Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)
1937-06-25 / 143. (4289.) szám
XVI. évf. 143. (4289) szám » Péntek ■ 1937 junius 25 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská uli ce 12, II. emelet * Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. ® • SŰRGÖNYCIM HÍRLAP. PRflHfl. Uj helyi©! Spanyolországban (sp) —1 Lehetetlen, hogy kizárólag aj Leipzig cirkálót ért támadás okozta a váratlan fordulatot Európa békéjében s Németország és Olaszország e másodrangu fontosságú kérdés miatt áldozza föl a londoni együttműködést. Ha Berlin és Roma most ismét nyíltan Franeo mögé áll, akkor ennek mélyebb és bonyolultabb okai vannak. Emlékezetes, hogy Hitler, majd később bizonyos tekintetben Mussolini, akkor vonult vissza a spanyol nemzetiektől, amikor a guadalajarai vereség után úgy látszott, hogy a nemzetiek egyrészt gyengék ia harctéren, másrészt veszedelmes belső krízisekkel küzdenek és Franeo súlyos ellentétbe került a fallangistákkal. A Popok) d’Italia guadalajarai cikkéből és az elfogott ölasz önkéntesek naplójegyzeteiből kiviláglott, hogy március és április valóban kritikus hónap volt Francoéknál: belső egyenetlenség, szervezetlenség uralkodott s a két fasiszta nagyhatalom nem tartotta érdemesnek a spanyol nemzetiek megsegítését, akik a saját erejükből nem sokra mennek. Ugyanakkor Valencia is kríziseken esett át, de e krízisek eredménye a Caballero- •kormány bukása és egy mérsékeltebb, Angliának jobban tetsző és nagyobb támogatásra szert tevő demokratikus kormány megalakítása lett. Mivel a népfrontok egysége tökéletesnek látszott és a franciaorosz szövetség napról-napra energikusakban működött és gyarapodott hatalomban, [Róma és Berlin jónak látta a veszedelmes spanyol ügy gyors likvidálását. Különösen Németország sietett, nem utolsósorban azért, mert Angliától komoly gazdasági ellenértékét remélt kapni. így történt, hogy májusban, majd a Deutschland-incidens feltűnően sima elintézése után, a fasiszta nagyhatalmak mindent elfogadtak, amit Londonban eléjük tettek. Ebben az időben úgy látszott, hogy az összhang nem is teljes a két diktatúra között s mig Németország a spanyol-német tisztek sevillai összekoccanása után már az év elején feladta Francot, Mussolini tovább támogatta, ha lanyhábban is, sőt a guadalajarai incidensek sem hütötték le kedvét s csak az alkalomra várt, hogy ismét lecsaphasson. A vonal azonban mind Berlinben, mind Rómában az óvatosság és a körülmények ál- fal diktált visszakozás volt. Közben azonban váratlan események történtek a világban, amelyek nemcsak Mussolini elszántságát erősítették, hanem Berlint is visszalenditették a régi Valencia- ellenes irányba. Az első ilyen eseményt a *,Deutschlund“ és az olasz hajó bombázása jelentette, ami a német és az olasz közvéleményt újból Valencia ellen ingerelte. De az incidens csak külsőség, a nagypolitikában sokkal nyomatékosabban alakult ki az uj helyzet. Németország Angliában nem érte el, amit akart s Chamberlain hatalomra kerülésével a gyarmatszerzés vágya ismét visszaköltözhetett a germán álmok világába. Ez egy. Fontosabb azonban az orosz-francia szövetség belső megrázkódtatása egyrészt az orosz trockizmus megerősödése, másrészt a francia pénzügyi összeomlás miatt. A szovjet belső ügyeivel van •elfoglalva, nem igen törődhet egész erővel 'Spanyolországgal s a valenciai kormány fejlődése amugysem tetszik Moszkvának. Moszkva külföldi népszerűsége is megtörött: Moszkvának ma nincs az a szava