Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)

1937-06-25 / 143. (4289.) szám

7

1937 jtmlus 25, péntek.

Három halottja és egy sebesültje van

egy

A hrajnikovai hűi „titka**

HUSZT. — Súlyos és a maga nemében egyedülálló szerencsétlenség színhelye volt a huszti járáshoz tartozó Krajnikova község, ahol kedden délután egy kút tisztítása alkalmával három ember életét vesztette, egy negyediket pedig súlyos agyrázkódással a nagyszőllősi kórházba szállítottak, ahol most a halállal vivődik. A nagyobb tömegszerencsétlenséget csak néhány erélyes ember közbelépése akadályozta meg. A szerencsétlenség a következő körülmények között történt:

Petrova Anna 50 éves özvegyasszony kútjába valaki bosszúból petróleumot öntött. Az élvezhetetlenné vált vizet ki kellett merni a kutból és ezt a munkát az özvegyasz- szony 18 éves Júlia nevű leányával végezte. A víz kimerítése után ki akarták tisztogatni a kút alját és ezért a leány létrán leereszkedett a tiz méter mély kútba.

Az anya, aki a kút kávája fölé hajolva figyelte leánya munkáját, egyszer csak

észrevette, hogy a leány a létráról lecsúszik és többé hangját sem lehet hallani, mint hogyha pillanatok alatt elnyelte volna a mélység.

Az özvegyasszony megrémült és segítségért szaladt a szomszédokhoz, de mire a szomszédok odaértek, ő maga már létrán lefelé igyekezett a kútba. Nyomban utána haladt Kocsárd Antal 46 éves krajnikovai gazdálkodó. A föntállók figyelték a fejleményeket és megdöbbenve vették észre, hogy az asz- szonnyal és Kocsárddal is az történik, ami a szerencsétlen leánnyal történt,

szinte élettelenül buktak le a létráról és többé hangjukat sem lehetett hallani.

A föntállók között egyre nagyob lett az izgalom, végre Popovics Jura nevű gazda vállalkozott arra, hogy kötélen leereszkedik és' megnézi, mi történt a kutban. Gyorsan kötelet kerítettek és Popovics leereszkedett, de ő is szerencsétlenül járt, mert a himbálózó kötélen

a kút falaihoz csapódott és súlyos agyrázkódást szenvedett.

Nyöszörgésére azután összetört tagokkal húzták ki a kutból. A szerencsétlenségek sorozatának láttára a falusiakon leírhatatlan izgalom vett erőt és csak néhány erélyes ember tudta a legnagyobb fáradozások árán megakadályozni, hogy többen le nem ereszkedtek a kútba, hogy „titkát" megfejtsék. A környékről összesereglett mentők húzták ki azután a kutból a három halottat és az orvos földerítette a kút „titkát" is.

Kiderült ugyanis, hogy mind a hárman levegőhiány következtében megfulladtak a kutban.

Mikor egész mélyre értek, az ott fölgyülemlett szénsavat belehelték s attól nyomban elájultak, lezuhantak a kútba, ahol azután megfulladtak. Hosszú ideig tartott, mig a falu izgatott lakosságát sikerült megnyugtatni.

Bethlen Margit:

A KISASSZONY

BUDAPEST. — Az iró, kinek könyve most előttünk fekszik, szinte kihivja a gyakran felbukkanó, dé ugylátszik, végképpen el nem intézhető kérdést: van-e a tehetségnek neme, vagy pedig hasonlatos az arkangyalokhoz? ,Van-e asszony és férfi iró vagy pedig csak iró van, mindenféle megkülönböztetés nélkül?

Ha Bethlen Margit írásait vizsgáljuk, még nehezebb a válasz. Kevés férfi irót ismerünk, aki tárgyilagosabb és mértéktartóbb, mint ő. Ami jellegzetesen férfitulajdonság: az életet és saját magát felülről és kívülről nézi. Teljesen hiányzik belőle a talmi szentimen- talizmus, de az igazi érzékenykedés és az a furcsa sértődöttség is, mellyel asszonyok szoktak szembeállni az élet dolgaival, ha azok nem kedvükre valók.

