradt csupán. Való­jában a kormányzói jogkör a gyakorlatban odafejlő­dött, hogy a kormányzónak megengedték ugyan, hogy saját lakásából egy-két szobát kormányzói iroda céljaira használjon. Egy szép lukszusautót is bocsátottak rendelkezésére, hogy abban bejárván megismerje Kárpátalja területét, — esetleg a vadászterületeit is — s a sűrűn panaszko­dó nép panaszait is meghallgassa. Azután tetszése szerint papírkosárba dobja, vagy elirattározza — ahogy neki jól esik. Ebben a tekintetben a kormány­zat rendkívül liberális volt: gondoskodott munkakörről, de hatáskörről nem. Most is ezt teszi. Ezért lett újból aktuális a generális statútum a Hodfa-féle Ígéretek 8 a kormányzói hatás­körről és kormányzói tanácsról szóló javaslat kapcsán, itt. úgy látszik, a miniszterelnök űr újból „meg akarja borotválni", a már egyszer úgyis megborotvált gene­rális statútumot. Mi tudtuk ezt a miniszterelnök úrról, mert már mi jól ismerjük, úgy, ahogy azt az angol közmondás megállapítja, hogy a kecskét és a minisz­tert csak » vásár után lehet megismerni. — Mi kárpátaljai magyarok már vásár után va­gyunk, mert az Ungvárott Hodza kultuszminiszternél annak idején tisztelgett s Árky Ákos vezetett deputá- ciónak azt mondotta a miniszter ur, hogy akkor jöjje­nek, majdha a magyar kultúra lesüllyedt oda, ahol a ruszin van. Akkor majd beszélhetünk. Ha egy kultusz- miniszternek a kultúra lesüllyesztése van a tarsolyá­ban, akkor azzal minden időre klasszifikálta magát. — Hodza miniszterelnök ur januári rádióbeszédé­ben a következő kijelentést tette: Kárpátalja autonómiáját meg fogjuk valósítani. Ha van kormányzó, úgy hatáskört is adunk neki. — Hát nézzük: van hát kormányzónk, akinek joga bifurkál az alkormányzóéval. A kettő között csak annyi a különbség, hogy a kormányzónak papíron — az alkormányzónak az életben, a gyakorlatban lesz joga. Ha esetleg hatás­köri viszályok törnének ki, amire e bifurkáció foly­tán gyakran kerülhet sor, dönt a belügyminiszter. Kinek a javára? Duz isz e frug — kérdezik Kárpát­alján, a „helyben szokásos zsargonban”. Lehet erről az egész játékról komolyan beszélni? Nix und wieder nix — amit a kormányzói jogkörről el­mondhatunk. • A kormányzói tanács No és a kormányzótanác-s? Ott sincs nagy kü­lönbség. Csak annyi, 'hogy a „sznjnmak” egész Kárpátalját kötelező törvényeket volna joga ad- | ni. Ellenben a kormányzótanács adhat „tanácsot”, amelyet II magyar kormányig jogkörére vonatkozó javaslatot valamennyi párt elfogadta BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) Az egyesült kereszténypárt szombati értekezletén foglalkozott az újon­nan szövegezett kormányzói törvényjavas­lattal. A párt a javaslatot elfogadta és ki­mondotta, hogy amennyiben a többi párt sem állít szónokot a törvényjavaslat képvi­selőházi tárgyalása során, akkor az egye­sült kereszténypárt is eláll a fölszólalás jo­gától. Tekintettel arra, hogy a többi párt is kielégítőnek tartja a javaslatot és a többi párt sem kiván a vitában résztvenni, min­den valószinüség amellett szól, hogy a kor­mányzói jogkör kiterjesztésére szóló javas­latot a képviselőház jövő csütörtökön vita nélkül meg fogja szavazni. A lengyel kormány a Vatikánhoz fordult Sapieha krakói értek ügyében BÉCS. — A