Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)

1937-06-24 / 142. (4288.) szám

2 1937 jimius 24, csütörtök* Ravasz szenátor kanosszát járt Hlinkánál és mestartja mandátumát Juriga és Tomanek után a harmadik disszidens vezér is visszatér a szlovák néppártba lelki bajitól szabadulni — tudnivaló <— ne­héz. Annyival is inkább, mert a hatósági személyektől való félelem, az irántuk való bizalmatlanság habár indokolatlannak bi­zonyult, de azért volt több olyan eset a múltban, különösen az első forradalmi hangulatú években, amikor sok olyan csehszlovák tisztviselő, vezető állásokban is, nem éirtve meg az állam demokratikus struktúráját, abban a hiszemben, hogy ér­demeket szerez, vagy túlzott sovinizmus­ból is hivatali állását meg nem engedett módon renegátok toborzására használta fel. (Nem kell mondanom, hogy az ilyen eljárás mennyit ártott az állami eszme konszolidációjának.) Tény emellett az is, hogy az állásukat önként elhagyott ma­gyar tisztviselők helyét a magyar vidéke­ken is csehszlovákokkal töltötték be és részben ennek tudható be, hogy 17.000- nél több olyan állást foglaltak el, amelye­ket a statisztika szerint magyaroknak kel­lene betölteni. A magyaroknak ez a követ­kezetes és éppen nem tünetszerü mellőzé­se, a magyar fiatalság jövőjének kilátás­talanná válása táplálta a magyarságban azt a hisztériaiszerü pszichózist, amelyről fentebb beszéltem. Lehet, hogy akadnak olyanok, akik az eddig elmondottakra azt felelik, hogy egy­oldalú a felfogásom erről a fontos kérdés­ről, állításaim túlzottak. De ne folytassunk struccpolitikát. Hibák történtek extra et intra muros. Igenis lássuk be, hogy a mai helyzet, ez a hisztériaszerü pszichózis, amelybe egyesek, sőt tömegek sodródtak, a mi hibánkból is származott. * A magyar faj kiválóságát, népünk okos­ságát, találékony, játszi elméjét, a realitások iránt való érzékét idegenek is elismerik. Komensky, aki a korai barokk divatjától el- ütően nagyon szűkszavú a dicséretekben, közel négyszáz év előtt egyik sárospataki főiskolai beszédében ezeket mondja: „A magyarokban nem hiányoznak a szép tehet­ségek", „tehetős elméket fogantott eddig is a magyar föld". A magyar fajnak, hogy úgy mondjam, e veleszületett intelligenciájá­val igazán nem egyeztethető össze az itt élő magyarság egy részének ez a politikai dezorientációja. Nem a politikai érettség hiánya, de a magyar társadalom régi struk­túrája az oka annak, hogy hozzá vagyunk szokva ahoz, hogy sorsunkat mások intéz­zék, akik született tekintélyek a mi szemünk­ben. Kisebbségi sorsban sohasem voltunk, a múltban megszoktuk az államhatalom gon­doskodó gyámkodását, segítségét. így hát most kevés bennünk magunkrahagyatottsá- gunkban az önállóság, a helyzetünkkel szá­molni tudó kezdeményező képesség. És régi bűneink is — csak valljuk meg őszintén — megvannak ma is és gátolnak lábraállá- sunkban. Ezt kívülről is észreveszik és ro­vásunkra írják. Hogy Komenskynél marad­junk, a puritán pedagógus szemtől-szembe Sárospatakon ilyeneket mondott kedves magyarjainak: „Szeretnék, kedves Magyar- ország, rólad minden jót mondani. Keres­nünk kell ezért az okokat, amelyeknek isme­rete nélkül nem foghatunk betegségeid gyó­gyításához. —> — — — Sajnos, a magya­rok