Ezek férfi-tulajdonságok. Asszonyi viszont Bethlen Margitban az, ahogyan a férfiembert nézi. Egy kis bámulattal, benső meghajlással, tisztelgéssel és sok iróniával... így csak az nézi, aki rájött a férfi furcsa tragikumára. Mert bizonyos, hogy a Természet azon a bizonyos hatodik napon nagy igazságtalanságot követett el az asszonnyal szemben, mikoris a férfinak ajándékozott mindent, amiért élni érdemes, amikor a férfit a világ urává, a teremtés koronájává tette, de aztán a Természetnek eszébe jutott valami és a Föld Urát, a Teremtés Koronáját testestől-lelkestől kiszolgáltatta, hatalmába adta a rabszolgájául rendelt nőnek. Mert a férfiak nőtől kapják életüket, első táplálékukat, asszonyban, asszony által ismerhetik meg az élet legintenzivebb átérzését, a szerelmet, csak asszony által juthatnak gyermekhez. Mentői erősebb, egészségesebb, igazabban férfi a férfi, annál kevésbé nélkülözheti rabszolgáját: a nőt. Ez a férfi tragikomikus kiszolgáltatottsága. Minden igazi asszony bensőleg mulat rajta, hát még az olyan, aki egyben iró is.

íme, itt van Bethlen Margit „A kisasszony" cimü uj regényének két férfialakja. Mind a kettő sokkal- sokkal különb, mint az őt körülvevő nők — és mégis: a kitűnő politikus, a nagykoncepcióju államférfi, a megyéjét példás rendben tartó főispán tüsszenteni sem mer, ha nem kap rá engedelmet a feleségétől, kinek érdeklődési körét teljesen betölti, hogy idősebb leányát férjhez adja, a kisebbiket pedig meghűléstől óvja. Körülbelül ilyenforma a nevelőkisasszony és a fiatal tudós közötti viszony is.

Bethlen Margit regényének meséje egyszerű, átlátszó, mint a művészileg és emberileg igaz történések. Egy fiatal leány — a nevelökisasszony — elindul a világba és a keretek között, melyek neki rendeltettek, utat tör magának. Minden életút: őserdő, rengeteg s annak is, kinek csupa jóindulatú ember között vezet az útja, mint a nevelőkisasszonynak, fantasztikus és félelmetes szörnyetegekkel kell harcolnia, ha máshol nem, a tulajdon lelkében.

A regénynek minden figurája élő, eleven. A két főalaknál, a kisasszonynál és kis tanítványánál, mintha cserbenhagyta volna az Írót hűvös tárgyilagossága. A mondatok mértékadók, de a szavak mögött, a két alak — Anna és Annus — megformálásában benső meglndultságot érzünk. Az értelem munkája csak akkor igazi, ha érzésből fakad — mondotta egyszer egy igen kiváló ember — s lehet, hogy igazat mondott Am egészen bizonyos, hogy az érzéseknek csak akkor van igazi értékük, ha az intellektualitás talajában gyökereznek.

Ilyen intellektualitásból fakadó melegséggel formálta ki Bethlen Margit regényének két főalakját, a tanítónőt s a gyermeket. Nincs haszontalanabb és Ízléstelenebb dolog, mint az irodalomban élő alakok körvonalait keresni, de hogyan is mondta a németek boldogtalan nagy költője, Novalis? „Minden saisi fátyol mögött, melyet letépünk, a lélek önmagát pillantja meg."

DANIELNÉ LENGYEL LAURA.