A spanyol konitiktus Olaszország Ismét csapatokat szállít Franeonak? Olasz-német flottaegyüttműködés - - Huszonháromezer olasz partraszállt Malagában - A helyzet mégis enyhült LONDON. Az európai helyzet, amelyet Németország és Olaszország kilépése az ellenőrző bizottságból váratlanul súlyossá változtatott, máig sem enyhült lényegesen. A közvetlen veszedelem ugyan elmúlt, mert a várakozás ellenére a német és az olasz hadihajók nem bombázták a valenciai partokat a “Leipzig" incidense miatt, de a né' metek és az olaszok szemmelláthatóan nagyarányú előkészületeket tesznek a valenciai kormány érdekei ellen, Anglia százszázalékosan Franciaországhoz csatlakozott és Edén a képviselőknek adott Írásbeli válaszában kijelentette, hogy Nagybritannia a spanyol ügyben semmi olyat nem fog tenni, ami ellentétben van a népszövetségi paktummal vagy az angol-francia szövetséggel. Az angol és a francia kormány egyébként rendkívül erélyes hangon figyelmeztették Németországot és Olaszországot a helyzet súlyosságára s bizonyára ennek az angol demarsnak volt a következménye, hogy a birodalom nem lépett ki a beneinává tkozási bizottságból s csupán az ellenőrzéstől vonult vissza. Mindazonáltal a németek látszólagos megenyhülését angol körökben csak átmenetinek tartják s az előkészületekből arra következtetnek, hogy a német-olasz blokk most már határozottan Franeo pártjára állt és a nemzetieket mindenáron győzelemre akarja segíteni. Nyílt megsegítés? A szerdáról csütörtökre virradó éjjel további német és olasz hadihajókat küldtek a spanyol vizekre. Gibraltári jelentés szerint kedden és szerdán 23.000 olasz katona szállt partra Malagában teljes felszereléssel. Ugyanakkor Németországból állítólag száz újabb és legmodernebb repülőgépet várnak Francoék a hozzávaló legénységgel együtt. A Times berlini tudósítója szerint a német fővárosban bizonyos nézeteltérés van Hitler tanácsadói között. A mérsékeltek azon a véleményen vannak, hogy Hitler máris túlfeszítette a húrt és nem szabad tovább kiprovokálni Angliát. Németország londoni követelése az volt, hogy a négyhatalmi intézkedéssel immobilizálják a spanyol kormányflottát, ami megkönnyítette volna Franeo győzelmét. Berlin szerint a spanyol nemzetiek egy másik télihadjáratot Santander meghódol? A kormánycsapafok helyzete - Uj krízis Barcelonában VITTORIA. — A Havas-ügynökség jelentése szerint a nagy esőzések megakadályozták a frontokon a nemzeti hadsereg előnyomulását. A déli szakaszon minden operáció szünetelt. Ennek ellenére az ipartelepeken levő miliciaosztagok sorra megadják magukat. Állítólag Santander városa is elhatározta, hogy meghódol. A valenciai és a barcelonai kormányt máris értesítették erről a határozatról és a két kormány semmi ellenlépést nem tett. Jól értesült körök szerint a baszkokat lehangolta a kormánycsapatok tétlensége és abban a tényben, hogy a milícia a baszk offenziva alatt nem tett felszabaditási kísérletet, mindenütt a Franco-csapatok túlsúlyát látják. A kormány képtelen megakadályozni a nemzetiek sikeres operációit. Companys külföldre távozik? PERPIGNAN. — Katalóniában újabb kormánykrizis tört ki. Companys elnök megrendült egészségi állapotára való tekintettel kénytelen hosszabb szabadságra menni, amelyet valószínűleg külföldön tölt el. Távolléte allatt Joan Casanova helyettesíti. Ilyen körülmények között a generalidad valószínűleg lemond cs a kormányt valenciai mintára átalakítják. aligha viselnek el s éppen ezért győzelmüket