között sok a kajánság és irigység, gyű­lölet és viszály uralkodik, a közjóval keve­set törődnek." Mintha Zrínyi Miklóst, Szé­chenyi Istvánt hallanék. Belső megújhodásra van tehát szüksé­günk. Enélkül nincs előrehaladásunk, hiá­bavaló minden munkánk és erre való tehet­ségünk. A magunk hiúságának ápolása, hi­báinknak, vétkeinknek takargatása nem visz bennünket előre, ellenben ezeknek el­hagyása szabaddá teszi azokat a dinamikus erőket, amelyek ezer veszély között, a szá­zadok vérzivatarai közepette is nem egyiz- ben megmentői voltak a testvértelen ma­gyar népnek. Ne áltassuk magunkat: az államfordulat óta sok, igen sok a mi veszteségünk. Köz- gazdasági, kulturális téren meggyöngültünk, lélekszámban megfogyatkoztunk. Meg kel­lett tanulnunk keserű tapasztalatok árán is, hogy a mi erőnk önmagunkban van. Egye­sek, családok, az egész magyarság csak ön­erejében bizhat és önállóságától, talpraállá- sától remélheti sorsának jobbrafordulását. És ez a talpraállás csak akkor következik be, ha megbecsüljük egymásban magyarsá­gunkat és ha mint egy ember lépünk föl lét­kérdéseinkben. Ha igy megbecsüljük ma­gunkat, az összetartozandóság érzete hegye­ket mozgató erővé válik mibennünk. De becsüljük meg azokat is, akik között élünk, ez ne legyen nálunk üres szó, de tettekben is megnyilaíkozó emberiesség. Hogy ismét Komenskyt idézzem: „Magyarországot nem­PRÁGA. — Emlékezetes, hogy 1935- ben röpirat jelent meg Szlovenszkón s ab­ban éles bírálatot mondtak a szlovák nép­párt vezetőségének munkájáról. A szlovák néppárt vizsgálatot indított s megállapí­totta, hogy a röpirat egyik értelmi szerző­je, dr. Ravasz Viktor lévai közjegyző, a párt szenátora volt. Később Ravasz Viktor maga is vállalta az értelmi szerzőséget és azonosította magát a röpiratban foglalt ál­lításokkal. Emiatt a szlovák néppárt or­szágos végrehajtóbizottsága kizárta Ra­vasz Viktort a pártból és a választóbiró- ság előtt megindittatta az eljárást szená- tori mandátumától való megfosztása iránt. közös nemzetközi feladat gyakorlásának leg­fontosabb előfeltétele. A német kormány éppen ezért elhatározta, hogy végérvényesen visszavo­nul az ellenőrzési rendszertől. Angol illetékes körök a jegyzékkel kapcso­latban megállapítják, hogy a jegyzék nem jelenti Németország kilépését a benemavatkozási bi­zottságból. Angol optimizmus PARIS. — Sir Eric Phipps párisi angol nagy­követ szerdán délelőtt meglátogatta Delbos VALENCIA. — Hajnal óta a külföldi hadi­hajók között nagy mozgalmasság uralkodik a valenciai partok környékén. Gandia és Valen­cia között a repülőgépek két német hadihajót figyeltek meg. Számos német és olasz torpedó- üldöző cirkál a partok körül, sokkal több, mint UNGVÁR. — Szerkesztőségünk telefon je­lentése.) Kárpátalja országos képviselőtestülete szerdán délelőtt tíz órakor összeült, hogy meg­tárgyalja az 1936-ik évi zárszámadást. Az ülés folyamán R. Vozáry Aladár, a kárpátaljai ma­gyarság tartománygyülési képviselője részben élőszóval, részben pedig elnöki rendelkezés folytán írásban több előterjesztést tett. Minde­nekelőtt deklarációt olvasott föl a magyar nyelv tartománygyülési használata ügyében valamint csak a magyarok nemzetsége lakja, hanem a régi szlávok maradéka mellett