(*) A kassai színtársulat Losoncon és Füleken. A kassai színtársulat együttese junius 22-én alkart szerepelni Losoncon. A terminust ki kellett tolni és a magyar színtársulat Losoncon julius 1-én szerepel. Másnap Füleken tartanak előadást.

xx Körmendi Ferenci Találkozás és búcsú. A magyar elbeszélő irodalom terén •S.’iaal feltűnéssel és a világdij nyertesének fényében bukkant fel annakidején Körmendi Ferenc, a nagysikerű Budapesti kaland Írója, Regényei, amik a jelennek problémáival és a társadalom égetően aktuális kérdéseivel foglalkoznak, harmóniában egyesitik magukban a mélyplllantásu ember meglátásait az események érdekfeszltő, mesteri fejlesztésével és a stílus nemesen választékos szépségével. Legújabb regénye még fokozottabb mértékben ragyog- tatja a kiváló iró értékes kvalitásait. A rendkívüli érdekes történet, a gazdag, gyönyörű szituációk sorozata s az előadásnak lebilincselő volta egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy ezt a könyvet a nagysikerű Körmendi-regények sorában is előkelő helyre helyezzük. — Körmendi Ferenc „Találkozás és búcsú" cimü könyve most Jelent meg a budapesti Athenaeum kiadásában.

A POZSONYI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA:

Péntek: Urilóny szobát keres. Operettbemutató Zilahy Irén vendégfeíléptével.

AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA KINŐ PASSAGE:

VI/25—26—27: Gombaszögi Ella, Borosa Géza, Kőváry Gyula háromnapos vendégjátéka. Rendes mozi-helyárak.

.SzmHÁzKönW-KoLTüRA

Bús Fekete László darabjait többé nem játszák a budapesti színházak?

td£ vátkaté

Nyugatról sűrűsödő felhőzet, zivatarra hajló, később lehűlés és északnyugati szél. Keleten azonban túlnyomóan derült, száraz és meleg Idő várható.

«— TÜZEK. Nyitráról jelentik: Szerdán délután Kólón községben kigyulladt Szalai Mihály gazdasága. A lángok rövidesen tovább terjedtek, úgy hogy több lakóház és gazdasági épület vált a tűz martalékává. Az esti órákig egész házsor égett le és nagymennyiségű gabona és gazdasági fölszerelés vált a lángok martalékává. Felmerült az a gyanú, hogy a tüzet gyújtogatás okozta. — Nagyszőlősről jelentik: Na'gy- szöllősön Varga László portáján tűz keletkezett és mire a tűzoltóság kiérkezett, a ház a gazdasági épülettel együtt elpusztult.

— CSENDŐRI VÉDELEM MELLETT

DOLGOZNAK A NAGYSZŐLLŐSI SZŐLÖ- MIINKASOK. Nagyszőlősről jelentik: TöbbIzben foglalkoztunk már a nagyszőllősi szőlőin unkás-sztrájkkal, amely főleg a kommunisták politikai céljait szolgálja. A munkások legnagyobb része dolgozni akar, mig a kommunista agitátorok erőszakkal is meg akarják akadályozni a munka folytatását. A szőlőgazdák a tavalyi béremelés után a rossz borelhelyezési • lehetőségek következtében nem tudnak magasabb bért fizetni és ezt a munkások is belátták, úgyhogy a legtöbbjük dolgozni akar. De csak úgy mertek munkába állni, hogyha a gazdák gondoskodnak testi épségükről, mert a kommunisták életveszélyes fenyegetésekkel akarják kedvüket venni a munkától, úgyhogy a nagyszőllősi gazdák most csendőri segítséget kértek és a szőlőkben azóta csendőri védelem mellett folyik a munka. Ennek következtében valószínű, hogy a szölőmunkás-sztrájk rövidesen megszűnik.