meg kell siettetni. A birodalom tekintet nélkül az angol és francia véleményre, támogatni akarja Francoékat, hogy kicsikarja győzelmüket. Az első kísérlet a spanyol flotta megkötése lett volna, de Franciaország és Anglia nem támogatta ebben Németországot és Olaszországot. Ha Berlinben a mérsékelt elemek kerülnek előtérbe, írja a Times, akkor a helyzet a mai marad. De ha a német közvélemény, amelyet az ujságoik Anglia ellen uszítottak, követelni fogja Francoék nyílt megsegítését, akkor a helyzet veszedelmessé válhat. A nyugati, földközi tengeri . helyzetet Londonban és Párisban rendkívül nagy figyelemmel kisérik. Ha az olasz és a német flotta parancsot kap, hogy önhatalmúan ellenőrizze a valenciaiak hajózását, akkor ez a lépés német-olasz blokáddal volna egyértelmű és súlyos következményekkel járna. A baszk autonómiát Franeo is tiszteiéiben tartja LONDON. — Az angol fővárosba bir érkezett arról, hogy Franeo tábornok fontos okiratot irt alá, amely intézkedik a baszk tartomány sorsáról. Az okirat szerint a baszk földet autonóm tartományi tanácsosok fogják kormányozni, akik számos privilégiummal rendelkeznek. Két tartomány azonban, Guiposcoa és Biscaya elveszti eddigi autonómiáját azért, mert e két tartomány lakossága hevesen küzdött Franeo ellen. Julius elsejétől kezdve ebben a két tartományban azok a törvények vannak érvényben, melyek a nemzeti Spanyol- ország többi vidékére kötelezők. A spanyol-baszk gazdasági szerződés, amely a baszk földet a mindenkori központi kormányzathoz fűzi, teljes egészében csak Abava tartományban maradt érvényben, mert Abava népe Franeo tábornokot támogatta és az ottani katonák részt vettek Bilbao elfoglalásánál. Az uj rendelet értelmében tehát a baszk föld nagyobb autonómiát kap, mint amilyet a polgárháború előtt élvezett, de kisebbet, mint amilyet a valenciai kormány biztosított a baszkoknak. Londonban, ami fél év előtt vollt. A szovjet nem szállhat síkra többé erélyesen Valencia mellett s rábizta az internaeionálék- ra a Madriddal való törődést. Franciaországban a népfront első kísérlete csúfosan megbukott s León Blum 80 milliárd adósság hátrahagyásával átadta helyét Chautempsnek és Bonnetnak, akik saját bevallásuk szerint a népfront programját a kapitalizmus „klasszikus pénzügyi politikájával" fogják megvalósítani, meglátjuk, miként. Mindenesetre időre szükségük van a népfront és a kapitalizmus rendszerének összeegyeztetésére, a tűz és viz egymásmellérendelésére. A spanyol dolgokkal ők sem igen foglalkozhatnak, elég teendő van elhanyagolt házatájukon, ahol a tető összeomlással fenyeget. A francia—orosz nyomás tehát lényegesen enyhült és Németország úgy véli, hogy erről a részről most nem fenyegeti veszély. De időközben a spanyol nemzetieknél is megváltozott a helyzet. Franeo leszámolt a fallangistákkal, megszervezte népét és kitűnő önálló nemzeti hadsereget létesített, amely Bilbaonál kiállotta a tüzpróbát. A kormány valamennyi offenziváját megállította és. visszaverte, s megkezdhette a Mola- terv keresztülvitelét, amely nem Madrid elfoglalását, hanem a mellékfrontokon való győzelmeket kívánja. Bilbaonál nemcsak Franeo presztízse erősödött meg, hanem hatalmi helyzéte is. Ötvenezer baszk katonát elfogott s ugyanannyi elesett. Aszturiáig Davila nem ütközik többé nehézségekbe ezen a fronton, s a nemzetiek hatalmukba kerítik a baszk ipar hallatlan értékeit, a gyárakat, a bányákat, a kikötőket, s ami a legfontosabb: Európa egyik leggazdagabb