németek, rutének, románok és törökök. A nyelv elvá­lasztja a lakosokat. A népek, nyelvek és er­kölcsök ez a zűrzavara sok barbárságot szül, terjeszt és zavarja a közboldogságot, — de az erkölcsök és nyelvek jobb ápolása el fogja hárítani a mai bajokat. Az élet megjavítása és hibáinktól megtérés szomszé­dainkat is jobb véleményre fogja indítani." A viszonyok változtával ezek a bölcs sza­Már egy alkalommal tárgyalta is az ügyet a választási bíróság, de a döntést későbbi időpontra halasztotta. Most pénteken kel­lett volna a választási bíróságnak döntenie Ravasz szenátor mandátuma ügyében, de a döntésre már nem fog sor kerülni, mert az ügyben váratlan s szenzációs fordulat kö­vetkezett be. Dr. Ravasz szenátor ma ugyanis megjelent a szlovák néppárt prá­gai parlamenti klubjában és Hlinka párt­vezér előtt ünnepélyesen kijelentette, hogy visszavonja és sajnálja mindazokat az állí­tásokat, amelyeket az 1935-ben kiadott emlékezetes röpirat magában foglalt. Egy­ben kérte a pártvezért, hogy a péntekre francia külügyminisztert és hangsúlyozta, hogy Anglia mindent el fog követni a spanyolországi biztonság megőrzésére. Phipps azt is közölte, hogy Németországot értesítették Anglia intran- zigens megaíartásáról. Delbos kijelentette, hogy Anglia minden körülmények közöt számolhat Franciaország legenergikusabb támogatásával. Illetékes angol körök szerint a helyzet ko­moly, de az optimizmust még nem kell feladni. Edén külügyminiszter szerdán délután az alsó- házban nyilatkozott a nemzetközi helyzetről és az uj spanyol bonyodalmakról. eddig. Németországban újból hire érkezett, hogy három német hadihajó és tíz torpedőül- döző teljes gőzzel Spanyolország felé tart. Ugyanakkor az olasz hajók is elhagyták hazai bázisaikat. Kárpátalja autonómiájának bevezetése tárgyá­ban. A két deklarációt legközelebb teljes rész­letességgel ismertetjük. Nagyjelentőségű volt a magyar szónok megnyilatkozása a kárpátal­jai katasztrofális mérvű aszálykárok ügyében. E tekintetben javaslatot is terjesztett be a ká­rok megállapítására és a kárvallott gazdakö- zönség megsegítése érdekében. Végül az emlé­kezetes munkácsi kaszárnyaellenes tüntetés ügyét tette szóvá és több kérdést intézett az országos alelnökhöz. vak nem vesztettek értékükből, elsősorban ma is azoknak szólanak, akik a hatalmat tartják kezükben, de nekünk is magyarok­nak, akik itt kisebbségi sorsban élünk és a szeretet erejében bízva, annak törvényét parancsnak tekintve, az itt élő népek test­véri közösségében igyekszünk megtalálni boldogulásunk útját. Belső megújhodásunk utján egyet sohasem tagadhatunk meg: ma­gyarságunkat. Ezt gondolja meg minden szülő, amikor gyermekét iskolába íratja. kitűzött választási bíróság tárgyalása előtt vonassa vissza a bírósághoz beadott indít­ványt s igy ő továbbra is megtarthassa a párt szenátori mandátumát. Rövid tárgya­lás után a pártvezér utasítást adott dr. Sokol nemzetgyűlési képviselőnek, a szlo- vk néppárt választási főmegbizottjának, hogy a választási bíróságtól vonja vissza a pártnak Ravasz ellen benyújtott pana­szát. Tomanek Flórián és Juriga Nándor után tehát most a szlovák néppárt harma­dik disszidens vezetőtagja is kanosszát járt és visszatért eredeti pártjába. Dr. Ravasz