— BETÖRÉSEK, RABLÁSOK. Zsolnáról jelentik :Az utóbbi időben, mint jelentettük, Nyugat- és Középszlovenszkón megint betörőbandák garázdálkodnak és Vágbesztercén az utóbbi időben nem múlik el éjszaka, hogy valahol betörést ne kövessenek el a banda tagjai. Az elmúlt éjjel a ,,Manin” vendéglőbe törtek be és 2000 korona értékű ételt és italt loptak, később dr. Szabó kör- orvos lakásába hatoltak be, de ott megzavarták őket és elmenekültek. — Nyitráról jelentik: Szerdán éjjel a Jeszeoszky-uocái kataszteri hivatalban jártak betörők és különféle értéktárgyakat, valamint 500 korona készpénzt loptak el. Szered határában pedig cigánylegények követtek el rablótámadást Sasik Ferenc szeredi gazdia ellen. A gazda az esti órákban igyekezett hazafelé s amikor a község határában cigányok rátámadtak, az egyik vasdoronggal leütötte, majd kifosztották zsebeit, a nála levő 500 koronát elrabolva elmenekültek. A megadott személyleirások alapján a csendőrség kiderítette, hogy az egyik tettes Csűri Rafael András födémesi cigány volt. Elfogató parancsot adtak ki ellene.

— ELÍTÉLTEK EGY SIKKASZTÓ SZAK- SZERVEZETI ELNÖKÖT, Ungvárról jelentik: Az ungvári kerületi bíróság most tárgyalta Lőj József 47 éves ungvári munkás sikkasztási bünperét. Lőj egy időiben az erdei és mezei alkalmazottak szakszervezetének helyi elnöke volt, beszedte a tagoktól a tagsági dijakat és Baját céljaira fordította. A sikkasztást 1935-ben leplezték le, amikor a szervezet néhány tagja munkanélküli segélyt kért és akkor a prágai központ azzal az Indokolással tagadta meg a kérést, hogy a tagok nem fizették be a tagsági dijakat. Ilyen módon kiderült a sikkasztás és Lojí most bíróság elé állították. A sikkasztó szakszervezeti elnököt öthavi fogházra ítélték.

BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ismeretes, hogy Korcsmáros Nándor nemrégiben plágiumpert indított Bús Fekete László ellen és keresetében azt állította, hogy Bús Fekete László az ő „Ketrec" cimü darabjának ötlete szerint irta „A rántottesirke" cimü darabot. A színpadi szerzők egyesülete most foglalkozott ezzel az üggyel és úgy határozott, hogy megvárja a pör eldőltét és csak azután él esetleg az alapszabályokban biztosított fegyelmi jogával.

Az egyesület egyúttal tisztujitást is tartott és ennek során a közgyűlés az igazgatóság tagjai közül kihagyta Bús Fekete Lászlót

SZEGED. — Szeged városa az idén immár hatodszor rendezi meg a csodálatos szépségű Dóm-téren ünnepi játékait, amelyeknek hire már évek előtt eljutott az európai nyilvánosság elé. Évről-évre fokozó- ,5 dik ez a művészi megbecsülés, amely kiséri ezeknek a játékoknak művészi értékét és érdekességét. Szeged városa az idén tizenegy előadásban négy nagyszabású darab előadásával folytatja az ünnepi játékok sorozatát. A programmot Az ember tragédiája évenként szokásos előadásai vezetik be, Madách hallhatatlan költeményét julius 31., augusztus 8. és 14-én mutatják be, abban a nagyszabású rendezésben, amely az elmúlt évek alatt több, mint 160.000 nézőt vonzott a Dóm-térre. Augusztus 1., 9. és 12-én a János vitéz édes, bús mesejátékát adják elő. Au9usztus 7., 11. és 15-én Herczeg Ferencnek a szabadtéri előadások számára

(*) Mécs Lászlót ünnepelték Fancsikán. Tudósítónk jelenti: A fancsikai kulturházban fellépett Mécs László, az országosan kedvelt papköltő. Saját verseit szavalta. A kulturház terme zsúfolásig megtelt közönséggel, amely leírhatatlan lelkesedéssel ünnepelte a költőt. Mécsnek természetesen ráadásokat is kellett adnia, ami már megszokott jelenség, bárhol fellép.