Reichspost római munkatár-1 sa szerint a lengyel ügyvivő a varsói kor­mány nevében interveniált a Vatikánban j Sapieha krakói érsek magatartásának ügyé­ben és a Vatikán intervencióját kérte. Mint ismeretes, Sapieha érsek nem akarja been­gedni a krakói Pilsudski-sirhoz Károly ro-| mán királyt, mert a király nem katolikus. Magatartása nagy fölháborodást okozott! Lengyelországban. Illetékes vatikáni körök szerint a Szentszék ebben az ügyben aligha interveniálhat, mert Sapieha autonómiát él­vez és a kánonjog alapján a pápa nem von­hatja őt felelősségre. Arról szó sem lehet, hogy az érseket szuszpendálják. A Vatikán azonban mindent el fog követni, hogy bé­kítőén hasson és hozzájáruljon az incidens eltüntetéséhez. Az iskolanovellét megszavazta s nyári szabadságra ment a képviselöház Az osztályok csökkentését akarják elkerülni a novellával PRÁGA. — A képviselőház szombaton tartotta a nyári szünet előtt utolsó ülését. Az ülés délelőtt tiz órakor kezdődött. Napi­rendjén az iskolaügyi novella szerepelt, amely megváltoztatja azt az eddigi törvé­nyes rendelkezést, hogy egj/esiteni kellett azokat az elemi és polgári iskolai osztályo­kat, ahol a tanulók száma 60 alá csökkent. Most, hogy az utóbbi időben csökkent a né­pesedés arányszáma s ezzel természetesen együtt az iskolaköteles gyermekek száma is leapadt, ennek a rendelkezésnek további ér- vénybentartása számos tanerőt tett volna fölöslegessé s a tanítók közötti munkanél­küliséget ijesztő mértékben emelte volna. Ezért csökkenti a novella a hatvanas határ­értéket 45-re, vagyis a jövőben csak az esetben kell egyesíteni az osztályokat, ha a tanulók létszáma 45 alá süllyed. A rendel­kezés természetesen a gyakorlatban elsősor­ban a csehszlovák iskolákat érinti s a kor­mány az uj javaslat értelmében anyagi áldó­Öregedő egyéneknél, Ha az erek meszesednek, JgmándT ■ val segithetnek, S évekkel tovább élhetnek. Kapható kis és nagy üvegben. senkisem köteles meghallgatni, vagy követni. A szojm tagjait választani kellene, s a kormány­zótanács tagjai majdnem kizárólag „kinevezet­tek”. Az országos képviselőtestület ad 9 tagot, de annak egyharmada kinevezettekből áll, tehát 3 tag már kinevezett. A választmány ad 6 tagot, de abból 2 kinevezett (1A), azonkívül lesz 9 kinevezett tag, tehát a 24 tagból 14 kinevezett lesz. A 15. a kormányzó, aki nem egyéb, mint a kormány kinevezett hivatalnoka. De a gya­korlatban csak másodrendű hivatalnoka a kor­mánynak az alkormányzóval szemben. Valójá­ban az alkormányzóhoz és a tanügyi referátus- hoz van kötve s azzal hármas ikret játszik. A magyarok és az autonómia Ennyit kaptak a ruszinok. Gondollhatja ezek után min4enki, hogy mennyit fogunk kapni mi magyarok. Pedig mi is kérünk az autonómiából, mert az a Kár­pátoktól délre eső terület népeinek adatott. Ruszinszkó magyarsága már több autonómia javaslatot nyújtott át a kormánynak, amelyek átgondoltak és a gyakorlat élethez alkalmaz- kodók s az állam szempontjából is, célszerűek voltak. De mint minden, ami az ellenzék olda­láról jön, helytelen s azért elvetik. — Minket csalódás nem érhet. Amíg ezt a fojtó légkört meg nem szüntetik körülöttünk. Amig nem kapunk valódi, hanem csak világgá kürtőit jogokat, — adidig itt a helyzet