kibékülése a szlovák néppárttal politikai körökben meglehetős feltűnést keltett. Eckhardt. Zichy és Károlyi a kormányzói javaslat mellett BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon­jelentése.) Darányi Kálmán miniszterelnök ked­den este megbeszélést folytatott az ellenzéki pártvezérekkel a kormányzói jogkör kibővitésé- ről szóló törvényjavaslat módosításának tervé­ről. A miniszterelnökségi palotából távozó poli­tikusok a módosító törvényekről nyilatkoztak a sajtó képviselői előtt. Gróf Zichy János a követ­kezőket mondotta az újságíróknak: — Darányi miniszterelnök ur megismerteit* velünk a kormányzói jogkör kiterjesztéséről szó­ló törvényjavaslat módosítási tervét. Kijelentbe* tem, hogy a törvényjavaslatot elfogadhatónak találtuk. Ekchardt Tibor a következőket mondotta: — A javaslat uj szövegezése szerint a saját, felfogásommal is egyezik, tehát el is fogadtam azt Azt hiszem, most már semmi akadálya nincs annak, hogy a parlament megszavazza a kormányzói jogkörről szóló javaslatot Ezekből a nyilatkozatokból kialakult a képvi­selőház véleménye a törvényjavaslatról. A felső­ház részéről viszont gróf Károlyi Gyula nyilat­kozott az újságírók előtt. A következőket jelen­tette ki: — A miniszterelnök úrral megbeszéltük a kor­mányzói jogkör kiterjesztéséről szóló javaslatot és az egyes részletkérdéseket. Úgy látom, hogy a miniszterelnök ur sikeresen fogja megoldani a felmerült kérdést. Nem tartom valószínűnek, hogy újabb nehéz­ség és bonyodalom merüljön fel. Azt hiszem, a javaslat minden oldalt kielégit. Pongrácz Gusztáv Kassa uj rendörigazgatája POZSONY. — (Szerkesztőségünk telefonje­lentése.) Elsőnek jelentette a PMH, hogy Pongrácz Gusztáv pozsonyi rendőrfőtanácsos, a pozsonyi rendőrség bűnügyi osztályának veze­tője s a rendőrigazgató helyettese Kassára ke­rül rendőrigazgatónak, Zsák Ede ottani rend­őrigazgató helyébe, aki most nyugalomba vo­nult. Ez a hir most hivatalosan is megexősitést nyert. Pongrácz Gusztáv rendőrfőtanácsos ma meg­kapta a kinevezésére vonatkozó okiratot s már el is búcsúzott a pozsonyi rendőrigazga­tóság tisztikarától. Pongrácz Gusztáv julius elsején elfoglalja uj állomáshelyét a kassai rendőrigazgatóság élén. Pongrácz Gusztáv távozását Pozsonyban sajná­lattal vették tudomásul, egyben tisztelői köré­ben örömet okozott az előléptetés, mert a távo­zó rendőrigazgatót mindenki megértő, igazság­szerető hivatalnoknak ismerte, aki Pozsony vá­ros társadalmában is szép szerepet játszott. Értesülésünk szerint a pozsonyi rendőrség bűnügyi osztályának vezetőjévé Garay István kassai rendőrfőtanácsost fogják kinevezni, aki már régebben hosszabb időn keresztül műkö­dött Pozsonyban. Pongrácz rendőrigazgató most tulajdonképpen visszakerült eredeti működési helyére Kassára, ahonnan 1926-ban helyezték át Pozsonyba. Öregedő egyéneknél, Ha az erek meszesednek, „Igmándi**-1 * S évekkel tovább élhetnek. Kapható kis és nagy flvegban. A német jegyzék TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON Német-olasz flottaösszpontositás Valenciánál Magyar deklaráció a magyar nyelv logarol es az autonómiáról a kárpátaljai tartománygyülésben R. Vozáry Aladár felszólalásai és előterjesztései

Next

/
Thumbnails
Contents