(*) Suhayda Mária nagysikerű prágai hangversenye, A prágai állami konzervatórium tegnap tartotta hangversenyét a Szláv-sziget nagytermében. Mint az est szólistája az eperjesi Suhayda Mária zongoraművésznő szerepelt és Szy- ■manovski „Symphonie concertante" dmü nehéz müvét adta elő. Ez a mü úgy technikai, mint zenei szempontból igen nagy tudást követel meg. Suhayda Mária kiforrott technikájával, elmélyült játékával bebizonyította, hogy kész művésznő és egyéni kvalitások fölött rendelkezik. A fiatal magyar zongoraművésznőt, aki szép karriér előtt áll, a hangverseny közönsége igen melegen ünnepelte.

Bús Fekete László ugyanis Hollywoodból küldött levelében hivatalosan bejelentette, hogy kilép a színpadi szerzők budapesti egyesületéből. Ennek a kilépésnek szokatlan, egészen különös következményei lehetnek. A szerzők egyesületének ugyanis kollektív megállapodása van a budapesti színigazgatókkal, hogy a magyar színházak csakis olyan magyar szerzők darabját játszhatjuk, akik tagjai az egyesületnek. Mivel most Bús Fekete László már nem tagja az egyesületnek, darabjait tehát budapesti színpadokon nem játszhatják.

Színházi körökben kíváncsian várják a különös affér folytatását.

átdolgozott Bizánc dmü történeti színmüvét, augusztus 4. és 5-én pedig bemutatják az első szegedi szabadtéri misztériumjátékot, a Fekete Máriát, amely a török—magyar világ egyik szines legendáját dolgozza fel. Az ünnepi játékok idejére bármely magyar határállomástól teljes vizummentességet biztosítottak a látogatók részére. A vizummentesség birtokában Julius 30-tól augusztus 15-ig lehet átlépni a határt és három hónapig lehet Magyarország területén tartózkodni, az útleveleket utólagosan Szegeden láttamoz- zák. A magyar határtól kezdve az összes vasúti és hajóvonalakon 50%-os kedvezményt biztosítottak. A Dóm-téren Európa legnagyobb szabadtéri nézőtere várja a látogatókat 7000 személyes tribünnel. Minden felvilágosítással a Szegedi Szabadtéri Játékok központi irodája szolgál. (Szeged, Eötvös-ucca 2., tel. 29-92.)

(*) Magyar színészet Kárpátalján, Tudósi- tónlk jelenti: A Kárpátaljai Színészek Egyesülete Nagyszőllősön és a vidéken előadásokat rendez. A műsor változatos és gazdag, az előadások, amelyek látogatottsága igen jó, kifogástalanok. A vidéki szereplések Is minden tekintetben kielégitőek. Fancsikán telt ház nézte végig „Az öreg tekintetes" cimü vígjátékot Nagyszőllősön még pénteken és szombaton játszik a társulat (*) Hatalmas sikere volt az Aranyember prágai bemutatójánaik, A prágai Uránia rendezésében mutatták be a csehszlovák fővárosban a Jókai-regény után készült magyar filmet. A magyar filmnek hatalmas sikere volt. Az előadást zsúfolt terem nézte végig, ott volt a prágai magyar filmkolónia számos előkelő tagja. A film előadását kétszer megismétlik és ezekre az előadásokra majdnem az összes Jegy elővételben kelt el. Rendkívül tetszett a magyar filmgárda remekelése, de különösen Kiss Ferenc, Rózsahegyi Kálmán és Egry Mária alakítása. Az Uránia most már rendszeresíteni fogja magyar filmeknek prágai bemutatóit.

1 eíjes vizummentesség julius 30 és augusztus 15 között a Szegedi Szabadtéri Játékokon