meg nem változik, mert addig itt az A-ILet és a Teie'hman- fel'é ál-történetírók sanda szemével fogják nézni a mi ihelyzetünket. Vagyis a kérdés lényegét félre­ismerve. Pedig itt két ember volna hivatott, aki éles szemmel tisztán láthatja a magyar kérdést és azt helyesen megr is oldhatná: Hodza és Dérer. Amig ezt nem teszik, mi semmit nem szavazha­tunk meg, legkevésbbé a kormányzatnak ezt az idétlen gyermekét. A szenátus plénuma legközelebbi ülését szer­dán délután tartja. zatoktól sem riad vissza, hogy a ma meg­lévő csehszlovák iskolák számát fönntartsa* A vita A javaslattal kapcsolatiban érdekes kul­túrpolitikai vita fejlődött ki' a képvisdlöház- ban. A szónokok legnagyobb része az ifjú-, ság problémáit feszegette s még a cseh szó* nokok is alapos iskolaügyi reformot sür­gettek. Nagyobb teret követeltek a gyakorlati tudományoknak és a szakiskolák további fejlesztését és kiépítését szorgalmazták. Sullyos bírálat hangzott el az iskolaügyi kormányzat működéséről, még pedig nem­csak ellenzéki részről, de koalíciós cseh képviselők felszólalásában is. Ősszel esedé­kesek a községi választások, nem csoda, ha a kormányban résztvevő pártok képviselői minden alkalmat felhasználnak a választók megagitálására, pedig a gyakorlatban tulajdonképpen ők fele­lősek a mai állapotokért. A déli órákban a képviselöház a Javaslatot mindkét olvasásban megszavazta, majd né-: hány mentelmi ügy elintézése után az el­nök visszapillantást nyújtott az elmúlt évad parlamenti munkájáról, kellemes szabadsá­got kívánt a törvényhozóknak és berekesz­tette az ülést. A .képviselőház ezzel meg­kezdte nyári működését, amely előrelátha-. tólag szeptember közepéig fog tartani. Érdekes miniszteri válaszok A képviselőházban ma kiosztott nyomtatvá­nyok között szerepel a pénzügyminiszter vála­sza dr. Porubszky Géza képviselő interpelláció­jára a párkányi jövedéki hivatal főnökének túl­kapásai s uj, szociális eszméktől áthatott bor­törvény előkészítése és kiadása tárgyában. A válasz bejelenti, hogy ez iíaladőről szóló törvény novellája elkészült ugyan már, de an­nak tárgyalása holtpontra jutott. Még egy érdekes válasz volt a mai nyomtat­ványok között. A szudétanémet párt képviselői még januárban külön-külön interpellációkat nyújtottak be az egyes miniszterekhez s kérték a minisztériumban alkalmazott tisztviselők pon­tos nemzetiségi statisztikáját. A hét interpellá­cióra most a miniszterelnök egységesen vála­szolt. A válasz kiemeli, hogy a közigazgatás egyik ágában sem vezettek eddig az alkalmazot­tak nemzetiségi hovátartozásáról statisztikát, de az állami statisztikai hivatal utasítást kapott* hogy a február 18-i „kisebbségi politika irány­elvei" alapján az illetékes közigazgatási szer­vekkel ilyen értelemben megejtse a vizsgá­latot. Hamarosan tehát nem igen fogjuk hivatalosan megtudni, hogy hány magát valóban magyar­nak, németnek, lengyelnek stb. valló alkalmazott van az állami közigazgatásban. A román államvasutak kölcsöne BUKAREST. - A román miniszterta­nács fölhatalmazta az államvasutat, hogy 800 millió lej kölcsönt vegyen föl. Az ál lamvasutak ezt az összeget uj hadászati vasúti vonalak kiépítésére és szerelvények beszerzésére fogják fordítani. 2

Next

/
Thumbnails
Contents